Szövetkezeti Élet, 1969 (9. évfolyam, 1-5. szám)
1969-01-01 / 1. szám
199. január 50 éve történt Látogatás a kertai veteránoknál Vér György Kertán a lakásán találjuk meg Vér Györgyöt. Mindenki ismeri a faluban, akárkitől érdeklődtünk utána. Vér bácsi feleségével együtt szép nagy udvaros házban lakik. Itt a jelen, a múlttal szépen megfér. A mai világ zaja ide is betört már. Az asztalon Orion táskarádió, a kis fiókos szekrényen pedig televízió. A napilapok is kéznél vannak, hiszen Vér bácsi állandó újságolvasó. Az emlékeiről faggatom, tudom, hogy 1919-ben vörös katona volt Vér bácsi szép szál magas legény lehetett - hiszen 70 éves korára még most is, egyenes, magas. Lábai ugyan nehezen viszik, mert az beteg nagyon, de szép kerek mondataiból elbeszéléseiből, arcáról ítélve aligha mondanák, hogy 70 éves. Még ma is élénken emlékszik arra a forrongó ősire — 1918-ra — amikor ő volt Budapesten a Mária Terézia Laktanyában az őrsparancsnok. Azt a megbízatást kapta, hogy egy kalapos férfi a laktanya felé fog sétálni, azt szólítsa meg és vigye be a laktanyába. Mivel ő volt az őrsparancsnok így az „ügy” simán ment. A kalapos férfi pedig nem volt más mint Kun Béla elvtárs, aki azért ment a laktanyába, hogy a katonákat harcra szólítsa fel. — Másnap aztán a Kun elvtárs elmenetele nem volt olyan egyszerű. Elfogták és a laktanya pincéjébe zárták — meséli Vér bácsi. De nem sokáig, mert akkor már forrongott nemcsak a laktanya, de az egész Budapest. Kivonultak az utcára a Parlament elé és ott kiabálták, hogy mondjon le a kormány. A Tanácsköztársaság kikiáltása Budapesten a laktanyában érte. Majd nem sokkal később elvitték, mint a 16. vörös gyalogezred katonáját Nagyorosziba, majd pedig a román frontra. Tokajnál állomásoztak, amikor a románok megtámadták őket. Rakamaznál olyan súlyosan megsebesült, hogy a sebhelyeket még ma is őrzi. Sebesülten került Budapestre, majd Kertára. Nyugta azonban itt sem volt. Ekkor már győzött az ellenforradalom. A kertai direktórium elnökével és a vöröskatonákkal együtt őt is elhurcolták. Somlószöllősre vitték a csendőrségre, majd pedig Hajmáskérre munkaszolgálatosnak. Csak 1921-ben engedték haza. 1945-ben, mikor elérkezett a felszabadulás, elsőnek lépett be a kommunista pártba, és 1948-ig párttitkár volt. Az akkori nehéz időkben a földosztó bizottság tagja volt és 1948-ig párttitkár. A szövetkezet alapító tagja lett Most Vér György bácsit köszöntjük a Tanácsköztársaság közelgő évfordulója alkalmából, azt a Vér bácsit, aki vöröskatona volt és aki a fiatal állam védelméért fegyvert fogott. Takó Károly A századforduló előtt egy évvel született és a világháború kitörésekor, még igen fiatal legényke volt. Soká az ő katonai behívója sem váratott magára. 1917-ben, amikor már az emberek százezrei unták, gyűlölték a háborút, milliók éheztek a világon ót akkor vitték el harcolni hazájától távol, az olasz frontra. Egy évig volt a fronton, amikor 1918 őszén visszakerült falujába Kertára. Az otthon melegét nem sokáig érezhette, mert újra behívták katonának, igaz, hogy most „csak” Veszprémbe. Takó bácsit, a volt vöröskatonát nem a lakásán találtam meg, hanem a kertai termelőszövetkezet fafeldolgozó részlegénél munka közben. A beszélgetés nehezen indult, sem a hely, sem az idő nem volt alkalmas a „beszélgetésre”. No és Takó bácsi sem valami bőbeszédű Lassan azért kialakult élete története, különös tekintettel a rövid , de dicső 133 napról. Kerta akkor sem volt valami túl nagy és mozgalmas falu. A fontosabb események nem innen indultak el. A Tanácsköztársaság híre azonban ide is eljutott és Takó Károly bácsi itt, a falujában lett vörösőr Nem sokáig azonban, mert hamarosan Devecserbe, majd pedig Somogyba határőrnek vitték. Védte a fiatal állam határát hiszen külső és belső ellenség bőven volt, aki mind a bukását akarta. A határőr szolgálata alatt — úgy augusztus vége felé — szabadságot kapott. Első útja szülőfalujába vezetett. De innen a szolgálati helyére többet nem térhetett vissza, a fiatal Tanácsköztársaságot leverték, a bukás szomorú híre falujában érte. A csendőrök érte is hamarosan jöttek. Elhurcolták Somlószöllősre, majd egy rövid időre hazaengedték, de 1920 őszén Hajmáskérre vitték. 