Szózat, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

Moft itteni irányítása és felügyelete, továbbá a szó­­'«■Wi.'iii'ifi eszmének minél szélesebb körökben leendő maonátósikisa van hivatva megoldani s ilyen módon ,—•­hér­­az ál­lam­­ külön anyagi támogatásának lehető­­ségére a mai viszonyok között kilátás nincs —, t­i­­aott optimizmus nélkül is remélhető, hogy az átme­­■ m­eti évek nehézségeink leküzdése után a földhöz­­juttatottak túlnyomó része mint életképes, számot­tevő és értékes tényező fog a mezőgazdasági terme­­tő mimkéjában résztvenni. Számszerű adatok: A földbirtokreformnak a mezőgazdasági terme­lésre gyakorolt befolyása szempontjából a szám­szerű adatok is különös jelentőséggel bírnak. A mai Magyarországnak a földreform által érintett összes szántó-, rét- és legelőterülete mintegy 12.6 millió katasztrális holdat ínez ki, melyből 6.37 millió kb. a száz kát. holdon a lim és 6.23 kh. az ezen felüli bir­tokokra esik. Az utóbbiakból az ezer kat. holdat meg­haladó, vagyis, a földreform által elsősorban érde­kelt birtokok szintén szántó-, rét- és legelőterü­lete (mintegy) 4,1 millió kat.­hold, tehát az ország ilyen területeinek körülbelül egyharmada. A földbirtok­­reform céljaira a megváltási eljárások során eddig (1923 május közepéig) igény­bevétetett (mintegy) 136.000 kat.-hold, ami az ország összes szántó-, rét- és legelőterületének kevéssel több mint 1 százaléka, a száz kat .-holdat meghaladó birtokok ilyen területei­nek mintegy 2 százaléka, illetve a nagybirtokok megfelelő területeinek mintegy 3,3 százaléka. Ez az eddigi igénybevétel országos átlaga, míg az eseten­kénti igénybevételek a nagybirtokokkal szemben többnyire a vagyonváltság keretében mozognak és pedig területszerűleg 10—20 százalék között. Tekin­te­­be véve még azt is, hogy a­ községenkénti igénybe­vétel átlaga fokozatosan csökken (így 1922 augusz­tusban 437 kh., 1922 október 366 kh., 1923 január 300­­ kh., 1923 május 250 kh.), ami különösen a vagyon­váltság kereteihez való alkalmazkodásnak tulajdo­nítható, hozzávetőleg 5—600.000 kat.-holdra tehető a mintegy 310—100.010 kat.-holdnyi váltságföldek beszá­mításával az a területmennyiség, amelyet a föld­birtokreform teljes keresztülvitele igényel, ami az elől említett 12,6 millió kat.-T­oldnak alig 5 százalé­kát, illetve a nagybirtokok szántó-, rét- és legelő­területének nagy átlagban 15 százalékát teszi. A háború alatt szerzett stb. birtokoknál az igénybevétel rendszerint nagyobb arányú ugyan, ami az alaptörvény célzatainak megfelel, de általá­ban véve ezeknél sem olyan mérvű, hogy a megma­radó birtokrészeken az okszerű gazdálkodás tovább­folytatható nem volna. A fölhozott számadatok mutatják, hogy az éve­ken át fokozatosan, történő igénybevétel a birtok­megoszlás aránytalanságaihoz képest igen­­mérsékelt keretek között mozog, a földbirtokreform tehát az ország egész mezőgazdasági termeléséhez viszo­nyítva korántsem jelentheti — még a legkedvezőtle­nebb föltétetelezések mellett és átmenetileg sem — azt a veszedelmet, amelyet ennek az akciónak tájé­kozatlanságból vagy célzatosságból tulajdonítani szokás. Minthogy a javaslat az alaptörvénynek az igénybevehetőség mérvére vonatkozó rendelkezéseit lényegesen nem érinti, az itt közölt számarányok a javaslatban foglalt rendelkezések következtében előreláthatólag számottevőbb eltolódásokat annál ke­vésbé szenvednének, mert tapasztalat szerint a végre­hajtás során az alaptörvénynek az igénybevehetőség és a­z egyéni jut­tathatások mérvére vonatkozó ren­delkezései tekintetében