Szövetkezeti Értesítő, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-06 / 1. szám

Ь ¡ 'iS­­ **i 1. szám Budapest, 1917 január 6 IX. évfolyam A MUNKÁS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség: Budapest, VIII. Bérkocsis­ utca 1. sz. Telefonszám: József 1-33. Kiadóhivatal: IX. kerület, ipar-utca 13. sz. Telefon: József 48-01 és József 48-02 Megjelenik minden héten szombaton A munkás тгд гуд rt termelés szövetkezet­i § § /, I 3 ) fogyasztás alapelve: IV v £(\Jh) haszon Egyes szám ára szövetke­zeti tagoknak 4 Ml., nem­­tagoknak 8 fillér. Előfize­tési ára postai szállítással egész évre 8 korona, szö­vetkezeti tagoknak 4 kor. A záróráról szóló miniszteri rendelet értelmében a fiókokat reggel 7 órától déli 12 óráig, délután fél 2-től esti fél 8 óráig tartjuk nyitva. Ez a rendelkezés márciusban megváltozik, amiről majd annak­idején értesíteni fogjuk a tagokat. A kiegyezés kérdéséről sok szó esett a héten is a lapok­ban. Az egyik azt írta, hogy már készen van (már­mint a megállapodás az osztrák és a magyar kormányok között), a másik cáfolta, azt, végül is kitűnt, hogy egyelőre az utóbbi az igaz: a kiegyezés még nincsen „készen*", még vannak „nehézségek“, de az „illetékes körök“ remélik, hogy ezeket is elhárítják r­övidesen az útból. S azután, ha ez megtör­tént, akkor „készen“ lesz a kiegyezés, mert hiszen a­ parlamentek miegyebet, is tehetné­nek, minthogy ament mondanak a kormá­nyok elhatározására! Ha az osztrák nép­­parlament esetleg ellent talál állni, ott a hí­res 14. §, amely császári rendelettel átsegít a nehézségen; nálunk pedig igaz, hogy nincs 14. §, de viszont nincs — népparlament se, amely okoskodhatnék! Ilyenformán áll a dolog e körül a minden­nél fontosabb gazdasági kérdés körül — poli­tikailag. Vagyis reménytelenül a fogyasztó néprétegek érdekeinek szempontjaiból. Mert váljon ilyen körülmények között hol, kik és mikor fogják megvédeni ezeknek a rétegek­nek a gazdasági érdekeit a kiegyezésben? Pedig mindazok a kérdések, amelyeket ez a kiegyezésnek nevezett kereskedelmi szer­ződés dönt el, a szó szoros­­ értelmében a nép életérdekeit érintik és bármerre nézzünk egész gazdasági életünk területén, nem talá­lunk kérdést, amelynek elintézését előre el ne döntenék azok az irányelvek, amelyeken az Ausztriával kötött kiegyezés épül. Lehetetlen ezen a szűk helyen csak főbb vonásaiban is felsorolni, hogy mi minden dől el­ a kiegyezés tartalmával. Éppen csak egy-két példára mutathatunk rá. A kiegyezés szabja meg vámpolitikánkat. Ez pedig minden ország gazdasági politiká­jának az egyik legfőbb ütőere. A vám­politika lehet olyan, amely a legszélesebb néprétegek érdekeit tartja szem előtt. Ebben az esetben minden olyan cikk előtt, amely a közfogyasztásban szükséges, feltárja a vámsorompókat. Gabonát (hogy olcsó le­gyen a kenyér­), élőmarhát (hogy nagy le­gyen a marhaállomány), fagyasztott és konzervhúst (hogy olcsó legyen a hús), kor­látlan mennyiségben enged be az országba. Ennek az ellenkezőjét teszi az a vámpolitika, amely nem a fogyasztók, hanem a termelők érdekeit akarja istápolni. Ez nagy vámmal terheli a gabonát és kizárja az országból a húst, hogy minél nagyobb árat kapjanak e termékeikért a földbirtokosok. A kiegyezés nagy részben eldönti adó­politikáinkat is.. Ez a gazdasági élet egy má­sik fő ütőere. S nagyjában ez is két elven épülhet fel: vagy azon, amely a fogyasztók érdekeinek védelmére távol tart minden kü­lön terhet a közszükségletnek, minden fo­gyasztási cikkétől és amely az állam bevé­teleit a nagy vagyonok és jövedelmeik meg­terheléséből akarja fedezni; vagy pedig azon, amely ezek aránylagos tehermentesí­tésével a fogyasztók cukrát, sóját, világító­eszközeit, stb. drágítja meg, egyszóval a köz­vetett adók rendszerén épül fel. Már ebből is elegendőképen látnivaló, hogy ezeken a kiegyezési tárgyalásokon tulajdonképen ítéletet mondanak a fogyasz­tók hatalmas tábora felett. Hogy melyik nélkülözhetetlen szükségleti cikknek mi lesz az ára, hogy lisztünk mennyivel lesz drágább a világpiaci árpár, hogy prémiu­mok alakjában évenként hány milliót fog­nak a fogyasztók a cukorgyáraknak adóként leróni, hogy a sertés- és marhahús mennyi­vel lehetne olcsóbb, ha nem azok csinálnák a kiegyezést, akik csinálják, hanem azok, akik a­ fogyasztók millióinak érdekeivel tö­rődnek, mindezeket és ehhez hasonló termé­szetű és fontosságú kérdéseket dönt el a ki­egyezés! ... Ez nem tré­fa do­log. A kiegyezés még nem kész, mondja a hivatalos cáfolat. Rendben Аж Áif. Fogyasztási Szövetkezet üzletrészeit ШВ Ilii. bélyegekkel telset befizeti?! bármelyik Üzletünkben!

Next