Szózat, 1923. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)
1923-09-11 / 204. szám
mm—————— i 11 i n IRODALOM, MŰVÉSZET Két bemutató Vígszínház: Első csöngetés Henneauin és Coolus neve a Vígszínházaik'-mái, számos francia vígjátéki sikerét fémjelezte, épp azért azzal az érzéssel mentünk el az előadásra, hogy ismét a szokott bravúros ■-technikával megírt, erkölcsileg könnyű fajsúlyú bohózatot látunk. Azonban épp az ellenkezőben volt részünk. A szerzők ezúttal minthaa háború utáni komoly hangulattól magukba szálltak volna, nem a házasságot figurázzák ki, hanem szinte egyenesen annak látszanak propagandát csinálni. A darab ugyan most is Üsse léhán indul, de a továbbiak során komoly mederben halad és a harmadik felvonásban szinte meghaló ,akkordokban csendül ki. A vígjáték hőse az öregedő világfi, kit a barátnője azzal akar a maga számára megőrizni, hogy mikor első csöngetésként az első köszvénye jelentkezik nála, az orvosával önmegtartóztató, szolid, rendes életet rendeltet neki. S hogy véletlenül messék vissza előbbi, kic csapongó életmódjába, fölhozatja vidékről a világfi: Massetlnunokaöcesét és családját. Masselip eleinte kapálózik, de később belenyugszik a barátnője ráerőszakolt gondoskodásába, és vidám arcot vág.a félszeg. vidéki rokonok bevonulásához. Hamarosanbeletörődik a helyzetébe, állandóan otthon ül, "csak az unokaöccse feleségét kiséri el. a múzeumokba. Sokat vannak együtt, mert a férj, ki külsejétis elhanyagolja, tagál nyelvtanulmányaiba piélyed, az anyós pedig, ki vidéken orgonadarab hóikat szerzett, Masseln barátjával és titkárával a kabarékat járja és simmiket komponál. Masselin nemcsak megszokja, hanem annyira meg is kedveli a családi életet, hogy barátnőjét elhanyagolja, sőt mikor az a vidéki rokonok eltávolítását követeli, szakít vele, mert — szerelmese az unokaöccse feleségébe. A fiatal asszony is szereti őt és elhatározzák, hogy megszöknek. De midőn a szobatudós elmondja Massalinnek, hogy mennyire szereti a feleségét, s a nagybácsi James gesztussal lemond és erősen torzító tükörben mutatja meg unokaöccse feleségének az ő jövendő életét, amely mellette reá várna. Az asszonyba, megérti Masselin ajándékát és belépő férje nyakaiba, borul, kiből anagybácsi közben egészen elegáns fiút formált. ... , A vidékieknek .a, párisiakkal való szoraibe'állítása ugyan nem uj ötlet a francia vigjátékokbíh,. amint" ..Scule“-ra il kezd.. az „Ön agys ága "két* Térjét dg láthattuk,. * /le .nízervel: színpadtechnikai. tudása meg mindig érdekes színeket tud keverni az elsemények megszokott •"szövevényébe. * A daráik "fölépítése — mint .a .szerzők oly’ sok korábbi munkája -- mesteri, irányzata viszont amazokéval szemben dicséretes kiemelést érdemel. A harmadik fölvonás, mint már föntebb említettük, egyes jeleneteiben költői szépségű. Mikor a férfi és nő bevallja szerelmét egymásnak, nem is veszik ajkukra a szerelem szót. A nő így szól: — De, hiszen akkor... A férfi lehajtja fejét és csak ennyit mond: — Igen... — Én , is — mondja a nő. S e néhány szó, megfelelő mozdulattal és arcjátékkal kisérve, ékesebben beszél, mint háromoldalnyi föllangzős kömondat. Másik ,finom jelenet, mikor a férfi köszvényrohamot színlelve, akarja a nőt magától elhidegíteni s •a nő, észreveszi ezt, valamint a célzatot is és megköszöni. . . ■ A színészek játéka nem ejtette el ,a vígjáték egyetlen, kevésbé hangsúlyozott szépségét sem. A világfit Tanay játszotta előkelten, gazdaságos tartózkodással és scik érzéssel ésa lemondás rezignációját úgy érzékeltette, hogynéni keltette az, olcsó, szentianentalizmus hatását, mégis megható volt. M. Makay Margit adta a vidéki asszonykát sokszívvel és azzala melegséggel, amely csak az ő művészi egyéniségének sajátja.. A Három