Szózat, 1922. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
1922-05-14 / 110. szám
1922 MÁJUS 14 VASÁRNAP Angol-francia ellentét a genovai konferencián A politikai albizottság mai litáse eredménytelen — Vita as cross Jegyzék felett — Lloyd George Bemondását rebesgetik Bizalmas megbeszélés Lloyd George ás Barthou közöt A Genovából kérngezett hírek egyértelműen azt juttatják, hogy a konferencia befejezéséhez közeledik. Lloyd George és Schanzer ugyan mindent elkövetnek, hogy a konferencia legalább is résdeteraiffiényeket érjen el, azonban ez a napról-napra tehetővíz kérdésekben megnyilatkozó ellentétek smind nagyobbak, mind áthitalhatatlanabbak lesznek, ami a tárgyalások eredményességét jóformán lehetetlenné teszik. Még azokban akörökben is, amelyek kezdetben nyomatékosan mutattak az orosz válaszjegyzék ekülékeny hangű részvéteire, ma ott is úgy látják, hogy az orosz válaszjegyzék nemcsak, megnehezítette a konferencia további tanácskozásait, de szinte lehetetlenné teszi a további tárgyalásokét Mindinkább előtérbe kerül tehát az a gondolat, hogy azorosz kérdést a konferencia egyáltalában ne tárgyalja, hanem küldjön ki szakértőbizottságot és usaik ennek jelentése alapján döntsenek az orosz probléma megoldásáról. Hír szerint a franciák hajlandók volnának hozzájárulni egy szakértőbizottság kiküldéséhez, de azzal a feltétellel, hogy a bizottság tanácskozásait nem Genovában fogja tartani. Poincaré egyelőre táviratilag utasította Barthout, hogy a francia küszögetség tartózkodjék az oroszokkal báró minden újabb érintkezéstől. Az utasítás azt is hangsúlyozza, a hogy a Lloyd George által javasolt szakértő bizottságban a francia álláspont szerint nem vehetnek mások részt, mint a szövetségesek és a semlegesek képviselői. Lloyd George ezzel szemben egy programul kidolgozásán fáradozik, melyet— szerinte — a konferenciának még el kell intéznie. E programul főbb pontjai a következők: meg kell alakítani az orosz kérdés megvizsgálására kiküldött bizottságot, ki kell nevezni annak tagjait és a szakértői mandátumokat az egyes nemzetek között el kell osztani. A második pont szerint a genovai konferenciának feladata a cannesi határozatok átdolgozása, hogy ezáltal az orosz bizottság munkálatainak befejezése után előkészítse az újabb konferenciát. A harmadik pont, amelyben minden körülmények között meg kell egyezni, a 10 éves békepaktum kérdése. Ha az angol miniszterelnöknek sikerülni fog e programmot még Genovában megvalósítani, akkor a konferencia nagy és értékes munkát végzett. Az előjelek azonban kedvezőtlenek. A francia kormány álláspontját a félhivatalos Temps vezércikke foglalja össze, mely éles hangon fordul úgy a szakértői tanácskozások, mint a békepaktum terve ellen, mely utóbbit veszedelmes légvárnak mondja. Ha Oroszország szomszéds álamait meg akarják védelmezni— írja a Temps. ■—- akkor a rapallói szerződés másik szignatóriusát, vagyis Németországot is sakkban kell tartani. Sohasem szabad arról megfeledkezni, hogy a genovai konferencia hozta létre a rapallói egyezményt. Parisból érkezett hírek azt mutatják, hogy Franciaországban ismét igen harcias ahangulat. Általában azt hangoztatják, hogy Franciaország ma sokat előbbre volna,, ha az első konferencia alkalmával mindjárt erélyes , magatartást, tanúsít. Az egyetlen erő, melyre Európa mai helyzetében számítani lehet, a hadsereg. Számba vehető katonai ereje pedig ma csak Brancia országnak és a kisantantnak van! Ilyen erő tudataiban a franciák hallani sem akarnak az engesztelékenységről és inkább tűrik, hogy Európa mai kétségbeejtő helyzetben sínylődjék, semhogy egy vonalat is engedjenek merev imperializmusaikból! Ilyen körülmények között nem csoda, ha az angol sajtó mind határozottabban hangoztatja, hogy az események az antantot a nyílt szakadás felé sodorják. Ma délelőtt összeült a politikai albizottság és ezzel megkezdődött a döntő küzdelem a konferenciáin. A lengyelek nem akarnak tárgyalni a keletgalíciai kérdésről Genova, május 13. A lengyelek magatartásáról az a hír járja, hogy Skirmunt szigorú megbízást kapott, hogy szegüljön ellen a keletgaliciai kérdés bármely megvitatásának. E magatartásában a franciák támogatni fogják. Ha Lloyd Georgetervezete sikerül, a konferencia foglalkoznék Kelet-Galicia óhajtásainak elismerésével, melyek az adminisztratív autonómiára vonatkoznak. Lloyd George állása megrendült Lloyd Georginák hazatérését