Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1990 (29. évfolyam, 1-7. szám)
1990-01-01 / 1. szám
1990. JANUÁR Április 19—21.: ágazati kongresszusok Tagsági tanácskozások A fogyasztási szövetkezeti mozgalom is gyökeres átalakulás előtt áll, amelynek fontos állomása lesz az áprilisban megtartásra kerülő soron kívüli kongresszus. Addig azonban még nagyon sok feladata van megyénkben is a mozgalom dolgozóinak és tagjainak. Ezekben a napokban már elkezdődtek az áfész- és takarékszövetkezeti részközgyűlések. A korábbi évek hagyományaitól eltérően fontos döntések előkészítése és jóváhagyása vár a tagokra. A megyében három áfészben, tíz takarékszövetkezetben és három lakásszövetkezetben teljes körű vezetőségválasztás lesz. A jogállamiság erősödése számukra most első ízben teszi lehetővé, hogy a szövetkezeti tagság minden külső befolyástól mentesen, valóban szabadon, demokratikusan választhat. Megszűnt a káderhatáskör, a különböző szervekkel való egyeztetés, a beleszólás. Azok a szövetkezeti tagok kerülnek a vezetésbe, akik élvezik a tagság bizalmát, és hozzáértésükkel, beleszólásaikkal képviselik a település érdekeit. Helyi testület a küldöttekből Azokban a községekben, városokban, településeken, ahol lejárt az intézőbizottság, a küldöttek mandátuma, újjáválasztásokat tartanak. A bizottságok tagjait és a küldötteket 3 — 5 tagú helyi jelölőbizottság kutatja fel és javasolja a választásokra. A korábbi években teljesen visszaszorultak a helyi vezetőségek jogai, pedig a községek, települések problémáit ott ismerik a legjobban. Ma is van olyan nézet és törekvés, hogy a helyi intézőbizottságok tevékenységét nem a súlyuknak megfelelően értékelik, sőt meg akarják szüntetni. A jelenlegi politikai helyzetben — amikor sok politikai erő kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a települések nyerjék vissza igazi önállóságukat, önkormányzatukat — a helyi szervek megszüntetése nem jó lépés lenne. Inkább a szerepük növelését kell fontolóra venni. A megyei szövetség javaslata szerint a 3 — 5 tagú helyi intézőbizottság helyett a 10 — 15 főből álló helyi küldöttcsoportnak kellene intézőbizottsági jogosítványt adni. Ezzel lehetővé válik a helyi gondok, problémák megismerése, a szélesebb körű tájékoztatás és a tagság véleményének közvetítése. Az sem lenne szentségtörés, ha maguk közül az arra legalkalmasabb tagot delegálnák az igazgatóságba, felügyelőbizottságba. Fontos döntések előtt a küldöttek A részközgyűlések befejezése után minden szövetkezet képviselők útján tartja meg a központi tanácskozást, a küldöttgyűlést. A hagyományos napirendek mellett az idén a kongresszusra való felkészülés is szóba kerül, ugyanúgy, mint az érdekképviselet, a megyei és országos szövetségi tagság. Azokban a szövetkezetekben, ahol választás van, a küldöttek feladata a szövetkezet tisztségviselőinek megválasztása. A választás titkos, a jelöltekre a korábban megválasztott jelölőbizottság tesz javaslatot. Várható, hogy egyes személyeket többes jelölés alapján kell majd választani. Ugyancsak a küldötteknek kell majd határozni az alapszabály változásairól. Több küldöttgyűlésen szükség lesz a módosításokra a tevékenységi kör, a szövetkezet vezetésében beállott változások miatt. Néhány szövetkezetben visszatérnek a korábbi évek vezetési rendszeréhez, vagyis szétválik a társadalmi és a gazdasági irányítás. A testületnek társadalmi elnökei lesznek, ugyanakkor a szövetkezet gazdasági munkáját menedzser ügyvezető igazgató