Szövetkezeti Élet, 1981 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1981. január Ara: 3,60 f­ori­nt VI. A VESZPRÉM MEGYEI IPARI, MEZŐGAZDASÁGI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA fejlesztésekben a szomszédos szövetkezetekkel, jóllehet meg­felelő együttműködés esetén párhuzamos beruházások vol­nának elkerülhetők, vagy azok célszerű elhelyezésére nyílna lehetőség." A dolgozók élet- és munka­­körülményeiről szólva örvende­tes tényeket sorolt fel: „Az 1975—80-as évek között az egy dolgozóra jutó éves jöve­delem 38,5 ezerről 46,6 ezer forintra emelkedett, s ez 21,2 százalékos növekedésnek felel meg. Szövetkezeteink évente növekvő szociális alapot képez­nek. Ennek mintegy 60 száza­lékát az öreg, nyugdíjas és járadékos tagok megsegítésére fordítják. Jelentős előrelépés történt a dolgozók üzemi ét­keztetése terén is, a gazdasá­gok egy részében megvalósul­tak a korszerű munkásszállítás tárgyi feltételei." Végezetül javasolta a kül­döttközgyűlésnek, hogy az el­nökség határozata alapján a szövetkezetek e plénuma egé­szítse ki az előterjesztett mun­kaprogram-tervezetet azzal, hogy a szövetkezetek évente készítsenek energiafelhasználá­si tervet, és történjen meg azok rendszeres ellenőrzése. Kerüljön sor a feltárt és kidol­gozott energiakímélő technoló­giák alkalmazására és széles körű elterjesztésére. Továbbá ajánlotta, kapjon kiemelt fi­gyelmet a középkáder-állomány és a középvezetők továbbkép­zése. Felszólalt a küldöttközgyűlésen Balogh Mihály, a megyei párt­­bizottság titkára is. A TESZÖV decemberi küldöttközgyűlése: Határkő a mezőgazdasági szövetkezetek két ötéves tervciklusa között Tervszerűség és alkalmazkodás Petrás János, a szö­vetség titkára sommáz­ta eképpen az első és második, összevontan tárgyalt napirendi pont kiegészítőjében a TE­SZÖV decemberi kül­döttközgyűlésének munkaprogramját. Az ülés valóban nagy jelentőségét sejtették a meghívottaknak elő­re eljuttatott terjedel­mes írásos összefogla­lók lényegi, tartami cí­mei is: „Munkaprog­ram az MSZMP XII. kongresszusa határo­zatainak végrehajtásá­ból adódó feladatok megvalósítására Veszp­rém megye mezőgaz­dasági termelőszövet­kezeti mozgalmában”: „Előterjesztés a terme­lőszövetkezetek 1980. gazdálkodásáról, az V. ötéves terv tel­jesítéséről, az 1981. évi feladatokról és a VI. ötéves terv előkészítéséről." A kongresszus által megha­tározott tennivalók között sze­repelt többek között az, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gabona és kukorica termesztésének fej­lesztésére, az állattenyésztés, és a takarmánygazdálkodás szín­vonalának növelésére, a hús­termelés fokozására, valamint a felhasznált anyagok és mel­léktermékek hatékonyabb hasz­nosítására. A megyei pártértekezlet ha­tározata leszögezte azt az ör­vendetes tényt, hogy szövetke­zeteinkben fokozódott a terv­­szerűség, és minden eddiginél jobban alkalmazkodtak a meg­változott, nehezebbé vált kül­ső és belső feltételekhez. Ja­vultak a falusi lakosság élet­­feltételei, a XI. kongresszus ál­tal kijelölt szociálpolitikai cél­kitűzések döntően megvalósul­tak, és nem utolsósorban fej­lődött és gazdagodott a szö­vetkezeti demokrácia. Az MSZMP XII. kongresszusa, a megyei pártértekezlet határo­zata és a TOT állásfoglalása alapján szövetkezeteink, közös vállalataink és a TESZÖV fel­adatai kapták a legnagyobb hangsúlyt. Nagy gondot kell fordítani az adottságokhoz iga­zodó termékszerkezet formálá­sára, az értelemszerű szakoso­dásra. A közös gazdaságok ar­ra törekedjenek, hogy a ren­delkezésükre álló beruházási forrásokat rövidebb idő alatt megvalósítható, a