csaknem kivétel nélkül erő­sen korlátozó irányzat érvényesül. Az eljárás gyorsítása A javaslat kiemelkedőbb rendelkezéseit annak irányadó céljai szerint csoportosítva, az alábbi váz­latos összeállítás tünteti föl. Az eljárás gyorsítása érdekében a hivatalos kö­zegeknek soronkívül kell eljárni és minden fölösleges alakszerűséget mellőzni. A földhöz juttathatók névjegyzékét a községi elöljáróság állítja össze és nem a tárgyaló bizottság, hanem a tárgyaló bíró vizsgálja felül és igazítja ki, a járási mezőgazdasági bizottság felülvizsgálata pe­dig elmarad. A megváltási eljárás megindításának megenge­dése kérdésében a földművelésügyi miniszter indít­ványára az OFB. minden előzetes eljárás nélkül ha­tároz. A közszemlére tétel határidejének leteltével a ja­vaslatot az esetleges észrevételekkel s összes tárgya­lási iratokkal együtt az OFB.-hoz haladéktalanul föl kell terjeszteni. Az állandóan kijelölt tárgyaló bírákat ebbeli megbízatásuk lehető gyors teljesítésétől más foglal­koztatással elvonni nem szabad. Szociális és anyagi rendelkezéseit. A házhelyekhez és földhözjuttathatásh­oz meg­­kívánható egyéni alap­felt­ételek méltányosabb és sza­­batosabb megállapítása, a kis családi birtokok típu­­sának egy öttagú földműves család megélhetéséhez szükséges mérvben való megállapítása. A 20 hat. holdon aluli kishaszonbérlők érdekeinek védelméről való gondoskodás. A vitás anyagi kérdésekben eddig a vegyes bíró­ságokra ruházott hatáskörnek az OFB­ hatáskörébe való utalása.­­ A megváltás címén igénybevett ingatlanokból és a vagyonváltságföldekből járadékbirtokok kötelező alakítása. A javaslatban megjelölt méltánylást érdemlő ese­tekben a földhöz juttathatók, illetve azoknak bizonyos kategóriái érdekében folytatólagos eljárás lehetővé tétele. A­­Megváltási ár megállapítását a földhözjutta­­tandók kérelmére legfeljebb tíz évre minden esetben el kell halasztani. A haszonbérleti szerződéseknek kishaszonbérletek céljára való átvételét elősegítő, továbbá ugyanebből a célból a haszonbérbe adott területek tizenöt, illetve huszonöt százalékának igénybevételét a haszonbérleti szerződések átvétele nélkül is lehetővé tevő rendel­kezések. A termelés érdekeinek védelmére irányuló rendelkezések Bármilyen jellegű ingatlanból járadékbirtokok kötelezi alakítására általában csak az olyan föld­­h­özjutta­tottak javára lehet helye, akik a nekik jut­tatott földeket előzőleg három évi időtartamon át rendesen megművelik és az e részben megjelölt egyéb előfeltételeknek is megfelelnek. A földművelésügyi miniszter hatályos felügyele­­tet gyakorol a felett, hogy a földhözjuttatottak a­ földeket rendesen megműveljék, azokkal ne üzérked­jenek, mert ellen esetben az illetők a nekik juttatott földeket elveszítik, ilyen esetekben a kishaszonbér­­lők is kimozdíthatók. A haszonbérleti szerződések átvételének és a has­­zonbérleti területek tizenöt, illetve huszonöt százalék­­ábel kishaszonbérletek­­ alakításának mindig csakis az OFB­ döntésekor folyamatban lévő gazdasági fal végén van helye. A törlesztéses kölcsön útján nem fedezhető árvé­delmi és belvízlevezetési költségeknek a földhözm­u­­­tatottak által leendő megtérítésére vonatkozó ren­­­delkezés. A földreform sikeres végrehajtásának előmozdítását célzó rendelkezések Az OFB. teljes ülése hatáskörének az újonnan­ szervezendő elnöki tanácsra való átruházása, az OFB. tagjai közé a földmivelésügyi miniszter jelö­­­lése alapján az eddigi egy rendes tag helyett négy rendes tag kinevezése és annak megállapítása, hogy a tanácsülésekben a földmivelésügyi miniszter által kijelölt tag jelenléte is szükséges. A földmivelésügyi miniszter az OFB. tanácsa által eldöntött ügynek az elnöki tanács elé vitelét in­dítványozhatja, mely esetben az elnöki tanács által indokolt határozat hozandó. A földművelésügyi miniszter a megváltási ügyekben előterjesztett tárgyaló bizottsági javasla­tok ellen az OFB.