a genovai konferenciáról a jövő hét végére várják. Chamberlain tegnap Londonban tartott beszédében azt mondta, hogy e pillanatban a genovai konferencia eredménye túlságos reménykedésre okot nem ad. Lord Robert Cecil Mioni beszédében kieyelntette, hogy a civilizált világ számára nagy megkönnyebbülést jelentene, ha Lloyd George lemondana és a kormányhatalmat Grey venné át. Londonban Lloyd Georgevisszalépésére számítanak. Hírek érkeztek arról, hogy Lloyd George lemondott. E híreket egyelőre megcáfolják, Jugoszlávia a francia állásponthoz csatlakozik Grác, május 13. A Tagespost jelenti Belgrádból. A tegnapi minisztertanács elhatározta, hogy a genovai jugoszláv delegációnak új utasításokat küld oly értelemben, hogy az orosz kérdésben csatlakozzanak a francia állásponthoz. Egy hét múlva befejezik a konferenciáin Bécs, május 13. (A Szózat tudósítójának telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A Vorwärts genovai jelentése szerint kedden, vagy szerdán teljes ülésben foglalkozik a konferencia a gazdasági kérdésekkel. Mértékadó angol és olasz diplomáciai körökben egybehangzóan az a vélemény alakult ki, hogy a konferencia befejezése május 20— 23-ára várható. Tiltakozás a cseh delegáció viselkedése ellen Bécs, május 13. (A Szózat tudósítójának telefonjelentése.) Prágából jelentik: Dr. Leviczky Jenő Nyugatukrajna képviselője. Masaryk elnökhöz tiltakozó iratot adott be a cseh delegációnak a genovai konferencián a, keletgaliciai kérdésben tanúsított magaviselete miatt. Barthou és Loyd George tanácskozása, amely délután fél négy órakor kezdődött és majdnem 8 óráig tartott, a feszültséget megszüntette, Lloyd George és Barthou közt, akik tegnap egymással nem érintkeztek, enyhült a nézeteltérés. A délutáni tanácskozáson Collrat és Evans is részt vettek. Remélik, hogy a teljes megegyezés sikerülni fog. Különösen kiemelendő, hogy az orosz kérdés tárgyalását nem szakítják meg, hanem azt egy bizottság fogja folytatni. Az angol és a francia delegáció vezetői egyelőre megegyeztek abban, hogy az orosz kérdés tanulmányozására egy vagy több bizottságot küldjenek ki és abban, hogy ennek Genovában kell megtörténnie. Csatározni a politikai albizottság ülése előtt Ma éjjel Fámból szigorított utasítások érkeztek Barthou címére. Franciaország ez utasítások szerinti Belgiummal egyetértésben álítólag ellenszegülne annak, hogy orosz bizottságot küldjenek ki. Ha ennek a bizottságnak kiküldése elkerülhetetlenné válnék, Franciaország követelni fogja, hogy abban a bizottságban csupán a szövetségesek képviselői szerepeljenek, Franciaország továbbá állást foglál az ellen is, hogy garanciális szerződést kössenek. A fő küzdelem azonban az ellen irányul, hogy a konferencia esetleg területi döntéseket hozna Vilna és Kesetgalicia kérdésében. A hivatalos AVeony-ügynökség délután a következő komimünikét adta ki: A meghívó hatalmak, valamint Lengyelország, Románia, Svédország és Svájc képviselői ma délelőtt 11 órakor Facta elnöklésével egybegyűltek, hogy megvizsgálják a május 2-iki memorandumra adott orosz válaszjegyzék következtében előállott helyzetet. Minthogy a tárgyalások során a különböző delegációk közt nézeteltérések merültek fel annak lehetőségéről, hogy az oroszokkal való tárgyalásokat folytassák, az ülést délután 5 óráig felfüggesztették, hogy közben magánbeszélgetések útján e rendkívül fontos kérdésről megegyezhessenek. A francia álláspont A genovai külpolitikai albizottságban ma Barthou francia külügyminiszter tartott nagyobb beszédet, amelyben kijelentette, hogy a francia kormány annak idején elhatározta, hogy az oroszokhoz intézett eredeti memorandumot nem írja alá. A francia delegáció azért nem vett részt a válaszjegyzék megszerkesztésében. Néhány más frázistól eltekintve — folytatta Barthou — amelyet mindenki úgy magyaráz, ahogy neki tetszik, az orosz válasz a kerek visszautasításnál egyebet nem jelent. Az oroszok a nyugatot provokálták. Ami Franciaországot illeti, Oroszország egyenesen megtámadta államunk múltját és jelenét. Franciaország a maga részéről kijelenti, hogy ebben a tárgyalásban nem vehet részt, öt hétig dolgoztunk — folytatja Barthou — lelkiismeretesen, de az, amit nekünk most tanácsolnak nem egyéb, mint hogy a konferenciát újra kezdjük, még pedig igen veszélyes körülmények között. A meddőség a genovai konferenciában ott rejlett, hogy Amerika ezen a megbeszélésen nem vett részt. Az