Szövetkezeti Élet, 1978 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk olvasóinknak! m Élelmiszerellenőrzés Vizsgálják a hús, tej, gabona minőségét Teljes üzem január elsejétől Országos feladat a boripar vizsgálata Hazánkban jelenleg 14 megyében és a fővárosban már működik élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézet. Az 1970-ben megjelent kormányrendelet értelmében valamennyi megyében létre kell hozni az intézetet. Így épült meg az utóbbi években Veszprém megye élelmiszerellenőrző intézete, amelyet ez év derekán helyeztek üzembe és január elsejétől már teljes kapacitással működik. Addig felszerelik a laboratóriumokat, a berendezéseket. A Veszprém megyei intézet — túl az általános, napi feladatokon, mint a hús, tej, baromfi, gabona minőségének rendszeres ellenőrzése — országos megbízást is kapott. A jövőben szakosított feladata lesz a boripar mindennemű termékének minőségi vizsgálatra. Az adatokat a megyében működő társintézetektől kapja, és ennek alapján 1978-tól folyamatosan összeállítja az iparág éves, részletes értékelését. Ebben — természetesen — szerepelnek majd megyénk szőlőtermelő közös gazdaságai is. A szakosított, országos megbízás alapja, hogy Veszprém megye — a Balatonpart és a Balaton-felvidék — szőlőkultúrája a messzi századokra nyúlik vissza. Már Probus római császár is foglalkozott szőlőtelepítéssel a Badacsony körül. Nem egy, őshonos szőlőfajtát sikerült felkutatni az utóbbi években, amelyek segítségével tovább gazdagították a borszőlő termesztését Világ proletárjai, egyesüljetek! SZÖVETKEZETI ÉLET A VESZPRÉM MEGYEI IPARI, MEZŐGAZDASÁGI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA 1978. január ÁRA: 1.50 Ft III. évfolyam 1. szám Munka- és egészségvédelem a termelőszövetkezetekben A fejlődés ellenére is a termelőszövetkezetekben dolgozók munkakörülményei még mindig elmaradnak az állami üzemekben dolgozókétól — állapították meg Veszprémben a megyei tanács végrehajtó bizottságának november 8-i ülésén. A tanácskozáson dr. Gáncs Lajosnak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjének beszámolója alapján értékelték a mezőgazdasági termelőszövetkezetek balesetelhárítási, egészségvédelmi helyzetét. Elmondották, hogy tavaly 1301 üzemi baleset történt a termelőszövetkezetekben és közülük tíz halállal végződött. A halálos balesetek fele közúton történt. Az idén — az év első kilenc hónapjában — mintegy 10 százalékkal emelkedett a balesetek száma a múlt év hasonló időszakához viszonyítva és az 1055 üzemi baleset 24 787 kiesett munkanapot jelentett. A balesetek oka a műszaki és munkaszervezési hiányosság, a védőberendezések hiányai, vagy rossz állapota, a laza ellenőrzés, a dolgozók és a szakmai vezetők hiányos felkészítése, a munkafegyelem megsértése. Egyes üzemi vezetőknél még mindig nem alakult ki a felelősségérzet a dolgozók egészsége, testi épsége védelmében. Az új gépek, berendezések üzembe állítása során is előfordulnak mulasztások. A korszerű gépek, a zárt technológiák alkalmazása magasabb szakértelmet, a technológiás előírások fokozottabb betartását, fegyelmezettebb munkavégzést követelnek és ez nem minden esetben valósul meg. Hangoztatták, hogy a biztonsági szemlék hatékonysága sem a kívánt mértékű. A gazdálkodó egységek vezetői nem, vagy csak ritkán vesznek részt azokon. Így a feltárt hiányosságok megszüntetését célzó intézkedések rendszerint késnek vagy elmaradnak. Formálisan megtörtént a balesetek kivizsgálása, az ok-okozati összefüggések feltárása is. Ritkán követik azonban műszaki, munkaszervezési intézkedések ezeket, és hasonló balesetek megelőzése érdekében. A baleseteket okozó körülményeket vizsgálva megállapították, hogy azok többsége a személyek és tárgyak esése, valamint az állatokkal kapcsolatos munkavégzés során következtek be. A balesetek rmagias száma azt bizonyítja, hogy lazult a biztonságtechnikai fegyelem, nem mindenütt elégítik ki a munkahelyi rendre vonatkozó követelményeket. Fontos feladat az üzemi munkavédelmi előadók— 40 százalékuk ma *ár függetlenített — segítése, leterheltségük csökkentése az oktató felvilágosító munka fokozása. A szabályok megszegőit szigorúan felelősségre vonják: tavaly a halálos, illetve súlyos üzemi balesetek kivizsgálásakor tapasztalt szabálytalanságok miatt hat munkahelyi vezető ellen bűnvádi feljelentést