gazdaságos termelést növelő, gyorsan meg­térülő befektetésekben kama­toztassák. Ezen belül is inkább a rekonstrukciós jellegű beru­házások kerüljenek előtérbe. Kiegészítőjében Petrás Já­nos, a TESZÖV titkára elmon­dotta, hogy a népgazdaság V. ötéves tervciklusát megyénk mezőgazdasági termelőszövet­kezetei kedvező eredményekkel zárhatják. Ebben az időszak­ban tovább erősödött a szövet­kezeti tulajdon. A közös va­gyon közel három milliárd fo­rinttal növekedett, így mostan­ra csaknem 9 milliárdra tehető. Igazolódott, hogy a koncent­ráltabb üzemek nagyobb és gyorsabb ütemű fejlesztésre ké­pesek, gyorsabban tudnak al­kalmazkodni a változó közgaz­dasági körülményekhez, és di­namikus termelésfejlesztésre ké­pesek. A szövetkezetek terme­lési szerkezetüket a természeti adottságokhoz és a népgazda­sági igényekhez igazították. A növénytermesztés és az állatte­nyésztés aránya az utóbbi fa­vára, a tervnek megfelelően alakult. Ugyanakkor komoly gond, hogy a szálastakarmá­­nyok termesztése gyakorlatilag az 1976-os szinten stagnál, aminek n­apvető okaként a szövetség titkára azt jelölte meg, hogy a takarmánynövé­nyek termesztése még nem kapja meg azt a kellő szak­mai figyelmet és gondosságot, ami az árunövényekre és a ku­koricára jellemző. Elmondotta, a kedvezőtlen adottságú gazdaságok többsé­ge a megyei átlagot meghala­dó fejlődést ért el. Ebben nem kis szerep jutott az átlagos­nál nagyobb arányú kiegészítő tevékenységeknek. A szerző­déses rendszerben történő ter­melés és értékesítés eddigi ta­pasztalatait így foglalta ös­­­sze: „Erősödött a szerződéses rendszerben történő termelés és értékesítés. Gondot jelent viszont, hogy a mezőgazdasági termékek tárolásával, szállítá­sával kapcsolatos anyagi ter­heket és a kockázat nagyobb részét változatlanul a termelő gazdaságok viselik, különösen, amikor egy-egy területen kí­nálati piac alakul ki.A rációs és szerződéses kapcso­latok eredményességének, össz­hangjának javítása terén is bőven akad még tennivaló. Az ésszerű munkamegosztás és a szakosodás gazdaságossági ol­dalát az egy-egy szövetkezet gazdasági lehetőségeit meg­haladó, nagyobb befektetése­ket igénylő beruházások kö­zös elkészítésében találhatják meg a társuló gazdaságok. A munkaprogram komplex egészként foglalkozott továb­bá a szövetkezeti élet vala­mennyi lényeges területével. Ezután a termelőszövetkeze­tek 1980-as gazdálkodásáról, az ötödik ötéves terv teljesí­téséről, az idei feladatokról, és a most következő tervidőszak előkészítéséről szóló előterjesz­tés került a küldöttközgyűlés elé, amelyet a szövetség leg­utóbbi elnökségi ülésén már megtárgyalt. Adottságok és lehetőségek te­rén volt ország­­­osok, va­sunk is azzal a funkcióval, hogy­­ értékelje és összegezze a megye termelőszövetkeze­tei elmúlt ötévi működésének, gazdálkodá­sának tapasztalatait. Teendőnk: állást fog­lalni a következő ötéves tervidőszak gazda­sági, politikai és mozgalmi feladataival kapcsolatban". Petrás János, a szövetség titkára fog­lalta össze az elhangzottakat Termőföldünk védelme Az utóbbi idők nagy felada­ta a mezőgazdaságban a ter­mőföld védelme, termőképessé­gének növelése a környezetvé­delmi szempontok legmesszebb­menőkig való figyelembevéte­lével. Ugyanakkor az állattál­­lomány növelése, jobb ellátása megköveteli a rét- és legelő­­gazdálkodás színvonalának, a takarmánytermelés mennyiségi mutatóinak emelését. Az állat­­tenyésztés összes lehetséges forrásának kihasználásával, így például a szakosított tele­pek megteremtésével, illetve rekonstrukciójával törekednie kell valamennyi közös gazda­ságnak a legjobb