Szózat, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-09 / 6. szám
14 NEMZETGAZDASÁG Csonka-Magyaroság és az utódállamok közgazdasága Dr.Gesztelyi Nagy Lászlónak, a Duna—tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatójának alig pár hete jelent meg ..Az Alföld gazdasági jövője című s az egész magyar Alföld problémáját felölelő nagyszabású munkája, melyet a sajtó és a szakkörök is a legnagyobb elismeréssel fogadtak s most ismét egy újabb munkával lép a nyilvánosság elé. Az egész munka abból a gondolatból indult ki, hogy a Magyarország és annak rovására keletkezett új államok, továbbá az egymás megfojtására törekvő európai államok gazdasági politikája a mai állapotban soha fenn nem maradhat, nem folytatható, mert ez nemcsak a legyőzött, hanem a győző államok gazdasági csődjét is eredményezni fogja. Bevezetésében rámutat arra, hogy kiváló közgazdasági férfiak foglalkoznak ezzel a problémával s ugyanerre a megoldásra jutnak. A szerző az első részben az új cseh állam közgazdasági viszonyait tárgyalja, végigmenvén a mezőgazdaság, a közgazdasági élet, a munkáskérdés stb. minden fázisán és adatokkal mutatja ki, minő közgazdasági nehézségekkel küzd ez a megnövekedett új birodalom s mint mesterséges eszközökkel igyekszik tengetni, fenntartani ideigóráig gazdasági életét. A második részben az oláh állam közgazdasági viszonyait veszi bonckés alá s részletesen mutatja ki a közgazdasági példák egész sorozatával, hogy mint rohan ez az új állam a saját maga bukása felé, ha továbbra is ezt a közgazdasági politikát folytatja. A harmadik fejezetben a többi szomszédainkról szól ugyanebből a szempontból s mindenütt arra a következtetésre jut, hogy a mai politika magát sohá nem tarthatja, mert az az egész európai közgazdasági élet romlását idézheti elő. A negyedik fejezetben Magyarország szerepéről szól a világgazdaságban. E fejezetben az európai s a tengerentúli számba jöhető államok közgazdasági helyzetéről ad adatok alapján részletes képet s végül Magyarországnak az európai népek közgazdasági életébe való bekapcsolását tárgyalja. Magyarország ugyanis csak a többi államok gazdasági életébe bekapcsolva is élhet, tehát ránk nézve is döntő jelentőségű, hogy az európai államok minő gazdasági politikát folytatnak s minő gazdasági viszonyok közt élnek. Az ötödik fejezetben a mai Magyarország erejéről szól s megállapítja, hogy a mai Magyarország legnagyobb ereje népében és földjében van. Megemlíti, hogy mik annak az okai, hogy népünk nem szaporodik a kívánt mértékben, hogy mi módon lehetne a szaporodást gátló akadályokat elhárítani. Párhuzamotlon a magyar faj és a zsidóság szaporodása között és szomorúan állapítja meg, hogy a zsidóság szaporodása felette veszélyes a fajmagyar elemre. Szól a magyar intelligencia, feladatáról, végül az ifjúságról, mint a jövendő Magyarország legerősebb s legreményteljesebb oszlopairól. Majd Magyarország második gazdasági erőtényezőjéről, a földről szól. Megemlíti, hogy minő lehetőségek nyitnak itten s mi módon lehetne a lehetőségeket kiaknázni. A gyáripari fejlődésről emlékezik meg azután, amely szintén té,nyezője a mai Magyarországnak. Dr. Gesztelyi, Nagy László e munka megírásával igen hasznos munkát végzett, mert egyrészt rámutatva