nővér óta tudjuk az értékét , és szeretnék mindig művészeténél megfelelő, szerepben látni, mind az ő jövője, mind a színház sikere szempontjából. Gót a léha, barátból hallatlanul , groteszk figurát, íoy kiáll. Gyöngyösi Erzsi az átalakuló anyóst mulatságosan jelenítette meg. Lázár Mária a barátnőt ruházta föl diszkrét színekkel. Dénes játékaiban a nyelvtudós nem volt elég plasztikus, különösen az átalakulását nem magya■ rázta meg kellően. Balassa, Szerémy, Pártos és Béla Miklós kisebb szerepükben is nagy odaadással működtek közre a siker érdekében. Magyar Színház: Navarrai Margit Fodor László, kinek vígjátékát szombatom este mutatta be a Magyar Színház, új ember a színpadi irodalomban. Ami a darabkrás mester-ségbeli részét illeti, azt — az eredményből ítélve — elég jól megtanulta. Leginkább a franciák voltak mesterei; erre vall a darab felépítésén és mese vezetésén kívül a téma megválasztása is. S a rivalda fényében egyelőre csak ezeket a kitartással és szorgalommal elsajátítható külsőségeket, a fényesre csiszoltfegyverétől látjuk,r de hogy önmagából, az egyéniség'igyéből mit hozott, azt majd csak akkor ítélhet- jük meg, ha fölveti a sisakrostélyát és belepilanthatunk a lelkébe! Pedig bizonyára komolyabb és messzebbmenő tervei is vannak, mert nem hinnők, hogy csak azért indul neki ilyen becsületes és lelkiismeretes fölkészültséggel, hogy megelégedjék a káprázatos, de üres eredménnyel _és_ ne törekedjék többre. Ezen az ötletesen kimódolt és fordulatosan bonyolított játékon túl más is van, ami jelentős, ami mély és néha végzetes: az emberi élet. Fodor László vígjátékénak meséje egy fiatal férj körül szövődik, akit — mivel az apja nagy politikus volt — az esküvője napján kineveznek miniszterelnökké és a nászéj helyett kénytelen elmenni a pártba, hogy kabinetjét megalakíthassa. A fiatal menyecske természetesen gyűlöli a politikát, amely ifjú férjét elrabolta és még az ellenzék vezérével is kész kacérkodni, hogy az urát buktassa meg. A miniszterelnök két hónap múlva meg is bukik és boldogan tér vissza ifjú nejéhez. Ez az ösztövér mess a közhelyek gipszdíszeivel annyira körül van teremtett ézve, hogy szinte tubnizottnak látszik, csak midőn az egész játék lepereg előttünk, akkor veszszük észre, hogy a gömbölyítet formák mögött nincs semmi. S míg a miniszterelnök kinevezésétől bukásáig eljutunk, fölületesen ,szellemes megjegyzések hangzanak, el a politikáról, amelyet közepes tehetségű, szerencsés akarap-, kok léra, minden komoly tartalmat és célt nélkülöző, játékának állít be a szerző. A francia politika talán mégis más. Azt a kényes jelenetet pedig, midőn a miniszterelnök hivatalában a feleségével elvonul, teljesen fölöslegesnek és igy kihallgandónak véljük, mert a cselekményt nem viszi, előbbre, a jobb izlésüeket bosszantja és csak arra nyújt alkalmat a szerzőnek, hogy két alakja, kínosan vontatott, keresetten unalmas és erőszakolt párbeszéddel húzzon ki mintegy tíz percnyi időközt. A fiatal szerző vígjátékát egy-két kivétellel csupa fiatal színész játszotta friss kedvvel és sok-sok ambícióval. S valamennyitőjük alaki, fája annyira volt figyelmet keltő, amennyire a szerep nekik ehhez módot adott. Hoykó Ferenc kedves, mint egy szerelmes kamasz, de miniszterelnöknek mégis kissé fiatal volt, Tóth Baske fiatal asszonya is üde bakfisként hatott. Baráti öreg politikusa kedélyes bohém, Ihász ellenzéki vezére pedig kedélyzetett bankjai. A többi politikus szereplő is olyan volt, ahogyan a szerző elképzelte. Az új szerzőt a bemutató közönsége szokatlan melegséggel fogadta. Minden erejével szórakozni igyekezett, és sok jóindulattal tapsolt a szereplőknek, akiket a felvonások végén a szerzővel együtt a lámpák elé idézett. H. L. * Jótékony céla ínyk