Szózat, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-14 / 11. szám
2 Politikai helyzet A kisgazdapárton holnapra várják Bethlen István gróf miniszterelnök értesítését, ki visszaér hozása után azonnal fölveszi az érintkezést a párt ■vezetőivel. Mint beavatott formából megerősítették, a miniszterelnök megrulapodása a párttal az irányelvek és lényeges, pontok tekintetében készen van, s a holnapi tanácskozás részletkérdésekre terjed ki csupán. Vasárnap Nagyatádi észahy István, a kisgazdapárt vezére megjelenik Karcagon, Csontos Imre képviselő beszámolóján, melyre Csontost lekísérik Bottlik József alelnök, Berky Gyula, Dömötör Mihály és még mások is a párt tagjai közül. Nagyatádi Szabó István Karcagon beszédet mond, melyben valószínűleg ki fog térni a miniszterelnökkel létrejött megállapodásokra is. Hétfőn Nagyatádi Szabó Kisújszállásra utazik. A kereszténypártban a megjelent képviselők a belső termekbe vonultak vissza és elzárkóztak minden nyilatkozattétel elől. A pártban megjelentek az összes árnyalatok képviselői. Rakovtzky István a kiratpirókhoz lépve, közölte, hogy mai interpellációját csak azért mondta el, mert nem ismerte a skanfmoki kinevezéseknél most szokásban lévő eljárást. Ha tudta volna, hogy a kinevezéshez a kuluszminiszter előzetes hozzájárulása szükséges, úgy interpellációját nem tette volna meg. A pilicshkrékről, melyeket Friedrich ma a nemzetgyűlésen emlegetett, nem akartak tudni a szélsőkarlista képviselők. Szerintük a hírek egy mulató társaság révén kerültek forgalombiz. A keresztény nemzeti Liga a zsidók amerikai gyűjtéséről Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga országos igazgatósági ülést tartott Wolff Károly elnöklete alatt, melyen a magyar nemzet- és tájvédelem szempontjából fontos ügyekkel foglalkozott. A keresztény magyar társadalom belső ügyei közül legelőször is szóba kerültek azok az aggasztó hírek, hogy a munkásbiztosítási intézményt, amely a múltban melegágya volt a fölfordulást és nemzetrombolást előidéző zsidó-kommunista agitációiak, a keresztény nemzeti szempontból szükséges újjászervezés elejtésével a régi szociáldemokrata vezetőség kezén maradt. A Liga tiltakozik e gondolat ellen. Szükségesnek tartja, hogy a keresztény család otthonában forgó háztartási alkalmazottaik, kiket a kommunista rendszer rákényszerített ezen intézménybe való belépésre, vétessenek ki e kötelezettség alól, mert rendkívül nagy veszélytjelent a te * 1 — A lánya ... ah, a verseim . . . a novai* fáim ... r Haberkorn folytatta. — A Mayom az én fajtám: okos, józan, kormányzó, ahol az kell, merész, erős; a fiam, az anyja: csacska, lírai, tehetetlen... s mint magi, irodalmár... — Hűli, de ritka riport! Az antíját, hih, de ritka riport! — rázta Pengő pipacsra vörösül! fejét, meg a kezét. Az öreg rendületlenül mondta tovább. — Különösen magát szereti Péter, ebédnél, ha összejövünk, egyre magáról beszél... S én . . . megérti úgy-e, minden szeszélyét teljesítem . . . ■ meg akarom őt lepni . . . — Velem, kegyelmes uram? — Persze, játékszert akarok adni neki: lapot, ahol ő tesz a főszerkesztő, maga meg, nos maga meg az igazi . . . Most jutott eszembe az egész, ahogy maga ilyen szokatlan módon, szokatlan órásban bekopogott. Azt hittem eddig, maga is csak olyan széplékk, mint az én Petikém, de aki enynyire szemtelen, hogy hozzám, ilyenkor be mer tólokodni, az nem lehet más, mint életrevaló! — Elnevette magát. — Mondja csak meg