6 hónapig volt munkaszolgálatos. Mozgalmas élete 1919 ben kezdődött, de 1945-ben a felszabadulás után sem ért véget. A kommunista párt megalakulásakor belépett a pártba, aminek a mai napig is tagja. A földművesszövetkezet alapító tagja volt, a földosztó bizottság munkájában is részt vett. Volt tsz elnök és párttitkár. Egész élete munkában telt el, nem kímélve sem erejét, sem idejét. Még most is dolgozik, most sem pihen. Életének,munkájának méltó elismerését 1959-ben a devecseri járási pártbizottságtól megkapta. Veterán emlékérem tulajdonosa lett. Kovács Józsefné SZÖVETKEZETI ÉLET I 3 Tanulmányút a Német Demokratikus Köztársaságban 1966-ban minden illetékes szerv közös erőfeszítésének eredményeként szövetkezeti áruházépítési akcióprogram iault be mely megyénk területén három iparcikk és kettő ABC áruház megépítését foglalta magába. (Ajka, Tapolca, Pápa.) Az áruházak építése azóta már megkezdődött s ahogy az épületek — ha lassan is — mind jobban kinőnek a földből, egyre több szervezési és üzemeltetési kérdés vetődik fe. Ezen kérdések megoldása jobboldalú gyakorlati tapasztalatszerzés után minden vonatkozásban könnyebben, körültekintőbben biztosíthatók. Ennek érdekében szerveztünk a három ,,áruházépítő szövetkezet” kereskedelmi vezetői részére az elmúlt év nyarán egyhetes tapasztalatesetet az áruházakban ,,gazdag” Szabolcs megyébe. 1968 szeptember és október hónapokban pedig a SZÖVORG szervezett tanulmányutat a Német Demokratikus Köztársaságba. Természetesen az áruházi kereskedelemmel kapcsolatos gyakorlati és elvi szervezési és technikai kérdéseken túlmenően rövid áttekintést kaptunk a látogatott szövetkezetek életéről, az NDK- ban pedig a német szövetkezeti mozgalom legfontosabb kérdéseiről A Német Demokratikus Köztársaságban szerzett tapasztalatok széles körben való elterjesztése, elvi és gyakorlati hasznosítása érdekében cikksorozatunkat azzal a szándékkal készítettük, hogy abból minél többet szeretnénk szövetkezeteink mindennapos tevékenységében viszontlátni. Tanulmányútunk során szakmai vezetőként a GBH munkatársai működtek közre. A „Gesellschaft Für Betriesberatung Des Handels” az NDK Belkereskedelmi Minisztériumának tanácsadó szerve. I. A szövetkezeti mozgalom néhány vonala előnye az, hogy csökken a nyilvántartott tagok száma, továbbá lényegesen egyszerűbben bonyolíthatók a tag- és közgyűlések. A szövetkezeti tagok vásárlásaik összegéről a pénztáraknál bélyeget kapnak, melyet saját maguk ragasztanak be, vásárlási könyvükbe. Ezáltal kevesebb a pénztáros munkája és egyszerűbbé válik az év végi összesítés is. II. Az áru forgalom és szervezése A lakosság igényeinek jobb kielégítése, valamint a forgalom további növelése az NBK kereskedelmének is legfontosabb célkitűzése. Az uralkodó szemlélet jellemzőjeként érdemes megemlíteni, hogy az állami és szövetkezeti szektor között még egyáltalában nem beszélnek versenyről, csupán az ellátás közös biztosításáról. Ennek megfelelően a Belkereskedelmi Minisztérium Tanácsadó Szervezetével az élen a vállalatok sok időt és anyagi eszközt fordítanak különböző szervezési módok kidolgozására és alkalmazására .A minden áru egy fedő alatti megvalósítása érdekében nagy alapterületű, széles váasztékú üzleteket létesítenek. Az átalakításra kerülő, vagy az újonnan épülő üzletben igyekeznek a kereskedelem elvi tapasztalatait hasznosan alkalmazni és így hogy például az nagy részében