az utódállamok közgazdasági helyzetére, azokra a nehézségekre, amelyekkel ezeknek az államoknak küzdeniük kell, ráirányítja a figyelmet Csonkamagyarország erőforrásaira, melyből biztatást meríthetünk a jövendő fejlődés lehetőségeire. Az egész munka azt a célt szolgálja, hogy erőt, önbizalmat adjon a maradék Magyarország lakosságába, hogy tudjon az dolgozni az egységes Magyarország eljöveteléért. Az értékes munka a szerző kiadásában jelent meg s 20.000 koronáért minden nagyobb könyvkereskedésben kapható. Magnezit 2250,Ált. kőszén 3475—85, Salgó 568, ttráksányi 985—95, Fegyver 1100, Ganz-Danubius 3600, Ganz-Villámlás 1580, Kistarcsai 61, Láng 130, Magyar acél 220, Mág 255, Amialmbránya 149—50, Schlick 57, Lámpa 154, Guttmann 860, Hazai fa 100, Nemzeti fa 520, Ófa 540—45, Nasici. 2240—50, Nidva 174—75 Tröszt 163, Mifir 235—40, Délivasút 59, Báni 82—83, Brassói 385, Német mezig. 140, Gummi 263, Magyar cukor 2500, Georgia 403—5, Izzó 940—935, Részvénysör 390, Gyapjúmosó 48, Karton 100—101,Spódiuma 134, Hung, műtrágya 139, Olaj 90 pénz. Bécs, Január 8. (Értéktőzsde.) Az értéktőzsde Jschvwlfen ideámneveit a nuiduilit. A napi spekuláció többnyirre netalta állásokat eszközölt, úgy hogy az árfolyamok tovább morzsollódtak Meile, bár az áresések nem voltak nagyobb terjedelműek. A tezsciendő folyamsain a kuilossz egész területén teljes üztettetemnséig került teliszimue s az álrfoolyaimioík csekély kivételektől eltekintve, leginraigyoibbrészt fontottiak maradtak. A fivargalona a korlátpitacoui is jetamléktalan volt s említésire méltó változások itt semállottak be. A tőzsdeidő vége felé néhány magyar euillék, valamint egy-két viillamosságii részvény fedezések következtében egy árnyalattal megjavult. A tőzsde nyugodt nintellmenciltel zárult. A beisterdelt réssei piaci csendes volt. Arthilyamoik: Angioli Magyar Banik 38.5 (39.1), Pesti Kereskedelimi Bank 1195 (1185),Osztrák Hitel 179 (182), Magyar Hitel 490 (508), Horv. Lesz. 122 (ICO), Forgatai Bamik 48.5 (48.5), Adria 1102 (10fM), Miramvesút 457 (464), Délivasút 56.5 (59.5), Kisföld 37.9 (46.5), Alpesi 383 (391), Rima 147.5 (152.1), Gwtrnianum 865 (875), Hazai Fa 96 (95), Slavonia 69.3 (70), Esztergom-Szászvárt 318 (325), Felsőmagyarországi holló 425 (428), Salgó 553 (556), Általános Kőszén 3349 (3390), Ultikáiny 960 (960), Magyar HwCherr 126 (131), Magyar Vagon 54 (52), Galileia 1540 (1500), Horvát cukor 810 (894), Magyar cukor 2485 (2485), Magyar VaistorgiaJimi 245 (240), Győri Olaj 89 ezer osztrik korona. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai január 8-án: Valudj pénz áru Deviza pénz áru Osztrák korona.... liiluis—V0210 10100—1*0210 Hillión. márka.... 16300—17140 Berlin........................ 17190—17280 Szokol....................... 2158—2178 Prága ....................... 2178—2130 Dinar ........................ 1172—1 9*2 Belgrad ................... 1192—1198 Leva ....................... 519’——525— Szófia ........................ 524-516 Lei .•*••»•*•••••« n(2*37v*~*‘ Bukarest................. o7i'—671 Lengyel márka.... V — Varsó................. —-— — Lira........................... r?0116—3.VSG Milano........................ 3056—3072 Francia frank .... 3908—3928 Paris ........................ 