Szövetkezeti Élet, 1983 (7. [8.] évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZÖVETKEZETI ÉLET A VESZPRÉM MEGYEI IPARI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA 1983. január Ára: 1,20 forint VII. évf., 1. szám alkalmazkodva a megváltozott igényekhez Az új és megváltozott igé­nyekhez és lehetőségekhez iga­zítja munkáját a Veszprém és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet és újszerű üzletpolitikát valósíta­nak meg. A lakossági igények jobb kielégítése érdekében megkülönböztetett figyelmet fordítanak az alapellátásra, ezen belül is a kiegyensúlyo­zott élelmiszer-ellátásra. A nagyközségekben, ABC-áruhá­­zakban úgy alakítják ki az áruválasztékot, hogy az legin­kább szolgálja a helyi igények kielégítését. Gondot fordítanak a minta utáni értékesítés meg­szervezésére. Ez azért is jelen­tős, mert a távolsági közleke­dési költségek növekedésével a lakosság igénye megnöveke­dett a helyi áruellátással kap­csolatban. Azokat az árukat, melyek gazdaságosan érté­kesíthetők, a kereslet helyén kínálják a vásárlóknak. Megvalósítva a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Taná­csának ajánlását, üzemszerve­zési, racionalizálási eljárá­sokkal igyekeznek alkalmaz­kodni a megváltozott szabá­lyozókhoz. A gazdálkodás ha­tékonyságát a belső tartalékok termelésbe állításával, a kise­gítő és kiegészítő tevékenység fejlesztésével, a háttéripar ter­melőbázisának megszervezé­sével, az új értékesítési, esz­közkészlet és költségkímélési módszerek bevezetésével igye­keznek biztosítani. Drótfonatgyártó tevékenysé­gükkel hiánycikket pótolnak a vevők körében és rövidítik az áru útját a termelőtől a fo­gyasztóig. Drótfonó-üzemük ez évi árbevétele várhatóan el­éri az 1 millió forintot. Nemes­vámoson nyomdaüzemet hoz­tak létre. Ennek kilenc hónapi termelése 1,8 millió forint. Újabb nyomdagépek beszerzé­sével megteremtették az üzem­szerű termelés bővítésének fel­tételeit. Terv szerint a nyomda­üzem termelése 1983-ban el­éri az 5 millió forintot. Haj­­máskéren élelmiszer-feldolgo­zó tevékenységet végeznek. Az itt gyártott száraztészta-félesé­geket a szövetkezet saját bolt­­­­jaiban értékesíti, bővítve ezzel az áruválasztékot. Nagyvázsonyban, a régi szö­vetkezeti irodahelyiségben a jövő év elején létrehozzák és üzembe helyezik a fröccsöntő műanyag üzemet. Ezzel a Ba­kony Művekkel közös kooperá­cióban bekapcsolódnak a VAZ- programba, és Lada műanyag alkatrészeket gyártanak. Eszközkímélő értékesítő mód­szereit is bővítette a veszprémi áfész. Közös boltot nyitottak az ÉPTEK Csapágy Művekkel. Együttműködésük abban áll, hogy új árucikkekkel látják el a megyeszékhely és környéké­nek lakosságát a közvetlen ter­melőtől, vagy készletező válla­lattól. Szerződéses üzemeltetési for­mában az áfész 4 kiskereske­delmi és 22 vendéglátóipari egységet működtet. Az eddigi tapasztalatok szerint az új üze­­melési forma biztosítja a gaz­dálkodás stabilitását. További boltegységeket terveznek szer­ződéses üzemeltetésbe adni. Terv szerint még 1982-ben a költségtérítéses és jövedelemér­­dekeltségi formában négy ki­jelölt egységben alkalmazzák az új módszert. (R. Gubicza) Ipari szövetkezeteink hasznosítják tartalékaikat Küldöttközgyűlés a KISZÖV Székházban December közepén Veszprémben, a szövet­ség székházában tanácskozott az ipari szövet­kezetek küldöttközgyűlése. Az ipari szövetkeze­tek képviseletében megjelent 42 küldöttet, a meghívott vendégeket, Lenkai Jánost, a me­gyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályá­nak képviselőjét, Strack Jánost, az OKISZ Ipa­ri Főosztályának vezetőjét, Lövi­tász Károlyt, a MÉSZÖV elnökét, Kormos Ernőnét, a megyei tanács ipari osztályának csoportvezetőjét, Vida