Szózat, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-22 / 66. szám
A gazdasági munka közigazgatási rendezését tárgyalta a Ház Az egységes párt megvédte a szolgabírákat az ellenzék támadása ellen — interpellációk hosszú sora — A szocialista Györki hat szobája — Rupert két órán át beszélt egy kommunista érdekében Az immaelgyűlés szerdai ülésén harmadszori olvasásban is elfogadták a mezőgazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló javaslatot és áttértek a gazdasági munka leö-igazgatási rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Temesváry Imre és Perlaki György kiemelték, hogy ajavaslat szociális szempontból igen nagy haladást jelent s szervesen beleilleszkedik abba a szociális programaiba, amelyet a kormány részben már az eddigi hasonló törvényjavaslatokkal megvalósított, részben pedig ezután szándékozik megvalósítani. Két órakor áttértek az interpellációkra, amelyek elmondása este nyolc óráig tartott. Tizenhárom interpelláció hangzott el. Hogy milyen közérdekűek voltak ezek az interpellációk, arra nézve jellemző, hogy Hebert szociáldemokrata több mint egy óráig tartott interpellációja alatt az összes ellenzéki képviselő közül csak négy szocialista volt a teremben, míg egy másik ellenzéki képviselő interpellációját csak az ellenzéki padsorok jobboldalán hallgatta végig néhány ellenzéki képviselő. Ez világosan mutatja, hogy míg a kormány tagjai és a többségi párt nagy része türelemmel hallgatja végig az interpellációkat, addig ma már a szélsőbaloldali ellenzék maga sem tartja érdemesnek, hogy meghallgassa a saját szónokainak üres szóczaporítását. Némi érdekességgel szolgált Kiss Menyhért, aki a lakáshivatalról szólva felemlítette, hogy amíg a szegény munkások és menekültek ezrei vannak lakás nélkül, ugyanakkor Györki szocialista képviselő a lehető leggyorsabban ötszobás lakáshoz tudott jutni. A szocialisták padsoraiban azonban hevesen tiltakoztak az ellen, hogy valaki kifogásolja a nagyságos szociáldemokrata képviselő úr kényelmének kielégítését Szilágyi Lajos is ebben az értelemben hallatott sűrű közbekiáltásokat. Megemlítjük még, mint jellemző dolgot, hogy Rupert Rezső két óra hosszat tartó interpellációt mondott el egy háromévi börtönt ült kommunista tanár, Pines Pál érdekében. Jelentések Leitovszky Béla elnök pontban 11 órakor megnyitja az ülést Bartos Andor jegyző felolvassa az összeférhetetlenségi zsűri ítéletet Matter János ügyében, amely tudvalévően kimondja, hogy összeférhetetlenség nem forog fenn. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszti a Statisztikai hivatal munkatervéről szóló jelentést,, a közutakról és vámokról szóló törvényjavaslat ideiglenes módosításáról, a kéményseprőipar szabályozásáról, a villamosvasutak jogviszonyairól és az ingatlanstatisztikáról szóló jelentést Szabó Sándor, mint a munkaügyi bizottság előadója, beterjeszti a mezőgazdasági munkabérek megállapításáról szóló törvényjavaslatról a bizottság, jelentését kéri a sürgősség kimondását, a javaslatra. Mikovényi Jenő a mentelmi bizottság jelentését terjeszti be. