Szózat, 1923. február (5. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
A kisantant nem vehet részt a katonai ellenőrző bizottságban Ellenkedk a csékeszerzíődéssel, politikailag és erkölcsileg lehetetlen — Daruváry külügyminiszter kijelentései — Ipponyi Albert gróf a Népszövetségről — Á Statárosságban megszavazták a külkereskedelmi szerződésekről szóló Javasalot A nemzetgyűlés szerdai ülésén gróf Apponyi Albert, a népszövetségi egyezség okmányának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalá-sánál magas külpolitikai vonatkozású beszédet mondott Rámutatott, hogy a Népszövetség mai formájában nem felel meg az ideáloknak, amelyekért alkották, de mégis részt kell venni Magyarországnak a népszövetségi alapszabályok módosításában, mert megvan a lehetőség, hogy a Nemzetek Szövetsége ilyen módon pártatlan fórummá fejlődik ki. Osztatlan tetszést váltott ki a Ház minden oldalán az a megállapítás, amely szerint az európai kultúra csődjét jelenti az az állapot, hogy a Nemzetek Szövetségének egyes tagjai állig fegyverkezhetnek. Magyar-országra ezentúl a Népek Szövetségének alapszabályai kötelezők, nem pedig a trianoni diktátum erőszakos pontozatai. Daruváry Géza külügyminiszter a kis.an- tant legújabb mesterkedéséről szólva megemlí- tette, hogy az a lappangó, de ki nem fejezett óhaj, hogy a kisantant a katonai ellenőrző bizottságban képviseletet nyerjen, politikailag éserkölcsileg lehetetlen és a békeszerződéssel is" ■ ellenkezik. Benes cseh külügyminiszter expozéjával kapcsolatban kijelentette, hogy konceliánsabb atmoszféra reményét látja fölcsillanni, de a békés együttműködés alapfeltételéül a rosszindulatú vádaskodások megszüntetését jelölte meg A külügyminiszter általános figyelem és helyeslés közepette sorra cáfolta avádakat, amelyekkel a kisantant sajtója Magyarországot az utóbbi időben napslnapra illeti. Különösen erélyesen cáfolta, hogy a magyar kormánynak nem volna kellő erre a békés együtt-működés metál pozésára. Kétséget nem tűrő módon jelentette ki Daruvárykülügyminiszter, hogy Magyarországon csak egy külpolitika van és ez a magyar kormány ValnoterWate A külkereskedelmi szerződésekről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásában Görgey István, Sándor Pál, báró Jers Vilmos vettek részt. Sándor Pál azt az állítást kockáztatta meg, hogy a kiviteli engedélyeket az újonnan alakult szövetkezetek és cégek — ~m"'_ -’-en, természetesen keresztény szövetkezeteket és ke-resztény cégeket értett — ár-ik" 'áV. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi min riszter erélyesen visszautasította a rosszindulatú vádat, egyben örömmel állapította meg, hogy keresztény elemek is iparkodnak a kereskedelembe bekapcsolódni. Gróf Apportét Albert felszólalása Tizenegy órakor nyitotta meg Lcitovszky Béla elnök a nemzetgyűlés szerdai ülését. Az elnöki bejelentések, valamint az indítvány- és interpellációskönyv felolvasása után a Ház rátért a Népszövetségbe való felvételről szóló tör-vényjavaslat részletes tárgyalására, amelyet a nemzetgyűlés részleteiben is megszavazott. Ezután a népszövetségi egyezség okmányának módosításáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása következett. Mózer Ernő előadó: Rámutat, hogy a Népszövetség nem áll hivatása magaslatán. Ezt a főhatalmak is tudják s igyekeznek a hibákat kiküszöbölni. A Népszövetség alapszabályai-1 mik egyes szakaszai módosításra szavalnak és ezért elfogadásra ajánlja a javaslatot, hogy így a korrigálásban Magyarország közvetlenül részt vehessen. Gróf Apponyi Albert: Nem kétséges, hogy a módosítások becikkelyezése hasznára válik Magyarországnak. Nem ismeri félre azoknak az érveknek a súlyát, amelyek a Népszövetség mellett szólanak, elvi ellentétben áll azokkal, akik a Népszövetséget támadják. Hisz ezekben az