Szovjetunió, 1977 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1977 / 1. szám

LEONYID BREZSNYEV életrajzából Leonyid Iljics Brezsnyev az SZKF KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja, a kommunista párt és a szovjet állam, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége. 1906. december 19-én született Kamenszkojé­­ban (ma Dnyeprodzerzsinszk), apja kohász volt. 15 éves korában kezdett el dolgozni. Miután 1927- ben befejezte tanulmányait a kurszki földrendező és talajjavító technikumban, földmérőként dol­gozott Belorussziában és a Kurszki Kormányzó­ságban, majd az Urálban — itt a biszertyi járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese­ként és a járási földhivatal vezetőjeként, ezt köve­tően az uráli terület földhivatala vezetőjének első helyetteseként tevékenykedett. Beiratkozott a dnyeprodzerzsinszki kohászati főiskolára, tanulmányaival egyidőben lakatosként dolgozott a Dnyeperi Fémműben. 1935-ben be­fejezte főiskolai tanulmányait, s attól kezdve ugyanebben a gyárban mint mérnök dolgozott. 1923-ban belépett a Komszomolba, 1931-ben az SZKF tagja lett. Az emberek iránti érdeklődése és figyelme, szervező tehetsége és pártos elvhűsége nagy megbecsülést és tekintélyt szerzett Leonyid Brezsnyevnek a város dolgozói körében. 1937 májusában a dnyeprodzerzsinszki városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesévé vá­lasztották. 1938 májusában a megyei pártbizottság szervezési osztályának vezetője, majd 1939-ben Ukrajna Kommunista Pártja Dnyepropetrovszk megyei bizottságának titkára lett. Leonyid Brezsnyev a Nagy Honvédő Háború első napjaiban önként frontszolgálatra jelentke­zett, s ettől kezdve a harcoló hadsereg tisztjeként küzdött a fasizmus felett aratott teljes győzelemig. A háború alatt a Déli Front politikai csoportfő­nök-helyettese, a 18. deszanthadsereg politikai osztályának parancsnoka, majd a 4. Ukrán Front politikai csoportfőnöke volt. Részt vett Moszkvá­ban a győzelmi díszszemlén. Katonai rangja: a Szovjetunió marsallja. A háború után Leonyid Brezsnyev újból felelős pártmegbízatásokat kapott. 1946-ban a Zaporozs­­je megyei pártbizottság első titkárává választot­ták. 1947 novemberében Ukrajna Kommunista Pártja Dnyepropetrovszk megyei bizottságának első titkára lett. 1950 júliusában megválasztották a Moldovai Kommunista Párt Központi Bizott­ságának első titkárává. Zaporozsje és Dnyepro­petrovszk megyében, valamint a Moldáviai Szovjet Szocialista Köztársaságban nagy munkát végzett a német fasiszta megszállók által lerombolt nép­gazdaság újjáépítése, majd további fejlesztése terén. 1952 októberében, az SZKF XIX. kongresszu­sán az SZKP Központi Bizottságának tagjává, a Központi Bizottság ülésén az SZKP KB Elnök­ségének póttagjává és a Központi Bizottság titkárá­vá választották. 1954 februárjában az SZKF Köz­ponti Bizottsága rábízta a Kazahsztáni Kommunis­ta Párt vezetését. A köztársaságban ekkor kezdő­dött el egy nagy fontosságú népgazdasági feladat végrehajtása: a szűzföldek és a parlagon heverő földek meghódítása. A Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkáraként Leonyid Brezsnyev hatékony politikai és szervező munkát végzett a köztársaság gazdaságának, tudományának és kul­turális életének fellendítése érdekében. 1956-ban, a XX. pártkongresszuson ismét az SZKP Központi Bizottságának tagjává választották, majd a Köz­ponti Bizottság ülésén az Elnökség póttagja és a Központi Bizottság titkára, 1957 júniusában pedig az SZKF Központi Bizottsága Elnökségének tagja lett. Leonyid Brezsnyev 1950 óta mindmáig tagja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának. 1960 máju­sában megválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé. 1964 júliusáig e tisztségében fáradhatatlanul azon munkálkodott, hogy a párt irányvonalával összhangban tovább szilárduljon a szovjet szocialista össznépi állam, és fejlődjék a szocialista demokrácia. 1963 júniusában, az SZKF Központi Bizottságá­nak ülésén Leonyid Brezsnyevet ismét az SZKF Központi Bizottságának titkárává választották. 1964. október 14-én a Központi Bizottság meg­választotta az SZKF Központi Bizottságának első titkárává. A XXIII. pártkongresszus után, 1966 áprilisá­ban az SZKF Központi Bizottságának ülése Leonyid Brezsnyevet a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárává vá­lasztotta. A XXIV. pártkongresszus után, 1971 áprilisá­ban és a XXV. pártkongresszus után, 1976 már­ciusában az SZKF Központi Bizottsága ismét fő­titkárává választotta Leonyid Brezsnyevet. Ezen a poszton hatalmas munkát végez a kommunista építés nagy terveinek végrehajtása, a párt bék­és külpolitikája lenini irányvonalának kidolgozása és megvalósítása érdekében. Ezekben az években nagy eredmények születtek a Szovjetunióban, sok fontos esemény történt világszerte. Leonyid Brezsnyev fáradhatatlan tevékenységét ma figyelemmel kísérik az egész világon, és mindenütt jól tudják, milyen sokat tett és tesz a Szovjetunió és az egész emberiség javára. Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió Hőse, a Szocialista Munka Hőse, öt Lenin-rend, két Vörös­ Zászló Érdemrend, valamint a Bogdán Hmel­­nyickij Érdemrend, a Honvédő Háború Érdem­rend első fokozata, a Vörös Csillag Érdemrend és számos érdemérem tulajdonosa. Leonyid Brezs­nyev a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Hőse, a Bolgár Népköztársaság Hőse és sok más állam magas kitüntetéseinek tulajdonosa. Leonyid Brezsnyevnek,­ a fáradhatatlan béke­harcosnak kiemelkedő szerepe van a nemzetközi enyhülésben, a békéért és a nemzetközi bizton­ságért, a népek nemzeti függetlenségéért, a társa­dalmi haladásért folytatott küzdelemben, ezzel jogosan kiérdemelte világszerte a milliók mélysé­ges szeretetét. Leonyid Iljics Brezsnyevnek 1973- ban odaítélték a Nemzetközi Lenin-békedíjat, 1975-ben a­­Joliot-Curie emlékérmet, a békeszerető erők világmozgalmának legmagasabb kitüntetését. Az S/KI’ XXV. kongresszusán Leonyid Brezs­­nyev előterjeszti a Központi Bizottság beszá­molóját I­eonyid Brezsnyev aláírja az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát Találkozás a Moszkvai Lihacsov Autógyár dol­gozóival Leonyid Brezsnyevnek átadják a Joliot Curie­­emlékérmét. Lent: a új stockholmi felhívás aláírása

Next