Szövetkezeti Értesítő, 1921 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1921-01-01 / 1. szám
A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSSZÖVETKEZETEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII. Ssákóczi út 42. szám, II. e. Telefon: József 48-01, József 48-02 és József 75-70. Megjelenik minden hét szombatján A munkásszövetkezet alapelve: j jr •• •• termelés Közös igéfő Egyes szám ára 50 fillér- Előfizetési ára postai szállítással egész évre 40 korona, szövetkezeti tagoknak 30 korona. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet üzletkerületi bizottsági tagjait tisztelettel meghívjuk az 1921. évi január hó 4-én, délután 10 órakor központi irodánkban megtartandó líssaelsis©tSsafgB öléssé. Napirend: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. Netáni indítványok. Pontos megjelenést kér az igazgatóság. Taglással í felt Es®2 1 Ktamagyarorszáig legelterjedtebb, de legolcsóbb hetilapja a Szövetkezeti Értesítő. Legelterjedtebb, mert a fogyasztási szövetkezetben tömörült céltudatos szervezkedők tízezrei olvasszk rendszeresen, szeretettel, a legolcsóbb, mert nem egy nyerészkedésre alakult vállalat adja ki, hanem a szövetkezők egyetemét késezti azz a szövetkezet, mely gyermekeinek, erőinek szellemi szükségletéről is kívan gondoskodni a viszonyokhoz szabott mértékben, tudván azt, hogy a szép eszme szolgálatába szegődöttek tanítása, szórakoztatása magának az ügynek érdekében való. Nem hozott tehát áldozatot az Általános Fogyasztási Szövetkezet, amidőn figyelmen kívül hagyva a papírárak, a nyomdaköltségek folytonos emelkedését, ezideig nem emelte föl a Szövetkezeti Értesítő árét. Kötelességteljegítése volt ez csupán és езак a kötelességérzet tudata .Jikbálja most, hogy a költségeken osztozkodni kivan a lap barátaival Azok a tagtánsak, akik nyitott szemmel figyelik az általános drágaság folyamatát, meg fogják érteni az igazgatóság határozatának indokait, amellyel a Szövetkezeti Értesítő árát példányonként ötven fillérre emeli e szám megjelenésétől kezdve. Csak azt kívánjuk ezzel, hogy a fokozódó terhek viselésében becsületesen osztozzanak szövetkezetünkkel a szövetkezeti eszme igaz hívei, lapunk olvasói és barátai is. Mert az 50 fillér még mindig nem fedezi az előállítási költségeket. Hisszük erős hittel, hogy a Szövetkezeti Értesítő hivei, tag társaink a mai nehéz megélhetési viszonyok közepette sem fognak visszariadni ettől az áldozattól és ezután is oly szeretettel fogadják ki lapunkat, amily szeretettel azt hozzájuk küldjük. És azt is hisszük , várjuk, hogy ezután még több odaadással gyűjtenek majd híveket közlönyünknek, mint a múltban. A szerkesztőség pedig ígéri, hogy a jövőben még több igyekezettel, még nagyobb buzgalommal fogja szolgálni az igaz szövetkezeti eszmét, mint a múltban ha eljön az ideje, megnagyobbított lappal fogja fölkeresni kitartó, hűséges olvasóit. Aki pedig jó katonája a szövetkezés nemes eszméjének: maga is részt fog venni fölvilágosító, oktató míni Ikrünkban és segíteni fog azzá tenni lapunkat, amivé tenni régi törekvésünk: a szövetkezeti tagok nélkülözhetetlen küzdőtársává. Közös "munkára kész akarattal lépjük át az új esztendő küszöbét, mely minden bizonnyal közelebb fog vinni bennünket céljaink megvalósításához, a munkálkodó nép boldogulásának megalapozásáihoz. Tagtársi üdvözlettel a szerkesztőség és kiadóhivatal. A szövetkezési A huszadik századot a szervezkedés korszakának is nevezhetjük. A gyilkos háború nyomát követte a gazdasági lerongyolódás. Az életstandardjában megbénított ember föleszmélt és a testi-telki nyomorúság gorunolkodásra késztette. A különböző jogtól áltásu ein- I bear rájött arra, hogy mint egyén semmi, nem számít a társadalomban, azonban ha együvé tömörülnek, ha az egyes foglalkozású emberek egy szervezetbe sorakoznak, erőt képviselnek és tényezők abban a társadalomban, amelyben élnek. Ugyanezen gondolatmenetből fakad a fogyasztóik szervezkedése is. Mint egyén, mint a boltoshoz utalt „komdsaft“, nem számít. A fülönvetítőkereskedő úgy kezeli, selejtes árait úgy sózza nyakaiba, ahogy neki tetszik: ha esetleg fellebbez ellene, nem sokat ér el vele. A kereskedő által élőid „polgári haszon “-hoz semmi köze. A fogyasztási szövetkezetben tömörült fogyasztó: hatalom. Erkölcsi erőt ad neki, a szövetkezeti eszmében rejlő az az óriási erő, amely az önsegélyezésen alapul. Anyagi erőt nyújt az a tőke, amelyet a szervezett fogyasztók bocsátanak szövetkezetük rendelkezésére. A szövetkezeti tag nem „kundsaft” a szövetkezetben, hanem annak egyúttal részese is. A szövetkezetnek nem érdeke, hogy a tagokat megrövidítse, hisz akkor magát magát rövi díti meg, lévén a tagok összessége a szövet* kezet