Emilt, a TESZÖV titkárhelyettesét Oláh Zoltán, a KISZÖV elnökhelyettese köszöntötte. A küldöttközgyűlés a szövetség tagszövetke­zetei sorába —­­kérelmének megfelelően — fel­vette az Ajkai Szolgáltató Kisszövetkeze­tet, így a Szövetség érdekképviseleti köréhez tartozó ipari szövetkezetek száma 21-re emel­kedett. Az írásban előre­­ kiadott beszámolóhoz, amely az ipari szövetkezetek 1982. évi I—III. negyedévi gazdasági és mozgalmi munkájával foglalkozott, Hörömpöly László a szövetség el­nöke fűzött szóbeli kiegészítést. Tájékoztatta a küldötteket az elnökség munkájáról az ipari szövetkezetek várható éves eredményeiről és az 1983. évi feladatokról. 1982 év első 9 hónapja alatt az ipari szövetkezetek 895 millió forint értéket termeltek, ami a bázisidőszakhoz vi­szonyítva 4 százalékos növekedésnek felel meg. A tőkés exportban 25 százalék, a szocialista exportban 32 százalék növekedés várható. A tapasztalatok szerint az 1983. évi mérlegzáró közgyűléseken eredményes munkáról adhatnak számot a szövetkezetek vezetőségei. A szövet­ség elnöke felhívta a figyelmet, hogy a követ­kező év sem lesz könnyebb, a gazdasági ver­seny fokozódik, s ez további tervfeladatokat ró a vezetőkre, dolgozókra egyaránt. A tarta­lékok helyes feltárásával és hasznosításával azonban a nehezebb körülmények között is a kitűzött gazdasági célok teljesíthetők. A napirendek vitájában felszólalt: Bera Jó­zsef, a Veszprémi Vegyes és Háziipari Szövet­kezet elnöke, Szabó Elek, a Sirály Szövetkezet elnöke, Siposné dr. Kiss Gizella, a Sümegi FOLTEX Szövetkezet elnöke, Babáth István, a Pápai Higiénia Szövetkezet küldötte, a Megyei Ifjúsági Bizottság Elnöke, Németh János, a Sü­megi Vegyesipari Szövetkezet elnöke, Lenkai János, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának képviselője, Steiner Ferenc, a Pápai Cipőipari Szövetkezet elnöke, Kupcsik Gábor, a Veszprémi Járási Építőipari Szövetke­zet elnöke, Strach János, az OKISZ Munkavé­delmi főosztályának vezetője, Krepsz Béla, az Ajkai Szolgáltató Kisszövetkezet elnöke, Hegy­aljai István, az Észak-balatoni Vegyesipari Szö­vetkezet elnöke, Bera József szövetkezetének gazdálkodásá­­­ról, annak eredményeiről, a tőkés exportterv teljesítéséről, a külkereskedelmi vállalatokkal való kapcsolat javításáról, a közgazdasági bi­zottság munkájáról, valamint a szövetkezetek­­nél tett látogatások tapasztalatairól szólt. Szabó Elek a felemelt tőkés exporttervek­­ teljesítésének, valamint az anyagellátásnak a gondjait vázolta. Siposné dr. Kiss Gizella felszólalásában ki­emelte, hogy a szövetkezet tagjainak és veze­tőinek törekvése - az 1982. évre kitűzött gaz­dasági és mozgalmi feladatok teljesítésével kapcsolatban - sikerrel jártak. A következő év gazdaságpolitikai feladatai mellett felhívta a figyelmet a mozgalmi munka fokozására, a szo­cialista munkaverseny- és brigádmozgalom ki­­szélesítésére. Babáth István az ipari szövetkezetekben fog­lalkoztatott több mint 3000 fiatal munkában való helytállásáról, az Ifjúsági Bizottság tevé­kenységéről, az ifjúságpolitikai feladatok na­pirenden való tartásáról, azok teljesítésének szükségességéről beszélt. Németh János szövetkezetének faipari, vala­mint szolgáltató részlegei gondjait ismertette, s tájékoztatta a küldötteket a tőkés exportba való bekapcsolódásuk törekvéseiről. Lenkai János a népgazdaság helyzetéről, gondjairól beszélt az ipari szövetkezetek gaz­dálkodásával összefüggésben. Elismeréssel szólt a megye ipari szövetkezeteinek háromnegyed­évi gazdasági eredményeiről. Felhívta a figyel­met a szövetkezetek és a külkereskedelmi vál­lalatok munkakapcsolatk­ént javítására Steiner Ferenc a Pápai Cipőipari Szövetke­zet elmúlt évi