tettek, tavaly 14, az idén — eddig — 12 esetben fegyelmi eljárás indult, amelynek többségében a fegyelmi büntetés mellett prémium megvonással, vagy kiegészítő részesedés csökkentéssel is jártak. Balesetveszélyes működés miatt, illetve közvetlen életveszély elhárítása érdekében az utóbbi két évben négy üzemet leállítottak, 19 gép, berendezés működését pedig felfüggesztették. Az V. ötéves tervben elsősorban a műszaki biztonság növelésére, a munkakultúra javítására törekednek az üzemek. Általános megállapítás, hogy az üzemi szabályzatok, intézkedési tervek színvonalasabbak a korábbi évekénél. Ebben a tervidőszakban a munkásvédelem fejlesztésére 332 millió forintot kívánnak fordítani a szövetkezetek és vállalkozásaik. A tervek időarányos teljesítése 94 százalékos A termelőszövetkezetek a műszaki, biztonságtechnikai és üzemegészségügyi célra előirányzott összegeket túlteljesítették, azonban a munkakörülmények fejlesztésére, az oktatás, a propaganda célra, illetve az üzemhigiénia javítására tervezettektől elmaradtak Hangoztatták, hogy több gondot kell fordítani a munkásvédelem szervezeti fejlesztésére. A munkásvédelem erősítésére a termelőszövetkezetekben szükségesnek tartják az üzemi munkásvédelmi előadók leterheltségének csökkentését, függetlenítésük elősegítését, a munkafolyamatok további gépesítését. Különösen az anyagmozgatás és a rakodás területén az oktatási propagandamunka) tervszerű javítását, a munkavédelmi ismeretek széleskörű tudatosítását társadalmasítását irányozták elő. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya 1978 elején megyei munkásvédelmi tanácskozást szervez a biztonságos munka fokozására a szövetkezetekben. Összefoglalójában dr. Radnóti István, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta: a szakszervezetek, a járási, városi ügyészségek ellenőrzések jók, hatékonyak, de a balesetmegelőzés annak rendszeres ellenőrzése állami feladat is. Szabálysértési eljárás már csak a balesetet okozó büntetése, legfontosabb a megelőzés. A három évvel ezelőtt kiadott megyei elnöki utasítás betartása kötelesség nemcsak a termelőszövetkezeteknél, hanem a szakszövetkezeteknél, az állami gazdaságoknál is. Ezért fokozzák az ellenőrzést és ha kell a felelősségrevonást is. Egy év múlva a megyei tanács és a szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége — együttes ülésen — újra foglalkozik majd ezzel az igen fontos témával. ll!lll!lllllllllll!lllllllllllll!lllllll!ll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllllll!l!lllllllll!lll!llll!lllilllllllllll!l!llllllllllllllllli Ifjúsági lakásépítés Ifjúsági lakásépítő és -fenntartó szövetkezet alakult 60 lakás építésére Keszthelyen. A lakásépítő szövetkezet szervezését a győri tervező vállalat keszthelyi irodájának KISZ-alapszervezete kezdeményezte, melyhez jelentős támogatást nyújtott a Keszthely városi KISZ-bizottság, a városi tanács és a Fogyasztási Szövetkezetek megyei Szövetsége. A szövetkezet tagjai a Szendefi utcában másfél és két és fél szobás lakások felépítését tervezik. Az ifjúsági lakásépítő szövetkezet Keszthely városban a hetedik közösség, melynek keretében szövetkezeti összefogással oldják meg a tagok lakásgondjukat. írásokkal segíteni a termelést, a dolgozók tájékoztatását A koordinációs bizottság ülése Levitusz Károly, a bizottság soros elnökének vezetésével ülést tartott a Veszprém megyei szövetkezeti koordinációs bizottság. A tanácskozáson részt vett Maróti Rezső, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Bőle Dezső, az Országos Szövetkezeti Tanács sajtó munkabizottságának vezetője is. Első napirendi pontként a Szövetkezeti Élet — lapunk — kiadásának, munkájának eddigi tapasztalatait vitatták meg a bizottság jelenlévő tagjai. Elöljáróban Levitusz Károly ismertette az Országos Szövetkezeti Tanács állásfoglalását, az országos tapasztalatokat, majd a lap szerkesztője számolt be a mintegy másfél éve működő, megjelenő újság tartalmi tevékenységéről. A vita során a hozzászólók megállapították, hogy a közös lap elérte fő célját: az egységes szövetkezeti mozgalom, a szövetkezetpolitika támogatását. Az újság sajátos eszközeivel segíti a párt politikájának megvalósítását, a határozatok végrehajtását, a szövetkezeti demokrácia továbbfejlődését, mind teljesebb kibontakozását Hiányosságként felvetődött, hogy