Sztár Sport, 2004. január-március (7. évfolyam, 1-13. szám)
2004-01-07 / 1. szám
Ha valaki esetleg kételkedne abban, hogy a világklasszis sportolók is emberből vannak, akkor az figyelmesen olvassa el az alábbi bevezetőt. December 30-át írunk, délelőtt fél tizenegy van, előzetes megbeszélés alapján érkezünk Cseh Laciék halásztelki kúriájába, de nem ám csak úgy, saját szakállunkra, hanem a papa, idősb Cseh László, a hatvanas-hetvenes évek fordulójának világklasszis hátúszója egyterűjének felvezetésével. Belépünk a házba - polgári ízléssel berendezett épület, az ember gondolkodás nélkül elfogadná, leginkább a pazar cserépkályha miatt, Lackó éppen akkor botorkál le emeleti hálószobájából, öklével az álom maradékát dörzsölve ki szeme sarkából. „Sziasztok, egy kicsit elhúzódott a buli az E-Klubban", jegyzi meg egy világklasszishoz méltó könnyedséggel, majd lekuporodik a díványra, látótávolságban a házimozitól. „Nem kell megijedni, az edzések csak január 5-én kezdődnek..." Megijedni eszünk ágában sincs, időnk sem lenne rá, mert Cseh papa már tölti is kifelé a százszázalékos narancslét, s intenzív vajaskenyér-gyártásba kezd Magyarország ez idő szerint második legjobb sportolójának feneketlen étvágyát csillapítandó. A mama most a vegyesboltban van, ezért szakácskodik az édesapa, aki különben hajnali fél kettőkor kell, a mindennapos árubeszerzést intézni. Röpke három perces otttartózkodás elegendő ahhoz, hogy meggyőződjünk róla: a -------------Cseh-lakban minden Lacika körül forog, másképp fogalmazva - s ebből nem is csi- nálnak titkot - papa és ma-i ma gyakorlatilag mindent egyetlen gyermekük sikeres úszópályafutása egyengeté- Ch. m.Andrásnének rendel aláírása