Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1990 (29. évfolyam, 1-7. szám)

1990-01-01 / 1. szám

1990. JANUÁR Április 19—21.: ágazati kongresszusok Tagsági tanácskozások A fogyasztási szövetkezeti mozgalom is gyökeres átalakulás előtt áll, amelynek fontos állo­mása lesz az áprilisban megtar­tásra kerülő soron kívüli kong­resszus. Addig azonban még na­gyon sok feladata van megyénk­ben is a mozgalom dolgozóinak és tagjainak. Ezekben a napokban már el­kezdődtek az áfész- és takarék­szövetkezeti részközgyűlések. A korábbi évek hagyományaitól el­térően fontos döntések előkészí­tése és jóváhagyása vár a tagok­ra. A megyében három áf­észben, tíz takarékszövetkezetben és há­rom lakásszövetkezetben teljes körű vezetőségválasztás lesz. A jogállamiság erősödése szá­mukra most első ízben teszi lehe­tővé, hogy a szövetkezeti tagság minden külső befolyástól mente­sen, valóban szabadon, demok­ratikusan választhat. Megszűnt a káderhatáskör, a különböző szervekkel való egyeztetés, a beleszólás. Azok a szövetkezeti tagok kerülnek a vezetésbe, akik élvezik a tagság bizalmát, és hozzáértésükkel, beleszólásaikkal képviselik a te­lepülés érdekeit. Helyi testület a küldöttekből Azokban a községekben, vá­rosokban, településeken, ahol lejárt az intézőbizottság, a kül­döttek mandátuma, újjáválasz­­tásokat tartanak. A bizottságok tagjait és a küldötteket 3 — 5 ta­gú helyi jelölőbizottság kutatja fel és javasolja a választásokra. A korábbi években teljesen vissza­szorultak a helyi vezetőségek jo­gai, pedig a községek, települé­sek problémáit ott ismerik a leg­jobban. Ma is van olyan nézet és törekvés, hogy a helyi intézőbi­zottságok tevékenységét nem a súlyuknak megfelelően értéke­lik, sőt meg akarják szüntetni. A jelenlegi politikai helyzet­ben — amikor sok politikai erő kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a települések nyerjék vissza igazi önállóságukat, önkor­mányzatukat — a helyi szervek megszüntetése nem jó lépés len­ne. Inkább a szerepük növelését kell fontolóra venni. A megyei szövetség javaslata szerint a 3 — 5 tagú helyi intézőbizottság he­lyett a 10 — 15 főből álló helyi küldöttcsoportnak kellene inté­zőbizottsági jogosítványt adni. Ezzel lehetővé válik a helyi gondok, problémák megismeré­se, a szélesebb körű tájékoztatás és a tagság véleményének közve­títése. Az sem lenne szentségtö­rés, ha maguk közül az arra leg­alkalmasabb tagot delegálnák az igazgatóságba, felügyelőbizott­ságba. Fontos döntések előtt a küldöttek A részközgyűlések befejezése után minden szövetkezet képvi­selők útján tartja meg a központi tanácskozást, a küldöttgyűlést. A hagyományos napirendek mellett az idén a kongresszusra való felkészülés is szóba kerül, ugyanúgy, mint az érdekképvise­let, a megyei és országos szövet­ségi tagság. Azokban a szövetkezetekben, ahol választás van, a küldöttek feladata a szövetkezet tisztségvi­selőinek megválasztása. A vá­lasztás titkos, a jelöltekre a ko­rábban megválasztott jelölőbi­zottság tesz javaslatot. Várható, hogy egyes személyeket többes jelölés alapján kell majd válasz­tani. Ugyancsak a küldötteknek kell majd határozni az alapsza­bály változásairól. Több kül­döttgyűlésen szükség lesz a mó­dosításokra a tevékenységi kör, a szövetkezet vezetésében beállott változások miatt. Néhány szövetkezetben vis­­­szatérnek a korábbi évek vezeté­si rendszeréhez, vagyis szétválik a társadalmi és a gazdasági irá­nyítás. A testületnek társadalmi elnökei lesznek, ugyanakkor a szövetkezet gazdasági munkáját menedzser ügyvezető igazgató irányítja. A