Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1991 (30. évfolyam, 1-9. szám)

1991-03-01 / 1. szám

1991. MÁRCIUS Lesz-e hitelszövetkezet? Külföldi szakemberek megyénkben A WOCCU a takarék- és hitelszövetkezetek nemzetkö­zi érdekképviseleti szer­ve. Létrehozásának és mű­ködésének célja, hogy segít­se a tagoknak szervezni és fejleszteni a takarék- és hi­telszövetkezeteket. Feladatá­ból eredetően a szövetkeze­tek megszilárdítását techni­kai támogatással, informá­ciócserével és képviseletük ellátásával segíti elő. A WOCCA megbízásából január 28. és február 13. kö­zött egy szakemberekből álló munkacsoport tett látogatást hazánkban. A munkacsoport fő feladata volt először ele­mezni a takarék- és hite­l­­szövetkezetek fejlesztési, és a szövetkezetek lehetőségeit a pénzpiacot­. Másodszor ki­dolgozni és dokumentálni egy átfogó stratégiát az or­szágos megtakarítási és hi­telszövetkezeti rendszer hos­­­szú távú fejlesztésre, mel­­­lyel kielégíthetők a vidéki és városi lakosság személyi, pénzügyi szolgáltatások irán­ti igényei. A munkacsoport elemezte mindazon szövetkezetek hely­zetét, melyek érdekeltek hi­telszövetkezetek létrehozásá­ban, vagy hitelszövetkezetté történő átalakulásában. A munkacsoport két tagja, Wayne Nypsen úr Kanadá­ból , a vancouveri Köz­ponti Hitelszövetkezet elnök­vezérigazgatója, és John F. Sulliven úr, az USA-ból, a madisoni Hitelszövetkezeti Biztosító Társaság elnöke el­látogatott Heves megyébe, ahol mezőgazdasági hitelszö­vetkezeti és takarékszövet­kezeti vezetőkkel, dolgozók­kal­ találkoztak. A külföldi vendégek értékes eszmecse­rét folytattak Godó Pálné­­val, a hevesi­ Kovács László­val, az abasári takarékszö­vetkezet elnökeivel, illetve Herczegh Alajossal, a Heves Megyei Takarékszövetkeze­tek Választmányának elnö­kével. A megbeszélések végén mindkét fél megelégedéssel nyugtázta, hogy a szövetke­zeti elvek nagyon közel áll­nak egymáshoz. A WOCCU- hoz tartozó takarék- és hi­telszövetkezetek működési el­veiből sok azonosság megta­lálható a magyar takarék­szövetkezeti mozgalomban. Ilyenek például a demokra­tikus felépítés, hogy a hitel­­szövetkezetekben a tagság nyitott és önkéntes. Bárki tagja lehet a hitelszövetke­zetnek, aki igénybe akarja venni annak szolgáltatásait és elfogadja az ezzel járó kö­telezettségeket. A hitelszö­vetkezet tagjai egyenlő sza­vazati joggal rendelkeznek (egy tag, egy szavazat). Részt vesznek a hitelszövetkezet irányításában a szövetkezet önkormányzati szervei útján. A hitelszövetkezetek nem tesznek megkülönböztetést fajra, nemre, vallásra, nem­zetiségre és politikai nézet­re való tekintet nélkül mű­ködnek. Céljuk: tagságuk minél jobb kiszolgálása. A tagokat megtakarításra ösz­tönzik — a lehetőségeken belül a legjobb kamatlábak fizetése — és az így össze­gyűlt pénzt más tagok ré­szére kölcsönként kihelye­zik, vagy egyéb szolgáltatá­sok finanszírozására fordít­ják. A hitelszövetkezetek első­rendű célja, hogy pénzügyi­leg erősek legyenek, a meg­felelő belső tartalékképzés és belső ellenőrzés legyen. Mind­ezekkel együtt biztosítani tudják a tagok részére a fo­lyamatos szolgáltatást. En­nek érdekében szorosan együttműködnek más hitel­és egyéb szövetkezetekkel, egyesülésekkel helyi, orszá­gos és nemzetközi szinten. A hitelszövetkezetek a köl­csönös segítségnyújtás elvét vallják. Eszményképük az, hogy az emberek együtt dol­gozzanak azért, hogy jobb életet nyújthassanak ma­guknak, gyermekeiknek és közösségüknek. O. J. FOGYASZTÁST SZOt’TTKEZETIK ? Kereskedő képviselők Tapasztalatok (Tudósítónktól) Adácson az új önkor­mányzatra történő áttérésre a választópolgárok két pol­gármester és 28 képviselő­­jelölt között választhattak. Itt is mint általában az or­szág kistelepülésein a válasz­tás az első ütemben sikeres volt. A választók 58 száza­léka élt állampolgári jogá­val