még nem alakult ki a tudósítóhálózat, ritkán írnak szövetkezeti szakemberek az újságba. A hozzászólók között Maróti Rezső kiemelte, hogy a lap szerkesztőjének, a szerkesztő bizottságnak szorosabb kapcsolatot kell kialakítania a szövetkezetek és a szövetségek vezetőivel, s a tudósítók révén az újságnak többet kell foglalkoznia egyegy közösség helyi gondjaival. Szólt arról, hogy a lap szólaltasson meg vezetőket, szocialista brigádokat egy-egy párthatározat, a kongresszusok határozatainak végrehajtásáról, a munkaverseny állásáról, a szocialista demokrácia megvalósulásáról. Segítse az újság a tudományos módszerek, a kísérletek eredményeinek elterjesztésében, a jó példák bemutatásával ösztönözzön a szervezettebb gazdálkodásra, bírálataiban pedig mutassa meg a szervezetlenség, a hiányosságok okát Bőle Dezső kiemelte, hogy ez az első megye, ahol az Országos Szövetkezeti Tanács útmutatásai alapján értékelik a szövetkezeti lap munkáját, tevékenységét. Levitusz Károly a vita értékelése, összefoglalásakor megállapította, hogy a közös szövetkezeti újság eddigi működésével segítette a szövetkezeti mozgalom fejlődését, s útmutatást adott a színvonal további emeléséhez. A szövetkezeti koordinációs bizottság ezután tájékoztatót hallgatott meg a módosított szövetkezeti törvény végrehajtásának jelenlegi helyzetéről, hátralévő feladatairól, a meghatározta ez évi munkaprogramját. Leendő párttagok Milyen a megye párttagságának szociális összetétele, milyen az MSZMP XL kongresszusa óta végzett pártépítési és tagfelvételi munka, melyek a további feladatok, tennivalók — ezekre a kérdésekre várt és adott választ legutóbbi ülésén a megyei párt-végrehajtó bizottság. A megyében az aktív keresők 12 százaléka párttag, ebből 35 százalék az iparban, 20 százalék a mezőgazdaságban dolgozik. Meglepően alacsony — mindössze 6,2 százalék — a kereskedelemben és szolgáltatásban a párttagok aránya. Örvendetes viszont, hogy emelkedett az oktatásban, az egészségügyben és a népművelés területén dolgozó párttagok száma. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a határozat megjelenése óta a felvételre jelentkezőkkel szemben magasabb követelményeket támasztanak, a kiválasztásnál nem egyszerűen formailag járnak el, hanem a párttagságra érettséget, alkalmasságot sokoldalúan megvizsgálják. Ma már azt is elvárják, hogy a párttagnak jelentkező családja, baráti környezete is megfelelő legyen, s egyre nagyobb szerepet kap a politikai elkötelezettség, a közéleti tevékenység is. Kedvező jelenség és a pártépítő munka lényeges előbbre lépésének bizonyítéka, hogy a pártba felvettek 90—95 százaléka a társadalmi szervezetek megbízatásával került a pártba. Hiányosság viszont, hogy a üzemekben az újonnan felvételre javasolt személynek nem adnak személyre szóló megbízatást, ha az illető tagja valamelyik szocialista brigádnak. A pártépítés további tennivalói sorában is hangsúlyozták a pártcsoportok szerepét és azt, hogy a pártcsoportok a fontos tevékenységét rendszeresen értékeljék az alapszervezetek vezetőségei. Emellett növelni kell a tömegszervezetek párttaggá nevelő munkáját is, hiszen a leendő párttagok túlnyomó többsége valamelyik tömegszervezet aktív tagja. Az e szervezetekben dolgozó kommunisták pedig jól betölthetik az ajánlók, a konzultánsok szerepét. A végrehajtó bizottság javasolta a tagfelvételi joggal rendelkező pártszervezeteknek és alapszervezeteknek, hogy következetes előkészítő munkával létszámukat évente 2,5-3 százalékkal növeljék. A munkás párttagok aránya érje el a 73—75 százalékot, s ezen belül emelkedjen a nők aránya. A felvételt előkészítő munkát úgy kell megszervezni, hogy az új párttagok kétharmada 30 év alatti legyen. Műtrágya a legelőkre December közepén kapták lencsevégre a rakodást. A vaszari Hunyadi Tsz gecsei üzemegységében szórógépek puttonyába rakodták a szuperfoszfátot, amit rövid idő alatttt kiszórtak a hatalmas legelő táblákra, hogy ezzel is növeljék a szálastakarmány hozamot. A Hunyadi Termelőszövetkezetben nagy szükség van erre, hiszen évről évre növekedik a szarvasmarhaállomány és jövőre újabb ötszáz Holstein-fríz, jól tejelő tehén érkezik a közös gazdaságba. A szálastakarmány bázis alapját a téli hónapokban teremtik meg a műtrágyázással. Képünkön: a műtrágyaszóró-gépek puttonyába rakodógép emeli a szuperfoszfátot.