Szózat, 1925. november (7. évfolyam, 247-271. szám)
1925-11-14 / 258. szám
Széchenyi István és Seilern Kreszcencia esküvője Az 1836-os sajtó a nászról — A krisztinavárosi plébánia anyakönyve őrzi a házassági bejegyzést Az eskütés diszpenzációval történt meg — A SZÓZAT tudósítójától — Széchenyi István nagy tettének, az Akadémia megalapításának jubileuma Tátereli k figyelmet a, nemes gróf egyénségére, pályájára, műveire, életkörülményeiire is. Mégsem a napi aktualitás parancsa fordítja az érdeklődést a szellemi honfoglalás hőse felé, hiszen az ő gondolatai, amelyeknél kézzel foghatóbbakat nem eszelt ki magyar agyvelő, napról-napra időszerűbbekké válnak, belőlük él ez a nemzedék éppúgy, mint az utánunk következő. Egyszerűen illik beszélni róla, minden vonatkozás, amelyet személye felvet, érdekes, a legkisebb adat, amelyet vele kapcsolatban említhetünk, olyan, hogy arról tudomást kell venni. A krisztinavárosi templom főbejáratától jobbra fakult márványtábla hirdeti, hogy a legnagyobb magyar itt tartotta esküvőjét. Állványok, létrák, malterpor borítja a templomot és környékét, hetek óta folyik a renoválás, alig találunk rá a felírásra, amely különben ezeket mondja: EZEN TEMPLOMBAN ESKÜDÖTT ÖRÖK HŰSÉGET GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN A LEGNAGYOBB MAGYAR NEJÉNEK, GRÓF SEYLERN CRESCENTIÁNAK 1836. FEBRUÁR LÉN. A plébániahivatalban dr. Pálfi Lajos káplán ad felvilágosítást és mutatja meg a vásott fedelű, elsárgult lapokkal teli anyakönyvet, ahol a gróf esküvőjének megtörténte van bejegyezve. Az 1836. esztendő anyakönyvinek hetvenedik oldalán a sorrendben első bejegyzés beszél Széchenyi István és Seilern Kreszcencia esküvőjéről. A latin szöveget magyar fordításban, egész terjedelme szerint ideiktatjuk Boldog ember, aki írta, hiszen ha akarta, szemtőlszemben, életben láthatta Széchenyit, Petőfit, Kossuthot, Jókait, Aranyt, Madáchot. Az anyakönyvi feljegyzés így szól: Hónap és nap: február 4-ike. A házasulok előneve, neve, vallása: Méltóságos Sárvári és Felsővidéki gróf Széchenyi István úr, római katolikus. Nagyméltóságú gróf Zichy Crescentia úrnő, született Seylern grófnő, római katolikus. A házasulok állása, születési- és lakóhelye. A szent korona és az apostoli királyi felség kamarása Budapesten. — Vásonykői gróf Zichy Károly úr őexcellenciája özvegye, magyar királyi csillagkeresztes hölgy és a budai vár palotahölgye. A tanuk neve, előneve, állása: Busini Keglevich Gábor úr őnagyméltósága, a magyar szent korona és az apostoli király őfelsége valóságos belső titkos tanácsosa, a kamara alelnöke; Léderer Ignác báró úr őexcellenciája, őfelsége valóságos belső titkos tanácsosa és hadtestparancsnok; Dessewffy Aurél gróf úr Öméltósága; Zichy László gróf úr Öméltósága; Zichy Henrik gróf úr Öméltósága-Az ötödik rovat, amely a diszpenzációról és az elbocsátásról ad felvilágosítást, megjegyzi, hogy Széchenyi gróf a kihirdetés alóli felmentéssel és mindkét parókusz, plébános elbocsátólevelével lépett oltár elé. Persze, amíg a tudományban idáig eljutunk, abba idő telik, rámegy a káplán úr egész ebéd utáni sziesztája, nagyítóüveget is elő kell venni, de végül itt az eredmény és az elhalványodott betűk, amelyeket valamikor bizony kissé meggondolatlanul, sebtiben vetett oda az eskető „Jacobus Marsch“ plébános úr, elmondják nekünk azt, amit tudni szeretnénk. Említésre érdemes, miért is tartotta esküvőjét a főrangú Széchenyi István, éppen a krisztinavárosi