funkciók szétválásával olyan irányítási, szervezeti meg­oldás lép előtérbe, amelyben egyértelműen elhatárolódik a két vezetés. Egyrészről erősödik a tagi, a tulajdonosi kontroll, a ve­zetés, másrészről javul a szak­mai, gazdasági feladatok végzé­se. A tulajdonosi testület élén ál­ló társadalmi vezetés és a szak­mai irányítás megosztása világo­sabbá, számonkérhetőbbé teheti a teljesítményt, de a felelősséget is. Vagyonfelosztás, de kinek? A fogyasztási szövetkezetek fennállása óta először kerül terí­tékre a vagyon egy részének tag­jaikra való átírása. Jelenleg csak az áfészek foglalkoznak ilyen tervvel, mivel a négy évtized alatt szépen gyarapodott a közös va­gyon. Átdolgozott és az igazga­tóság által javasolt módszerek közül kell kiválasztani a legjob­bat. A küldötti tanácskozások döntik el, hogy milyen formát és mikor vezetnek be, ugyanakkor határozni szükséges az üzletrész nagyságáról és az osztalék mér­tékéről is. Megfontolt döntés kell ahhoz, hogy mi lesz azokkal a tagokkal, akik nem váltanak üzletrészt, mert anyagi helyzetük nem engedi meg az 5 — 10 000 forintos befizetést. Ezek főleg idős, nyugdíjas ta­gokból állnak, akik három-négy évtizede segítik, támogatják a szövetkezetet. Ők a kisnyugdíja­sok, akik nehéz körülmények között élnek, de magukénak ér­zik a szövetkezetet. Amikor döntenek a vagyon felosztásáról, nem szabad, hogy az ő jogaik csorbuljanak, vagy netán kizár­ják őket a tagok soraiból. Küldöttválasztás — kongresszus A kongresszusi előkészületek már a részközgyűlésen elkez­dődnek, amikor tájékoztatják tagjaikat az előrehozott országos tanácskozás szükségéről. Mind­ez folytatódik azzal, hogy meg­választják azokat a küldötteket, akik a kongresszuson képviselik a szövetkezetüket. Ez a választás is első a több mint négy évtizedes szövetkezettörténetben. Az áfészek 2500, míg a taka­rékszövetkezetek 3500 tag után választanak egy kongresszusi küldöttet. A létszám azonban be­határolt, így a legnagyobb tagsá­gú szövetkezetből is legfeljebb négy kongresszusi küldött vá­laszható. Megyénket 32 áfész, 33 takarékszövetkezeti, valamint 21 lakásszövetkezeti küldött képviseli a rendkívüli kongres­­­szuson. Új módon tartják meg orszá­gos tanácskozásukat a mozga­lom szövetkezetei. Úgynevezett ágazati kongresszusokon vitat­ják meg először teendőiket, így az áfészek április 19 — 20-án, a takarékszövetkezetek április 20- án, míg a lakásszövetkezetek küldöttei április 21-én tanács­koznak. A föderációs vagy ple­náris kongresszust május 4-re tervezik, amelyen a három ága­zat összes küldötte részt vesz. Változik a megyei szövetség A decemberben tartott me­gyei tanácskozáson jóváhagyták a megyei szövetség új alapszabá­lyát. Ezentúl a szövetségben az ágazati felállásnak lesz döntő szerepe. A három ágazat választ­mánya határoz a legfontosabb kérdésekben. A küldöttgyűlés csak az össz-szövetségi kérdé­sekben hivatott dönteni. A megyei választmányok megnövekedett szerepéhez iga­zodik a képviselet is. Valamen­­­nyi küldött- vagy közgyűlésen meg kell választani a megyei vá­lasztmány tagját. Ebben a testü­letben minden szövetkezetnek egyenlő képviselete van. Ennek megfelelően egy megyei választ­mányi tag megválasztását is biz­tosítani szükséges a tanácskozá­son. Az 1990. évi tagsági tanács­kozásoknak a felsoroltak mellett a szövetkezet munkájának, ered­ményeinek értékelése is felada­tuk. Ugyancsak ezeken az össze­jöveteleken kell dönteni az 1990. évi célkitűzésekről, beru­házásokról és az eredmény fel­osztásáról. Néhány szövetkezet­ben elnökváltozás lesz, nyugdí­jazás