Szövetkezeti Értesítő, 1921 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1921-01-01 / 1. szám

A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSSZÖVETKEZETEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadó­­hivatal : Budapest, VII. Ssákóczi­ út 42. szám, II. e. Telefon: József 48-01, Jó­zsef 48-02 és József 75-70. Megjelenik minden hét szombatján A munkás­szövetkezet alapelve: j jr •• •• termelés Közös igéfő Egyes szám ára 50 fillér- Előfizetési ára postai szállítással­­ egész évre 40 korona, szövetkezeti tagoknak 30 korona. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet ü­z­­letkerületi bizottsági tagjait tisztelettel meg­hívjuk az 1921. évi január hó 4-én, délután 10 órakor központi irodánkban megtartandó líssaelsis©tSsafgB öléssé. Napirend: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. Netáni indítványok. Pontos meg­jelenést kér az igazgatóság. Taglás­sal í felt Es®2 1 Ktamagyarorszáig legel­terjedtebb, de leg­olcsóbb hetilapja a Szövetkezeti Értesítő. Leg­elterjedtebb, mert a fogyasztási szövetkezet­ben tömörült céltudatos szervezkedők tízezrei olvassz­k rendszeresen, szeretettel, a legolcsóbb, mert nem egy nyerészkedésre alakult vállalat adja ki, hanem a szövetkezők egyetemét ké­­sezti a­z­z a szövetkezet, mely gyermekeinek, erőinek szellemi szükségletéről is kívan gon­doskodni a viszonyokhoz szabott mértékben, tudván azt, hogy a szép eszme szolgálatába szegődöttek tanítása, szórakoztatása magának az ügynek érdekében való. Nem hozott tehát áldozatot az Általános Fogyasztási Szövetkezet, amidőn figyelmen kí­vül hagyva a papírárak, a nyomdaköltségek folytonos emelkedését, ezideig nem emelte föl a Szövetkezeti Értesítő árét. Kötel­ességtel­jegí­­tése volt ez csupán és езак a kötelességérzet tudata .Jikbálja most, hogy a költségeken osz­tozkodni kivan a lap barátaival Azok a tagtánsak, akik nyitott szemmel figyelik az általános drágaság folyamatát, meg fogják érteni az igazgatóság határozatának in­­do­kait, amellyel a Szövetkezeti Értesítő árát példányonként ötven fillérre emeli e szám meg­jelenésétől kezdve. Csak azt kívánjuk ezzel, hogy a fokozódó terhek viselésében becsületesen osztozzanak szövetkezetünkkel a szövetkezeti eszme igaz hí­vei, lapunk olvasói és barátai is. Mert az 50 fillér még mindig nem fedezi az előállítási költségeket. Hisszük erős hittel, hogy a Szövetkezeti Értesítő hivei, tag társaink a mai nehéz meg­élhetési viszonyok közepette sem fognak vissza­riadni ettől az áldozattól és ezután is oly szeretettel fogadják ki­ lapunkat, amily szere­tettel azt h­ozzájuk küldjük. És azt is hisszük , várjuk, hogy ezután még több odaadással gyűjtenek majd híveket köz­lönyünknek, mint a múltban. A szerkesztőség pedig ígéri, hogy a jövőben még több igyekezet­tel, még nagyobb buzgalommal fogja szolgálni az igaz szövetkezeti eszmét, mint a múltban ha eljön az ideje, megnagyobbított lappal fogja fölkeresni kitartó, hűséges olvasóit. Aki pedig jó katonája a szövetkezés nem­es eszméjének: maga is részt fog venni fölvilágo­­sí­tó, oktató míni Ikrünk­ban és segíteni fog azzá tenni lapunkat, amivé tenni régi törekvésünk: a szövetkezeti tagok nélk­ü­lözhetet­len kü­zdő­­társává. Közös "munkára kész akarattal lépjük át az új esztendő küszöbét, mely minden bizonnyal közelebb fog vinni bennünket céljaink meg­valósításá­hoz, a munkálkodó nép boldogulásá­nak m­egal­­apozá­sáihoz. Tagtársi üdvözlettel a szerkesztőség és kiadóhivatal. A szövetkezési A huszadik századot a szervezkedés korsza­kának is nevezhetjük. A gyilkos háború nyo­mát követte a gazdasági lerongyolódás. Az él­etstandar­dj­ában megbénított ember fölesz­­mélt és a testi-telki nyomorúság gorunolko­­dásra késztette. A k­ülönböző jogtól áltásu ein- I bear rájött arra, hogy mint egyén semmi, nem számít a társadalomba­n, azonban ha­ együvé tömörülnek, ha az egyes foglalkozá­sú emberek egy szervezetbe sorakoznak, erőt képviselnek és tényezők abban a társadalomban, amelyben élnek. Ugyanezen gondolatmenetből fakad a fo­gyasztóik szervezkedése is. Mint egyén, mint a boltoshoz utalt „komdsaft“, nem számít. A fülönvetítőkereskedő úgy kezeli, selejtes árait úgy sózza nyakaiba, ahogy neki tetszik: ha esetleg fellebbez ellene, nem sokat ér el vele. A kereskedő által élőid „polgári haszon “-hoz sem­mi köze. A fogyasztási szövetkezetben tömörült fo­gyasztó: hatalom. Erkölcsi erőt ad neki, a szö­vetkezeti eszmében rejlő az az óriási erő, amely az önsegélyezésen alapul. Anyagi erőt nyújt az a tőke, amelyet a szervezett fogyasz­tók bocsátanak szövetkezetük rendelkezésére. A szövetkezeti tag nem „kundsaft” a szö­vetkezetben, hanem annak egyúttal részese is. A szövetkezetnek nem érdeke, hogy a tago­kat megrövidítse, hisz akkor magát magát rövi­ díti meg, lévén a tagok összessége a szövet* kezet

Next