-hoz előterjesztéssel élhet, mely előterjesztésben foglalt javaslat esetleges mellőzését a bíróság indokolni köteles. A földmívelésügyi miniszter kivánadkra a meg-, váltási ítélet végrehajtása a miniszter hatáskörébe­ utalandó és megfelelő ellenőrzés mellett az ilyen ítéletek végrehajtását az OFB., illetve a földműve­­lésügyi miniszter az illetékes községi elöljárósá­gokra is bízhatja. Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó re­­n­delkezések. A törvény különböző szakaszainak értelmezésére, módosítására és kiegészítésére irányuló rendelkezé­sek. A vagy­on­vált­ság föl­del­­n­e­k földbirtokpolitikai célokra való igénybevételére s ezek között járadék­­birtokok alakítására leendő fölhasználására vonat­kozó rendelkezések. A földbirtokreform végrehajtása során kiküldött hivatalos közegek eljárásának elősegítését célzó ren­delkezések. ÁMOR KONYHÁJA REGÉNY (33) ÍRTA: CSŰRÖS ZOLTÁN A délutáni órák voltak. Leszállo­ttak. Az állomás mellett zöld folyondáros kis vidéki vendéglő cégeire hívogatott, szőlőterelős Bacchus és kövér borjúfej. Ott a Ms szo­bában leültek egy pohár sörre. Gyitri paraszt­­leány szalámit tálalt és hideg csirkét. Egy­szeresük potrohos személyiségével betalpailt a gazda is. — Janam, uram !— és összecsapta a te­nyerét — mit lát a szemem, Mit főz az ő maga! Az öreg korcsmáros lelkendezek.­­— Ilyen szerencse és öröm váratlanul! — Bizony, Varjas bácsi, én vagyok magam. Valaha bent volt az Öregnek a ven­­déglője a város közepén. A legelső vendéglő, a Piac-téren. Akkoriban még nagy potentát volt a polgárok között. Szőlője, földje, gyü­mölcsöse. A fia, aki egyébként most a Du­nántúlion főszolgabírós­kodott valahol. Sán­dorral egy osztályban koptatta az iskolapa­dot s Sándor ezen a réven a Varjas-ven­déglőben, mely egyúttal fogadó volt, a zeg­zugos folyosókon sokat, bujócsk­ázot­t, és a vé­­rencsecsillaga lement. Rossz termések sok pénzt elvittek, sok pénzzel elúszott a föld, a szőlőbe bevette magát a filloxera, az öreg ak­koriban uzsorások­­kezébe került, a gyümöl­csöst megvette olcsón egy pesti bank s a vendéglőre rátette kezét egy szemfüles zsidó. — A zsidók lettek a háború alatt az urak — sóhajtotta az öreg Varjas. — De hát nem is tudtam, hogy medyecskéisen tisztelhetem. — Odasomfordálvára Évához, bütykös uj­jasba bemutatta az Éva kezét és cuppantott reá egy hatalmasat. — Való, való, asszony nélkül nem élet az ember élete. Az én Laci fiam porontyai már ugyani nagyra nőttek.­­Elrohant és hívta az életpárját. Éva piros volt, Sándor pedig, ámbár valahogy szégyelte a két öreg becsapását, azért tréfá­sam fogta fel a helyzetet- A korcsmárosné csemegeszámba menő vajat, illatos gyümöl­csöt, s­ramyhéjú almát, körtét, muskotály­­szőlőt hozott leveles tányérban és váltig ki­hallgatott. A gazda erőnek erejével felbon­tott egy palack aszú bort. — Fordulhat a világ, elszegényedhetünk, tehet zsidó az túr, ele a magyar mindig csak vendégszerető marad — mormolta s gyö­nyörködve nézett át a gyöngyöző borral teli poharán. — Fess t­r, szép asszonyka, hiába, össze­illik — jegyezte meg a korcemárosné és a ■gffqrQfcek utt djrägfenösködött Sándor, akin egyszerre nagy dévajsági tört ki, szivarozva