Szövetkezeti Élet, 1979 (4. évfolyam, 2-12. szám)

1979-02-01 / 2. szám

Felhívom Elnök elvtárs figyelmét (Kivonat egy jegyzőkönyvből) A Minisztertanács és a MüM rendeleteiben (paragrafus és bekezdésszá­mok) biztosított jogomnál fogva a szövetkezetnél háromnapos munkavé­delmi ellenőrzést tartottam. A hiányosságokat és ezek megszüntetéséhez szükséges intézkedési módokat, valamint észrevételeimet az alábbiakban közlöm: " A szövetkezet elkészítette a közép távú és az évre szóló rövid távú munkavédelmi fejlesztési tervét Az ellenőrzés alkalmával azonban megál­lapítottam, hogy a rövid távú tervben foglaltak végrehajtása mindössze 41 százalékos az év utolsó előtti hónapjában A baleseti jegyzéket nem előírásszerűen­­ vezetik. Az egyik baleset (pontos dátum, név) kivizsgálásával, illetve a jegyzőkönyv megállapításaival nem értek egyet A balesetet ugyanis az okozta, hogy a sérült hegesztés közben nem használta a védőszemüveget. A munkaszervezés hiányossága — ebben az esetben­­—csak másodlagosan vetődhet fel, az elsődleges feladat az egyéni védőfelszerelések használatának kötelezővé tétele, s ennek rendsze­res és szigorú ellenőrzése. A munkavédelmi rendeletek (pontos felsorolás) előírják, hogy minden dolgozót elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni Munkakezdés előtt meg kell győződni arról, hogy a dolgozók elsajátítot­­ták-e a biztonsági rendszabályokról szóló tudnivalókat. A vizsgált időszak­ban a következet két részlegét kivéve (megnevezés) valamennyinél megálla­pítható az oktatás hiánya Hat olyan szakmunkástanulót is foglalkoztatnak a részlegek, akiknek a munkájukkal összefüggő elemi munkavédelmi elő­írásokra sem hívták fel a figyelmüket, illetve erre vonatkozó bizonyítékot nem tudtak felmutatni A szakmunkástanulók oktatója sem kapott ilyen képzést, s nem rendelkezik egészségvédelmi és biztonságtechnikai vizsgával A január eleje óta felvett dolgozók közül — szúrópróbaszerűen tizenöt oktatását vizsgáltam - egyetlen egy dolgozó képzését sem tudja igazolni a szövetkezet. A szövetkezet minden termelési, anyagtárolási, anyagmozgatási és szo­ciális célt szolgáló részlegét szemlebizottágnak kell munkavédelmi szem­pontból megvizsgálnia. A szemle vezetője félévenként a szövetkezet elnöke, negyedévenként pedig a szövetkezet műszaki vezetője. Ebben az évben az elnök és a műszaki vezető nem tett eleget ennek a feladatnak, mert ilyen jegyzőkönyvet felmutatni nem tudtak. A szövetkezet biztonsági megbízott­jának ellenőrzései tapasztalhatók a részlegek ellenőrzési füzeteiben. A vezetői szintű ellenőrzések hiánya csökkenti a biztonsági­­ emlék tekin­télyét, s ezért fordulhat elő, hogy a biztonsági megbízott előírásait, javaslatait a részlegek vezetői nem hajtják végre, így például két éve hasnálnak pro­bánbután gázpalackot nyomáscsökkentő nélkül. Az egyes részlegeknél tett észrevételeim a következők: a vasaló fölötti vastag ablaküveg erősen repedezett, az alatta dolgozót veszélyeztető csiszo­lógép porelszívása nem megfelelő, a gőzvasaló helyiségben nagy a párale­­csapódás, a köszörűgépe­ken nincs feltüntetve azok fordulatsára, meg kell tiltani a benzinben történő alkatrészmoást, a csiszológép szabad tengelyét burkolni kell téli időszakban gondoskodni kell az öltöző és a fürdő fűtéséről, a részlegek dolgozói általában nem használják az egyéni védőfel­szereléseket, s a művezetők elnéző magatartásukkal mintegy elősegítik a balesetek bekövetkezését. Az ideiglenesen kialakított villamos vezetékek­nek egyenértékűeknek kell lenniök a véglegessel. A szabálytalanul meg­hosszabbított villamos vezetékek sinte behálózzák a műhely padlózatát, ahol nehéz vaszerkezeteket mozgatnak, s így a vezetékek esetleges meg­sértésével a dolgozók állandó balesetvesélynek vannak kitéve. A körfű­részre fel kell szerelni a védősisakot . . . A jegyzőkönyv igen terjedelmes, így nem törekedtünk ennek részletes, teljes visszatükrözésére. Azt azonban feltétlenül