Szövetkezeti Értesítő, 1919 (11. évfolyam, 1-49. szám)
1919-01-04 / 1. szám
А шая$&81Г&ре.хй«3 esítBNkes vftjjysssfcásS sseuvetk^sejek &r?wata?os kSzlSnye Szerkesztőség: Budapest, Megjelenik minden héten szombaton VIIL, Bérkocsis utca 1. sz. Telefonszára: József 1-33. Kiadóhivatal: IX.kerület, A munkás Ipar utca 13 sz. Telefonszövetkezet József 48-01 és József 48 02 alapelve: СЛВВВЯ^ВнИ KÖZÖS termelés fogyasztás haszon Egyes szám ára szövetke- szeti tagoknak 10 ál., nem- I tagoknak 14 Ш1. Előfize- t tési ára postai szállítással egész évre 14 kor., szövetkezeti tagoknak lőkorona. Ä ^?i8ág®S §©гвотс§Ё0 eszmék és erők nagy mérkőzésének idejében a szövetkezeti mozgalom fontosságát fokozottabb mértékben kell hangsúlyoznunk. Most, amikor a munkásosztály fölszabadulásának ügye előtérbe nyomult, amikor a módszerek és a taktika kérdései foglalkoztatják a szervezett munkások tömegeit, föl kell hívnunk a figyelmet arra, hogy Marx, a tudományos szocializmus megalapítója is fölismerte a szövetkezeti munka fontosságát. 1866-ban alakult meg Genfben a nemzetközi munkásszövetség, amelynek alapszabályait és indokolását Marx készítette. Nemzetközi minkásszövetség első üzenetének bevezetésében Marx elsősorban a munkaidő rövidítésének fontosságát emeli ki és megemlékezvén arról a harcról, amelyet az angol munkások a munkaidő rövidítésért folytattak, a következőket mondja: „A 10 órás törvény nemcsak nagy gyakorlati eredmény volt, hanem az elv diadala is: először győzte le a munkásosztály közgazdaságtana fényes és világos nappal a burzsoázia közgazdaságtanát..“ De Marx nemcsak a szakszervezeti mozgalom gyakorlati munkájának nagy jelentőségét ismeri föl, hanem megemlékezik a szövetkezeti mozgalomról is, amelyet a következőkép jellemez: A munka közgazdaságtana azonban sokkal nagyobb győzelem előtt állott, amit a birtok közgazdaságtanán aratott. A szövetkezeti mozgalomról beszélünk, különösen arról az együttműködés elvén alapuló, kevés, lankadatlan, minden támogatás híján való kezek által alapított gyárakról. Ezeknek a nagy szociális kísérleteknek értéke kellőképpen meg sem becsülhető. Okfejtés helyett tettekkel bizonyították be, hogy a nagyban való termelés — hozzá a modern tudományok törvényeivel összhangban — lehetséges a munkáltatók osztályának létezése nélkül is. Hogy a munkaeszközök gyümölcsöző munkájához nem szükséges, hogy monopóliummá váljanak a munkások leigázására és kizsákmányolására. És hogy a bérmunka, mint a rabszolgaság és jobbágyság, átmeneti és alárendelt alakulat, amelynek elmúlás a sorsa, amelynek el kell pusztulnia, hogy helyet adjon a társult munkának, amely nehéz feladatát készséggel, kedvvel és vidám lélekkel teljesíti. Marx itten arról a szövetkezeti és termelő munkáról beszél, amelyet Angolországban Owen Hébert kezdeményezett. A kezek alatt a munkások értendők, akik az üzemek nyereségeiből részesültek. A modern szövetkezeti mozgalom azonban sokkal jelentőségteljesebb ezeknél a kísérleteknél, mert nemcsak a termelésre igyekszik befolyást szerezni, hanem a fogyasztást is szabályozza. A német és az angol szövetkezetek, amelyek a munkások millióit vonták be a szövetkezeti mozgalom keretébe, kétségtelenül óriási szerepet játszanak majd a jövő társadalom kiépítésénél. Mindezeket figyelembe véve, nem lehet vitás az, hogy a fejlődő magyar szövetkezeti mozgalom érdekében mindent meg kell tenni. A szocialista társadalom teljesen az együttműködés elvén alapuló termelést akarja megvalósítani, azt a termelést, amely kizárja a bérmunkát és a kizsákmányolást. Ennek az új termelésnek előkészítő iskolája a szövetkezeti termelés, amelyet abban a mértékben lehet fokozni, amilyen arányban naggyá és erőssé teszi szövetkezetünket. (TV.) A régi reista feilis, hogy Magyarországon nincsen ruházati cikk. Azaz van, de csak a gazdag embernek; nincsen élelmiszere a szegénynek, de zsúfolásig tele a vagyonos konyhája, kamrája, hogy amíg benn az országban szűkre mért porciókon tengődik a szegény ember, addig azok, akik a hatalmat bitorolták, hivatalosan csempészték ki az országból az élelmicikkeket, akárcsak a vágóhídra a férfilakosságot. Alig néhány hete, hogy leleplezték a volt királyi udvartartás ruhapanamáit, most leleplezik Windischgrätz volt közélelmezési miniszter panamáját is, aki az ország éhező lakossága elől elvonta az élelmiszereket és kiszolgáltatta a királyi udvartartásnak. Hamis kimutatások alapján 14.000 ember Az ÁSft. Fogyasztási Szövetkezet f üzletrészeit 25 fill. bélyegéttel lehet befizetni bármelyik üzletünkben