Szövetkezeti Élet, 1980 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZÖVETKEZETI ÉLET 1980. január Ara­ n­— Ft A VESZPRÉM MEGYEI IPARI, MEZŐGAZDASÁGI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA V. évfolyam 1. szám Dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára átadja a kitüntetést dr. Bodogán Jánosnak Takarékosabban, megfontoltabban n­­­em volt könnyű év 1979. Elsősor­ban gazdasági életünkben értek bennünket meglepetések, s en­nek következményei életünk min­dennapjaiban is jelentkeztek. Ezért is megnyugtató, hogy az elmúlt évet a ne­hézségek ellenére úgy zártuk, hogy az alapvető gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban fejlődött. így volt ez or­szágos átlagban és külön öröm, hogy me­gyénkben még az országos átlagnál is jobban. Jó, tervszerű és egyre inkább a követelményeknek megfelelő munkát je­lent ez az eredmény — büszkék lehet rá. Mert ez az eredményes évzárás" első lépések egyikem^^^^sak, neheze, sokasága meg­ Ätr­ug ban azért, mert gazatasa idén, sem a következő a korábbi évekhez hasonlójEo­ Nem lesz lehetőség arányú csökkentésért Ezek a tények viszon­tMzifje tovább előrelépni rcjthiya^ források jobb hdésminim sárul telik Az új termelési árak és a módosított gazdasági szabályozó rendszer lehetővé teszi annak felmérését, hogy miben va­gyunk versenyképesek belföldön és fő­ként külföldön. Kiderül az is, hogy ver­senytársaink ugyanolyan terméket men­­nyivel tudnak olcsóbban, jövedelmezőb­ben előállítani, esetleg még jobb minőség­ben is.Természetesen ezek az értékmérők megyénkben is érvényesek. A megyei párt-végrehajtó bizottság a közelmúltban elfogadott cselekvési programjában így fogalmazott: „A pártszervezetekben és a gazdasági egységekben következetes, összehangolt és a korábbinál célratörőbb, nagyobb erőfeszítéssel végzett munka szükséges a hatékonyság nagymértékű tartalékainak feltárására. Különösen nagy gondot fordítsanak a munkaerő-gazdálkodás ja­vítására, a termelékenység jelentős foko­zására, a beruházási munka színvonalá­nak emelésére, a befejezetlen állomány erőteljes csökkentésére, a termelés anyag- és energiafelhasználásának mérsék­lésére, a költséggazdálkodás ered­ményességének alapos javítására. To­vább kell folytatni, jó néhány te­rületen megalapozottá szükséges tenni a termékszerkezet javításának gyakorlatát. A gazdaságosság követelményei kapjanak még nagyobb hangsúlyt gazdasági építő­­munkánkban. Javítani indokolt a terme­lési és az értékesítési folyamatok össz­hangját, a kooperációs tevékenységet, a szerződéses fegyelmet. A vállalati, szö­vetkezeti irányítás, belső mechanizmus korszerűsítése, a megváltozott feltétel­rendszerhez való igazítása halaszthatat­lan feladat." Természetesen a cselekvési program részletesen meghatározza a tennivalókat számokban kifejezve is. És ebben a programban méltó helyet és szerepet kap megyénk szövetkezeti mozgalma is. Az ipari termelésben összességében 5 szá­zalékos növekedést irányoz elő a cselek­vési program, s ezen belül így fogalmaz: „könnyűipari vállalataink, szövetkezete­­­ink szélesítsék együttműködésüket a fel­dolgozó és exportáló vállalatokkal. A kooperációs munka javításával, a re­konstrukciók folytatásával bővítsék ex­portjukat, jelentősen javítsák annak gaz­daságosságát, igyekezzenek a belföldi igények jobb kielégítésére is... Az épí­tőipar építési-szerelési tevékenységének nagyságát a jelentkező igényekhez igazít­sák. Fokozzák k i karbantartási, felújítási tevékenységüket, a hiánypótló és garan­ciális mi­.n.frr­A 1­ 7. is határidőre végezzék el. A termelékenység, a készletgazdálko­dás és nőnerít­és színvonalát javítsák to­­mlitmr js jelentős »lór­efcbon­, mérsékel­essoroltakban bő­ripari szövetkezeteinknek­­ a mezőgazdasági üzemek­­isMól részt: „Különösen nagy feladat fenn gazdasági üzemeinkre. A ter­v Százalékos növelését valósítják a Z­övénytermesztési ágazatban a­­ kirMemte agrotechnikai eljárások alkat­­a talajerő-utánpótlással, a visági munkák fegyelmezett, szett, időbeni elvégzésével legalább tíz százalékos termelésnövekedést érjenek el.