még meg kell tennünk, hogy minden konkrét feladat meghatározásánál határidőt sab, de egyben a folyamatos ellenőrzésre ösztönöz. A szövegben gyakran serepel, hogy „felhívom elnök elvtárs figyelmét”, s­­erintünk van mire. Az utolsó oldalon pedig többek között az áll: felhívom elnök elvtárs figyelmét, hogy a tapastalt hiányosságok miatt a mulasztókkal «emben saját hatáskörében járjon el A hiányosságok ismételt megállapítása esetén kénytelen lesek elnök elvtárssal «emben «abálysértési eljárást kezde­ményezni Az intézkedéseimmel «emben 15 napon belül panass al élhet (felettes «érv megnevezése), de a (újabb rendelet megnevezése) panasnak az általam javasolt változtatások végrehajtásra halad tó hatálya nincs. Keltezés, dátum, aláírás. Reméljük, hogy a következet „példája” kirívó, s a jegyzőkönyv megje­lenése óta már sokat változtattak. Ezért is nem nevezzük meg. Benedikty László A Sümegi FOLTEX Háziipari Szövetkezet a KISZÖV új tagszövetkezete Az elmúlt év decemberében érdekképviseleti szervének megvál­toztatását határozta el a Sümegi FOLTEX Háziipari Szövetkezet tagsága. A vezetőségi ülés, a munkahelyi tanácskozások, a küldött­gyűlés egyhangúlag döntött arról, hogy a szövetkezet 1979. január 1-től a Veszprém megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének tagja­ként kíván működni. A különböző fórumok döntéseit a jogsabály előírása szerint közgyűlésen is meg kellett erősíteni. Január 9-én tartott közgyű­lésen, — ahol megjelent Lenkai János, a megyei pártbizottság munkatársa, Gruber Ernő, a nagyközségi pártbizottság titkára — a tagság ugyancsak egyhangúlag elhatározta az eddigi érdekképviseleti szövetségtől — a budapesti Háziipari Szövetségtől — való kilépést és a Veszprém megyei KISZÖV-höz való csatlakozást A közgyűlés határozatilag megerősítette azt is, hogy a KISZÖV legfelsőbb fóru­mában a küldöttgyűlésen a szövetkezetet dr. András Géza elnök és Varga Károly főkönyvelő képviselje, egyúttal módosították a követ­kezet alapsabályát is. A közgyűlésen megjelent és felszólalt Patkós Albert, a KISZÖV elnöke, aki megköszönte a csatlakozással egyetértő fórumoknak és a közgyűlésen megjelent tagoknak a munkáját, majd a szövetkezeti ipar egységéről, eddigi fejlődéséről szólt Kiemelte a FOLTEX szövetkezet és a KISZÖV eddigi munkájának eredményességét. Hangsúlyozta, hogy a szövetség szervezete eredményesen kívánja teljesíteni az új tagsövetkezettel szembeni kötelezettségeit Bérczi Béláné közgazdasági osztályvezető, a Budapesti Háziipari Szövetség elnöksége és apparátusa nevében köszönt el a FOLTEX Sövetkezet tagságától, majd kitért a 25 éves együttműködés ered­ményeire. A közgyűlés befejező részében dr. András Géza, a «övetkezet elnöke az 1978-as gazdasági év várható eredményeiről és az 1979. évi feladatokról tájékoztatta a tagságot. A Sümegi FOLTEX Háziipari Szövetkezet 1951-ben alakult csabrendeki­zékhellyel, majd 1954-ben egyesült a Keszthelyi Há­ziipari Szövetkezettel. Fejlődése töretlen, amit az is bizonyít, hogy ma már a szövetkezetben foglalkoztatott dolgozók száma több, mint 700 fő, ebből 593 a nődolgozók száma. Az elmúlt évi termelési érték várhatóan meghaladja a 100 millió forintot. A következet csatlakozásával tovább erősödött a megye következeti ipara. (Oláh) Szállást kerestem. . . Barátságtalan egy ismeretlen falu késő este. Az utcán a lámpák mindig éppen tőlünk vannak távol, az ablakok mögül kiszűrődő fények idegenek, hidegek. Mihez is kezdhet ilyenkor az ember, ha már nem tud tovább utazni, befogadja-e a falu 1978-ban is a „vándort", aki szállást kér egy éjszakára? Valamikor­­ ki ne olvasott, hallott volna róla, könnyen nyíltak az ajtók, befogadták az utazót a földes kisházak szűkébe is. És ma a sátortetős villák? A sötét, alig lámpás út ugyancsak hossznak tűnik. Nehéz a sötétben szemmel faggatni a házakat, arról, hogy milyen emberek lakják őket. Csavart-tekert lemezkerítéssel viaskodik két kutya. Két­­ólom­ban támadják a festett vasrudakat: mellmagasban egy kuvyaféle, lába között egy tacskó. A leengedett redőnyök mögött kék fény villódzik. Már elkezdő­dött a tv-ben az esti film. Vagy a műsor jó, vagy a ház gazdája mozdul nehezen , de aztán csak megnyílik kopogatásunkra az emeletes veranda ajtaja. - Keresnek valakit? - hangzik a gazda türelmetlen hangja. - Bocsánat a zavarásért. Lerobbant a kocsink, csak reggel tudjuk helyrehozni Szállás kellene kettőnknek . ..