308-3928 Belga frank ........... 0583-331 Brüsszel................... 56! 3—3(331 Svájci frank........... 10985—14125 Zürich........................14085—141550 Angol font............. 044000—047000 London ................... 345000—347000 Dollár...................... .1890 72470 Newyork................... 7230—72720 Holland forint___ 22000—29310 Amsterdam ...... 393611—29510 Dán korona........... *.BRV—1*2780 Kopenhága............... 12850—12920 Svéd korona........... 19250—19400 Stockholm............... 19500—19600 Norvég korona.... 10820—10980 VaporeoD ............... ..— pénz Krisztiánja............... : 1020—11080 Tőzsdék Budapest, január 8. (Értéktőzsde.) A tegnapi bizakodó megítélés nagyon rövid lélegzetűnek bizonyult. Bécsből mai nyitáskor kedvezőtlen hírek érkeztek, úgy hogy a budapesti tőzsdén is már kezdetben lanyhuló irányzat kerekedett felül. A tegnapi favorit papírok is elég jelentékeny árvesztességet szenvedtek. Nagy átlagban az értékpapíroknál csak jelentéktelen lemorzsolódás mutatkozott. A tőzsde egyébként mint látjuk, naprólnapra folyton ingadozik s semmiféle stabilabb irányzat nem tud kialakulni. Az utótőzsde változatlanul lanyha volt. A kosztpénz negyed és fél százalék között ingadozott. Az utótőzsde árfolyamai a következők: Angol- Magyar 40, Hazai 133, Magyar Hitel 508 pénz, Ingatlan 160—65, Leszámítoló iránt 70, Olasz bank 20, Osztrák Hitel 182—83, Keresik, bank 1200—5, Alt. takarók, 130, Pesti Haza, 3375—85, Borsodimisikolci 210, Konkordia 44,5, Első bpesti gőzön: 140—142, Hungária 118, Pesti Viktória 281, Bepesius 1290, Szászvári 320 Kohó 430—5, / - Nemzetközi pénzpiac Zürich, január 8. (Devizazárlat.) Budapest 9.0071, Berlini 122.125, Bécs 0.0072.25, Prága 15.475, Varsó 99, Belgrád 8.475, Szófia 3.75, Bukkrest 2.65, MElania 21.70, Paris 27.75, BrüssZel 25.65, Loindwa 2450.5, Newyork 518.625, Amsterdam 208.45. (Esti devizaforgalom.) Budapest 0.0070 háronmjegyed. Bécs, január 8. (Devizazárlat.) Budapest 0.978— 0.986, Berlin 16990, Varsó 13660, Prága 2144, Belga-iád 1172, Bukakest 365, Milánó 2995, Zürich 13850, London 339000, Newv.work 71660, Amstardaim 23800. — (Valutazárlat.) Magyar kairoum 0.954—8.966. Prága, január 8. (Deviza zárlat.) Budapest 0.0472, Bécs 0.0478, Berlián. 809, Varsó 655.59, Belgrád 56.25, Bukarest 17.85, Milanó 141, Znostek 668.75, Newyork 3405, Amsterdam 1383. (Valutazárlat.) Magyar korona 0.0471. Állatpiac Budapest, jaipuár 8. (Marhavásár.) A urai elvasívásokra lökhajttattak 656 darab vágómarhát. Ökör legjobb 15.5—19, kivételesen 19.5—20.5, közepes 10.5—15, gyengébb 7—10, bfilka jobb 13.5—17.5, kivételesein 18— 18.5,közepes és gyengébb 9—18, bivaly 6—11, tehén jobb 13—17.5, kinirtétellestein .18—18.5, közepes és gyengébb 7—12.5, ikusointozni való mantha 4.5—6.5, növendék marha 6—12.5 ezer korona. Minthogy a tellihajitás a szükségletet meghaladta, az irányzat mindvégig vontatott volt és az árak kiloigiraminminiként 500—1909 koronáival csökkentek. Birkákinál egyes esetekben miéig ennél is magasabb árcsökkenések fordultak elő. Budapest, január 8. (Húsvásár.) Marhahús la egészben 27—32, háktuljia 30—34, eleje 26— 28, I. egészben 25—38, baltiulja 26—30, eleje 16—18, csoiutazmi való 12—15, magyimarton fa egészben 