intézményekben, amelyek a jövőben bizonyára éreztetni fogják hasznos hatásukat. Híve ama intézmények fejlesztésének, amelyek a nemzetek között való viszályokat békésen akarják elintézni. Kétségtelen, hogy a Népszövetség mai formájában nem felel meg azoknak a törekvéseknek, amelyekért megalkották, hanem semmi egyéb, mint az antanthatalmak szövetségének más alakban való fenntartása. ’ Az antant egyoldalú akaratának megvalósi-' tására és az emberiség e való rátu-rnálására fontos eszköz a Népszövetség. Maga az, intézmény azonban magában foglalja a fejlesztés ésjavulás lehetőségeit. A Népszövetség mgltörléséből látható, hogy a módosítások lehetségesek. Egyre inkább öntudatra ébrednek a Nemzetek Szövetségében a semleges hatalmak, amelyek befolyása alól a Népszövetség nem mentesítheti magát. Lehetősége van, hogy a Népszövetségből kifejlődjék a pártatlan fórum, a viszályok megelőzésére alakult testület, amely valóban teljes egyenlőséget állapít meg a világ minden országa között. Amin kétféle nemzetközi jog létezik, a győzőké és a legyőzötteké, addig nincs béke, hanem tovább folyik a harc, a vérontás ideiglenes felfüggesztésével. — A Népszövetség Magyarországra olyan előnyöket jelenthet, amelyek elől e’zákzív nekünk nem szabad. Benne van az "osztályokban, hogy ha a Népszövetség bármoly tagja a Népszövetség másik tagjára! ■ -Mm támadóan lép fel, as ügy a Né. r. .o . , elésózandó. Ebből a szerintmitből elsőrendűen fontos, hogy a Népszövetség tagjai legyünk. Ézugyanis nem tekinthető papirosgaranciának, mert erkölcsi erők mozgásba hozásának lehetőségét nem szabad lekicsinyelni ezek reális dolgok. Konkrét előnye a Népszövetséghez való csatlakozásunknak a lefegyverzés kérdése. Való, hogy a lefegyverzés más országokban még csak igen kezdetleges stádiumban sincs. Az európai kultúra csődjét jelenti az állapot, hogy a Népszövetségegyes, tagjai állig fegyverkezhetnek. (Általános helyeslés.) Tíz tűrhetetlen, mert újabb összeütközések veszedelmét rejti magában. Nem áll, hogy a győztesek oldalán van az erény, nálunk a bűn. Mindenhol gyarló emberek vannak, akik mindent félretéve veszélybe dönthetik a nemzeteket. Az antant a békeszerződésekkel megteremtette a kétségbeesettek koalícióját. (Zajos helyeslés.) A Nemzetek Szövetségének javulása csak akkor következik be, amikor a lefegyverzést, őszintén és kommolyan végrehajtják a másik oldalon is. — A kisebbségek védelme szempontjából új helyzet elé jutottunk a Népszövetségbe való belépéssel A népszövetségi okmány rámutat a békeszerződések revíziójának lehetőségeire. Minden tag indítvánnyal állhat elő, hogy a békeszerződésekrevízióját, követelje. Ez szűk remény, mégis módot ad a trianoni diktátummegváltoztatására. A miniszterelnök úr igen helyesen hangsúlyozta, hogy Magyarország aláírta ugyan a trianoni békét, de annak igazságosságát soha el nézni ismerheti. (Óriási taps a Ház minden oldalain). Ugyanez áll a Népszövetségbe való belépésünkkel kapcsolatban is, mert ha Magyarország be is lép a Nemzetek Szövetségébe, ez nemjelentheti részünkre a teljes lemondást. Szakítani kell végre a kölcsönös félrevezetéssel és a kölcsönös igazságkeresés útjára kell térnie minden ..nemzetnek. (Zajos helyeslés.) Helytelen, hogy:"az antant szigorúan ügyel a remik nézve terhes békepontok végrehajtására és a reánk előnyös intézkedéseket figyelmen kívül hagyja. Magyarország nem dob kitató anyagot a külpolitikába, a legutóbb elterjedt fegyverkezési hírek is valótlanok. A javaslatot elfogadja. (Általános helyeslés.) Daruváry Géza külügyminiszter beszéde Daruváry Géza külügyminiszter. Az előttem szólott képviselő úr nagyérdekű fejtegetésének csak egy részéhez akarok egy-két szót fűzni. Hogy felmerült-e az óhaj, hogy a kisantant képviseltesse-e magát a katonai ellenőrző bizottságban, kijelenteni, hogy