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták is a mezőgazdasági munkásházak építéséről szóló javaslatot. Következik a gazdasági munka közigazgatási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Temesvárt Imre polemizál az ellenzéki felszólalókkal. A javaslat biztosítja a felek törvényes védelmét, tehát a javaslatot általánosságban elfogadja. Csik József: A törvényjavaslat a múlthoz képest haladást jelent. A mezőgazdasági bizottságban kisebbségben lesznek a munkások s épp ezért szeretné, ha a bizottság elnökségét bíróval töltenék be. A javaslatot nem fogadja el. Perlaki György: A békéltető bizottságok felállításával a vitás kérdéseket békésen intézhetik el Ami a bizottság elnökét illeti, igazhogy közigazgatási ember, azonban meg kell védenie a közigazgatási tisztviselőket az őket ért támadások ellen, mert igen sok közigazgatási funkcionárius a legjobb szándékkal s kellő szociális érzékkel vezeti az egyeztetési tárgyalásokat. Sok szociális intézkedést tartalmaz a javaslat, amely lehetővé teszi a munkáltató és munkások helyes közreműködését a munkabérek megállapításánál. A javaslatot elfogadja. Drozdy Győző: Stiláris szempontból kifogásolja a javaslatot. A javaslatot nem fogadja el. Csontos Imre: Csodálja, hogy az ellenzék járnád egy olyar^ javaslatot, amelynek nagy jjHWfffVf jelenídM*« van. Az_ ügyvédeknek, aráskodásba való bevonását helyteleníti. A javaslatot elfogadja. Szakács Andor elismeri, hogy a javaslatot jószándék hozta létre. A javaslatot elfogadja. Elnök javasolja, hogy a holnapi ülés napirendjére tűzzék ki a mai napirend folytatólagos tárgyalását. A napirend letárgyalása után a nemzetgyűlés áttért az interpellációkra. Reisinger Ferenc a zalaegerszegi, internálótábor feloszlatása tárgyában interpellált a belügyminiszterhez. Interpellációja közben azt állítja, hogy Éhn Kálmán téves adatokat mutatot be aáborról. Éhn Kálmán erélyesen visszautasítja Reisinger indokolatlan vádját. Kijelenti, hogy interpellációjabn csak arról beszélt, amit a képviselők látogatása alkalmával személyesen tapasztalt. Állításai igazolására pillanatnyilag nem állnak adatok rendelkezésére, azonban egymás alkalommal majd visszatér erre a kérdésre. Fábián Béla az Oroszországból visszajött túszok hadiereinek beszámítása tárgyában intéz interpellációt a honvédelmi miniszterhez. Beliska Sándor honvédelmi miniszter kijelenti, hogy érdemben egyelőre nem adhat választ, de a legmesszebbmenő támogatását helyezheti kilátásba az Oroszországból haza kerülő túszoknak. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette, Rupert Rezső interpellálja meg ezután a kultuszminisztert azért, mert az egyetemi ta-anács egyes kommunista doktorokat megfosztott a doktori címtől, Kiss Menyhért interpellációjában szóvá , teszi, hogy az Iparművészeti Főiskola ötvös- és textil-osztályán a tanítás szünetel, mert a tanárok oly csekély fizetést kapnak, hogy kénytelenek magáncégeknél túlhelyezkedni. Kéri a kultuszminisztert, hogy az iskola hat tanárát rendes fizetéssel lássa el. Másik interpellációjában a lakáshivatalról beszélt. , A gyorsított eljárás Kéthly Anna a zsír és a cukor drágulása, Hébert Ede pedig a kivételes rendeletek ügyében interpellált és a gyorsított eljárás megszüntetését kiváltja. Daruváry Géza igazságügy-miniszter: Minden állam törvényhozásában vannak intézkedések, amelyeknek célja, hogy a kormány bizonyos irányban kivételes hatalmat gyakoroljon. Nálunk is szükség van erre, mert a békeidőben kijöhettünk az alkotmánnyal, de mindenki tudja, hogy a békebeli törvényekkel ma kormányozni nem lehet.