olasz, oláh és angol felfogás az orosz jegyzékkel szemben A konferencia elnöke, Schanzer, a politikai albizottság ülésénkijelentette, hogy az orosz válaszjegyzéket szintén nem tartja kielégítőnek. Feltétlenül fontos azonban az, hogy a konferencia folytassa munkáját, már csak azért is, hogy a nagy mű, a béke megvalósítása, előbbre haladjon. Angliára al felil és kéri a konferenciát, hogy a tárgyalásokat az oroszokkal ne szakítsák meg. Bratianu közvetítő indítványt tett. Bízzuk a kormányokra, hogy programmot dolgozzanak ki és ők állapítsák meg a szakértők összeülésének idejét, és azt az időpontot is, amelyen az oroszokat a munkában való részvételre felszólíthatnák. Indítványozza, hogy Barthou és Lloyd George magánjellegű eszemecsere útján igyekezzenek megegyezésre jutni. Facha az ülésnek hétfőre való elnapolását indítványozza, hogy a vélemények egységes kialakulására időt nyerjenek. Barthou azonban ragaszkodik ahoz, hogy az ülést délután öt óráig függeszszék föl. Kijelenti, hogy hétfőig nagyon hosszú az idő. A döntést nem lehet elhalasztani. Egyébként Lloyd George és ő nincsenek első nézeten és az a veszély fenyeget, hogy hosszú halasztás esetén a nyilvánosság keríti hatalmába a kérdést, pedig a légkör már most is elég feszült. Lloyd George Barthounak azt feleli, hogy igen kívánatos volna, hogy megállapodásra jussanak. Lloyd George és Barthou tantkozása A genovai politikai albizottság ülése után — mely erdménytelen maradt — Lloyd George és Barthou a Miramare szállóban délután öt órakor bizalmas tanácskozásra jöttek össze, hogy az ellentéteket áthidalják. ■JEVEiEK. /I bojkott Tisztelt Szerkesztő Úr! A „magyarországi meg nem alkuvó zsidók“ lapja, az „Egyenlőség", érdemes arra, hogy figyelemmel kísérjük és napirenden tartsuk. Sokat tanul az ember ebből a sajtóorgánumból, ha, meg akarjaismerni azt a „meg nem alkuvó“ lelkületet, amely nem tartja szükségesnek, hogy céljait és ezeket szolgáló hangját összeegyeztesse azok lelkű idével és céljaival, akik kilencvenötpercentes roppant túlsúlyukkal talán mégis jogosultak arra, hogy a saját országukban a saját sorsukat a saját tapasztalataikkal kapcsolatosan megállapított saját akaratuk szerint akarják ezentúl intézni A „célokat“ innen is, túl is már eléggé ismerjük. (Ismerkedjünk meg kissé a hanggal is, amely amonnan túlról hangzik felénk, egy hetenkint megjelenő autentikus „szócső“ révén, amelyből minden kommentár nélkül is bőségesen lehetne felvilágosító szemelvényeket közölni hétről-hétre. Egyik cikkében megállapítja pédául, hogy: „csöppet sem enyhült az Antiszemitizmus“, de hogy ne is enyhülhessen, arról csudálatos szorgalommal és tehetséggel maga gondoskodik, amikor az egész magyarközéletet csakisa saját túlontúl ferdítő szemüvegén nézve, egyrészt a tőle telhető fegyelmezetlenséggel szid mindent és mindenkit, ami és aki nem ő, másrészt szertelen, beteges magasztalással igyekszik ráoktrojálni a közvéleményre olyanokat, akik a keresztény magyarság előtt örökre megbélyegzettek és elvesztették minden hitelüket. Tulajdonképpen eltérés un van a témámtól, tisztelt Szerkesztő úr, amikor ebből is adok ízelítőt, de a világosabb megértés végett, csak úgy hevenyében, mégis szolgálok állításom igazolására egypár bizonyítékkal. — Például megint (és mindig) Vázsonyi Vilmost idézi ez az orgánum, mint akire — szerinte — bizonyára mindnyájunknak hallgatni kellene, hogy belőle merítsünk igazságot és bölcseséget. „Vázsonyi szavai szerint“ — írja az Egyenlőség —■. ..ebben a mi nagy cirkuszunkban" szabadon lesznek elővezetve — detronizáló legitimisták, szabad királyválasztó republikánusok, gyűlölettől tajtékzó keresztények, latifundiumok érdekeit szolgáló kisgazdák, filoszemita ébredők (nono! Szerk.), kereszténypárti izraeliták, szelídített intranzigensek és konzervatív liberálisok“ . . . Mennyi csípős gúny, ugy-e? De hogy ami keveredés, akámi címen is, ebben az országban ma is van, azt főmozgatókként az egész vonalon a „meg nem alkuvó“ Vázsonyiak okozták és okozzák, akik sohasem fognak megszűnni a magyargyalázással, amíg ők nem lesznek itt a régi, sőt a réginél is hatalnasabb urak, hogy ezek a Vázsonyiak voltak annak az uralomnak a monopolizáló Budapesten, amelyet Budapest főváros egész hivatalnoki kara egyhangúan jellemzett károsnak és átkosnak az országra, arról persze, minek is esnék őszinte szó?! Ellenben szidni kell fegyelmezetlen nyelvöltögetés-