­­ Szállás? Hát mi ugyancsak tele vagyunk. Két házzal odébb nézzék meg a B.-nél. Az ajtó „köhönés" nélkül csukódik. Caplatás tovább a sárban. Lámpaoszlop alatt állunk meg. Hátha így barátságosabb lesz a fogadtatás. Félve nyitjuk a kaput. Csengő, kutya nem jelez. Hosszú zörgetés a keresztcsíkosan faragott bejárati ajtón. Villany gyullad. Harmincas férfi a külöbön. Száját törli, mielőtt köszönne — Szállást? Az bajos. .. Hol az a kocsi? — kérdi, miközben méricskél bennünket — In a falu végén. — Melyik végén? — kérdezi — Az alsón. — Talán kérjék meg T. Istvánt, az bevontatja magukat. Elkö«önünk. Ő is. Jól túljárunk a portája határán, de még mindig kémleli, biztosan elmentünk-e? T. Istvánt barátságos hangulatban találjuk. Ennek oka aligha a mi jövetelünk, inkább az a­ falon álló, félig megürült borosüveg. Hellyel, borral kínál bennünket, mondván, hogy aztán megnéz­zük, mit lehet tenni. Az ajtóban megáll egy aszony, szó nélkül méreget bennünket. Illemtudóan közönünk, de ő néma, mint az ajtófélfa. Csak a férjével van beszélő vi«onyban: — Kik ezek? Fészkelődünk a konyhai hokedlikon, aztán magyarázkodni kez­dünk: — Kocsival jöttünk, megkéstünk egy kicsit és ráadásul cserben­hagyott bennünket az autó. — Szóval kocsival? — kérdi olyan hangon, mint aki valami rettentő gyanúját látná igazolva. Aztán egykettőre dönt: — A férjem ivott, nem vezethet Helyünk meg amúgy sincs, láthatják — teszi hozzá, mintha körbe vezetett volna bennünket a legalább négyaabás házban. Szabadkozva elköszönünk. Kanyarodik az utca. A kutyák már elcsendesedtek, vagy meg­nyertük a bizalmukat, vagy lusták az esti hajcihőhöz. Kinn a házak előtt jó néhány traktor parkol. Gazdájuk reggel korán indul dol­go­zni. Lassan kiérünk a faluból. Még egy kísérletet tetünk, hi« eddig sehol sem kergettek még el bennünket... Hos«a ház, amolyan régimódi, de «épen „helyrepofozva". Kapunyitásra, az addig csendes «örpamacs hangos ugatással rázza a láncát. — Jó estét, elnézést a zavarásért — kezdünk bele, már sokadszor. A gazda beljebb hív a külöbről. — A Dugó miatt az ember a másik javát sem érti. Üljenek le! Letelepnünk. Most már végig tudjuk mondani a kérést. A gazda vakarja a fejét — Hát, helyem az volna, de nem valami előkelő. Van egy udvari hátsó szoba, ott megférnek, mert itt bent a lányomék laknak az unokáimmal. Igazi ágynemű sincs. Ha ez jó, hólok a lányomnak, az majd elrendezi, aztán mehetnek aludni. Enni ettek-e? — Nem, de közönjük, mert még . . . — Éhgyomorral, idegen helyen bolondokat álmodnának — véli az öreg. Picit várjanak, egy füst alatt azt is elrendezi a lányom. — Köszönjük a sívességet. Reggel korán s éretnénk a dolgunk után járni, tessék megmondani, mivel tartozunk? Az öreg nevet. • — No hi«, ha valamikor én is fizettem volna mindenütt, ahol befogadtak egy éjzakára! Itt az ideje, hogy leleplezzük magunkat. Mármint azt, hogy csak a kíváncsiságunk az igazi, a szakágünk a szállásra nem. Erre az öreg vált kiváncsivá. El kell neki mesélni hol, merre kértünk már szállást. Belehallgat a közben előkerült borospohárba. Két apró korty, talán épp annyi kellett a véleményalkotáshoz. — Tudják, nem rosszak vagy irigyek azok sem ám, ahol eddig jártak. Csak talán ők soha se zörgetnek a mis ablakán. Én már igen­is jól esett, ha beengedtek . . . Hazafele tartunk. Elmaradnak a házak, az előttünk álló trakto­rok, autók, a kutyák, a kerítések. Csak az a beígért kis udvari szoba jön még velünk. .. Győri Varga György SZÖVETKEZETI ÉLET-3

Next