A testnevelés tanítása, 1971 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - Sós István - Kobela Lehelné: Iskolai sportunkról
Iskolai sportunkról Аг úttörő és diák sportjelvényszerző versenyek tapasztalatai Még csak a kísérleti iskolákban szerzett tapasztalatokról beszélhetünk, s még távol vagyunk a végleges tapasztalatok összegezésétől. 1970. szeptembertől ugyanis 29 általános és 37 középfokú iskolában csak kísérleti jelleggel került bevezetésre a sportjelvényszerző verseny. A néhány hónapos tapasztalat kedvező, mert a tanulóknak kb. 60—80 százaléka jelentkezett. A szervezési munkát megnehezítette, hogy a bevezetést nem előzte meg semmiféle hírverés, falragaszok sem hívták fel a tanulók figyelmét. A nevelők még a jelvényt sem tudták a tanulóknak megmutatni, mert még nem volt jelvény. Ilyen körülmények között a jelentkezések arányát kedvezőnek kell tartanunk. A tanulók részéről a jelvényszerzés iránti kedv és érdeklődés tehát megvan. A nevelők részéről is hasonló tapasztalható, igaz, a nevelők önként jelentkeztek a kísérlet levezetésére. Ott, ahol a szervezésbe a nevelők bevonták a diákaktívákat, a nevelőknek nem jelentett különösebb munkát a beindítás. Az egyik nevelő meg is mondta, azért tetszik neki ez a jelvényszerzés, mert nem jelent számára adminisztrációt. (A tervezet elkészítésekor az egyik fő szempont is ez volt, mert minden iskolai mozgalomban a testnevelőknek meghatározó szerepük van.) Az önértékelő lapokat általában az osztály sportfelelősei kezelik, ők gyűjtik a háziversenyekről készült adatokat is. Az egyik iskolában a 8. osztályos úttörők feladatul kapták a kisdobosok patronálását, amit nem várt lelkesedéssel látnak el. ők készítik fel a kisdobosokat a próbák letételére is. A próbák letételéről még e sorok írásakor nem adhatunk egységes képet, hiszen az őszi hónapok elsősorban a labdajátékoknak és az atlétikának kedveztek. A legtöbben így ezekre a sportágakra jelentkeztek. Ami várható is volt, a tornára már kevesebben jelentkeztek, de a sportág mind az általános, mind a középfokú iskolákban amúgy sem mozgat meg nagyobb tömegeket. A kísérleti iskolák a félév tapasztalatairól írásban számoltak be, s amennyiben indokolt, úgy szabálymódosításra is sor kerül. Többen máris megszívlelendő javaslatokat tettek, pl. a négy mérkőzést ősszel és tavasszal kellene teljesíteni, így nyolc mérkőzés után kaphassák meg a tanulók a jelvényt. Ezzel a folyamatos sporttevékenységet lehetne biztosítani. A szabályzat véglegesítését még több országos szintű értekezleten vitatjuk meg, lehetőséget adva a széles körű véleménynyilvánításra, javaslattevésre. Nem kis gondot jelentett a jelvények megterveztetése és legyártása, összesen 22 fajta jelvény szükséges (kisdobos 1, 5—6. osztály 3,7—8. osztály 6, a középfok I—II. osztály 6, III—IV. osztály szintén 6 jelvény. E 22 fajtát két kivitelben: ezüstben és aranyban kell elkészíteni). Az MTA Országos Elnökségének jóváhagyása után központi feladat a bevezetéshez szükséges dokumentációk elkészítése, sokszorosítása, az iskolába való eljuttatása. Ha semmi akadály sem jön közbe, akkor minden bizonnyal sor kerül az 1971. szeptemberi országos bevezetésre. A fejlődés útján A középfokú iskolák sportjában az utóbbi években egyre erősebben mutatkoznak a fejlődés jelei. E megállapítást a gyakorlati intézkedésekből, az iskolákban tapasztalható fellendülésből vonhatjuk le. "