Szövetkezeti Értesítő, 1921 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1921-01-01 / 1. szám

XIII. évfolyam SZÖVETKEZETI ÉRTESÍTŐ ______ 3. oldal szatyorral, karácsonyfa nélkül ment haza a lega­obb l­ázi­­as­szony. Hadimilliomosok, konj­­­unkturaüzletemberek en­gedhették meg csak maguknak azt a liksevet, hogy az linnoprovalót legalább megközelítől­eg olyan mértékben szőrözzék be, mint a régi időkben. Az árak az élelmiszer­­piacon is kerek száz száza­lékkal szárnyalták túl a ta­valyi árakat, a boltokban fölhalmozott ruhanemű­ek és hasz­nálati cikkek, de főleg a játékok, és könyvek árai szinte képzeletet fölülmúló arányban emelkedtek. A szegény em­ber, a­ki pedig talán még jobban szereti a gyermekét, az idén nem kedveskedhetett a Jézuskát vár­ó apróságok­nak még egy mesekönyvel, egy kis cukorkával sem, nem­hogy százasokba kerülő babával. Szegény, szegény kis gyermekei ennek az ínséges kornak! Még a mese tündé­rei is elkerültek benneteket karácsony estéjén. A profit­­vágy szövetkezett a nyomorúsággal ellenetek. Más or­szágban i­­ nagy a szükség, a bécsi gyermeküknek sem volt oly szép karácsonyuk, mint régente, ám ott mégis akadnak üzletemberek, akik a kispénzűek zsebével is szá­molnak. Egy tagszámunk néhány tucat apró képes m­ese­­könyvvel bizonyította ezt be nekü­nk, amelyeket még a legszegényebb családapa is megszerezhet. Oly szépek, én mégim oly olcsók. Kiküldtük őket soroksári tagtársaink gyermekeinek karácsonyi ajándékul. A kis lileimet cseme­ték bizonyára örömmel látták, hogy a Szövetkezeti Értesítő rájuk is gondol, akik nem értik meg gyer­mekrovatunk szép magyar meséit... Hol a burgonya? „Ott fekszik — írja a „Ma­gyar Közélelmezés“ — vagonokba rakva so­rjá­ban Győrtől Királyhidáig, kitéve a­/, időjárás bősz sáes esélyeinek, amely siet­ve megértett a szeszgyártás céljaira.“ A „M. K.“ csodálkozik azon, hogy ezt a Népszava, nem tudta megmon­dani. Mi sem tudtuk. Csodák csodája, hogy a „M. K. meg tudja mondani. A gyári beszerzési csoportok ellen erélyesen állást fog­lalt Köln város főpolgármestere is legutóbb, aki a tar­tományi elnökhöz intézett átiratában amiatt panaszkodik, hogy az utóbbi időben a gyári és ü­zem­i beszerző szervek válogatás nélkül vásárolnak össze élelmiszert, ruhaneműt és egyéb szükségleti cikkeket és ezzel nagymértékben drá­gítják az árakat. Begyakorolt szakemberek helyett min­den kereskedelmi tudás nélküli gyárt alkalmazottak, akik különben szakmáink körében értékes munkát végezhetné­nek, foglalkoznak a beszerzés ismeretlen munkájával, meg­fizetik — sokszor nagyon is gyanús okot kér — a legma­gasabb árakat is a leggyanúsabb eredetű és minőségű árukért és megszégyenítik azt a gondolatot, amely a szük­séglet fedözőn, és az áruk olcsóbbá tételét a fogyasztó­erők tömörítése révén akarja elérni. H hogy az erők szét­­forgácsolttdásénak ez a beteges tünete azután azokat is elvonja munkakörüktől, akiknek a feladata épp a fo­gyasztók, elsősorban a munkásság fölvilágosítása volna és velük a „mlaispetridók“ táborát szaporítja, külön is sajnálatos a közgazdaság és a népnevelés szempontjából. Remélhető, hogy a nyugodtabb idők beálltával ezek a konjunkturális foglalkozási ágak is meg fognak szűnni és a munkásság és általában a fogyasztótömegek be fogják látni, hogy az effajta kieért abezések csak elvonják a figyel­met a bajok igazi okairól és csak arra valók, hogy a fo­gyasztóik igazi érde­kkénti'-'c!-irt.