• A gyorsított eljárás különben máris hatályon kívül van helyezve és e téren csak átmeneti intézkedések történtek. Hébert Ede viszonválaszában az igazságügyminiszter okfejtését rabulisztikának nevezi. Daruváry Géza igazságügy-miniszter: A képviselő úrnak azt a kijelentését, hogy tabuti szálkával élünk akkor, amikor mi itt ,jóhiszeműleg és a nemzet túlnyomó többségétől támogatva elfogadunk egy álláspontot, a leghatározottabban visszautasítom. A Ház az igazságügy miniszter válaszát tudomásul veszi. Lakó Imre: A tőzsdei spekuláció visszaélései tárgyában interpellál. A tőzsdén űzött spekuláció teljesen megállítja a termelést, mert hitelnyújtás helyett a tőzsdére viszi mindenki a pénzét. Javasolja, hogy a tőzsdét egy időre zárják be, ezalatt folyósítsanak termelési hiteleket, a magas kamatot minősítsék uzsorakamatnak és,az ilyen kamatolxit viszszamenőleg is vissza lehessen követelni. Az albérletek Lukács György- interpellációjában kéri a népjóléti minisztert, hogy a lakásrendeletben intézkedjék, hogy az albérleti összegeket is maximálják és az albérlőkkel szemben se legyen szabad felmondási jog. Vass József népjóléti miniszter: Az albérleti kérdés igen kényes, mert a bérbeadókat nem lehet kötelezni arra, hogy a lakásuk egy részét albérlőknek engedjék át és ennek folytán ha megvonnák a szabad felmondás jogát, senki sem adná bérbe lakásának egy részét, márpedig ma, amikor ötszázezer albérlő van, az albérleti rendszerre feltétlenül szükség van. Ennek dacára a lakásrendeletben olyértelmű intézkedés lesz, hogy az albérleti bérösszeget arányba kell hozni a lakásért fizetett főbérleti összeggel.A válasz tudomásulvétele után őri Szabó Dezső terjesztett elő interpellációt a vagyonváltság földeknek az igényjogosultak között való mielőbbi kiosztása tárgyában, majd Farkas István a szociáldemokraták márciusi ünnepélyének betiltása ügyében. Várnai Dániel a lakásrendelet miatt, Szabó József (budapesti) pedig a keresztényszocialisták betiltott márciusi ünnepélye miatt interpellált. Végül Homonnay Tivadar terjesztett elő interpellációt, amelyben kérte a belügyminisztert, hogy a tisztviselők rendkívüli segélyének felemelésével kapcsolatban a városi és községi tisztviselők ugyanolyan elbánásban részesüljenekmint az állami tisztviselők, \ .. .ikiláscsalít átakctást st». A napirend Interpellációk 1923 MÁRCIUS 22 CSÜTÖRTÖK Fölmentették a Népet az Izgatás v adja a ki A szerdai napon harcos keresztény laptársunk, A Nép,egyik éleshangú cikke miatt felekezeti izgatás vádja ciánon állott a bíróság elé. A Nép e cikkében a zsidósággal foglalkozott. A független magyar bíróság ez ügyben A Népet az ellene emelt vád alól felmentette. Ennek a bírói felmentésnek, pa összemenő és súlyos erkölcsi és jogi következményei vannak, mert e felmentésen keresztül független bírói ítélet állapította meg azt, hogy — miként mi is hirdettük — a zsidóság nem felekezet, harmafaj-s a vele szemben gyakorolt éles és kíméletlen kritika legtávolabbról sem jelent felekezet ellen való izgatást. A Nép 1922 augusztus 13-iki számában „Az ifjúság készen, áll a harcra“, cím alatt egy cikkket közölt, melyben a cikkíró többek közt ezeket írja: „Megdöbbentő az a perfid merészség, amelyet hazánkra mindenféleképpen káros idegensémi faj A Néppel szemben az utolsó napok hat tása alatt immár nyíltan mer kockáztatni. Jő, a faj, amely egyrészről hipokrita frázisaival örökösen felekezeti voltát bizonyítgatta, ugyanakkor orthodox fémjelzéssel ellátva, önmaga által ismert fajiságára támaszkodva, egy ajsemita állam, zsidó ország biztos alapjait szeretné lefektetni Palesztinában s ha ott nem lehet, úgy másutt?. A cikket nyilt levél formájában annak idején az egyetemi ifjúság küldötte be közlés végett A Nép szerkesztőségébe. A cikk miatt a királyi ügyészség hitfelekezet