az áruk 98 százalékát új módszerrel értékesítik. A német kereskedelemben jelenleg a rögzített árak uralkodnak, az egyéb ártípusok aránya minimális. Az iparcikk szakmában nem az árucsoportok és az áruszállítók szerinti szakosítást alkalmazzák, hanem egyegy emelet,félemelet, épületrész, egész üzlet, stb vevőtípus szerinti osztályosítását így szinte általánossá váltak a következő tomák: ,,Mindent a gyermeknek mindent a férfiaknak mindent az asszonyoknak”. Ezen kívül egyre jobban terjednek a speciális áruösszetételű és különleges szolgáltatást nyújtó üzletek ilyen típusú üzlet nyílt a közelmúltban Berlinben, melynek neve: „Házasulandók boltja” ahol például csak előzetes anyakönyvi igazo A lakberendezési cikkek forgalmának növelése, a vásárlók ízlésének megfelelő irányban való vezetése érdekében, minden áruházban lakástervező mérnököket alkalmaznak A nagy bevásárlások megkönnyítése érdekében vezették be a bevásárló kártyát, melyre a különböző eladási helyeken rávezetik a vásárolt áru értékét és azt a vevő a földszinten elhelyezett pénztárnál elvösszegben fizeti ki és becsomagolva itt is veszi át Az iparcikk kereskedelemben általánosan bevezették a heti egy szabadnapot, melyet vagy szombaton, vagy hétfőn adnak ki tiszta nyereség befizetésére történő kötelezettség vállalás mellett az üzemeltetési feltételek biztosításával vállalja az egyéni vállalkozóknak áruval történő ellátását A szövetkezet tagjai részjegyet vásárolnak, melynek két módozata van. Az egyéni részjegy legkisebb összege 50 DM felső határa nincs meghatározva. A családi részjegy mininál jóval magasabb mális összege szintén 50 DM. százalék. Az iparcikk egy családot egy fő képvisel. C‘y családtag belépése esetén a belépő tag 20 DM-t fizet és teljes jogú taggá válik. Ennek a módszernek a legfőbb A Német Demokratikus Köztársaság szövetkezetei és hazai szövetkezeteink között több lényeges eltérő vonást tapasztaltunk. Ai szövetkezetek fő meghatározója azonos profilú kereskedelmi üzletek szövetsége. Ennek megfelelően alakultak ki az árufőcsoportoknak megfelelő szövetségek, továbbá az ABC áruházak valamint az iparcikk áruházak városi, vagy területi szövetségei. A német szövetkezetek fejlődését, egyre növekvő szerepét bizonyítja, hogy a szövetkezeti tagok száma meghaladta a négymilliót, mely az ország lakóinak 31,5 szá- érték ellaléka. A szövetkezetek által áuházak bonyolított 18.8 DM milliárd nagyságú kereskedelmi forgalom az ország összforgalmának 34,0 százaléka. Itt jegyezzük meg, hogy jelentős az NDK-ban a magánkereskedelem is, amely 10 százalékkal részesedik, továbbá egyre jobban terjed és ma már 17 százalékkal részesül az ún. szerződéses kereskedelem”. Ennek fő vonása : az állami kereskedelem ipari beszerzést végeznek. Például az előbb említett áruház árubeszerzéseinek mindössze 15 százalékát szerzi be a nagykereskedelemtől. Egyébként több áruháznak Az élelmiszer szakmában a legjelentősebb a központi raktárak szerepe ez az oka főként a 7—10 napos forgási időnek és az alapos, körültekintő munkaszervezésnek is. Jelentős kapacitású saját ru- Lényeges előrehaladást jelent ha ipari üzeme is van. Az iparcikk szakmában az árukészlet forgási sebessége általánosan 83—84 nap, az átlagos árrés pedig a hazai 18—20 forgalom növelése érdekében például a nagy alapterületű személyzet éttermeket, divatbemutatók céljára hasznosítják. a munkaszervezéshez az is, hogy egyes szállító vállalatok például a bolt zárvatartása alatt is szállítanak A megfelelő nagyságú és elkülönített áruátvevőben rakják le áruikat, melyeket másnap az üzlet áruátvevői vesznek át A kereskedelmi vállalatok egy része el tudta érni azt is, hogy a szállító, előre meghatározott — percekre lebontott — ütemterv szerint szállítanak. A házhozszállítás által hozott forgalom még nagyon kevés, az