következtében. A tanács­kozás dönti el, hogy továbbra is elnök vagy ügyvezető igazgató tölti be a jövőben ezt a tisztséget. Felsorolásunk nem teljes, hi­szen vannak szövetkezetek, ahol egyedi problémák álltak elő az év folyamán. Most nyílik lehetőség az egész évben felgyülemlett tag­sági kérések, bejelentések meg­vitatására is. Van tehát sok fel­adat, amelyek tisztázására a ta­gokkal most lesz lehetőség. Szabó Lajos FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK 3. Mit akar a Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt? 1. Egy esélyegyenlőségen, lét­­biztonságon és munkán alapuló demokratikus, független Ma­gyarországot, amely békében kí­ván élni szomszédaival, Európá­val, az egész világgal. 2. Szabad választásokra épülő jogállamiságot, parlamenti de­mokráciát, törvénnyel szabályo­zott önkormányzatokat, ahol a települések lakói maguk hatá­rozzák meg sorsuk alakulását. 3. Lelkiismereti és vallássza­badságot. 4. Olyan gazdaságot, ahol a tisztességgel végzett munka megteremti a dolgozók létbiz­tonságát és jólétét. A munkajö­vedelmek és nyugdíjak értékál­landóságának megőrzését. 5. Szektorsemleges, vegyes tulajdonú piacgazdaságot, ahol törvénnyel szabályozottan, egy­más mellett és egymást kiegészít­ve létezik a magán-, a szövetke­zeti, az állami tulajdon. Közvet­len érdekeltségen alapuló vállal­kozások támogatását. 6. Igazságos településpoliti­kát, ahol a közpénzek elosztása és felhasználása azonos mérce alapján történik, és lehetőséget teremt a vidéki infrastruktúra el­maradottságának felszámolásá­ra. Nagyobb megbecsülést az ál­lampolgárok ez irányú kezdemé­nyezésének! 7. Igazságos társadalmat, tör­vény előtti egyenlőséget, az ál­lampolgárok biztonságérzetét, amelyben támogatott és védett a család intézménye. 8. Környezetbarát, természet­­védő társadalmat. 9. Állapotában, értékrendjé­ben egészséges nézetet, amely is­meri és vállalja a múltját, amely­ben perspektívát lát a fiatalság, megbecsült a nyugdíjas és elis­mert a tudás. 10. A földtulajdon igazságos rendezését. Az ország sorsáért aggódva, jelen állapotunkat tart­juk kiindulási alapnak. Támo­gatjuk a keletkezett sérelmek és igazságtalanságok társadalmi or­voslását. 11. A szabad vállalkozás felté­teleinek biztosítását, de emellett létbiztonságot k­ell nyújtani azok számára is, akik a bérükből kí­vánnak megélni. 12. Olyan átfogó felemelke-A Magyarországi Szövetkeze­ti és Agrárpárt országgyűlési képviselőjelöltje az egri válasz­tókerületben DR. KŐHÁZI ISTVÁN, a Heves Megyei Állat­egészségügyi Állomás igazgató­ja, a pétervásári választókerület­ben CSEPREGI BÉLA mátra­­ballai tsz-elnök, a gyöngyösi vá­lasztókerületben DR. MAGDA SÁNDOR, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem Vállalatgaz­dasági Üzemmérnöki Intézeté­nek igazgatója, a hatvani válasz­tói programot, amely a kistele­püléseken is lehetővé teszi, hogy az elmúlt évtizedekben látvá­nyosan kivonult népképviseleti önkormányzatok, a közigazga­tás, az oktatás, a kultúra vissza­kerüljön, és a szociális, az inf­rastrukturális védőháló is kiala­kuljon. 