Szövetkezeti Értesítő, 1924 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1924-01-05 / 1. szám

XVI. évfolyam SZÖVETKEZETI ÉRTESÍTŐ k­erült kivinni. Hát bizony nemsokára minden mezőgazdasági termék teljes egészében fölösle­gessé fog válni, kivéve talán a burgonyát, és mindent lehet exportálni Nem azért ám, mert a hazai szükséglet azt megengedné, hanem azért, mert nem bírjuk beszerezni, nincs hozzá­való pénzünk. Folyton emelik a liszt, kész kenyér, a hús, a tüzelőanyag, a zsír, a cukor, a tej stb. árát. Emelik szabadon, nincs, aki korlátozná. Hogy hol kezdődik, vagy hol végződik az árdrágítás, az uzsora, azt mi, fogyasztók, sohasem tudjuk, tehát nem is védekezhetünk és más sem véd meg bennünket. Szabad prédája vagyunk az árusoknak, a kereskedelemnek és mindenkinek, akitől vásárolunk és vásárolnunk kellene. És amidőn ezt tapasztaljuk, sajnos, azt is meg kell állapítanunk, hogy a drágulási fokmérő (az in­dex) sem teljesen megbízható. A rohamos ár­emelkedéssel szemben az indexszám a legtöbb­ször kevesebbet mutat, mint amennyi a való­ságban van s így azok a dolgozók, akiknek ke­resete az index mutatója szerint igazodik, min­dig a becsapottak. Akárhányszor egyoldalú hatalmi megállapítással állunk szemben, amely ellen nem védekezhetünk. Egyik múltkori közleményemben javaslatot tettem a fogyasztási szövetkezetek javára nyúj­tandó állami kedvezmény iránt, mert abból a logikus tényből indultam ki, hogy ha a szövet­kezet olcsóbban jut az áruihoz, a fogyasztó ta­gok is előnyösében szerezhetik be szükségletei­ket. Majdnem bizonyosra vehető azonban, hogy a javasolt minimális állami kedvezményből semmi sem lesz, dacára annak, hogy az ellátat­lan munkások és magántisztviselők helyzetének könnyítése érdekében tettem azt. Bátorkodom egy másik megoldást is java­solni és megjegyzem egyúttal, hogy az előbbi probléma ez utóbbit nem zárja ki, hanem egyike a másikat csak kiegészíti. Az élelmiszerek és egyéb szükségleti cikkek árának megállapítá­sára, ellenőrzésére, a visszaélések megtorlására sok fórum van, talán több is, mint amennyire sével indulnak végső ostromra és eredményük­ről szikratelefon útján fognak napról-napra beszámolni. A szikratelefon már az egész földkerekségen otthonos, csak minálunk késik még érthetetlen módon. A külföldi vasutakon az utas bár­mikor beszélhet bárkivel bárhol a robogó vo­natról egy akár zsebben hordható kicsiny ké­szüléken. A berlini opera előadásait New Yorkban bárki végighall­gathatja, mert néhány dollárért „fölszerelheti“ magát a szikratelefonnal. Mi valahogy egy más világban élünk, év­századokkal elmaradtunk és az ország hatal­mas őserőit semmiikép sem használjuk ki. A rengeteg mennyiségű és szokatlanul nagy erejű földgáz, a gazdag vizierők nálunk semmiféle munkát sem végeznek, m­íg Svájcban és Hollandiában, Ameriká­ban és Oroszországban a legfőbb üzemi ener­giát a természeti erők szolgáltatják, de a leg­közelebbi jövőben már Ausztriában is minden patakocska legalább egy-egy kereket fog haj­tani, úgy hogy Ausztria évenkénti szénszükség­letének legalább a felét fogja megtakaríthatni. Mégis azt hisszük, hogy a bombaipar sutba­­vetésével az alföldi és a balatonmenti földgáz nálunk is nemsokára gépeket fog hajtani és a Dunán is meg fog jelenni