nivolv előírás 1. A m. tár. ,Mlari rendőrség özvegyeit és árváit segítő ..Lenke-uti jótékony Jóbanjr asztaltársaság" szept. kán, szombaton esti fél 9- órai kezdettel a Reichl Ferenc (volt Burger) vendéglőben (I., Lenke-ut 115.) műsoros.estél ."rendezett, amely nagyszerűen sikerült. Az előadáson részt vett 3 számmal a lágymányosi Szabadság Italkor is. Irredenta dalokat énekelt Cseer Péter, a színre került egyfelvonásos bohózatokban, pedig :Kapuvári Aranka, Kapuváry Mancika, Sebestyén Esztike, Krettel Terns, Takács Terus, Péntek Mancika, Sebestyén Ákos, Simon József, SzenesénMátyás, ‘ Péntek '* Géza, Brüll Miklós és Pásztor Attila szerepeltek. A siker oroszlánrésze a jótékony fém est rendezőjét, Péntek Zoltánt illeti. Az előadást reggelig tartó tánc követte. ■* Az Iparművészeti Múzeum megnyitása. Az Óvsz. ívtagy. Iparművészeti Múzeum (IX, UllSi-ch 33-7-37.) és az Ossz. Rátti György Múzeum (VI. Vilma tirálynő-it 13.)gyűjteményei megtekinthetők: hét,köznapokon hétfő kivételével délelőtt 9—fél 2 óráig. Vasár- és ünnepnapokon délelőtt 10—1 óráig. Belépődíj ICO korona, külföldiek részére 500 korona. Vasárnap díjtalanul. Az Om. Magy. Iparművészeti Muzum .könyvtára nyitva van hétköznapokon hétfő kivételével délelőtt 10—3 óráig és délután 3 órától este 8 óráig. Vasárnap és ünnepnapokon délelőtt 10—1 óráig. Belépődíj nincsen. Színházi hírek * Az Opera megnyitása. A m. kir. Operaház most következő évadját szeptember 16-én nyitja meg Erkel Ferenc Bánk Bánjával. A dalműk főszereplői Sándor Krizsi, Badanovich,Környei, Szemere. Vasárnap Lohengript, adják (Medok, Hazelbeck, Pilinszki, Palló). .Kedden a Pillangó kisasszony kerül színre. Az előadásokat 7 órakor kezdik. Jegyeket keddtől kezdődőkig (szeptember 11.) lehet váltani. * A Tolone felújítása. A Nemzeti Színház ezidei évadjában szerdán este a Tolone kerül színre Jászai Mari első fellépésével.Bajba kívül a főszerepeket Bajor Gizi, Fáy Szeréna, Kiss Ferenc, Gál Gyula ésAlmássy játsszák. Kedden először játsszák ez évadban a Gyurkovics lányokat. *, A hódító bécsi táncosnő. Elster Fannya .hősnője Faragó Nádor daljátékának, mely ragyogó keretben, a legkitűnőbb szereposztásban ,kerül rövidesen a Király Színház közönsége elé. A nagystílű kettős alakban Honthy Hannának, Stuhlmüller Lojzi táncos szerepében pedig Bátkainak jutott nagyszabású művészi feladat. Kivülök Kökény Ilona, Kádár Böske, Latabár, D’Arrigo, Járay és Raskó látják el a darab kitünő főszerepeit, melynek szenzációs táncszármait Nicsehy" Emília, ill. Erdélyi "és, Gállai Nándor tanítják. *. . Szép sikere volt Fodor László „Navarrai Margit“ című vígjátékának a Magyar Színházban, melynek szombati bemutatóját és vasárnapi második előadását végigkacagták és végigtapsolták. A pompás gördülékeny előadásban különösen Tóth Bőskét ünnepelte a közönség, akit játszótársaival: Barótival, Ihásszal, Hoykóval, Faludi Sárival és Kászonyi Gizivel számtalanszor a függöny elé hívta. * Latabár az Andrássy-úti Színházban. Az Andrássy-úti Színház csütörtöki bemutatójának egyik kiemelkedő érdekessége lesz Claude Terasse „A faltörő kos“ című gyönyörű zenéjű kis operettje, melynek egyik vezető főszerepében Latabár, a Király Színház kitűnő művésze lép fel először, mint az Andrássy-úti Színház vendége. Nagy érdeklődésre tarthat számot Szenes Béla vígjátéka, „Az örökség“ is, melyben Vágó Béla lép fel. Nádas Sándor „Boa-tolvaj“, Zágon István „A Káldy-pipa“, Mórez Zsigmond parasztvígjátéka, a ..Kvitt“, "Marton István életképe, „A nagypapa“, valamint Berky Lili, Kökény Ilona, Németh Juliska, Hegyi "Rózsi, Bánóczy és Gázon kitűnő úi magánszámai teszik teljessé a nagy érdeklődéssel várt új műsort. * Harmadik jubileumán túl is változatlanul a legnagyobb siker jegyében folynék Rajna.