fiam, tulajdonképpen mit akart maga is ? — Egy riportot, egy ritka riportot, kegyelmes úr . . . Boldog-e, mi a legfőbb öröme, mindent, amit mondhat magáról . . . Gondolja meg, kegyelmes uram, ég önt ismerni és úgyszólván semmit sem tud önről eddig a nyilvánosság . . . _Elfogadja tehát? — nyújtotta kézét, most először az öreg. _ El-e?! — rikoltott Aladár. — Te, te áldott, ritka riport! Drága barátom, jóakaróm, „kéziratörő”! Ilyet csakugyan nem csinált senki előttem! — De velem se! — mosolygott a gyáros. — Itos, szerkesztő úr, kezdje meg életem első intervjujjáM .Hp-mk./mnyiez-kril ezi.a.babada ageresztény magyar családra és társadalomra, ha e kötelezettség révén a szociáldemokratákkal érintkezni kénytelenek. A keresztény magyar társadalom elleni merényletként került szóba a tervezett megváró és régi zsidó egyetem ügye is. A magyarországi zsidók ugyanis Székely Ferenc dr. vezérlete alatt küldöttséget menesztettek Amerikákba, hogy a zsidó egyetem fölállításához szükséges anyagieszközöket, dollárokat megszerezzék. A kimondott cél, a cégér ír zsidó egyetem létesítése; a terv azonban ennél sokkal messzebbmenő társadalmi és főként nemzetközi zsidópolitikai célokat szolgál. E tervnek megvalósítása nagy veszélyt jelentene a keresztény magyar nemzeti eszmére, mert nemcsak kijátszanák a numerus clausus ebét, hanem a tudomásnyosság elve alatt előmozdítanák a külföldi zsidóknak hazánkba való örgődését. Erre a veszélyre, valamint arra, hogy a pozsonyi és a kolozsvári (szegedi) egyetem a numerus clausus elvét nem valósítja meg, mert ma is 40—15 százalékot tesz ki a zsidó egyetemi hallgatók száma, a Liga nyomatékosan fölhívja a kormány figyelmét s ez ellen a leghatározottabban tiltakozik. Követeli egyúttal azt is, hogy a mind gyakrabban előtor duló s a keresztény egyetemi hallgatókat a zsidók részéről ért támadások részesei megkapják példás büntetésüket követeli, hogy a debreceni és miskolci esetek ne forduljanak elő, mert joggal várja a keresztény magyar társadalom, hogy a zsidóság, amely mindig a jogrendről kiabál, magit is tartson jogrendet. Ha tovább is így megy, félő, hogy valóban fölbomült a jogrend. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga ismételten és nyomatékosan fölhívja a kormány figyelmét arra is, hogy ne feledkezzék meg az elszakított országrészek főiskolai ifjúságának elhelyezése kérdéséről, mert nemzetvédelmi szempontból fontos, hogy a keresztény magyar ifjúságunk tudományos kiképzését lehetővé tegyük. Az értékes külföldi összeköttetések felhasználásával a Liga a keresztény nemzeti eszme ébrentartása mellett közgazdasági eredmények elérésén is fáradozik. Munkáját siker kíséri, mert a külföldi, német, angol, francia keresztény ipart és kereskedelmét a keresztény társadalmi ezemesületek közvetítésével — közműén összeköttetésbe hozza a keresztény magyar iparral és kereskedelemmel. Jelentős eredményekre van kilátás e téren a külföldi gazdasági és kereskedelmi-kapcsolat létesítése tekintetében. Meghívást kapott a Liga a múlt hónapban Parisban tartott nemzetközi kongresszusra, melynek célja ugyancsak a keresztény nemzeti szellem ébrentartása. A liga megbízottjának felszólalása után a kongresszus elnöke, Msgr. Segnier üdvözölte az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligát. Budaváry kilépett a kereszténypártból Budaváry László képviselő megundorodva azoktól az üzelmekől, melyet a pulics-scarlisták folytatnak, elhatározta, hogy