az első turbina és ezzel mi is meg fogjuk kapni a tudomány és a technika újévi ajándékát, szükség van. Fogjon hozzá az egyik vagy má­sik, de talán valamennyi és kalkulálják az ára­kat. Ezt sorban egymás után el lehetne végezni. Kezdeni kellene a legszükségesebb cikkeknél. De ne csak a közvetítőnél, hanem a termelőnél is, még­pedig elsősorban ennél kell kezdeni. Ilyen módon állapítsák meg az árakat és ne engedjék azok emelését. Ebben a kérdésben ter­mészetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az állam maga is változtassa meg eddigi gazdasági politikáját, amellyel sokszor előmoz­dította a drágítást. A háború alatt és utána eleget nélkülöztünk, eleget szenvedtünk, elég gyakran voltunk kénytelenek igen sokról le­mondani. Könnyítsenek, segítsenek, akiknek hatás­körébe tartozik. A nagy nép­töm­egek nem ké­pesek a közállapotot kedvezően megváltoztatni. A hatalom beavatkozása kell ide. K. J. A Törekvés Takarékpénztár tőkeemelése. A fejlődésben nincs megállás. Apró kis cser­jéből nő ki a hatalmas tölgy és botor ember az, aki ennek megakadályozására vállalkozna, mert a természet rendje az az örök igazság, hogy az erő utat tör magának, ha sziklák áll­ják is el fejlődésén dú­­ltját. Ez az érzés vonult át telkemen, amikor az el­múlt héten két értekezleten vettem részt, látva azt a céltudatos igyekvést, amely a szervezett munkásság és a szövetkezeti tagok hivatott képviselőit eltöltötte, amikor határozatok kel­­lett arról, hogy az idők szellemének megérté­sével ismét előbbre tolják mozgalmunk egyik védbástyáját. A tanácskozás akörül folyt. Részt akarnak-e venni a szövetkezeti tagok és a szervezett mun­kások a Törekvés Takarékpénztár megerősíté­sében? Egy új utat akar vágni a munkásság takarékintézete gazdasági életünk mesgyéjén, hogy nagyobb erővel szolgálhassa a szövetke­zeti mozgalmat és arra kérte ki alapítóinak vé­leményét: helyeslik-e ezt a mesgye­vágást, avagy állandósítani kívánják az örökös harcot a gazdasági élet nehézségeivel, amely szövet­kezeteinket, közöttük az Általános Fogyasztási Szövetkezetet arra kényszerítették, hogy ere­jük nagy részét a tőkehiánnyal való meddő küzdelemben őröljék föl? Az első értekezleten az összes szakszervezetek vezető férfiai, a másikon az üzletkerületi bizott­ságok elnökei vettek részt. Napirenden volt a Törekvés Takarékpénztár tőkeemelése. Az egybegyűlteket tájékoztató tagtársak ki­fejtették a takarékpénztár fejlesztésének szük­ségességét. A tőkeemelés célja az, hogy gazda­sági intézményeink tőkeszükségletét a ma­gunk erejéből elégítsük ki és véget vessünk an­nak az állapotnak, hogy szövetkezeteink idegeű tőkének igénybevételével bevételük egy nagy hányadával a mozgalomtól távol álló bankok­nak adózzanak kamatok címén. Kifejtették az előadók, hogy a szövetkezet nagyarányú termelőüzemeinek kihasználása a jelenlegi viszonyok között teljesen lehetetlen, míg a takarékpénztár akciójának sikere esetén nagyszámú munkáskéz nyerhet foglalkoztatást, amellett a szövetkezet egyéb üzletágainak fej­lesztése elé sem hárulna akadály, mint a múlt­ban.­­ Az első vállalkozás, amely a Törekvés Taka­rékpénztár tőkeemelő akciója révén biztos föl­lendülés elé kell hogy nézzen, a Tüzelőszer- és Építőanyag Részvénytársaság hivatva lesz a 3

Next