és adta le szavazatát. A polgármesteri tisztségre vé­gül is a falu szülöttjét a Gyöngyösön lakó Fodor La­jos független jelöltet válasz­tották meg. A kilenc tagú képviselő­­testületben 5 régi tanácstag és három új tag kapott bi­zalmat. A testületben sze­rencsére a lakosság szinte minden rétege képviselve van. Van közöttük tanár, népművelő, mezőgazdász, r­unkás, kisiparos, MÁV- dolgozó, nyugdíjas és két ke­reskedő is. A szakmák ös­­­szetétele szerint tehát ked­vező. A nőket ketten képvi­selik és mindketten keres­kedelmi dolgozók, az Áfész­­bolt vezetői. Néhány hónap után megkerestem a két ke­reskedő képviselőnőt —, akik a lakosság széles réte­geivel nap, mint nap talál­koznak — mondják el eddi­gi tapasztalataikat. Elsőként Vágó Józsefnét, az Áfész tízszemélyes ABC- áruházának vezetőjét kér­deztem: — Hogy érzi magát mint olyan, aki a múltban nem foglalkozott politiká­val? Hogyan került most a testületbe? —­ Tényleg korábban nem voltak ilyen­­ ambícióim. So­ha nem voltam és ma sem vagyok semmilyen pártnak a tagja. Most azonban, hogy a rendszerváltozás erre lehető­séget adott és a lakosság egy része erre külön is kért, in­dultam a választásokon, és amint kiderült nem is siker­telenül. — Vannak-e elképzelései? — Most már az feladatom, hogy a választóim és a köz­ség lakosságának érdekeit szolgáljam és megfeleljek a bizalomnak. Mint kereske­delmi dolgozó, naponta lá­tom a lakosság egyre súlyos­bodó gondjait. Szerény le­hetőségem szerint, a tapasz­talataim birtokában szeret­nék szószólója lenni az egy­re jobban szegényedő réteg­nek. Természetesen a köz­ség fejlesztését, szépítését­­, amelyben a polgármes­terüknek komoly elképzelé­sei vannak — maximálisan támogatom. Remélem, ha a kormány is lehetőséget ad és az anyagiak is ezt lehetővé teszik, munkánk eredményes lesz. — Sajnos a választások óta voltak és vannak elégedet­lenkedők is. Ezek egy része intrikákkal nehezítik a mun­kát. Remélem, hogy az el­lenségeskedés lassan meg­szűnik és az eredmények láttán az új testület­ népsze­rűsége a kétkedőket is meg­győzi majd. Néhány hónap után úgy látom, hogy a tes­tületen belül a jó munka­­szellem kezd kialakulni, így van ez rendjén. Sós Ferencné boltvezető­höz első kérdésem az volt, hogy mint volt tanácstag, hogy látja két testületi mun­ka közötti különbséget? — Rövid ez az­ idő a vé­lemény kialakítására, azon­ban máris megállapítható, hogy más a szellem az új testületben. A tanácsnak a községben 29 tagja volt, így a végzett munka és a fele­lősség is jobban megoszlott. Más a kilenctagú testület felelőssége, ezt valamennyi­en érezzük, hiszen dönté­sünktől a község életét ille­tően sok minden függ. Igaz, kevesebben vagyunk, de úgyszólván minden szakmá­nak megvannak a szakértői. Úgy is mondhatnánk, hogy kevesebb a képviselő-testü­let létszáma, de ütőképesebb. Valamennyien érezzük en­nek felelősségét, és ez min­den bizonnyal hasznára lesz a lakosságnak. — Úgy tudom Ön régen nem volt párttag, most mi a helyzet? — Párttag ugyan most sem vagyok, de jelölésemet az SZDSZ támogatta. — Mint boltvezető, a la­kosságtól nyilván sok hasz­nos tájékoztatást kap, amit képviselőként az önkormány­zatban hasznosítani tud? — Valóban az ember sze­me előtt szinte nyitott könyvként zajlik a­­ község élete. Az összegyűjtött ta­pasztalatok nagyban segítik munkámat. Képviselőtársa­immal azon munkálkodunk, hogy községünk lakosságá­nak életkörülményei a ne­hézségek ellenére elviselhe­­tőek legyenek, ugyanakkor a fejlődés sem álljon meg. Ehhez viszont, hogy a tes­tület eredményesen dolgoz­hasson, a lakosság támoga­tására is szükségünk van. Medve János Adács Vállalkozó szövetkezet Hevesen Lakások, üdülés, kastélyprogram A megyében működő fo­gyasztási szövetkezetek alap­­tevékenységük mellett mindig szívesen vállalkoztak új szol­gáltatásokra, amellyel