18—20, borjú 36—39, juh ötlött, nyúzott IS—23, zissigier 9—12, faggyú 7—12, zsamt 3—12, fotosztófier 39—45, orr és köröm 4—8, láb ■i darab 30—80, pacal egészben 10—20, kgikénit 1.15— 2.30, miarfialbél 40—80, borjú fodor egészben 12—15, kgikémt 1.2—1.5, jobbér 22—24, marhaibör 17—18 ezer, maribavár 1.825—1.850 kononna. Az irámyzati élénk. Budapest, jammer 8. (Sertésvásár.) A tereimé városi sertésvásiáaya fölhajtottok 2000 darab sertést. Köminyi'i sertés 19—20.5, közepes 21—23, nehéz 20—24 ezerr .ko,rcinat Az Irányzat kunyhó, Gabonapiac Budapest, január 8. (Terménytőzsde.) A termény*tőzsdén szilárd hirányzat apielil'ett ímetetenkült a forgalom. A gabonapiacon a kínálat igen kis méretek között mozgott és így az élénk kereslet ellenére csak ■alig húsz vágónkötös történt a köretelttőező árfolyam p- Ikion. Búza 76 kg.-os budapesti paritásban 540 ezer, 77 kg.-os karcagi hagymatrómból 542.500, 78 kg.-os Mistavici állomásról 560 ezer, dupla két kasszával. 77 kg.-os Kőrösezaibál állommásnál SDP ez/az korona kflogramimonként. Budapesti iaritárbain a búzáit felvártó kas Sziával 550 ezer. tf coronként kötötték méter aáosáalloéét. 1925 JANUÁR – PÉNTEK .A rozspiacon indult egy 8—10 vgigomfcötöe történt, budapest Upamitiásibaii 440 ezer koronás áron. A taradii imijeikkek piacért a, tengeri piac"volt a legélénkebb. A tegnai pitihoz képest állt a forgalom" meg-. högtekédétte és az áriáik 2500 koronával drágultak métermázsánként. Morzsolt tengeri budapesti paritásbá il. 265—267.500 koronáért, sárbocsárdi áramáson 253.500 foronáért cserélt garadát. A csöves tengeriért Záhonya állomáson 132 ezer koronát fizesttek. Az árpapiacon csak takarmányárpában volt Seret, amelyet Budapesten 405 ezer, Miskolcon 377.500 koronáért vásároltak. A Budapesten fekvő jó minőségű zab miétenmázsénikénil 415 ezer koronáértbeült el, a szerb származású korpa pedig a Pozsony 103 ezen, cseh káromlás alapon kerül átt piacra, míg, a budapesti prompt korpáiért 235 ezen- koronát fizetitek. A magpiac lényegében változatlan. A fehér baba most is élt adbaitelisan a piacon, az olajosmagvakból pedig csak fél és negyed vagonok cseréltek gazdát a lkövetkező árfolyamokon: lenmag 6600, kendermag 5800, tökmag 4900, tarka napraforgómag 3490, fehér napraforgómag 3650, mák 19.900, prima nagy szemű lencse 8500 korona kilogrammonként. A fehér babot feladóállomáson 4300—4400 koronával kínálták. Lisztpiac üzletfélen, bár az irányzat szakad. A malmok ma megint 250 koronával drágították az üzletét kilogrammimonként. Az új Liszt, árak a' skövetkezé Sre: dupla nullás 9350, nullás 9150, 2-as 8750, 6-os 7300 korona februári—anarcailla szállításra zsáfokiál együtt kito griaimimonként. Hív. jegyz. készárúban, készpéniziben 100 kg-kan* Budapestről. Lietat és önseméttyeik: Búzadara, 7300—7300, Bimtassafc 60-os 7—7100, 6-os 6900—7 -aer, 2-es 6400—6500, 6-os 5500—5600, S-as 3100 -3200, kolipa 2160—2200 ibobotaa fejfeötti vidéki nifáaikájú Missihon, másodkézből,. v.inté$4 alagy.máilíwnbálasákkal együtt Bécs, .isiuuai' 8. (Terménytőzsde.) A teffanénytöai*déu ea irányzót váilitozattemil igein fcziilárd. Bozsihata •'!» fehét jelirimtékit teffein. SftrrVrpa saiilláaid. Vjitanigwrá éééinik. Zab iratát ass' érdeklődés szinitén Mltatóain növékiszik. A isztitatat vámtaitatit. Hivatalos jegyzéset kg-ként adózva, ekvámalabtauiuil, asztmáik koaxmiáibjain: Búza teiföldi 5200—5800, imi®yaa* tisBavtidéki 5750—. 