felelt rája. — Bizony, csak egy trónörökösünk van, de szeretnénk már egy kis leánykát is, odyamtt, mint a mamája, feketehajut és kikoseimeib. Mert mii még fiatal házasok vagyunk. Var­jasék marasztalták de hát dolgok, vám, menni kell. Gyalogszerrel mentek a vári rosfeába, az út úgyis elég rövidücske, pár­ percig tart vetések között. Ha már itt vol­t fák, a férfi meg akarta nézni a szülői sírjá­­ a temetőbe. Sármálnykák, cinkék ugrándoz­tak, röpködtek, egy-két kóbor kutya sefitases­kedett az országúton. Csakhamar bent­­vol­ta­k a csendes emberek birodalmában, reregős­ágú füzek, reszkető levelű nyárfák között Aj, temetőbejáratnál hat darab fiatal jegergye áltongott, mintha a temetői őrséget teljesí­í­tenék. Bolyongtak a mohos sírkövek, korhadt tánk keresztek tömegében. Később leülitek hatra egy padra a fák árnyékában. Mstíataj élénken beszélt, gyermekikor, fiatalság, zeld vággyal mesével, szép álmokkal, milyen. saá-i nes a kezdő élet és mennyire .elfakul! likn­i derek vezetik az első lépteinket, de a­ léjak angyali muzsikáját elhajgattatja később a piaci lárma és az üzérkedés zsivaja. — Hogy lett há­zássá,gikxfevetítő?, — k&y deale hirtelen Éva­ asszony. Sándor ránézett és közlékenyen lelöCM­YMat sit efixkedmem. (Folyt, bajtik) Németország uj ajánlata a jövő hétre készül el Az angol-francia viszonyban újabb súrlódás ál­lott be aza­l, hogy Anglia állítólag a saarvidéki helyzet felülvizsgálását fogja a Népszövetségnek ja­vasolni. Az ú.­ angol kormány összetétele különben sem találkozik osztatlan tetszéssel Parisban. Az Echo de­ Paris szerint a Baldwin-kormány, ami az angol-francia ügyeket illeti, igen rosszul vonni föl. Lord Cecil és Mac Henna belépése a kormányba, a francia lap szerint kedvezőtlen perspektívát nyit meg. Ha Baldwin megengedi nekik, hogy külpoli­tikai téren, akár a Népszövetségről, akár pedig a jóvátételi bizottságról van szó, saját belátásuk sze­rint cselekedjenek, szükség van-e arra, hogy az antant kordjainak még csak a látszatát is fenn­tartsák. A francia lap tart attól, hogy lord Cecil és Mae Kenna külpolitikai téren is aktivitásba lép és keresztezi a francia-belga terveket. A belga kormány a jóvátételi problémára vonat­kozó tervezetét egyedül a francia kormánnyal kö­zölte. A Temps kijelenti, hogy a tervezet semmi el­lentétet nem mutat fel a két ország politikája közt. A ruhr-vidéki akció fenntartásában mind a két kor­mány egyetért. A külföldi lapok és a Havas-iroda egybehangzó részleteket közöltek a készülő új német jóvátételi javaslatról. Az elterjedt hírek szerint a német kormány négy évi moratóriumot kér és har­minc milliárd aranymárkát ajánl föl harminc évi egy­forma részletben. Ha Németország fizetőképessége nö­vekednék, a részletek is arányosan emelkednének. E részleteket Berlinből megcáfolják és merőben kom­binációknak minősítik. A döntő tárgyalások csak a jövő hét elején kezdődnek meg s így a válasz tar­talma ma még teljesen ismeretlen. Cuno kancellár még tárgyal a pártok vezéreivel és a IFO//)­-iroda jelentése szerint a válaszra vonatkozó előmunkálato­kat a jövő hét elején befejezik. tudakod­ott a Kommunistáit főfészkére Berlin, június 1. Bochumból jelentik. A rendőrségnek sikerült rátalálni a kommunista­­szindikalista összeesküvés főfészkére. Pforte és Rüdiger nevű vezetőket, valamint tizennégy kommunistát letartóztatták. Ily módon további letartóztatások váltak lehetővé. A házkutatások alkalmával agitá­ciós anyagon kívül elrejtett fegyvereket és a szabotázshoz szükséges rob­­bantó eszközöket találtak.

Next