irányítja. A funkciók szétválásával olyan irányítási, szervezeti megoldás lép előtérbe, amelyben egyértelműen elhatárolódik a két vezetés. Egyrészről erősödik a tagi, a tulajdonosi kontroll, a vezetés, másrészről javul a szakmai, gazdasági feladatok végzése. A tulajdonosi testület élén álló társadalmi vezetés és a szakmai irányítás megosztása világosabbá, számonkérhetőbbé teheti a teljesítményt, de a felelősséget is. Vagyonfelosztás, de kinek? A fogyasztási szövetkezetek fennállása óta először kerül terítékre a vagyon egy részének tagjaikra való átírása. Jelenleg csak az áfészek foglalkoznak ilyen tervvel, mivel a négy évtized alatt szépen gyarapodott a közös vagyon. Átdolgozott és az igazgatóság által javasolt módszerek közül kell kiválasztani a legjobbat. A küldötti tanácskozások döntik el, hogy milyen formát és mikor vezetnek be, ugyanakkor határozni szükséges az üzletrész nagyságáról és az osztalék mértékéről is. Megfontolt döntés kell ahhoz, hogy mi lesz azokkal a tagokkal, akik nem váltanak üzletrészt, mert anyagi helyzetük nem engedi meg az 5 — 10 000 forintos befizetést. Ezek főleg idős, nyugdíjas tagokból állnak, akik három-négy évtizede segítik, támogatják a szövetkezetet. Ők a kisnyugdíjasok, akik nehéz körülmények között élnek, de magukénak érzik a szövetkezetet. Amikor döntenek a vagyon felosztásáról, nem szabad, hogy az ő jogaik csorbuljanak, vagy netán kizárják őket a tagok soraiból. Küldöttválasztás — kongresszus A kongresszusi előkészületek már a részközgyűlésen elkezdődnek, amikor tájékoztatják tagjaikat az előrehozott országos tanácskozás szükségéről. Mindez folytatódik azzal, hogy megválasztják azokat a küldötteket, akik a kongresszuson képviselik a szövetkezetüket. Ez a választás is első a több mint négy évtizedes szövetkezettörténetben. Az áfészek 2500, míg a takarékszövetkezetek 3500 tag után választanak egy kongresszusi küldöttet. A létszám azonban behatárolt, így a legnagyobb tagságú szövetkezetből is legfeljebb négy kongresszusi küldött válaszható. Megyénket 32 áfész, 33 takarékszövetkezeti, valamint 21 lakásszövetkezeti küldött képviseli a rendkívüli kongresszuson. Új módon tartják meg országos tanácskozásukat a mozgalom szövetkezetei. Úgynevezett ágazati kongresszusokon vitatják meg először teendőiket, így az áfészek április 19 — 20-án, a takarékszövetkezetek április 20- án, míg a lakásszövetkezetek küldöttei április 21-én tanácskoznak. A föderációs vagy plenáris kongresszust május 4-re tervezik, amelyen a három ágazat összes küldötte részt vesz. Változik a megyei szövetség A decemberben tartott megyei tanácskozáson jóváhagyták a megyei szövetség új alapszabályát. Ezentúl a szövetségben az ágazati felállásnak lesz döntő szerepe. A három ágazat választmánya határoz a legfontosabb kérdésekben. A küldöttgyűlés csak az össz-szövetségi kérdésekben hivatott dönteni. A megyei választmányok megnövekedett szerepéhez igazodik a képviselet is. Valamennyi küldött- vagy közgyűlésen meg kell választani a megyei választmány tagját. Ebben a testületben minden szövetkezetnek egyenlő képviselete van. Ennek megfelelően egy megyei választmányi tag megválasztását is biztosítani szükséges a tanácskozáson. Az 1990. évi tagsági tanácskozásoknak a felsoroltak mellett a szövetkezet munkájának, eredményeinek értékelése is feladatuk. Ugyancsak ezeken az összejöveteleken kell dönteni az 1990. évi célkitűzésekről, beruházásokról és az eredmény felosztásáról. Néhány szövetkezetben elnökváltozás