5850, Mamáitote II. 6100—6200, rozsaföndii 4635—4725, jwstvadéik'i 4750—4775, árpa. bél'fölldi 5200—5700, 'teongeipi 2050—.3100, zab 3750—3800, bÚBalliszti muffiliás benffillldfi! 6600—6800, mlagyaar 8300—8800, vagy tranzait Becs 3.50— 3.70 esek kor., rozsliszt heMäldS Ta 6800—6900 osztóálk komiul. Xenyork. január 7. (Terménytőzsde.) Az wamyaaiti szMálid. Áraik: Búza őszi vörös 60 lto. 745.3, kemény 71*2.2, tengeri 46 stb. 556.6, Msart, sp. w. ek 196 lb. 883 kg cent permétenmézsa. Chicago, január* 7. (Terménytőzsde.) A piac szólánk Árak: Búza 60 lb. máj. 660.7, júl. 560.6, saept. 541.0, tengeri 56 lb. máj. 507.4, jál. 510.9, saept. 507.9, zab 32 tb. máj. 4*27.1, júl. 427.1, rozs 56 lb. máj. 6113.8, júl 543,3 cent per miéter mázsa. január 8. Stözö árfolyam Mai árfolyam K-tól K-ig Középérték:76 kgos tiszavidéki .. .• 137085 540000 542500 Újbúza fejérmeggyei.. 537500 5400001 539585 a peszvidéki.... 537500 540000 78 kgos. tiszavidéki.. 1 547085 550000 552500 Újbúza fejér megyei.. .47509 550000 519585 pestvidéki .... 547500 550000 Kozs ................. 433760 437500 440000 438750 Takarmányárpa...... 400000 390000 410000 400000 • Sörárpa............... 435000 470000 500000185000 Köles................. 420500 260000 270000 265000 Zab 45000 410000 420000 415000 tengeri m. uj........ 203750 265000 257500 266250 Káposzta rence......— — —. Búzák, finom ........ 222500 235000 237500 236250 k-uoema. 2300—2500, léteié 2600—2800 earn-. Közgazdasági és mezőgazdasági hírek A nemesfém-piac irányzata vállitozafflam. nemesi'emeik ásná a 'következők: Ezüst egyik woinste 6150— 6350, kétkoronás 1*2.300—12.700, imMo 16.500—17.000, ötkoronás 31.500—32.500, színezüslfe 1500—1550, szín arany 50—50.500, arany húszkordsfflás BIB—320.000, spantitra 210—220.000 korona. Jelentés a Futura öt évi működéséről. Ipolyi-Keller Gyula ny. államtitkár, a „Futura“ Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaságának elnöke rendkívül érdekes tanulmányban számol be a Futura öt évi működésének gazdag eredményéről. A tanulmány felöleli a Futura keletkezésének történetét, gazdasági feladatait, működési körét és a jövő terveit. A jelentés részletes ismertetésére visszatérünk. A m. kir. pénzügyminiszter mai rankérdében elrendelte, hogy « Budapesitti *millió-vensenyiépítö Bénavémyitáraasáig áilltal kibocsátott 50, 100, 500 és 1000 dniliáiL* (névértékű bsBiiutótőra szótő éivi (nyolc szánjanéikkal kamatozó-és 1925. évi ferbruián* hó 1-ifépíl 26 év adlaint felévi sorsosfiásokkal törlesztesedő elsőségteöléssedlködvényietk m akarni igsagiatás inkiden égazataiban iia- telli biztositos és tématpénaiM további tortézkodései elislgiadtatók. Csődönkívüli kényszeregyezségek. A sátoraigiaújhelyi Mislállyii törvényszék öuíttinaiaimn Márton és neje Berikovics Mali eikkeina miskolci királyi törvényisztéik Licfoitiner Kálimán miskolci rolföskereskedő elten, a feaposvári királyi törvényszék Schwarta Xaittdolr somogyvári vegyeskereskedő elten, a gyulilai kiráillyi törvényszék Polyalkovics Anikai orosznai lakos- retonia csöre»J ^ imiep31^\r) ^itiQaJup I