templomban, amely 90 esztendőnek előtte járván, jócskán külvárosnak számított. Pálfi dr. erre nézve is kimerítő felvilágosítással szolgál: szerencsetemplomnak tartották akkortájt a krisztinavárosit szerte az országban. Mi ennek az oka, ezt az alábbiakban világította meg előtisztelendősége. Budavárának a töröktől való viszszafoglalása után, 1686-ban pestis ütött ki a város körül s akkor egy nyolcgyermekes családapa, Franczin Péter Pál, olasz származású kéményseprőmester megfogadta, hogyha a Szent Szűz megoltalmazza családját a dögvésztől, akkor szőlőjében kápolnát emel, így is lett, az isteni gondviselés megvédte a derék iparosember házatáját s akkor Franczin Péter Pál elzarándokolt szülőföldjére, Hé olasz faluba, lemásoltatta azt a Mária-képet, amelyet századokkal előbb egy elvetemült ember kővel megdobott, s amely a legenda szerint, azon a helyen, a Boldogasszony homlokán vérezni kezdett. Ezt a másolatot azután magával hozta s néhány esztendő múlva már ott is állott az úgynevezett „Vér-kápolna“ a mai templom előtti téren. A jólelkű alapító 1711 május 27-én halt meg s végrendeletében szőlőjét, azonfelül ötven pengőforintnyi készpénzét a kápolnára hagyta. Feleségével együtt a kápolna főoltára alá temették. A kápolnából idők folyamán kegyhely lett, mind többen keresték fel a kis kápolnát, hogy bajaikra írt találjanak, lassanként egész városrész telepedett köréje, úgy hogy Buda város nemes magisztrátusa 1797-ben szükségét érezte, hogy a régi kápolnát lebontassa és templomot építsen helyébe. Ezt a templomot kereste fel Széchenyi István is, hogy megásdassa frigyét, amely a legtisztább lángban forrasztotta össze szívét az „isteni Kreszcenciá“-éval. Országos esemény vola ez akkoriban s érthető, hogy az egykori sajtó lelkesen számol be róla. A Nemzeti Újság, amelynek alcíme: „Hazai s Külföldi Tudósítások“ (Alapította Néhai táblabíró T. T. Kultsár István úr, folytatva Kiadja 1836-ra annak özvegye, született Perger Anna Mária), elsőből dalán, az újdonságok között. ..böjt elődó 6-án rád leírt Széchenyi István esküvőjéről. A riport szó szerint ezeket mondja: „Buda, február 1. Az országszerte eső méretes nagy hazafi, mélt. Gróf Széchenyi István úr ma estvéli 1 04 órakor ünnepelte a' Krisztina-városban, az úgy nevezett vér kápolnában egybekelését nmeit. Gr. Seilern Krescencia asszony ő Excjával, a’ hold, magyar kir. kincstárnok és udv. Kamara elölülőjének, néhai nmert. Gróf Zichy Károly „ Exojának özvegyével“. Neon szabad figyelmen kivül hagyni a „Jelenkor“ tudósítását sem, amely szól róla a következőképpen: „Széchenyi István gr. február 4-én délesti 7 órakor Budán a Krisztina-városi szentegyházban (a vérkápolnában) számos nép előtt, csillagkeresztes és cs. k. palotadámával, gr. Seilern Kresczencziával, eddig néhai Zichy Károly gróf, cs. kir. kamarás, val. b. t. t., magyarországi kincstárnok, m. k. udv. kamarelnök ’s iiponyi főispán országos tiszteletű özvegyével házassági frigybe lépett, vele polgártársainak szentelt életét ’s szive legkéjesebb érzelmeit megosztandó. E’ szép új boglár ’s a’ vele páros viszonyok 's kötelességek a’ dicső férfiú éltében szebb új időszakot nyitandanak * 1923. november 14., szombat Basaszd szerint LoGarno nem jelenti a szerződés módosítását —. A SZÓZAT tudósítójától — Páris, nov. 13. A szenátus külügyi bizottságában Pavilevé miniszterelnök jelentést tett a szíriai eseményekről. Szerinte a damaszkuszi sajnálatraméltó események áldozatainak száma