összforgalomnak mindössze 2 százaléka, annak ellenére, hogy általánosan alkalmazzák a hó elejei kedvezményeket, árcsökkentéseket. Véleményünk szerint — és ezt a gyakorlatban is alkalmazzák — a házhozszállításnál eredményesebb eladási forma az előrendelés és a vásárlási idő megfelelő csökkentése. Az élelmiszerek árrése valamivel alacsonyabb az iparcikkekénél, átlagban 16—18 százalékban határozható meg. Részben ez a magasabb árrés az oka annak is, hogy az üzletek nyeresége 0,5 százalék között van, átlaguk meghaladta a 3,5 százalékot. Külön megemlítették német vendéglátóink — mint jól bevált módszert — a leltárhiánnyal elszámolt üzletvezetők „társadalmi bíróság” elé való idézését, melynek főként erkölcsi hatása van, de az a gyakorlatban igen jelentős. A legutóbbi időkben változtatták meg a bolti dolgozók jutalom feltételeit, amelynek során a beosztott dolgozók a forgalomtól függően, a vezetők pedig az általuk realizált nyereségtől függően részesednek. (Következő számunkban folytatjuk) ABC áruház Berlin város központjában Európa legnagyobb szövetkezeti áruháza — Lipcsében A szápáriak öröme Régóta készülődnek a szápáriak arra a napra, mikor átadják a község lakosságának a húsboltot és a szép, modern bisztrót. Vajda Imrének, a Csetényi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnökének sok fáradságába, utánjárásába került, mire felépült a két egység. A húsbolt és a bisztró. De végre elkészült és december 7-én délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között átadták az új egységeket. Az ünnepélyes új egységet. _____ ___ A bakonyi kis faluban, ahol a lakosság zöldcal lehet vásárolni.A megnyitón a zirci járási pártbizottság, járási me bányász, most a karácsonyi és szilveszte Az áruházi szövetségek de tanács, a helyi szervek, a MÉSZÖV és a szőri ünnepeket már az új bisztróban kulturált egyes áruházak onafban > vetkezet képviselői is részt vettek. körülmények között tölthették el jelentős naovsávú közvetlen A központi fűtéssel, hideg-melegvízzel ellátott „Bakony Gyöngye” bisztró 600 ezer forintba került, ami a szövetkezet elképzelése szerint nem egy-két évre elégíti ki a község lakosságának igényét. Az ünnepélyes megnyitó előestéjén a KISZ fiatalok már birtokukba vették a bisztrót, és egy jól sikerült KISZ-bállal avatták fel az Nyugdíj előtti búcsúztatás SZÜV-nél mint beruházási előadó, később pedig mint műszaki ellenőr járta a megyét. Nyugdíjaztatása előtt egy évvel került el az fmsz-t tervező vállalat veszprémi kirendeltségéhez. Itt is mint December 31-ével ugyanis műszaki ellenőr dolgozott nyugdíjba ment. Több mint egy évig, 44 évi munka után, a dolgos hétköznapok helyett a megérdemelt pihenését élvezi. Gyula bácsi 20 éves kora óta dolgozik, és most 64 éves „fejjel” szánta rá magát, hogy elmegy nyugdíjba. Megelégelte a sok vidékre járást, az egésznapi munkát, és úgy döntött, hogy öreg napjaira a pihenést válassza. 1924-ben lépett először munkába. Akkor, még 20 éves fejjel az építőiparhoz került, de később mint ácssegéd dolgozott. 1952-ig, míg a MÉSZÖVHÖZ nem került, mint önállóiparos dolgozott. 1952—1967-ig pedig a MEVeszprém, Széchenyi u. 14. Itt lakik, ebben a csöndes kis utcában, szép nagy, emeletes házában Fejes Gyula bácsi. Egy hónap óta nem kell reggelente sietnie a hivatalba, vagy a vidékre induló buszra, vonatra. Több mint 15 évet dolgozott a MÉSZÖV-nél és bizony ez idő alatt nagy szakmai gyakorlatra tett szert. Sokat tett az fmsz-i hálózat korszerűsítéséért, fejlesztéséért. Munkája során nemegyszer kapott szorgalmas munkájáért dicséretet és pénzjutalmat. Mielőtt nyugdíjba ment, megkapta a Kiváló szövetkezeti munkáért kitüntetést. A tervező vállalat munkatársai és a MESZÖV-től a volt kollégák meleg szeretettel búcsúztatták nyugalomba vonulása alkalmából Fejes Gyula bácsit.