nem marad tovább velük egy pártban. Budaváry ma a következő keretet intézte a kereszténypárt elnökéhez. Hónapok óta megdöbbenéssel énfájdalomaunak szemlélem, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja mint tért el lassan eredeti rendeltetéseinek útjáról s mint vált tehetetlen eszközévé bizonyos érdekcsoportosidásoknak, melyek bizonyos időszerűtlen kérdések fölvetésével a Párt jóhiszemű tagjait állandó izgalombantartották, a Párt egységét megbontották, töredékekre szaggatták s kitűzött céljainak megvalósítására alkalmatlanná tették. Azt is aggodalomma látom, hogy a Párt még mindig tagjai közé számítja azon képviselők egy része, akik az ország létérdekeit veszlyeztető karlista pace's megszervezésében s végrehajtásában tevékeny szerepet játszottak s akik ezt a kérdést még ma sem engedik nyugvópor... - jutni, hanem annak állandó feszegetésével a súlyos időkben fölötte kívánatos nemzeti egységet pozdorjává zúzzák. Szomorúsággal tört el az is, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának több tagja nyíltan szembehtelyenkedve a törvénnyel és a magyar nép akaratával, a köztársasági ásítóanforma mellett tör lándzsát, miáltal azon zsidó-liberális szabadkőmives eszméknek lesz zászóhordozója, melyeken egész életemben küzdöttem s melynek célja a köztársasági államformában a zájló tőke által biztosított és ezen nyugvó zsidó fennhatóság megteremtése. Ahogy a zsidóság együttérez a puccskarlistákkal s ahogy azok most egy alapra helyezkedtek velük a köztársaság eszméjében: úgyt fordult el a magyar nemzet bizalma is egyre jobban attól a párttól, melynek ma már csak néhány jóhiszemű tagja áll őszinte és tiszteletreméltó kitartásai az igaz keresztény nemzeti és szociális igazságok küzdőterén. Én választóimnak határozott ígéretet tettem arra, hogy minden erőmet a magyar területi integritásnak, a nemzet lelki és akarati egységének, a szociális problémák megoldásának, valamint a legégetőbb alkotmányjogi kérdések megalkotásának fogom szentelni s mindezt a leghatározottabb keresztény nemzeti szellemben magyar tájvédelmi szempontból kívánom megvalósítani. Nem lehetek tagja tovább annak a pártnak, melynek egységéről ma már beszélni sem lehet s mely éppen ezen egység hiányában a fenti programmpontok megvalósítására mai összetéte-Bejelentem, hogy a vezetéseddatt álló Párt kötelékéből a mai napon kilép.Kijelentem, hogy mi keresztény nemzeti és szociális eszmék mellett minde’ időben ki fogok tartani s hiszem, hogy odaadó, becsületes munkával sikerülni fog megteremteni azt a szilárd magyar“ egységet, mely nem»'yyii Uossid 'liberális szazadkőmüves destrukció munkáját Jescchl- Icimia fogja tenni s fölépíti a keresztény integer Magyarországot. Gissimos Inifa feesszán mondja Csontos Imre, Karcag város képviselője, vasárnap délelőtt beszámolót mond. • A beszámolóra vasárnap reggel leutazik nagyatádi Szabó István, a kisgazdapárt vezére, Bottlik József a nemzetgyűlés alelnöke, Berky Gyula, Kovács J. István, Lovász János, Könyves Lajos is. A beszámoló alkalmára nagyatádi Szabó István beszédet fog mondani. Is veszprémi prSspSh nyitolitiszsta fiafcdi szíts iistarpelláüiéjárÉi ' • Ma Rakovssky István sürgős interpelláció formájában felhozta a nemzetgyűlésen azt a kolportált hírt, hogy a megüresedett veszprémi kanonoki javadalmat Rott Nándor eb. megyespüspök Vass József dr. krultuszminiszternek ,óhajtja adományozni. A veszprémi püspök telefonon