A testnevelés tanítása, 1974 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 1. szám - Takács Ferenc: Tervek és feladatok - a testnevelésért
Tervek és feladatok a testnevelésért TAKÁCS FERENC Röviden hírt adtunk már arról, hogy megalakult a Művelődésügyi Minisztérium Testnevelési és Sportosztálya. Minden testnevelési szakember felfigyelt erre a hírre, és érdeklődéssel várja az osztállyal kapcsolatos további információkat. Olvasóink tájékoztatása érdekében beszélgetést folytattunk Pálicska Zoltán osztályvezetővel, a tervekről, a munka beindulásáról és a várható eredményekről. Ha az osztály megalakulásának okait keressük, érdekes módon egy egész ok és okozati rendszert kell feltárnunk. Az alapvető ok feltétlenül a mindannyiunk által ismert világjelenség, az urbanizáció és egyéb civilizációs tényezők által kialakult mozgásszegénység, testi-egészségügyi elégtelenség. Hazánkban ez a helyzet súlyosbodott azzal, hogy iskoláink nagy részében nincs megfelelő lehetőség a korszerű testnevelésre. Az elhanyagoltság, a személyi és tárgyi feltételek hiánya — mint fő ok — szinte szükségszerűen vezetett egy „általános válsághoz”, melyet legjobban a katonai sorozó bizottságok és az egészségügyi hatóságok jelentéseiben érzékelhettünk. A szemléleti torzulások szintén következményként — de más összefüggésben okként is — kezelhetők. Párt és állami vezetésünk felismerve a probléma társadalmi súlyát, fokozottabban fordult a diáksport és testnevelés felé. Ennek következtében — újabb okként — előtérbe kerültek a testnevelés és sport kérdései a különböző határozatokban és intézkedésekben. (pl. MSZMP ifjúságpolitikai határozata, ifjúsági törvény stb.) Az osztály megalakulásának végül közvetlen okaként kell megemlítenünk sportmozgalmunk közelmúltban történt átszervezését. A régi „dualista” irányítás (minisztériumi és MTI) az iskolai testkultúra rovására ment. Az igazgató a testnevelésért felelt, de az iskolai sport nem tartozott közvetlenül hozzá. Most az iskolai sport és testnevelés egyszemélyi felelőse: az igazgató. A bekövetkezett változások szükségessé tették, hogy felsőbb szinten is egységesen foglalkozzanak a problémával. Eddig, mint ismeretes, egy szakember — Nyíri János, az újonnan alakult osztály helyettes vezetője, lapunk szerkesztő bizottságának tagja — foglalkozott az iskolai testneveléssel. A jövőbeni feladatok sokrétűsége, minőségi és mennyiségi növekedése indokolttá tette tehát egy csoport létrehozását, mely elméleti irányítást, ellenőrzést és operatív teendőket is képes ellátni, az új követelményeknek megfelelően. A Testnevelés és Sportosztály feladatai közé tartozik elsősorban: az általános és középiskolai, az egyetemi és főiskolai testnevelés, valamint a sport elvi irányítása, koordinálása, ellenőrzése. További feladata a diáksport szervezése, propagandája, sportvezetők képzése és a nemzetközi diáksportkapcsolatok fejlesztése. Az operatív teendők közül kiemelkedik: a különböző szintű iskolai országos bajnokságok, versenyek, sport és testnevelési mozgalmak szervezése. Az osztály feladata végül a fenti problémakomplexum koordinálása az összes társszervekkel (pl.: OTSH, KISZ, úttörő, minisztériumok, TF, OPI stb.). Legfontosabb aktuális feladatként Páricska Zoltán a harmadik testnevelési óra általános és helyes bevezetését jelölte meg. Véleményünk szerint sok problémát — főleg örömöt, de gondot is — okoz még valamennyiünknek ez a forradalminak nevezhető intézkedés, és így joggal mondhatjuk: kell a segítség, a „vadhajtások” lenyesését szolgáló elvi irányítás, a megfelelő szemléletformálás. Ezzel kapcsolatban röviden csak annyit írhatunk most: alapvető cél a