dinamikus fejlődéséről szólt, egyetértését fejezte ki az írásos beszámolóval kapcsolatban. Kupcsik Gábor az építőipari szövetkezet te­vékenységi körének bővítéséről, a lakossági szolgáltatás, javítás, karbantartás értékének növeléséről, az új központi telephely kialakítá­sáról, a munkavédelmi helyzet javulásáról, a pápai Építőipari Szövetkezettel történő ered­ményes együttműködésről adott tájékoztatást. Strack János, az OKISZ Ipari Főosztályának vezetője hozzászólásában kiemelte a küldött­­közgyűlés jó hangulatát, a gondok felvetését a küldötteik részéről. Tájékoztatást adott az or­szág szövetkezeti ipara 1982. évi várható gaz­dasági eredményeiről, s a következő év fel­adatairól. Említést tett a szövetkezetek és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatának ala­kulásáról, a tőkés export növelésére irányuló törekvésekről. Vázolta a beruházások megva­lósulásának lehetőségeit, gondjait. Krepsz Béla a féléves múltra, működésre visszatekintő Ajkai Szolgáltató Kisszövetkezet munkájáról tájékoztatta a küldöttközgyűlés résztvevőit. A kezdeti nehézségek megoldása után a közel 50 fős kisszövetkezet eredménye­sen tevékenykedik. Bővíteni kívánják tevékeny­ségi körüket, további munkájukhoz az illetékes szervek támogatását kérte. Hegyaljai István hozzászólásában a szövet­kezetek közötti gazdasági együttműködést szor­galmazta, majd saját szövetkezetének ered­ményeiről, gondjairól szólt. A vitában elhangzottakat Hörömpöly László, a szövetség elnöke foglalta össze. A küldöttközgyűlés az ipari szövetkezetek 1982. év háromnegyed évi gazdasági és moz­galmi munkájáról, valamint a nem rubel elszá­molású export alakulásáról szóló beszámoló­kat, a szóbeli kiegészítést egyhangúlag elfo­gadta. Választmányi ülés: Fokozódik a szövetkezetek szerepe a lakásépítő programban A lakásszövetkezetek Veszp­­rém megyei választmánya Lá­nyi Róbert elnökletével tartotta december közepén Veszprém­ben, a MÉSZÖV tanácstermé­ben ülését. Elsőként Gál Sándor, a MÉ­SZÖV osztályvezetője a lakás­szövetkezetek személyzeti mun­­­kájáról adott tájékoztatást, mi­vel ezideig átfogó állami ren­dezés, központi szövetkezeti, önkormányzati állásfoglalás azt nem szabályozta. A SZÖVOSZ elnöksége állásfoglalása nyo­mán meghatározták a lakás­­szövetkezetek személyzeti mun­kájának irányelveit, a képesíté­si követelményeket. Ennek alapján a MÉSZÖV elnöksége Intézkedési tervet dolgozott ki, melyet korábban megküldték a lakásszövetkezeteknek. A speciális lakásszövetkezeti kép­zést segíti elő a SZÖVOSZ ve­zetőképző intézete, ahol tan­folyami oktatást szerveznek egyes szakterületek dolgozói részére. A második napirend kereté­ben megyénk lakásszövetkeze­teinek 1982. évi munkáját és a további feladatokat Agg Kálmán, a MÉSZÖV titkárság­­vezetője összegezte, hangsú­lyozva, hogy a szövetkezetek jelentős részt vállalnak a la­kásépítésből. A VI. ötéves terv időszakára a szövetkezeteken belül 1315 lakás felépítésével számol az előirányzat. Eddig felépült 550 lakás és építés alatt áll 600, 250 lakás építésének előkészí­tése pedig folyamatban van. Tovább javult a lakásépítő szö­vetkezetek működésének felté­tele. Nehezíti munkájukat az építkezéshez szükséges anya­gok beszerzése. Különösen a központi fűtés-, vízvezeték- és villanyszerelési szerelvény áruk biztosítása jelent sok utánjá­rást. Nagy segítség volna, ha a kereskedelem egységcsoma­gok összeállításával könnyítené az építőszövetkezetek árube­szerző munkáját. Megyénk 71 lakásfenntartó szövetkezete közel tízezer la­kást kezel. A házkezelés és karbantartás szervezete két szö­­vetkezetnél kialakult, háromnál folyamatban van. A lakásszö­vetkezeteknél még mindig sok gondot jelent a garanciális m­­unkák