Tér és forma, 1932 (5. évfolyam)
V. évfolyam, 9. szám - A Debreceni Ravatalozó- és Krematórium-épületről
egybetorkoló utak egy hatalmas térben egyesülnek, amelynek közepén a nagyméretű vízmedence nyugodt tükörcsíkja méginkább fokozza a komor építészeti hatást: hatalmas, mozdulatlan víztükörben tükröződik vissza a klinkertéglákból megépült új ravatalozóház. Jelen cikkünknek nem az a feladata, hogy a krematórium épületének belső berendezését és annak felszerelését részletezze, hanem csak azokat a gondolatokat akarja kifejezni, amelyeket Debrecennek eme legújabb sikerült alkotása a nézőben kelt s az épületnek építőművészeti hatását óhajtja nagy vonásokban kiemelni. Debrecen eme új középületének általános építőművészeti értéke mellett van egy speciális különös értéke is, melynek révén az épület nemcsak Debrecen városához, hanem hozzánk is még közelebb jut. Az épületnek különös egyéni értéke abban áll, hogy tervezője az épületet magyar érzéssel, magyar lélekkel és magyar formában óhajtotta megvalósítani, amit a tervező sikeresen meg is oldott. Borsos József újból azon a csapáson halad, amelyet Lechner Ödön vágott s amelyet a magyar építőművészek közül oly sokan a külső körülmények, az építészet nagy átalakulása közben elhagyni kényszerültek. Debrecen eme legújabb épülete arról szól, hogy az építészetben, a modern új művészetben sem szabad elfelejteni soha a magyar egyéni nemzeti vonásokat. Bármilyen erős legyen is a nyugati nagy nemzetek építőművészetéből ideáramló új művészeti hatás, ezeknek tanulságait levonva és kellően értékelve, mégis a mi erőnkre támaszkodva kell kialakítani architektúránkat. Így van ez helyén Debrecenben, ott a Nagyerdőben, amely olyan régi, magyar híres múltról regél. Melynek minden egyes fája igazán honi talajban, a debreceni tradicionális ősi földben gyökerezik, így, ebben a formában illik ide ez az épület is, mely szintén ebben az ősi földben kapott alapot. Ebből a magyar földből épült fel és Debrecen város híres építőanyaga adott neki testet s a kivitele is a debreceni iparosok és kézművesek kitűnő lelkiismeretes munkáját hirdeti. Nem nagy kiterjedésű ez az épület. De bár aránylag kicsiny is az, mégis megbecsülhetetlen az a gondolat, amely belőle kiárad, mert a debreceni krematórium nemcsak modern építészeti alkotás, de magyar is. És ez a főérdeme. Györgyi Dénes. A ravatalozó- és krematórium-épület hátsó homlokzata Foto Seidner