eredmények­re. Mindez egyszersmind azt is jelenti, hogy a szövetkezetek közép és hosszú távú tervezését a kor követelményeivel össz­hangban kell megvalósítani. Az elkövetkezendő időszak feladatainak szerves része a teljesítménykövetelmények rendszeres elemzése, az ösztön­ző hatású differenciált bére­zés és az önelszámolás beve­zetése az ezzel szorosan ös­­­szetartozó állandó ellenőrzés­sel egyetemben. A termelőszövetkezeteknek sok előnyt nyújtó termelési rendszerek, társulások még mindig sok fel nem tárt tarta­lékkal rendelkeznek. A koope- Közös érdek Kiegészítőjét így folytatta: „Létrejött a Megyei Kölcsönös Támogatási Alap, amelynek jelenleg 38 tagja van. Szüksé­gesnek tartjuk, hogy a még nem KTA-tagok vizsgálják fe­lül álláspontjukat, lépjenek be a KTA sorába, ezzel is erősítve a szövetkezeti gazdaságok együttműködését. Nem tartjuk kielégítőnek a gazdaságok együttműködési készségét a Hasznos A MEDOSZ megyei elnöke, dr. Bodogán János hozzászó­lásában a termőföld megbe­csüléséről beszélt. Dr. Leitold László, a várpa­lotai Jó szerencsét MgTsz el­nöke azt elemezte, mennyi po­zitívumot hozott a gazdaságok­nak az új szabályozó rend­szer, majd a következő idő­szak feladatai között fontos­nak jelölte meg, hogy a biz­tonsági alap visszapótlására a tsz-eknek sokat kell fordítaniuk, ha még oly nehéz is. „Minden ágazat fejlődött Veszprém megyében, de az élen­­ mégis a tsz-ek, a mező­­gazdaság jár" — mondotta fel­szólalásában Balogh Mihály, a megyei pártbizottság titkára. Az utóbbi öt esztendőben ugyanis az ipari termelés 33 százalékos növekedést ért el, míg a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek 55 százalékkal többet adtak a népgazdaság­nak, mint az ezt megelőző idő­szakban. A hozzászóló a rá jellemző lendületes, szuggesztív módon mondott véleményt a szövetkezetek gazdasági, moz­galmi, politikai tevékenységé­ről. Hangsúlyozta, fejlődött a tsz-ek gazdálkodási politikája, megtanulták figyelemmel kísér­ni a népgazdaság érdekeit, a piaci viszonyokat, s a minden eddiginél nagyobb, 11 száza­lékos tiszta nyereségnövekedés a költségek emelkedése elle­nére is jó jel, sőt bizonyíték minderre. javaslatok A szövetkezet érdeke, hogy maga döntse el, a jövőben mi­ből mennyit és hol termelje­nek. Példaként említette Ba­logh Mihály, hogy a megye iparában viszonylag rövid idő alatt 300 féle termékváltás tör­tént. Ajánlatosnak mondta a melléküzemágak fejlesztését, de figyelmeztetett, az ott kép­ződött nyereség legjavát a fő tevékenységbe, a mezőgaz­daságba kell fektetni. A vezetőkről, az utánpótlás neveléséről is beszélt hozzászó­lásában. Ha azt akarjuk, hogy a gazdaságok tartani, sőt nö­velni tudják eredményeiket, s ezzel egyben az élet valamen­­­nyi szférájában fejlődést aka­runk elérni, a mostani vezetők­nek lépést kell tartaniuk a követelményekkel, és gondos­kodniuk szükséges újabb jó vezetők munkába állításáról. Fontos elvként jelölte meg, hogy a szövetkezet első szá­mú káderesa maga az elnök. A vita és Petrás János ös­­­szefoglalója után a küldött­­közgyűlés a XII. kongresszus határozataiból adódó feladato­kat tartalmazó munkaprogra­mot annak kiegészítéseivel együtt egyhangúlag elfogadta a szövetség ajánlásaként. Ezt követően az ülés továb­bi részében az idei költségve­tés irányelveiről döntöttek, s szavazattal erősítették meg a küldöttközgyűlés 1981-es mun­katervét, végezetül vegyes ügye­ket tárgyaltak meg. Dr. Leitold László, a Várpalotai Jó Szerencsét MG­TSZ elnöke, a jövő teendőiről beszélt. Vathy Gyula, a Noszlopi Somlóvár Tsz elnökhelyettese sok­­ gazdasága tapasztalatait összegezte.

Next