ez az óhaj ■nem merült fel és én politikailag és erkölcsileg teljesen lehetetlennek tartom, hogy ilyen, a szerződések szavaival és szellemével homlokegyenest ellenkező kívánság felmerülhessen. Ami a cseh külügyminiszter úr tegnap elhangzott beszédét illeti, én is osztozom abban a nézetben, hogy ezt lehet úgy felfogni, mint egy konciliánsabb atmoszféra reményét. Mégis miután nemcsak ebben a beszédben, hanem a kisantant sajtójában is ezek a vádak minduntalan újra felvetődnek, egy-két szót ezekre a vádakra is kénytelen vagyok reflektálni. — A legsúlyosabb vád, hogy a magyarromán határon nyugtalanság keletkezett. Ez a nyugtalanság nem a mi katonai fegyverkezésünk, hanem a román katonai fegyverkezés folytán állott elő. A román katonai fegyverkezést senki kétségbe nem vonta, ami pedig a mi állítólagos fegyverkezésünket illeti, az egyetlen kompetens fórum, a katonai ellenőrző bizottság megvizsgálta és teljesen alaptalannak találta. A katonai ellenőrző bizottságot nem lehet vádolni, hogy pártos lenne, abban az ellenséges főhatalmak képviselői ülnek, amelyek a kisantantnak még ma is szövetségesei, tehát ennek nyilatkozatában mindenki teljesen megnyugodhat. — A határincidenseket mértéktelenül felfújták s tulajdonképpen egyéb nem történt, mint, hogy idegen területről lőttek a mi határőreinkre, akik a tüzet egyszer viszonozták, egyszer pedig nem. Azt is állítják, hogy mi indokolatlanul üldözzük a kisantant államainak polgárait. Mi mindig hajlandók voltunk és vagyunk a politikai foglyok kicserélésére és ha ebben nehézség volt, az inkább azon múlt, hogy rajnaiunk sokkal kevesebb ilyen politikai fogoly volt, mint az ellenkező részen. Azt is halljuk mintegy fenyegetésképpen, hogy ezeket a dolgokat az európai közvélemény elé akarják vinni. Erre csak azt felelhetem, hogy ebben a mi óhajaink teljesen találkoznak (Helyeslés.), mert mi az igazság tiszta fegyvereivel küzdünk, ennek folytán az európai közvéleményt nemhogy kerülnénk, hanem egyenesen keressük. Ezt igazoltuk akkor is, midőn a román határincidensek megvizsgálásának dolgát nem Hétközi fórumra akartuk bízni. Nem rajtunk múlt, hogy nem fogadták el és hogy ennek folytán az európai közvéleménynek nem volt alkalma ezekkel a kérdésekkel foglalkozó . — Azt is halljuk, hogy a m.'i'tjai* kormán.* békeszeretetet hangozta' ugyan, de nincs -ehSa ereje az ezzel ellenkező Irányzatú orga aée’ókkal szemben. Erre nézve es*k azt vá’v.zo'h'tor , hogy ebben az orSzár.m csak'egy lail- zolilii.a va.i és qz a magyar kormány külpolitikája. (Helyeslés.) Teljesen bízik a kormány abban, hogy e tekintetben a nemzetgyűlés minden pártjára ■számíthat.. (Helyeslés.) Elégszer hangsúlyoztuk és igazoltuk, hogy a mi politikánk teljesen békés, senkit egyáltalán nem provokálunk, de másrészt a szerződésekre hivatkozva minden provokációt kénytelenek volnánk visszautasítani. Békés szándékainkat legújabban igazoljuk azzal is, hogy túl mindig hajlandók vagyunk a normális, szomszédos élet megteremtése végett a szomszéd államokkal gazdasági és egyéb kérdésekben egyezségeket kötni. Most ilyen tárgyalások folynak a cseh kormánnyal és nagyon rsmerem, sőt óhajtom, hogy ezek eredményre vezessenek. Ezeknek a vádaknak az ismétlését amelyek a kisantant sajtójában felhangzanak, úgy lehet felfogni, mint amikor zivatar után meg néha menydörgés és villámlás? ,mutatkozik. Remélem, hogy ezután olyanatmoszféra fog jönni, amely lehetővé teszi a normális szomszédos élet előfeltételeinek megteremtését. A javaslat elfogadását kérem .(Általános élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben megszavazza. 