elvégzése. Szólt az előadó az új lakás­ügyi jogszabályokról, mely kö­telezővé teszi a felújítási alap képzését. A felújítási alapra képzendő összeg nagyságát a lakás alapterülete határozza meg. Az alap képzése teszi le­hetővé a kedvezményes hitel igénybevételét a felújításhoz. Érdeke a tagoknak az előtaka­­rékosság, mert csak így kap­hatnak kedvező feltételek mel­lett hitelt. A jogszabályok alap­­ján módosítani kell 1983. július 1-ig a lakásszövetkezetek alap­szabályát. Ehhez a munkához a MÉSZÖV segítséget nyújt a la­kásszövetkezeteknek. Tizennyolc garázsszövetkezet működik, akik 1809 garázst ke­zelnek és a lakásfenntartó szö­vetkezetekhez mintegy 1700 garázs tartozik. Három üdülő­­szövetkezet működik megyénk­ben Alsóörsön, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. Újszerű­­nek mondható az ajkai mű­helyépítő és -fenntartó szövet­kezet. A vitában tizenhárman mondták el véleményüket a la­kások üzemeltetésével, fenntar­tásával kapcsolatban minden­napos gondjaikról! Több­­ kér­dést tettek fel a tanácskozáson részt vevő Mustos Ferencnek, az OTP képviselőjének. Részt vett a lakásszövetkezeti választmány ülésének munkájá­ban Sárkány Sándor, a SZÖVOSZ képviselője is, aki a speciális lakásszövetkezeti tan­folyamokon való részvételre buzdított és szorgalmazta az országos tapasztalatcserén va­ló részvételt is. Sok szó esett a­ tanácskozá­son a lakásszövetkezeti elnökök társadalmi munkában vállalt megbízásairól is. Fokozott anyag- és energia­takarékosság az áfészeknél A MÉSZÖV elnöksége de­cemberben tartott ülésén az anyaggazdálkodás ellenőrzé­­­sét, a felhasznált normák al­kalmazását, az elszámolási rendszer kialakításának helyze­tét vitatta meg­ egy vizsgáltat alapján. A témával kapcsolatban összeállított tapasztal­atokat Kocsis László, a MÉSZÖV el­len­őrzési Iroda vezetője ter­jesztette a testület elé­. Meg­állapította a beszámoló, hogy a korábbi időszakhoz viszonyít­va az anyaggazdálkodás, az elszálmolási rendszer kialakítá­sa és a belső szervezettsé­g te­rén javulás tapasztalható. A beszá­moló és a vitáiban fel­­szólaló elnökségi tagok egy­aránt hangsúlyozták: szükség van az áfész-ek házilagos ipa­ri tevékenységére, mivel az ál­taluk végzett munka legtöbb esetben gazdaságosabb, mint a megbízásos. Szükségesek az építőipari brigádok a beruhá­zási, korszerűsítési és fenntar­tási munkák miatt is, mert az ó­ fész­ek határidőre csak a sa­ját építőbrigádokkal tudják el­végeztetni munkálataikat. Kiterjedt a vizsgálat az energiagazdálkodásra is. Más­fél év alatt a 681 fűtőolajat felhasználó egységeik száma 438-ra csökkent. Fejlődés ta­pasztalható a gépjárművek gazdaságosabb üzemeltetése terén is. Igyekeznek a szövet­kezetek a költségesebb ben­zin üzemű gépkocsik arányát csökkenteni. Minőségi cseréket hajtottak végre, törekedve a gázolajos típusok beszerzésé­re, így a 'benzin' üzemű gép­kocsik aránya két év alatt 10 százalékkal csökkent. Hét szö­vetkezet saját javítóműhelyt alakított ki, ahol a szemléken túl a műszaki vizsgára történő felkészítést is elvégzik.­­Részt vett az elnökségi ülés munká­já­ban Szóka Ede, a me­gyei pártbizottság m­unnkatá­rsa is, aki­­ hangsúlyozta, hogy az energiával való takarékosság egyaránt érdeke a szövetkeze­teknek és a népgazdasági ér­deket is szolgálja. A MÉSZÖV elnöksége felhív­ta a szövetkezetek figyelmét az egyes munkáikra elszámolt anyagmennyiségek ell­enőrzésé­­re, a­­ munkafolyamatokba épí­tett ellenőrzés javítására1. To­vábbi intézkedések megtételét tartja szükségesnek az elnök­ség­ az energ­iata­­arékossággal k­a­pcsolatos intézkedési tervek végrehajtására, az olajtüzelés­ről a szilárd tüzeléses fűtési módszerre való áttérést szor­galmazva.

Next