Szövetkezeti Értesítő, 1936 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1936-01-04 / 1. szám

XXVII. évfolyam SZÖVETKEZETI ÉRTESÍTŐ 2 — Bár a filozófusok úgy vélik — mondotta —, hogy csak a fér­fiak született politikusok, és az asszonyoknak csak a gyermekekkel és az ifjúság nevelésével kell tö­rődniük, mégis szükséges, hogy a szövetkezeti mozgalomban mind a két nem kivegye a részét a mun­kából és ne legyen különbség férfi és nő között. — Nem ér az semmit, ha a nap egy részében társadalmi kérdések­kel foglalkozunk, ha nem mond­juk meg, hogy a szenvedőkön ho­gyan kell segíteni és a munkanél­külieket hogyan lehet keresethez juttatni. Nem helyes, hogy kevés pénzért sok munkát kívánnak. Ki kell tartanunk a szövetkezeti moz­galom alapelvei mellett: minden­kin segíteni és a munkanélkülinek munkát adni. Ha a termelés és el­osztás a szövetkezeti mozgalom alapelvei szerint volna megszer­vezve, mindenkinek jutna idő egy jó könyv elolvasására, színházak látogatására, arra, hogy zenével és sporttal foglalkozzon, ami nem fényűzés, hanem az élet megszépí­tésének és tartalmasabbá tételének elengedhetetlen föltétele.­­ Nagy szükség van arra, hogy az állam, a megyék, a városok és a községek ügyeit intéző testüle­tekbe meggyőződött és tapasztalt szövetkezők — férfiak és nők —­­kerüljenek be, hogy a mi mozgas­szót. Csak néhány példája ez a szövetkezeti mozgalom haladó irányzatának, de mindezek a­­megnyilvánulások olyan embe­rektől származnak, akik a moz­galommal együtt fejlődtek. Ha a kultúra ismérveit lerög­zítjük és ezen ismérvek alapján vizsgálat alá vesszük a Föld összes népeit, figyelemreméltó eredményt érünk el. Ha össze­hasonlítjuk a fogy­aszt­óiszö­vet­ke­zetekben szervezett népesség ré­szesedését és a szövetkezeti gaz­dálkodás terjedelmét az ország összgazdálkodásának terjedelmé­vel, az összes szövetkezeti vállal­kozásokban elhelyezett totót a nemzetgazdaság összvagyonával, igen szemléltető következtetésre jutunk. Mennél fejlettebb az or­szág szövetkezetileg, annál ma­gasabb kulturális nívón van ál­talánosságban. Érdemes meg­jegyezni azt a tényt, hogy a világ összes országai között Is­land áll az első helyen,­­ a kul­túra egy kis oázisa, a kereske- érelmeszesedés veszélye fenyegeti a 40 éven felöli embert. A klinikai vegytani intézet kimutatta, hogy a jászkarajenői MIRA vizek erősen jódosak is, tehát nemcsak az emésztést, gyomor-, epe-, májbajokat gyógyítják, de megelőzik az ér­elmeszesedést is. Kérdezze meg orvosát! A‚80'&Tai­ya tünk­tün­tessa egyre nagyobb méreteket ölt és közgazdászok már egy hamaro­san bekövetkezhető burgonya­­hiányról írnak. A drágulás oka abban rejlik, hogy a kivitel majdnem ugyanannyi, mint az elmúlt évben, amikor 7 millió métermázsával több burgonya termett Magyarországon, vagyis 21 millió métermázsa. A drágu­lást nagymértékben fokozzák azok a költségek, amelyek ezt a fontos népélelmezési cikket a Budapestre való szállításnál ter­helik: Szabolcs megyéből Buda­pestig 12 címen 157.40 pengőt fizet minden vágón burgonya. A drágulás mértéke november óta 1.50—6.50 pengő métermázsán­ként, tehát oly nagyméretű, ami­­nőre emberemlékezet óta nem volt példa. A legszegényebb fogyasztóréte­­gek nevében tiltakoznunk kell az uralkodó gazdaságról­i tik­a ellen, annál inkább, mert tudvalevő, hogy a kiszállított burgonya el­lenében nagyrészt olyan cikke­ket kapunk, amelyek semmi­esetre sem bírnak oly nagy fon­tossággal, mint ez a nélkülözhe­tetlen élelmicikk. A szegény em­ber nem vigasztalódhat az egy­kori francia királyné szavaival: nem ehet pecsenyét, ha nincs bur­gonya, mert ma már a burgonya árát is csak nehezen tudja meg­fizetni és arról mégis csak kell gondoskodniuk azoknak, akik né­pünk sorsát „intézik“, hogy az egyre kisebb falat kenyér helyett legalább egy kis krumpli kerül­jön a szegény ember fazekába. Kulturális értékek a szövetkezésben Irta: Dr J. P. Warbasse az Északamerikai Szövetkezeti Liga elnöke. (Folyt, és vége.) Az a tény, hogy Svédország­ban a szövetkezeti fióküzletek a legszebb boltok, hogy Svájcban a zürichi szövetkezet áruháza tette rám a legjobb hatást az összes svájci áruházak között, hogy a szövetkezeti üzemek és gyárak a legtöbb országban nevelőintézetekhez hasonlítanak, hogy sok szövetkezet külön osz­tállyal rendelkezik az építé­szeti és művészeti feladatok megoldására, hogy a szövetke­zeti tanintézetek a világ min­den részében szaporodnak, s mindezek csak mellékes jelen­ségei a mozgalom kulturális be­folyásának. Kulturális értékük legnagyobb bizonyítékát a moz­galomhoz csatlakozott emberek Egy tagtársnőnk véletlenül egy olyan vasúti kocsiban foglalt he­lyet a minap, amelyben rajta kí­vül két úr — látszólag kereske­delmi utazók — is utazott. Amikor ezek azt látták, hogy tagtársnőnk a szövetkezeti lapot olvassa, el­kezdtek beszélgetni a szövetkezeti mozgalomról. Az egyik védte, a másik támadta. Azután a nőkre terelődött a be­széd és itt már beleszólt a vitába a mi tagtársnőnk is. És megmu­tatta, hogy mily fontos feladatuk ma a szövetkező nőknek a szövet­kezeti mozgalomban, magasabb életszintjében és igé­nyeik fokozódásában találjuk meg. Nem véletlen, hogy Nagy­­britannia szövetkezetei a heti fél szabadnapot és a nyolcórás munkaidőt már húsz évvel az erre von­a­tko­zó törvény életbe­lépte előtt bevezették alkalma­zottaik számára, hogy a nőknek 70 évvel előbb megadták a fér­fiakéval egyenlő szavazati és tulajdonjogot, mint az állam. A szövetkezetek nem követelik a magánkereskedelem megszűné­sét, mindenütt súlyt helyeznek a mozgalom önkéntes jellegére és elismerik mindenkinek azt a jo­gát, hogy a szövetkezettel verse­nyezzen. A legutóbbi brit szö­­vezetkezeti kongresszus határo­zati javaslatban követelte a kö­telező iskolai oktatásnak a 15. életévig való meghosszabbítását. A Szövetkezetek Nemzetközi Szö­vetségének kongresszusai 25 év óta a béke mellett és a háború és a háborús okok ellen emelnek

Next