1923 FEBRUÁR 1 CSÜTÖRTÖK Törvényjavaslat a külkereskedelmi szerződésekről Következik az egyes külállamokkal kötendő kereskedelmi és forgalmi szerződésekre vonatkozó törvényjavaslat általános tárgyalása, amelyet Mózer Ernő előadó ismertet. Görgey István: Magyarországnak, defenzív kereskedelmi politikát kell folytatnia. A jelenleg érvényben levő vámrendszer nem felel meg az ország érdekeinek. A legtöbb állam felemeltevámtarifáit, ezzelszemben mi lényegesen kedvezőtlenebb helyzetben vagyunk. A külföldi kereskedelmi tárgyalásoknál a politikai szempontok kikapcsolandók, mert Magyarországnak gazdasági kapcsolatok teremtésére kell törekednie. A javaslatot elfogadja. (Helyeslés.) Sándor Pál: A kormány kiviteli és élelmezési politikájáról szól és azt igyekszik bizonyítani, hogy ez okozza a drágaságot. Azt állítja,, hogy a kiviteli engedélyeket egyesek áruba bocsátják. A kereskedelem szabadságát sürgeti. A javaslatot megszavazza. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter: Visszautasítja Sándor Pál vádaskodását, aki azt állította, hogy a kiviteli engedélyeket egyesek áruba bocsátják. A terménykiviteli engedélyeket tárcaközi bizottság adja ki, amelyben a szakminisztériumok képviselőin kívül a kereskedelmi érdekeltségek is helyet foglalnak. Ennél alkalmasabb szervet nem lehet felállítani, hogy az elosztás úgy történjék, ahogy annak történnie kell. Tény, hogy egyre újabb szövetkezetek és magáncégek alakulnak, amelyek kivitellel foglalkoznak- örömmel látja, hogy a keresztény emberek is iparkodnak kereskedelmet folytatni. Kétségtelen, hogy az úji cégek között akad, amelyik a megkapott engedélyt egymagában nem tudja kiváltani és ebből a célból társul valakivel, de ez még nem képezhet büntetendő cselekményt. Ha valaki konkrét panasszal jön, az eljárást azonnal megindítja és bizonyos, hogy az üzérkedő többé nem kap kiviteli engedélyt. A javaslatot elfogadásra ajánlja. (Éljenzés.) Báró Lers Vilmos: örvendetes, hogy új keresztény elemek is foglalkoznak kereskedelemmel. Nem felel meg a tényeknek, hogy a kormány nem leütött külkereskedelmi szerződéseket. Utal a Németországgal és Ausztriával kötött szerződésekre. Helyes vámpolitikát sürget és,a törvényjavaslatot elfogadja. (Helyeslés.) Dénes István: Rámutat, hogy az ország fogyasztóközönségének és a termelésnek behozatalra van szüksége. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, amely szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt tíz órakor tartja. Interpellációk Szünet után áttértek az interpellációkra. Rupert Rezső előterjeszti interpellációját, amelyben kéri a földművelésügyi minisztert hogy a földreform végrehajtását tegye gyorsabbá. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter: — Nincs szándékomban nyilatkozni azok után, amiket a földreform tárgyában legutóbb elmondottam. A kiegészítő novella előkészítése folyamatban van. — Azt a kijelentést is tette beszéde elején, hogy" mi tisztára politikából csináljuk a föld reformot Ez ellen tiltakoznom kell. A képviselőúr ezt nem tételezheti fel rólam, aki a földreformnak jóval előbb szószólója voltam, mint a képviselő úr, hogy nem komolyan foglalkozunk ezzel a dologgal és csak politikából csináljuka novellát. Különben nem mondhat egyebet, mint hogy a földreformtörvény módosításáról szóló javaslatot mihamarabb ide akarja hozni. (Helyeslés.) Várnai Dániel a „Független Szemle“ című folyóirat betiltása ügyében interpellál a belügyminiszterhez. Forgács Miklós: Interpellációjában kéri a kereskedelmi minisztert, hogy a háború alatt leszerelt harangok keblébe beszerzett harangok vasúti szállítási költségeit,, a pézügyrinisztert pedig, hogy ugyanezen lm”- ror f maalmi a óját engedje el. Fábián Bél” a kereskedelem és ipar devizasavk'cglc' sék . kicséritése tárgyában interpel’11 •» pé . ’ ‘ • h - 7. Meckó Zoltán r.terpel’écójában a szerb zállás aledt volt Baja és környékén eszközeit vagmnváltság-övetéseket és befizetéseket teszi szóvá, és filét négy ámkoz? ért véget, .. _ .*«•