Tér és forma, 1947 (20. évfolyam)

XX. évfolyam, 5. szám - Málnai László: A Margit-híd budai hidfőjének forgalmi terve

FONTOSABB FORGALMI CSOMÓPONTOK (HÍDFŐK) A dunahidak szerepe a főváros forgalmi úthálózatának tervében A Margit-híd budai hídfőjének forgalmi terve A városrendezés az élet problémáinak kísérője. A ma országos viszonylatban is hídjaink köré csoportosulnak leg­égetőbb, megoldásra váró feladataink. Az előző számban ismertetett Erzsébet-híd probléma és ez az ismertetés is tanú­bizonysága ennek, valamint annak, hogy illetékes szerveink e kérdések jelentőségét teljes mértékben felmérik. Dunahidaink elpusztítása a főváros forgalmának mér­hetetlen károkat okozott, de talán éppen a Margit híd hiánya volt az, amelyet a főváros lakossága a legjobban megsínylett. Ez a hiány megszámlálhatatlan munkaóra vesz­teséget jelentett a dolgozók számára. Ezért kellett már az első időkben ideiglenes helyettesítéséről gondoskodni a Kossuth híd felépítésével, ezért került — az aránylag épen maradt és viszonylag kevesebb munkával helyreállított Szabadság-híd után — a hidak építési programmján a Margit­híd a második helyre. Ez volt az oka annak is, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a Székesfőváros városrendezési osz­tálya már az ostrom óta kimerítően foglalkozott a hidak városrendezési vonatkozású kérdéseivel. Ennek az alapos tanulmányozásnak köszönhető, hogy most, midőn a Mar­git-híd újjáépítésére tényleg sor került, olyan részletesen ki­dolgozott rendezési tervet lehetett a Közmunkatanács elé terjeszteni, mely úgy a távolabbi, mint a helyi problémák teljes ismeretében ennek a nagyjelentőségű hídnak for­galmi kérdéseit kielégítően oldja meg. " A Margit-híd úgy illeszkedett bele a főváros hídjainak sorába, hogy — nyilvánvaló hibái mellett is — városké­pünk és forgalmi úthálózatunk szerves és csaknem megvál­toztathatatlan alkotórészévé vált. Ennek elenére már az első vizsgálódásoknál felmerült annak lehetősége, hogy a sajnálatos rombolásokat legalább részben előnyünkre kihasználva, amennyire lehetséges az eddigi hibákon segítsünk. Azonban azok a törekvések, melyek az összes nyomvonalvezetési hibák kiküszöbölésére irányultak, a hídnak a Bem József­ utca egyenes vonalába való áthelyezésével, nem vezettek sikerre. Ennek fő oka az volt, hogy a megmaradt pillérek felhasználása és a híd régi nyomvonalának megtartása olcsóbb s gyorsabban elké­szíthető megoldásnak bizonyult. Városrendezési szempont­ból azonban világos volt, hogy ennek a döntésnek az alapján, a forgalmi kérdések bárminő megoldásának is az eredendő tökéletlenség bélyegét kellett magán hordania, így többek közt az a tény, hogy a híd vonala a Margit­szigetnél megtörik (és ez már több szerencsétlenséget )­­­ GYORSFORGALMI ÚT ÁTMENŐ FORGALMI UTAK LÁTVÁNYOS ÚT PONTOSABB GYÚJTŐUTAK

Next