Tér és forma, 1946 (19. évfolyam)

XIX. évfolyam, 7-9. szám - A Márkus Lajos Rf., Haas és Somogyi Rt., Fodor Béla és Fiai Rt, vasszerkezeti gyárak részvétele a Szabadság-híd újjáépítésében

A Márkus Lajos Rt., Haas és Somogyi Rt., Fodor Béla és Fiai Rt. vasszerkezeti gyárak részvétele a Szabadság-híd újjáépítésében A Márkus Lajos Rt. a felszabadulás után azonnal a Vö­rös Hadsereg csapataival építette az ideiglenes Ferenc József-hidat és azóta az összes budapesti Dunahidak épí­tésében részt vett. Ezen munkásságával az újjáépítés ügyé­nek nagy szolgálatot tett. A Márkus Lajos Rt. a Szabadság-híd építésénél is kitűnt rendkívüli munkateljesítményével, melynél minőségben és mennyiségben a gyár teljesítőképességének maximumát nyújtotta és ezzel igazolta ötven év alatt a szakmában szer­zett jó hírnevét. Ugyanezen gyár láncgyára már akkor megkezdte mű­ködését, amikor még Buda ostroma tartott, miáltal lehetővé tette, hogy legnagyobb gyáraink elpusztult lánckészletét reorganizálja. A Haas és Somogyi vasszerkezeti gyár a Szabadság-híd vasszerkezetének építési munkáján kívül részt vett a Kossuth­híd, Petőfi-híd, az endrődi Körös-híd, a szolnoki és tokaji Tisza-hidak építési munkálatainál. A Fodor Béla és Fiai vasszerkezeti és csavargyár a fel­szabadulás után, a vasszerkezeti gyárak közül elsőnek — már 1945 február első napjaiban — megkezdte működését és az orosz hadsereg részére a budapesti, majd később a vidéki pontonhidak és hídprovizóriumok vasalkatrészeit gyártotta. 1945 márciusában kapta a II. ukrán hadsereg ve­zetőségétől a megbízást, hogy a Ferenc József-híd helyre­állításában vegyen részt, s a megmaradt konzolok és a be­függesztett részt pótoló hajóhíd közötti vasszerkezetek ter­vét készítse el, és igen rövid idő alatt azokat gyártsa le és szerelje fel. A gyár ezen munkához másik két vasszerkezeti gyárat is segítségül hívott, s ezzel a két vasszerkezeti gyár üzemét is mozgásba hozta. A Közlekedésügyi Minisztériumtól — budapesti műkö­désének első napjaiban — megbízást kapott a Petőfi-híd pontonjainak, majd a pesti 35 m. nyílású vasszerkezetének készítésére. Később pedig a Kossuth-híd 27 m. nyílású vasszerkezetének és a nagyobb nyílások pályaszerkezeté­nek, a „Manci-híd" pontonjainak és hegesztett tartóinak, a Szabadság-híd mintegy 70.000 kg-ot kitevő pályaszerke­zetének készítésére. A 67 év előtt alapított gyár a felszabadulás utáni meg­indulásától kezdve, kizárólag az újjáépítés szolgálatában áll, s a fentieken kívül résztvett több vidéki híd — Körös­híd, Tarna-híd, stb. — vasszerkezetének helyreállításában, de több állami és városi szerv — Postavezérigazgatóság, Budapest Szfer, Elektromos Művei, Gázgyár, stb. — újjá­építési munkáiban is, melyeket ismert precizitásával és a nehéz körülmények ellenére mindenkor a kitűzött határ­időre végzett el. Fotó: Seidner

Next