Szövetkezeti Értesítő, 1935 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-06 / 1. szám

XXVII. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM &rsn 4 Ciller . BUDAPEST, 1935 JANUÁR 6 A MAGYARORSZÁGI FOGYASZTÁSI ÉS TERMELŐSZÖVETKEZETEK EGYESÜLÉSÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden máso­dik szombaton. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: Buda­pest VII, Rákóczi út 42.1. em. A MUNKÁL- tt X X SZÖVETKEZET K ( Y/\ )S ALAPELVE: TERMELÉS FOGYASZTÁS HASZON Előfizetési ára postai szállí­tással együtt egy negyed­évre 24 fillér. — Telefon: 43-7-59. Egyes szám ára 4 OIL A szövetkezés világa Nem történelmi távlatból, csak a ma élő ember szemszögéből, aki a h­áború előtti időkben is taposta ezt a sártekét, vizsgálgatva a szö­vetkezés menetének ügyét, kü­lönböző időszakokat kell meg­különböztetnünk. A világháború előtti időt a béke korszakának szokták nevezni. Az az egy bizonyos, hogy a meg­élhetési viszonyok nem voltak annyira kiéleződve, mint a mai mindenképpen szomorú időkben. Magyarországon a szövetkezés mozgalmának megindulása erre az időszakra esik. Mint minden mozgalomnak, amely a széles néprétegekre támaszkodik, úgy a­­szövetkezés gondolatának is a kezdet nehézségével kellett meg­küzdenie, kulturális visszamara­dottságunk is okozója volt annak, hogy a felvilágosítás fáklyája csak nehezen hatolt be oda, ahol az eszmének gyökeret kellett ver­nie. De a megalkuvást nem tűrő, fáradhatatlan munka, amely a propaganda minden esz­közét fel­használta, mégis csak meghozta gyümölcsét. Az emberek gondol­kozni kezdtek, feleszméltek és a szövetkezés eszméje kezdett nép­szerűvé, barátságossá lenni. A falusi szövetkezeti megmozdulás és térhódítás szintén erre az idő­szakra esik. Ezt az időpontot ne­vezhetjük a magyarországi szö­vetkezeti mozgalom első, úttörő korszakának. A világháború kitörése már szilárdan felépített, széles nép­rétegekre támaszkodó és a gaz­dasági életben számottevő szö­vetkezeteket talált úgy Magyar­­országon, valamint egész Euró­pában. A rettenetes világégés nagy szenvedések szülőanyja volt, utó­rezgése, folytatása a mai időkre esik, amidőn az eddigi rendszer, amely a kapitalizmus jegyében folyt, kátyúba jutott, megfenek­lett, és hogy fennmaradását ideig-óráig biztosítsa, a gazda­sági nacionalizmus kétes tala­jára lép. A fogyasztószövetkezetek, mint a szervezet fogyasztók intézmé­nyei, ezekben a nehéz időkben, amidőn a termelt javak nagy része elvonatott az ország lakos­ságától, nagyon nehéz feladatok előtt állottak. De a szervezett­ségben rejlő erő győzedelmeske­dett minden elébe toluló akadá­lyokon keresztül és a fogyasztó­szövetkezetek fényesen megállot­ták a helyüket. A javak, egyen­letes és igazságos szétosztása a szövetkezetek útján némileg eny­hítette azt a nagy nyomorúságot, amelyet a háború felidézett. A szövetkezés szép gondolata szárnyrakelt és meghódította azokat is, akik eddig távol állot­tak ettől az eszmevilágtól. A szö-­ vetkezés gyakorlati útmutatása ezreket és ezreket vont a szövet­kezés táborába. Természetesen voltak ezek között olyanok is, akiket nem az elvi meggyőződés, hanem a pillanatnyi előnyök biztosítása vitt a szövetkezetbe. Ez a réteg az idők folyamán mint hasznavehetetlen anyag megsemmisült a szövetkezés ré­szére. A szövetkezés erőssége a szö­vetkezők vásárlóerejében rejlik. A vásárlóerő a szövetkezeti hű­ségben jut kifejezésre. A vásárló­erő domináló hatalmat biztosít a szövetkezetnek, amelynek birto­kában a gazdasági élet irányítá­sára befolyást gyakorol. Nagy előnye a szövetkezetnek, hogy felderítő, propagandisztikus mű­ködésében elért eredményekre mutathat rá és nem a teoretika, hanem a gyakorlati élet talajá­ban gyökeredzik. A világháború tartama alatt az egész világ szeme előtt bizo­nyította be a szövetkezeti máz- Az osztrák szövetkezetek központi székháza Bécsben

Next