lesz, nyugdíjazás következtében. A tanácskozás dönti el, hogy továbbra is elnök vagy ügyvezető igazgató tölti be a jövőben ezt a tisztséget. Felsorolásunk nem teljes, hiszen vannak szövetkezetek, ahol egyedi problémák álltak elő az év folyamán. Most nyílik lehetőség az egész évben felgyülemlett tagsági kérések, bejelentések megvitatására is. Van tehát sok feladat, amelyek tisztázására a tagokkal most lesz lehetőség. Szabó Lajos FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK 3. Mit akar a Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt? 1. Egy esélyegyenlőségen, létbiztonságon és munkán alapuló demokratikus, független Magyarországot, amely békében kíván élni szomszédaival, Európával, az egész világgal. 2. Szabad választásokra épülő jogállamiságot, parlamenti demokráciát, törvénnyel szabályozott önkormányzatokat, ahol a települések lakói maguk határozzák meg sorsuk alakulását. 3. Lelkiismereti és vallásszabadságot. 4. Olyan gazdaságot, ahol a tisztességgel végzett munka megteremti a dolgozók létbiztonságát és jólétét. A munkajövedelmek és nyugdíjak értékállandóságának megőrzését. 5. Szektorsemleges, vegyes tulajdonú piacgazdaságot, ahol törvénnyel szabályozottan, egymás mellett és egymást kiegészítve létezik a magán-, a szövetkezeti, az állami tulajdon. Közvetlen érdekeltségen alapuló vállalkozások támogatását. 6. Igazságos településpolitikát, ahol a közpénzek elosztása és felhasználása azonos mérce alapján történik, és lehetőséget teremt a vidéki infrastruktúra elmaradottságának felszámolására. Nagyobb megbecsülést az állampolgárok ez irányú kezdeményezésének! 7. Igazságos társadalmat, törvény előtti egyenlőséget, az állampolgárok biztonságérzetét, amelyben támogatott és védett a család intézménye. 8. Környezetbarát, természetvédő társadalmat. 9. Állapotában, értékrendjében egészséges nézetet, amely ismeri és vállalja a múltját, amelyben perspektívát lát a fiatalság, megbecsült a nyugdíjas és elismert a tudás. 10. A földtulajdon igazságos rendezését. Az ország sorsáért aggódva, jelen állapotunkat tartjuk kiindulási alapnak. Támogatjuk a keletkezett sérelmek és igazságtalanságok társadalmi orvoslását. 11. A szabad vállalkozás feltételeinek biztosítását, de emellett létbiztonságot kell nyújtani azok számára is, akik a bérükből kívánnak megélni. 12. Olyan átfogó felemelke-A Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt országgyűlési képviselőjelöltje az egri választókerületben DR. KŐHÁZI ISTVÁN, a Heves Megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója, a pétervásári választókerületben CSEPREGI BÉLA mátraballai tsz-elnök, a gyöngyösi választókerületben DR. MAGDA SÁNDOR, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézetének igazgatója, a hatvani választói programot, amely a kistelepüléseken is lehetővé teszi, hogy az elmúlt évtizedekben látványosan kivonult népképviseleti önkormányzatok, a közigazgatás, az oktatás, a kultúra visszakerüljön, és a szociális, az infrastrukturális védőháló is kialakuljon. 