elleni izgatás büntette címén vádat emelt A Nép,szerkesztője, Gosztonyi Jenő ellen. A budapesti törvényszéken dr. Töreky Géza, kúriai bíró, törvényszéki másodelnök ,tanácsa tegnap tárgyalta az ügyet. A tárgyaláson Gosztonyi kijelentette, hogy a cikket nem ő írta, ő csak a levelet közölte le, azonban a cikkben foglaltakkal azonosítja magát és vállalja érte- a felelősséget. A bíróság Gosztonyi kijelentése után a tanúvallomásokra tért át. Lendvay Béla joghallgató, a Turul Szövetség vezérelnöke elmondta, hogy a levelét ő fogalmazta meg, és ő küldöte el A Nép szerkesztőségébe. Az egész magyar, ifjúság azonosította magát a cikkben foglaltakkal Ezután Pörge Gergely jogszigorló, főtitkárthallgatta ki a bíróság, aki körülbelülugyanazokat vallotta, mint Lendvay. Vedesov Lukács szenátor, orvostanhallgató kihallgatása alkalmával kijelentette, hogy a levelető vitte bej.. Vén szerkesztőségébe. Vedesov György kihallgatása alkalmával elmondta, hogy ő utasította Lendvay Bélát a kérdéses levél megfogalmazására. Ő volt az, aki Velcsev Lukácsot kérte, hogy a kérdéses levelet vigye el leközlés végett A Nép szerkesztőségébe. Tanúk egyértelműen kijelentik azt, hogy a cikkért mint ők, mint az egész magyar ifjúság vállalja a felelősséget. Ezután dr. Berolák Nándor védő azt indítványozta a bíróságnak, hogy Gosztonyit azonnal mentsék föl. Dr. Medvegy kir. ügyész indítványára a bíróság elhatározta, hogy az eljárást lefolytatja. Erre dr. Bernolák Nándor védő elmondtavédőbeszédét. — Hogy a zsidóság felekezetié, vagy faj mondotta Bernolák —, ez tudományos szempontból többé nem vitatható, mivel a közös,vérség a zsidóságot fajjá teszi. Ha valaki ezekről a sajátosságokról szól, nem izgat a zsidóságellen, mert a kétségtelen tények megállapítása sohasem izgatás. A zsidó kétségkívül veszedelmes faj a magyar nemzetre. Először azért, mert az utóbbi időben határtalanul terjeszkedik a magyarság rovására, másodszor, mert egészen idegen világfelfogásával a nemzeti egységet akarja tönkretenni. A háború alatt 108.000 holddal több földbirtok került zsidó kézre, akkor, amikor a magyarság kint vérzett és harcolt a hazáért. A bűnügyi statisztika szerint a zsidóságot terhelik a legnagyobb részben a csalárd bűntettek: csalás, hamisítás, uzsora, orgazdaság és árdrágító cselekmények. A hadiszállításoknál elkövetett visszaélések miatt, terhelt emberek között például 711 volt zsidó és 241 keresztény. Ezután a kommünről beszélt és az azt megelőző időkről, amelyek bizonyítják, hogy a zsidó faj világuralomra törekszik. Ezután tudósokra, híres papokra és nagy politikusokra hivatkozik, akik a zsidóságot mindnyájan destruáló fajnak ítélték. Ha A Nép megállapítja, hogy a, zsidóságnak térfoglalása a magyar" nemzetre veszedelmes, ezért valóban nem börtön illeti. Berolák beszéde végén kérte Gosztonyi Jenő felmentését. Ezután Medvigy ügyész foglalkozott a vád kérdésével, majd Gosztonyi Jenő beszélt és hivatkozott,arra a szétszakithatatlan együttérzésre, mely HIV cip-et a magyar ifjúsághoz fűzi. Végül kijelenti, hogy A Nép azonosította magát ezzel a cikkel, amelyért az ifjúság vezérei ellen vádat emeltek. De nemcsak A Nép, hanem az egész magyar társadalom azonosította magát azzal a cikkel, mely az egész bátor és lelkes ifjúságnak hitvallása volt. A bíróság rövid tanácskozás után kihirdette az ítéletet, amely szerint Gosztonyi vádlottat az ellene emelt vád és következményei alól felmentette Az ítélet ellen az ügyész felekapjaeztet Manélt bt .....