13. A szövetkezés a magántu­lajdonon alapuló, egymást erősí­tő tényező legyen. A szövetkezés szabadsága le­gyen állampolgári jog, a jogálla­miság kiépítésének egyik tartó­pillére. A szövetkezés ne üzemi forma, hanem fontos területe le­gyen a társadalmi önszervező­désnek a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatások területén. tókerületben VÁGÓ JÓZSEF hatvani tsz-elnök, a hevesi vá­lasztókerületben BUDAI SÁN­DOR, a tarnamérai tsz osztály­­vezetője, a füzesabonyi választó­­kerületben HARMATI LÁSZ­LÓ, az Egri Áfész és a Mészöv elnöke. A képviselőjelöltek ajánló­szelvényeit a párt megyei válasz­tási irodájában — a Teszöv egri, Lenin út 64. számú székházában — is várják a támogató állampol­gároktól. Képviselőjelöltek Évgyűrűk, fiatalosan Felmérik a nyugdíjasok helyzetét Egy éve működik Hevesen a takarékszövetkezet patronálásá­­val az Évgyűrűk szövetkezet. Az országban első volt a hevesiek kezdeményezése, minden ta­pasztalat nélkül. Lelkesedésük és az idős embereken való segítés a fiatalokat, az időseket tettre serkentette. Már az alakuló tanácskozáson olyan célokat tűztek ki, amelyek az idős emberek életével, min­dennapjaival kapcsolatosak, és foglalkoztatják őket, így például az érdekvédelem, önsegélyezés, a szociális helyzet segítése, a kö­zösségteremtés, jogi, egészség­­ügyi, életmód-tanácsadás, stb. A 127 alapító tag bizakodva sza­vazta meg a szövetkezet létreho­zását és a vezetőséget. A szövetkezet tagjainak sorai­ban találhatók A­tány, Erdőtelek, Tarnaszentmiklós és Heves ta­karékszövetkezeti nyugdíjasai. A szervezést egész évben tovább folytatták, és újabb 20 taggal gyarapodtak. Amint azt id. Ötvös Imrétől megtudtuk, a tapasztalathiány ellenére igyekeztek a kitűzött programot megvalósítani. Elő­ször meghirdették a lakásbiztosí­tások kötését, hogy egy esetleges kár esetén az idős emberek ne károsodjanak. Már az első szer­vezésnél Átányban tizenegyen kötöttek biztosítást. A szociális helyzet felmérése után minden tagnak kérdőívet adtak, amelyet kitöltve a taka­rékszövetkezet helyi kirendelt­ségeinek dolgozói gyűjtöttek be. Ezek a lapok sok mindent elárul­nak a nyugdíjas tagokról. Kide­rült, hogy tagjaik közül még min­dig igen kevesen részesülnek szociális segélyben, pedig van­nak, akik rászorulnának. A taná­csok nem foglalkoznak velük, ők pedig szégyellik a segély kérését. Kevés nyugdíjaikból havonta 100 — 500 forint között költe­nek orvosságra. Többeknek gondot okoz a téli tüzelő beszer­zése, néhányan pedig megélhe­tési gondokkal küszködnek. Fel­mérték, hogy ki vállal hosszabb időre vagy alkalmilag munkát. A tapasztalatokat felhasználva már év közben számos intézkedést tettek a rászorultak körülménye­inek javítására. A kulturális programjuk is széles körben találkozott a tagok igényeivel. A takarékszövetke­zet elnökének ismeretterjesztő tájékoztatóját nyolcvanhárman hallgatták meg. A csoportok or­szágjáráson vettek részt. Az át­­ányiak Budapest nevezetessége­ivel és a Parlamenttel ismerked­tek, a tarnaszentmiklósi csapat a Dunakanyarba kirándult, míg a hevesiek Nyugat-Magyarország több városát nézték meg. Nagy élményt jelentett a szö­vetkezet nyolcvan tagjának az Erkel színházi fesztivál, éppen úgy, mint az egri nyugdíj­as-talál­­kozó, amelyre százötvenen men­tek. A színpadon fellépett a szö­vetkezet és helyi klub közös énekkara, akik hevesi dalaikkal nagy sikert arattak. Az idei terveiket most állítják össze, amelyekben változatos programból válogathatnak az Év­gyűrűk tagjai. Hevesen az általá­nos iskola szövetkezeti tagjaival szeretnének találkozni. A téli hó­napokban az átányi asszonyok csi­gatésztát készítenek. Már kapcso­latot teremtettek a túrkevei klub­bal, és rövidesen Jászapátiban is látogatást tesznek. Készülődéssel telnek a téli hó­napok Átányban. Feldolgozzák a község lakodalmas hagyom­á­­nyait, amelyeket a nyugdíjasklu­bokban is bemutatnak. Amint azt az elnöktől megtudtuk, ez év­­ben is fiatalos lendülettel készül­nek több rendezvényre, akcióra. Szabó Lajos Szépasszony-völgy­i emlék...

Next