lakos­sági, vagy más igényeket elégítettek ki. Természetesen a gazdasági eredményeik nö­velésére is gondoltak, ami­kor egy-egy új kezdeménye­zésbe belevágtak. Az utóbbi 3—4 évben a takarékszövetkezetek is be­kapcsolódtak különböző vál­lalkozásokba. Ebben egyik kezdeményező és lelkes vég­­hezvivő a hevesi takarékszö­vetkezet, amely a város mel­lett 9 község és Budapest két kerületében is végez pénz­ügyi szolgáltatásokat. A több, kisebb-nagyobb vállalkozások közül most né­hány egymástól eltérő kez­deményezést mutatunk be Godó Pálné elnökasszony se­gítségével. — Mely vállalkozásaikat ítéli sikeresnek? — Tapasztalataink szerint eddig még minden vállalko­zásunk sikeres. Két évvel ez­­ezelőtt itt, Hevesen, a Mar­ci utcában megvásároltunk egy telket, amelyen lakáso­kat építettünk. A múlt év végén elkészült a 10 korsze­rű csoportos családi ház, amelyet mind megvásárol­tak. — Mondana valamit a la­kásokról? — A lakások 100 négyzet­­méteres alapterületűek. Ezért úgy döntöttünk, hogy csak szerkezetkész állapotban ér­tékesítjük. Ez azt jelenti, hogy az épület tető alatt van, kívülről beszínezve és a tulajdonosoknak kell befe­jezni. Ezzel a megoldással 1 millió 600 ezer forintot kellett fizetniük a vásárlók­nak. Nagyon szép kivitelű­ek, elő- és utakért is tarto­zik hozzájuk, de lehetőség van a tetőtér beépítésére is. — Milyen vállalkozásuk van még? — A környék idegenfor­galmának fellendítésében két területen is közreműködünk. A múlt évben egy német partnerrel lakókocsis kem­pinget létesítettünk Kiskö­rén a tiszai strandon. Né­hány hetes működés alatt 168 német és holland vendé­get fogadtunk. Erre az évre is megkötöttük a szerződést és nyugati partnerünk biz­tosítja a látogatottságot. Itt a szolgáltatásainkat idén sze­retnénk tovább bővíteni. A strandolás, pihenés mellett bevezetjük a horgásztatást, amelyhez helyben biztosít­juk az engedélyeket. — A másik programjuk?­­— Hármas vállalkozással felújítjuk, illetve bővítjük az erdőtelki Buttler-féle kas­télyt. Igaz, most egy kicsit áll­ az építkezés, mert a fel­újítás során több freskóra bukkantak. Ezeknek a res­taurálását végezték az őszön és folytatják most, ha az idő engedi. Örömmel mondha­tom, hogy van érdeklődés a kastély iránt. Belga és japán üzletemberekkel tárgyalunk. — Milyen stádiumban van a felújítás? — A főépületben kész van az aljzat és a belső vakolás. Az újonnan épített részben pe­dig már minden kész van. •Úgy gondolom, hogy az év első felében befejeződnek a munkálatok és akkor erede­ti pompával fogadja a ven­dégeket a „különös házas­sággal’­ híressé vált kastély. — Erre az évre van-e va­lami új kezdeményezésük? — Úgy gondolom, hogy most a szövetkezet gazdasá­gi helyzetének erősítése ke­rült előtérbe. A célkitűzé­sünk, hogy a vidék bankja akarunk lenni. Ennek egyik része lenne, hogy felkeres­tem a polgármesteri hivata­lokat és felajánlottam, hogy helyben vezetjük számláju­kat. Elvégezzük helyettük a különböző kifizetéseket, át­utalásokat. Most már min­den kirendeltség megfelel a banki követelményeknek. Az elmúlt években ugyanis arra törekedtünk, hogy meg­teremtsük azokat a feltéte­leket, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokhoz szüksége­sek. Mindenütt számítógép­pel, az ügyfél előtt végzik el az adatok feldolgozását. Szeretnénk, ha a vállalko­zók, kisiparosok számláju­kat is nálunk vezetnék, hi­szen Budapesttől a legki­sebb községig egyforma jók az adottságaink. • Milyen a szövetkezet gazdasági helyzete? — Szövetkezetünk betétál­lománya 611 millió forint. Azt hiszem, ez megfelelő háttér a kölcsönök folyósí­tásához. Szabad pénzeszkö­zeinket mindig a legkedve­zőbb vállalkozásokban fek­tetjük. Ezzel együtt betéte­seinknek is mindig a leg­kedvezőbb kamatozású elhe­lyezést ajánljuk. Befejezésül elmondhatom, hogy takarékszövetkezetünk is megadja azokat a kama­tokat a nálunk elhelyezett pénzek után, mint más pénz­intézetek — mondta Godó Pálné, a hevesi takarékszö­vetkezet elnökasszonya. — Sz — Az erdőtelki kastély lassan visszanyeri ere­deti állapotát, amelyben le­zajlott egykor a ,,Különös há­zasság”. 