­És ugyanilyen részletesen szól a cselekvési program az állattenyésztésről, a költséggazdálkodás javításáról, az ener­giatakarékosságról. És jut feladat nem is kevés az ÁFESZ-eknek. A program szerint a megye kereskedelmében a for­galom növekedésének meg kell haladnia a tíz százalékot. Újabb létesítményekkel kell bővíteni, korszerűsíteni a vendéglá­­tóipari hálózatot, is. Az új év első hetei azt bizonyítják, hogy a tavaly megkezdődött munka to­vább folytatódik, sőt számos új vonással is bővül. A közelmúltban már jó néhány határozott intézkedés is napvilágot lá­tott. Felmérték például az egész ország­ban­ az ipari szövetkezetek és telephelye­ik elhelyezését és jó néhány helyen a te­lephelyet az adott területen működő szö­vetkezethez csatolják. Folyamatosan vég­zik a tsz-melléküzemágak felmérését is és csakis a gazdaságosan, hatékonyan­­ dolgozó üzemek maradhatnak meg. De a központi felméréseken, intézkedéseken túl a helyieket is kényszerítik a szabá­lyozók újabb és újabb megfontolt, ala­posan átgondolt lépésére. Ezek elkerül­hetetlenek, s jobb mielőbb megtenni, jobb nem várni amíg késő. A közelmúltban ismertté vált 1980 évi népgazdasági tervünk. Ez ha­tározottan kimondja: „Az 1980 évi népgazdasági terv azzal szá­mol, hogy a külgazdasági feltételek to­vábbra is kedvezőtlenek lesznek, a kül­kereskedelmi cserearányok várhatóan tovább romlanak. Ilyen körülmények között a gazdasági egyensúly helyzetének javítása a termelés hatékonyságának erőteljesebb javításával, szerkezetének gyorsabb átalakításával, a gazdálkodási tartalékok fokozott feltárásával, messze­menő takarékossággal, a belföldi fel­­használás további mérséklésével érhető el." Egyértelmű mondatok, ezeket kell a magunk munkahelyén megvalósítani, sa­ját „házi” használatunkra lefordítani. De ezt viszont mielőbb, mert a napok, he­tek telnek, s a feladatok megoldása nem tűr halasztást. Tovább kell javítani az ellátást A fogyasztási szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok összességében dinamikus, a gazdaságpolitikai célokkal összhangban alakult fejlődé­se hozzájárult ahhoz hogy megalapozottabb feltételek között oldják meg 1980 évi megnövekedett feladataikat. Az életszínvonal-politikai cé­lok megvalósításához feltét­lenül szükséges, hogy az ÁFÉSZ-ek és a szövetkezeti vállalatok valamennyi tele­pülésen továbbra is folyama­tos, színvonalas alapellátást biztosítsanak, zökkenőmentes ellátást nyújtsanak az ala­csonyabb jövedelmű rétegek által keresett olcsóbb és rög­zített áras kategóriába tarto­zó cikkekből, s egyidejűleg törekedjenek a választékigé­nyes termékek kínálatának ésszerű koncentrálására — mutatott rá decemberi ülésén a SZÖVOSZ elnöksége, meg­tárgyalva az országos tanács­nak ez évi feladatokra vo­natkozó irányelvtervezetét. Az elnökség szerint: a ha­tékonyabb árubeszerző, piaci munkára, a­ vevőpozíció erő­sítésére, a fogyasztói érdek­védelem fokozására, a taka­rékosság szigorítására és a szerződéses fegyelem meg­szilárdítására van szükség. A belföldi ellátás mellett fo­kozott erőfeszítéseket kell tenni — a felvásárlási tevé­kenység szervezettebbé téte­lével — az exportárualapok növelésére. A lakásszövetkezetek leg­fontosabb tennivalói közé tar­tozik — mint hangoztatták — a szervezett lakáskarbantar­tás anyagi-technikai feltéte­leinek megteremtése. A mezőgazdaság előtt nagy feladatok állnak Tudósítás a termelőszövetkezetek küldöttközgyűléséről Veszprém megye termelő­szövetkezeti mozgalmának különleges súlyú eseményére virradt december 15. reggele. A megyei pártbizottság nagy előadótermében mintegy szá­zan foglaltak helyet a padso­rokban küldöttként, vagy meghívott vendégként. A TESZÖV küldöttközgyű­lésén megyénk számos párt- és állami vezetője, a KISZÖV és a MESZÖV vezetői mel­lett más intézmények is kép­viseltették magukat. Az ün­nepi emelvényen láthattuk többek között Pap Jánost, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Czimbalmos Bélát, a TOT főtitkárát és Semsei Györgyöt a megyei tanács el­nökhelyettesét. A küldöttközgyűlés padsoraiból... A közös vagyon gyarapodása: 1,8 milliárd forint A tanácskozásra meghívot­tak írásban előre megkapták az elmúlt időszakot részlete­sen elemző jelentést, amelyet a küldöttközgyűlésen elnök­lő Tornai Endre bevezetője után dr. Bodogán János egé­szített ki szóban. Nem egyszerű tény- és adatközlés került a küldöttek kezébe, hanem Veszprém me­gye termelőszövetkezeti moz­galmáról a XI. pártkongres­­­szus és a Termelőszövetkeze­tek III. Országos Kongres­­­szusa tükrében készült