nem olyan magas, mint ahogy bizonyos hírek propaganda célokból állították. Szerinte túloztak azon katonai rendszabályok tekintetében is, amelyeket a francia hatóságok azért voltak kénytelenek végrehajtani, hogy Damaszkuszban a franciák és a szíriai lakosok biztonságát biztosítsák. A miniszterelnök után Briand külügyminiszter számolt be a locarnói eredményekről. Azt állította, hogy ez az egyezmény nem jelenti a versaillesi szerződés módosítását, sőt ellenkezőleg, fokozza, Franciaország határainak biztonságát. Különben is a biztonsági szerződés megalkotásánál semmiféle más szempontot nem tartottak szem előtt, kizárólag azt, hogy a békét biztosítsák. Olyan új szellemben szerkesztették meg a szerződést, amely megkönnyíti a közeledést, és a tegnapi ellenségeket Európa jövőjének nagy munkájában egymás mellé hozza. Nem a háború esetén való kölcsönös segélynyújtás, hanem ellenkezőleg, a háború elleni kölcsönsegélynyújtás volt a fő cél. Vázsonyi Vilmos kijelentette, hogy Olaszország, Spanyolország, Németország és Anglia — megőrültek A demokratikus blokk újabb vezéreket keres — A SZÓZAT tudósítójától — Kassai Károly klasszikus meghatározása szerint, a kölcsönös utálat szilárd bázisán álló demokratikus blokk, csütörtökön este vacsorán ünnepelte egységének keservesen és nagynehezen sikerült megfoltozását. A vacsorán igen érdekes és jellemző felszólalások hangzottak el. Szilágyi Lajos például az új egység nagyobb dicsőségére kijelentette, hogy szívesen hozzájárulna a blokk bomlásához, ha ez a bomlás egy kormányképes liberális párt alakulását tenné lehetővé. Szilágyi Lajos beszéde után Vázsonyi Vilmos mondott erőteljes zsidófajvédő beszédet. Majdnem egy órás felköszöntője folyamán egyébről sem beszélt, mint az Erger-berger nóta, a numerus clausus és egyéb vélt zsidó sérelmek felett való felháborodásáról. Rendkívül jellemző és érdekes volt az a kijelentése, amelyben óva intette Magyarországot a külföldi példák követésétől. Szerinte Magyaroszágnak nem szabad megőrülnie, mint ahogy megőrült ma Olaszország, amely Mussolinit segítette diadalra, megőrült Spanyolország, ahol ma Primo di Rivera uralkodik, megőrült Németország, amely Hindenburgot választotta elnökévé és megőrült Angolország, •Mlyennek népe ugyancsak a konzervatív pártokat juttatta diadalra, a munkáspártokkal szemben. Szomorúan konstatálta Vázsonyi Vilmos, hogy ilyen körülmények között Magyarország külföldről semmiféle bátorítást nem kap. E kijelentés után egy méla akkorddal sóhajtott Oroszország felé. Kijelentette, hogy Magyarországon ma a megbukott orosz cárizmus jelszavai dominálnak. Éppen csakhogy azt nem mondta: pedig hát Oroszországban hála Istennek megdöntötték már a cárizmust a mi derék sémita fajtestvéreink. De ha nem is mondta, mindenesetre megértették, különösen a vacsorán jelenlévő szociáldemokraták, akik sűrűn ünnepelték Vázsonyi kijelentéseit. Végül azzal fejeződött be a gocsora, hogy Horváth Zoltán a blokkon kívül álló liberális politikusokhoz intézett felszólítást, hogy jöjjenek a blokk kebelére. Kijelentette Horváth Zoltán, hogy szívesen fogadják a tehetséges liberális politikusokat akár vezéreknek is. Ez az utolsó felszólítás valószínűleg Kassai vezéri ambícióinak szólt és igazán reális jelentőségű. A blokkban, ahol ugyanis minden második ember ■ vezér, egy vezérrel több vagy kevesebb már igazán sem nemszoroz, sem nem oszt. Az új vezér sem fogja megteremteni a blokknak egy vacsorán túlmenő egységét.