54 milliós kamat Verpeléten Megtartotta éves­­ zárszámadását a verpeléti takarékszö­vetkezet. A helyőrségi klubban mintegy száz küldött és meghívott jelenlétében Polgár Józsefné, elnök adott számot az 1990. évi munkáról és az elért eredményekről. Elöljáró­ban elmondotta, hogy munkájukat nehezítette az infláció erősödése, a betétekért folyó piaci verseny kiéleződése, va­lamint a hitelek biztonságos kihelyezése. Mindezek ellenére a betétállományuk 28,5 millió forint­tal növekedett és év végére meghaladta a 281 millió 536 ezer forintot. A gyarapodásban szerepe volt az Egerben megnyitott kirendeltségnek is, amely most az új üzletház felépítéséig a Mészöv-székházban kapott helyet. Taglétszámuk is egyre gyarapodik, a múlt évben 457 be­lépő kérte felvételét a tagok soraiba. A kölcsönök kiadá­sánál figyelemmel kísérik annak megtérülési lehetőségeit. A múlt évben 40 millió forinttal folyósítottak többet, mint az előző évben, és így év végére kölcsönállományuk meg­haladta a 240 millió forintot. A lakosság megtakarított pénzéért folyó versenyben rendszeresen növelik a betéti kamatokat, arra törekszenek, hogy betéteseik megfelelő összegeket kapjanak. Múlt évben a betétek után 53 millió 620 ezer forint kamatot fizettek ki, illetve írtak jóvá. A küldöttgyűlésen elhatározták, hogy március közepétől új kamatokat alkalmaznak a takarék­szövetkezetben elhelyezett betétek után. A hét községben és Egerben tevékenykedő szövetkezet erre az évre 15 millió forintos betétállomány-növekedést irányzott elő. Az igénylőknek pedig 10 millió forinttal több kölcsönt szeretnének adni terveik, vállalkozásaik megvaló­sításához. A felügyelő bizottság jelentését Birinyi Béla, el­nök terjesztette a képv­iselők elé, míg a nyereség feloszlá­sára Barócsiné Nock Ildikó, főkönyvelő-helyettes tett ja­vaslatot. A tanácskozás résztvevői elismerésüket és támogatásukat fejezték ki a szövetkezet dolgozóinak. Elítéltek minden olyan kezdeményezést, amely megzavarja a lakosság érde­kében végzett folyamatos munkát, de egyetértettek abban hogy jó kezdeményezésekkel tovább növeljék működési körzetükben a pénzügyi szolgáltatásokat. EREDMÉNYES ÉVZÁRÁS PÉTERVÁSÁRAN Nagyon kedvezőtlen kilátásokkal indult az év a pétervá­­sári takarékszövetkezetben. A helyzetet rontotta a takarék­­betétek kamatának folyamatos emelkedése, amely kénysze­rűen maga után vonta a kölcsönök kamatainak növelését. Az igazgatóság pedig döntéseinél­ mindig a tagok érdekeit igyekezett előtérbe helyezni. A megjelent rendeletek, uta­sítások elég sokszor kényszerhelyzetbe hozták a testülete­ket. A betéteknél év közben történt kamatváltozás azután helyreállította az egyensúlyt, sőt év végére 3 millió 614 ezer forintos betétnövekedést is elértek, így Pétervásárán és körzetében a betétekre elhelyezett összeg megközelítette a 170 millió forintot. Növekedett a tagoknak adott kölcsönök összege is, mint­egy 70 millió forinttal. Az egész éves erőfeszítéseik ered­ményeként nyereségük megközelítette a 2,5 millió forintot. Mindezekről Eged István, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a küldöttgyűlést, amelyet most Tarnaleleszen tartottak meg. Az idei elképzelések ismertetésénél a szövetkezet elnöke külön kihangsúlyozta, hogy a takarékszövetkezet felkészült arra is, hogy helyben vezetik számlájukat. A felügyelőbizottság jelentését Boza Miklós elnök ter­jesztette a küldöttek elé. Beszámolt az egész évben vég­zett ellenőrző munkájukról, és jóváhagyásra előterjesztette a szövetkezet 1990. éves mérlegét és javaslatott tett az eredményfelosztásra.

Next