hű képet kaphatott, aki alaposan áttanulmányozta azt. Erősödött a szövetkezeti tu­lajdon — szögezi le a je­lentés. A gazdaságok haszná­latában lévő földterületeknek több mint fele osztatlan szö­vetkezeti tulajdon, a közös vagyon pedig a tervidőszak három éve alatt 1,8 milliárd forintnyi értékkel gyarapo­dott, amelyhez az eredményes munka mellett az is hozzá-Minden ágazatban olyan helyzetet kell teremteni, hogy a munkahelyek megfelelő ér­dekeltséggel bírjanak a jöve­delmezőbb termelésben. Va­gyis a hatékonyság javulásá­nak folyamatát gyorsítani kell például a belső kereset­­szabályozás korszerűsítésével, a minőségi munka alapjáról induló differenciálással. A szövetkezetek felismerték a gazdasági együttműködé­sekben, s főként a termelési rendszerekben rejlő nagy le­hetőségeket. Megnövekedett ezek iránt a kereslet, az igény, különösen a kukorica A TOT főtitkára, dr. Czim­balmos Béla hozzászólásában körvonalazta az 1980-as ten­nivalókat az új szabályozási rendszer függvényében. Az a mozgalom és gazdálkodási forma, amely az 1979-es évet nagyobb megrázkódtatás nél­kül kibírta, ennél még­­ na­gyobb feladatokra is válilal­járult, hogy sok fejlődés ta­pasztalható a vagyonvédelem terén. A termelőszövetkezetek ve­­zetőinek nagy többsége meg­értette a XI. kongresszus irányelveinek jelentőségét, ezért a gazdaságok termelési szerkezetét igyekeztek a nép­­gazdasági igényekhez illeszte­ni. Mind a minőségi, mind pedig a mennyiségi színvonal emelésén fáradozott a tsz­­ek valamennyi dolgozója. Az utóbbira jellemző, hogy a termelés növekedése a szó­­banforgó időszakban megha­ladta az évi 11 százalékot, amely állandó technikai és szakmai tudásbeli fejlődést feltételez. Mi sem mutatja jobban, milyen rugalmasan alkalmaz­kodtak közös gazdaságaink a változó közgazdasági körül­ményekhez, mint ismét egy adat; nyereségük az utóbbi három évben több mint negyven százalékkal emelke­dett, és a kalászosok terén bővült a rendszerben termelt növé­nyek aránya. Ugyanakkor előfordult, hogy a drága tech­nológiák rontották a gazdál­kodás jövedelmezőségét. A jelentés továbbá megál­lapította, nem mindig ki­elégítő a szomszédos gazdasá­gok kapcsolata, hiszen más­képp nem volnának példák fölöslegesen párhuzamos be­ruházásokra, amelyek gátol­ják a szakosodással járó jobb jövedelmezőséget és más elő­nyöktől is elütik a szomszé­dokat, hozhat. Veszprém megye egyébként sok tekintetben modellezhető lenne, mert egy­re többször szerepel a leg­jobbak között. Gyakran foglalkozik a me­gye politikai vezetése­­ a me­zőgazdaság elemzésével — jelentette ki hozzászólásában Pap János a megyei pártbi­zottság első titkára. Kérjük számon egymástól — mondotta —, hogyan is állunk a rendszerünk alapja, képező munkás-paraszt szö­vetséggel, hogyan fejlődik teljesedik tovább sok bukta­tón és nehézségen keresztül Ez ma fontos politikai kér­dés. Meg kell fogni amit lehe­ — sommázta a takarékosság bonyolult problematikáját. A közös erőfeszítésekből a me­zőgazdaságnak is ki kell ven­nie részét, ha azt akarja, hogy megmaradjon működő — és fejlődőképessége. A jelenlegi helyzetben a közhangulatot a párt­­álla­mi és társadalmi szervek­kel közösen kell céljainknak megfelelő irányban tartaniuk a szövetkezeteknek, s ez nagy-nagy felelősségel jár Beszédét jókívánságokkal­ fe­jezte be. Kitüntetés és választás A küldöttközgyűlés a TI­SZÖV 1980-as költségvetés­é­ről tárgyalt, majd szemét ügyek kerültek napirendjén Dr. Bodogán Jánost a szö­vetség titkári tisztével jár teendők alól nyugállományt­ vonulása miatt fölmentették s nagy tisztelettel és szeretet­tel köszönték meg áldozatkész, fáradhatatlan tevékenységét. Érdemei és eredményes munkássága elismeréseként a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Szocialista Magyarországért Érdemér­met adományozta dr. Bodo­gán Jánosnak, amelyet dr. Czimbalmos Béla nyújtott át ünnepélyesen. Pap János köszöntőjében méltatta dr. Bodogán János sok évtizedes munkásságát majd Gubicza Ferenc, a ne­mesvámosi szövetkezet el­­­nöke adta át a közös gazda­ságok gratulációit a magas­­ kitüntetés alkalmából. A küldöttközgyűlés egyhan­gú szavazattal választotta meg a TSZ-szövetség titkárá­vá Petrás Jánost, a tapolca járási pártbizottság volt első titkárát. Gyorsítani a folyamatot... Egyre többször a legjobbak között

Next