­s fogyását ÓM szövetke­­zeteket gyöngítsék. Bécsi árak: Bécsben a zsír ára 280 korona, a szalonna 150 korona kilónként. Egy darab tojás 14 korona. A fejes­­káposzta kilója 1 korona 50 fillér, a petrezselyemé­­ ko­rona, míg egy kiló alma 16—1­, egy kiló körte IS—22 korona. 3*98 тва„^га becsülik hivatalosan az idol cukortemtóst. Ez azt jelenti, hogy hazai cukorból megint nem lesz ele­gendő, amin nem is lehet csodálkoznunk, ha tudjuk, hogy a cukorrépater­móc egy jó részét a­­ szeszgyárak dolgoz­­zák föl. Ám egy kis jóakarattal lehetett volna legalább a nagy garral beígért karácsonyi cukrot kiosztani a cukor­hiány miatt elkeseredett fogyasztóknak. Ide bajos ott találni Jóakaratot, ahol a szegény emberek ügyeit Intézik. SZÖVETKEZETI HÍREK: Ausztria« A bécsi fogyasztási szövetkezet szeptember és október havi forgalma 168.535.591 korona 35 fillért tett­­. A tagok száma október végett 140.968 volt. Üzletrészekre a két hónap alatt 50.336.93 koronát fizettek be a szövetkezet ■ tag­jai, takarékbetétekben pedig 1.219.449.17 koronást helyeztek el a szövet­kez­et betétosatályánál. N­é­m­etország: Élénk vitára ad alkalmat legújabban Német­országban az a kérdés: árusítson-e a szövet* kezet nem tagoknak is, vagy sem? A vitáihoz állást foglalt most a német szövetkezetek szö­vetsége is és kimondotta, hogy már szövet* kezeti okokból sem lehet más­ok­at, mint a szö­vetkezet tagjait a szövetkezet álltal elért elő­nyökben részesíteni. A szövetkezet a tagokért van,­­ akik föntartásához azzal az összeggel­ hozzájárulnak, amely az elért vagy el­érendő gazdasági előnyöket biztosítja. A nem tagok­nak­ való árusítás azt jelentené, hogy olyanok is aratnának, akik nem vetettek és lehetőség­et nyújtana arra hogy szövetkezeti lobogó alaton tisztán kapitaltsztóikus haszon­­raj­h­ászás­t űzze­nek. Egy ilyen fejlődést pedig a fogyasztási­ szövetkezeti mozgalom nem mozdíthat elő. Eláeeia* A dán szövetkezeti n­agybe­vásárlóház 1919. évi jelentése szerint 1729 szövetkezet 323.090 taggal csatlakozott ezideig. A nagybe­vásárló 1919. évi áruforgalma 131.126.885.97 dán koronát tett ki. Tekintettel arra, hogy a dán szövetke-, zeteik többsége falum szövetkezetekből áll, ez forgalomemelkedés a tiz év előttihez viszon­t nyitv­a (1909 : 38.848,169.84 kiér »na­p­ikielégitõ, m­ár azért is, mert Dániában, az árak sem emel­kedtek oly nagyon, m­int a háboru sujtotta or­szágokban. Érdekes, hogy a nagybevásárlók «lakosztálya több mint nyolc millió korona, forgalmat ért el, kötélárugyára pedig e­gy­ milliónál többet. Az új margaringyár fonn­ál­­iájának keilenc hónapja alatt közel kilenc miilli­ó korona értékű margarin­t termelt­­• v • ■ AngHa* A lapok írják: A „Wholesome Cooperative Society, Angol­ország legnagyobb fogyasztási szövetkezete, tervezet ki­dolgozásával foglal­­kozik, amely a közvetítő kereskedelmet ld­ akarja zárni. Óriási tőkét, 1.000.000 fontnál na­gyobb összeget fordítottak arra, hogy az or­­szá­g kü­lön­böző részeiben földet vásároljanak. A szövetkezet meg akarja szerezni a nyers­anyagot szállító forrásokat és maga alkarjai azokat a termékeket gyártani, amelyeket eddig köz­vetítőkereskedelem útján kellett beszerezie­ nie. Indiában és Cey­­­on-­szigeten a szövetkezet harminckét acre földet vásárolt, a­hol 50.000.000­ font értékű teát szándékozik termelni. Az Árusolási és Fog­at­asstási Szövetkezet ruhosboltja. 70. fiók: Kispest, Üllői-út 99. 79. fiók: Kispest, Áll. Munkástelep, Fő-tér. 87. fiók: Rákospalota, Bocskay-utca 94. fiók: Csepel, Templom-tér. 99. fiók: Budapest, VII. Thü­köly-út . 100. fiók: Dunaharaszti, Fő-ut.

Next