13. A szövetkezés a magántulajdonon alapuló, egymást erősítő tényező legyen. A szövetkezés szabadsága legyen állampolgári jog, a jogállamiság kiépítésének egyik tartópillére. A szövetkezés ne üzemi forma, hanem fontos területe legyen a társadalmi önszerveződésnek a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatások területén. tókerületben VÁGÓ JÓZSEF hatvani tsz-elnök, a hevesi választókerületben BUDAI SÁNDOR, a tarnamérai tsz osztályvezetője, a füzesabonyi választókerületben HARMATI LÁSZLÓ, az Egri Áfész és a Mészöv elnöke. A képviselőjelöltek ajánlószelvényeit a párt megyei választási irodájában — a Teszöv egri, Lenin út 64. számú székházában — is várják a támogató állampolgároktól. Képviselőjelöltek Évgyűrűk, fiatalosan Felmérik a nyugdíjasok helyzetét Egy éve működik Hevesen a takarékszövetkezet patronálásával az Évgyűrűk szövetkezet. Az országban első volt a hevesiek kezdeményezése, minden tapasztalat nélkül. Lelkesedésük és az idős embereken való segítés a fiatalokat, az időseket tettre serkentette. Már az alakuló tanácskozáson olyan célokat tűztek ki, amelyek az idős emberek életével, mindennapjaival kapcsolatosak, és foglalkoztatják őket, így például az érdekvédelem, önsegélyezés, a szociális helyzet segítése, a közösségteremtés, jogi, egészségügyi, életmód-tanácsadás, stb. A 127 alapító tag bizakodva szavazta meg a szövetkezet létrehozását és a vezetőséget. A szövetkezet tagjainak soraiban találhatók Atány, Erdőtelek, Tarnaszentmiklós és Heves takarékszövetkezeti nyugdíjasai. A szervezést egész évben tovább folytatták, és újabb 20 taggal gyarapodtak. Amint azt id. Ötvös Imrétől megtudtuk, a tapasztalathiány ellenére igyekeztek a kitűzött programot megvalósítani. Először meghirdették a lakásbiztosítások kötését, hogy egy esetleges kár esetén az idős emberek ne károsodjanak. Már az első szervezésnél Átányban tizenegyen kötöttek biztosítást. A szociális helyzet felmérése után minden tagnak kérdőívet adtak, amelyet kitöltve a takarékszövetkezet helyi kirendeltségeinek dolgozói gyűjtöttek be. Ezek a lapok sok mindent elárulnak a nyugdíjas tagokról. Kiderült, hogy tagjaik közül még mindig igen kevesen részesülnek szociális segélyben, pedig vannak, akik rászorulnának. A tanácsok nem foglalkoznak velük, ők pedig szégyellik a segély kérését. Kevés nyugdíjaikból havonta 100 — 500 forint között költenek orvosságra. Többeknek gondot okoz a téli tüzelő beszerzése, néhányan pedig megélhetési gondokkal küszködnek. Felmérték, hogy ki vállal hosszabb időre vagy alkalmilag munkát. A tapasztalatokat felhasználva már év közben számos intézkedést tettek a rászorultak körülményeinek javítására. A kulturális programjuk is széles körben találkozott a tagok igényeivel. A takarékszövetkezet elnökének ismeretterjesztő tájékoztatóját nyolcvanhárman hallgatták meg. A csoportok országjáráson vettek részt. Az átányiak Budapest nevezetességeivel és a Parlamenttel ismerkedtek, a tarnaszentmiklósi csapat a Dunakanyarba kirándult, míg a hevesiek Nyugat-Magyarország több városát nézték meg. Nagy élményt jelentett a szövetkezet nyolcvan tagjának az Erkel színházi fesztivál, éppen úgy, mint az egri nyugdíjas-találkozó, amelyre százötvenen mentek. A színpadon fellépett a szövetkezet és helyi klub közös énekkara, akik hevesi dalaikkal nagy sikert arattak. Az idei terveiket most állítják össze, amelyekben változatos programból válogathatnak az Évgyűrűk tagjai. Hevesen az általános iskola szövetkezeti tagjaival szeretnének találkozni. A téli hónapokban az átányi asszonyok csigatésztát készítenek. Már kapcsolatot teremtettek a túrkevei klubbal, és rövidesen Jászapátiban is látogatást tesznek. Készülődéssel telnek a téli hónapok Átányban. Feldolgozzák a község lakodalmas hagyományait, amelyeket a nyugdíjasklubokban is bemutatnak. Amint azt az elnöktől megtudtuk, ez évben is fiatalos lendülettel készülnek több rendezvényre, akcióra. Szabó Lajos Szépasszony-völgyi emlék...