az alábbi nyilatkozatot tette: — Az üresedésben levő kanonra betöltésere nézve eddig semmiféle lépést nem tettem, igy a minisztériummal sem léptem, ez ügyben érintkezésig. Természetes felent, hogy akultuszminiszter úr minderről semmit sem tudhat. Ez elmaradt püspöki találkozás A nemzetgyűlés szondai ülésén Kovári ,I. Zstván a felekezeti ellentéteknek egyik szomorú tettesésgénak mondta, hogy Ravasz László református püspök körútja alkalmávalmeg akarta látogatni a pécsi katolikus püspököt és annak ellenmere, hogy bejelentette magát nála, Zichy püspök nem volt otthon található. A szócsi püspöki auláitól közlik, hogy Zichy regula gróf pécsi megyéspüspöknél jelezték Ravasz László református püspök látogatását, Ilmre Zichy püspök adt a választ adta, hogy szívesen látja. A megyéspüspök nem tudta, hogy a látogatás öszszeesik azzal et nappal, amikor egy korábbi igtárete alapján vidéki egyházi funkció ellátása végett el kellett utaznia. Mi sem áll távolabb a fii pásztor szándékától, mint a felekezeti ellentétek mélyítése. filsgcóföri piáikká Egyes budapesti lapok híradása Szerint midért a nemzetgyűlésen Kovári 3. István, képviselő Ildit. Per budapesti angol királyi követ nevét említette, Csuszár Elemér megjegyezte, hogy nagyatádi Szabó István Hohler követtől kapott volna egy utegeni hajóra szóló belépési engedélyt. Hivatalos angolkörökből a Magyar Távirati Irodaúgy értesül, hogy Huszár Elemér, nemzetgyűlési képviselőnek ez i a megjegyzése teljesen légből kopott és minden piapot nélkülöz. A budapesti brit királyi követ nagyatádi Szabó István nemzetgyűlési képviselő lépéséről soha semmiféle tudomással nem bírt. US'*» .JAVllAB 11 SZOMBAT A földművelési- és szunkásügyi bizottság illess A nemzetgyűlés földmivelésügyi munkái 1....1 együttesbizottsága ma délután tárgyalta az Országos Gazdaság Munkáspénztárrészére járó díjak, valamint a pénztár által kifizetendő segélyek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság a Gaál Guszton nemzetgyűlési elmükké történt megvala-nás folytán megüresedett a fölmivelési bizottság elnökévé nagyatádi Szabó Istvánt választotta meg. A javaslatot Temesvári Imre nemzetgyűlési képviselő ismertette. A földművelésügyi minisztérimé részéről szükséges felvilágosításokat Mayer Károly földművelésügyi miniszteri tanácsos és Tóth Dezső miniszteri osztálytanácsos adták meg. A javaslatig, elsőnek Fracirth Mátyás szólt hozzá és rámutatott azokra a® állapotokra, amelyek a mezőgazdasági munkásság egészségügyi viszonyait az ipari munkások egészségügyi viszonyaival feltűnően ellentétessé teszik. Terássyi Ferenc és Huprecht Olivér felszólalása után Barna-Szabó József a javaslattal kapcsolatban szóvá teszi, hogy az orvosoknak falura költözését a lakáshiány teszi lehetetlenné. Schandl Károly földmivés- vetési államtitkár kijelenti, hogy a földmivelésüg.vi kománynak a legfőbb szándéka a szociálpolitikai kérdéseknek sürgős megoldása és megnyugtatta a bizottságot, hogy a kormány mindent elkövet, hogy különösen a mezőgazdaság érdekeit érintő összes kérdések a lehetőséghez képest minél gyorsabban megoldassanak. Perlaki György és Plesz István felszólalásukban helytelenítik, hogy a nemzetgyűlés örökösen közjogi vitákkal foglalkozik és nagyon helytelenítenék, hogy ha a nemzetgyűlés feltézölték addig, míg a legsüptősebb közgazdasági és szociálpolitikai kérdését "el nem intézte. A bizottság a törvényjavaslatot idot álfól L'_rk minli gé&dgtejb^