A testnevelés tanítása, 1971 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 1. szám - Sós István - Kobela Lehelné: Iskolai sportunkról

Iskolai sportunkról Аг úttörő és diák sportjelvényszerző versenyek tapasztalatai Még csak a kísérleti iskolákban szerzett tapasztalatokról beszélhetünk, s még távol vagyunk a végleges tapasztalatok összege­zésétől. 1970. szeptembertől ugyanis 29 ál­talános és 37 középfokú iskolában csak kísérleti jelleggel került bevezetésre a sport­jelvényszerző verseny. A néhány hónapos tapasztalat kedvező, mert a tanulóknak kb. 60—80 százaléka jelentkezett. A szervezési munkát megnehezítette, hogy a bevezetést nem előzte meg semmiféle hírverés, falra­gaszok sem hívták fel a tanulók figyelmét. A nevelők még a jelvényt sem tudták a ta­nulóknak megmutatni, mert még nem volt jelvény. Ilyen körülmények között a jelent­kezések arányát kedvezőnek kell tartanunk. A tanulók részéről a jelvényszerzés iránti kedv és érdeklődés tehát megvan. A nevelők részéről is hasonló tapasztalható, igaz, a nevelők önként jelentkeztek a kísérlet le­vezetésére. Ott, ahol a szervezésbe a nevelők bevon­ták a diákaktívákat, a nevelőknek nem jelen­tett különösebb munkát a beindítás. Az egyik nevelő meg is mondta, azért tetszik neki ez a jelvényszerzés, mert nem jelent számára adminisztrációt. (A tervezet elké­szítésekor az egyik fő szempont is ez volt, mert minden iskolai mozgalomban a test­nevelőknek meghatározó szerepük van.) Az önértékelő lapokat általában az osztály sportfelelősei kezelik, ők gyűjtik a háziver­senyekről készült adatokat is. Az egyik is­kolában a 8. osztályos úttörők feladatul kapták a kisdobosok patronálását, amit nem várt lelkesedéssel látnak el. ők készí­tik fel a kisdobosokat a próbák letételére is. A próbák letételéről még e sorok írásakor nem adhatunk egységes képet, hiszen az őszi hónapok elsősorban a labdajátékoknak és az atlétikának kedveztek. A legtöbben így ezekre a sportágakra jelentkeztek. Ami várható is volt, a tornára már kevesebben jelentkeztek, de a sportág mind az általá­nos, mind a középfokú iskolákban amúgy sem mozgat meg nagyobb tömegeket. A kísérleti iskolák a félév tapasztalatairól írásban számoltak be, s amennyiben indo­kolt, úgy szabálymódosításra is sor kerül. Többen máris megszívlelendő javaslatokat tettek, pl. a négy mérkőzést ősszel és ta­vasszal kellene teljesíteni, így nyolc mérkő­zés után kaphassák meg a tanulók a jel­vényt. Ezzel a folyamatos sporttevékenysé­get lehetne biztosítani. A szabályzat véglegesítését még több országos szintű értekezleten vitatjuk meg, lehetőséget adva a széles körű vélemény­­nyilvánításra, javaslattevésre. Nem kis gondot jelentett a jelvények megterveztetése és legyártása, összesen 22 fajta jelvény szükséges (kisdobos 1, 5—6. osztály 3,7—8. osztály 6, a középfok I—II. osztály 6, III—IV. osztály szintén 6 jel­vény. E 22 fajtát két kivitelben: ezüstben és aranyban kell elkészíteni). Az MTA Országos Elnökségének jóvá­hagyása után központi feladat a bevezetés­hez szükséges dokumentációk elkészítése, sokszorosítása, az iskolába való eljuttatása. Ha semmi akadály sem jön közbe, akkor minden bizonnyal sor kerül az 1971. szep­temberi országos bevezetésre. A fejlődés útján A középfokú iskolák sportjában az utóbbi években egyre erősebben mutatkoznak a fejlődés jelei. E megállapítást a gyakorlati intézkedésekből, az iskolákban tapasztal­ható fellendülésből vonhatjuk le. "

Next