—Czobor ..Szépasszony kocsisa" című , kitűnő operettjének előadásai a Blaha LujzaSzínházban, ahol minden este lelkes tapsok köszöntik a kitűnő főszereplőket. Somogyi Nusit, Vaály Ilonkát, Ötvös Gittát, Lászlót, Szirmait és Tamást. A darab biztos után halad 100-ik előadása felé. * Talpraesett ötletekkel figurázza ki Zilahy Lajos mulatságos új bohózatában, „A jégcsapóban az asszonyi hűséget és a férfi hiszékenységet a Belvárosi Színház legközelebbi újdonságában. A cselekmény középpontjaiban egy idősebb pesti kozmetikus áll, aki nagyon fiatal és nagyon csinos feleségét furfangos módon meg akarja óvni a ballépéstől. E meddő törekvésekből a legmulatságosabb helyzeteik támadnak, melyekben a színház legkitűnőbb tagjai kitűnő feladatokat kaptak. * Ma. Önagysága két férje, szerdán A trónörökös a Renaissance Színházban. •" A japáni földrengésről tart előadást csütörtökön Cholnoky professzor az Urániában. Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár csütörtökön délután fél négy órakor — a már hirdetett előadásak helyett — a közel napokban lefolyt borzalma-, japáni földrengést ismerteti. Az érdekes előadást eredeti felvételek illusztrálják. • * Hollandi matiné. A Zeneakadémia nagytermében vasárnap, szeptember 16-án, délelőtt 11 órakor megtartandó ünnepi matinén közreműködnek. A Budai Dalárda Hollandiában előadott műsorának legszebb darabjaival, Busztay Sándor ésKruyswiefe Annie operai tagok, valamint Fornasznó Szandtner Ili énekművésznő hollandi dalokkal; Plán Jenő hegedűművész és Wilhelmus Henry zongoraművész egy hollandi szonáta első előadásával; Jászai Mari és Simonffy Margit szavalattal. Vilena királynő életnagyságú arcképét ünnepi költemény kíséretében megkoszorúzza két kisleány. A Hollandiát járt tanulók, ha tanítóik vezetésével jönnek, az emeleti helyeket díjtalanul foglalják el, de számuk telefonon (József 195.) idejekorán bejelentendő. Egyébként a belépésre jogosító és teljes műsort tartalmazó „Hollandi emlék“ Vilma királynő arcképével a Zeneakadémia kapujánál 1000 koronáért kapható. • • A Budai Színkörben ma kedden, szerdán, és pénteken este fél 8 órakor Erdélyi—Kulinyi—Barna Izsó „Mintha álom volna“ nagysikerű operettújdonsága Harmata Hildával a fő női szerepben, csütör-tökön este pedig Bajor Gizi felléptével Jókai—Hevesi „Feketegyémántok“ színmüve kerül színre. * Lavotta, Szávay Gyula és Géczy István énekes színműve a múlt század hírneves zeneszerzője, La Votta János életéből meríti tárgyát és a vele kapcsolatos eseményekből, amelybe igen kellemes epizódként kapcsolódik az úttörő színészek Kelemen László és társainak heroikus küzdelme. A darab úgy tárgyánál, mint a szerzők személyét illetőleg a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot. A Budai Színkör egész drámai együttese a legnagyobb gonddal és odaadással készül a nagybecsű mű szombati bemutatójára. Mozihírek “Az Uránia nagy műsora. Két hatalmas filmet mutat be most az Uránia: a szenzációsan érdekes eszkimó-filmet (Nanouk) és (Aki kétszer él) címmel egy amerikai társadalmi színművet. Az eszkimó-filmről már közöltünk ismertetést, oly rendkívüli látnivalót nyújt ez a kép, melyhez hasonló még nem jutott el hozzánk. Az Uránia másik műsordarabja (Aki kétszer él), egymagában is külön attrakció, óriási tengeri viharralkezdődik, amelyben hajó pusztul el emberestül. Ebbő a tengeri katasztrófából kerül ki a romantikus történet egy férfiről, akit elveszettnek hisznek. Az amerikai filmművészet kiváló produktuma ez a film. Az Uránia e kettős filmje a legnagyobb sikert aratja. Az előadások 5, háromnegyed 7, fél 9 és 10 órakor kezdődnek. A három nővér - cipót-kürtit, II. (Vigsstaház mellett) Előadások !/16, ViS, Vilö-kor ! - --------------- . . . . . . ... .......