A testnevelés tanítása, 1974 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 1. szám - Takács Ferenc: Tervek és feladatok - a testnevelésért

Tervek és feladatok­­ a testnevelésért TAKÁCS FERENC Röviden hírt adtunk már arról, hogy meg­alakult a Művelődésügyi Minisztérium Testnevelési és Sportosztálya. Minden testnevelési szakember felfigyelt erre a hírre, és érdeklődéssel várja az osztállyal kapcsolatos további információkat. Olva­sóink tájékoztatása érdekében beszélgetést folytattunk Pálicska Zoltán osztályvezető­vel, a tervekről, a munka beindulásáról és a várható eredményekről. Ha az osztály megalakulásának okait ke­ressük, érdekes módon egy egész ok és okozati rendszert kell feltárnunk. Az alap­vető ok feltétlenül a mindannyiunk által ismert világjelenség, az urbanizáció és egyéb civilizációs tényezők által kialakult mozgásszegénység, testi-egészségügyi elég­telenség. Hazánkban ez a helyzet súlyos­bodott azzal, hogy iskoláink nagy részében nincs megfelelő lehetőség a korszerű test­nevelésre. Az elhanyagoltság, a személyi és tárgyi feltételek hiánya — mint fő ok — szinte szükségszerűen vezetett egy „álta­lános válsághoz”, melyet legjobban a ka­tonai sorozó bizottságok és az egészségügyi hatóságok jelentéseiben érzékelhettünk. A szemléleti torzulások szintén következ­ményként — de más összefüggésben ok­ként is — kezelhetők. Párt és állami vezeté­sünk felismerve a probléma társadalmi súlyát, fokozottabban fordult a diáksport és testnevelés felé. Ennek következtében — újabb okként — előtérbe kerültek a testnevelés és sport kérdései a különböző határozatokban és intézkedésekben. (pl. MSZMP ifjúságpolitikai határozata, ifjú­sági törvény stb.) Az osztály megalakulá­sának végül közvetlen okaként kell meg­említenünk sportmozgalmunk közelmúlt­ban történt átszervezését. A régi „dualista” irányítás (minisztériumi és MTI) az is­kolai testkultúra rovására ment. Az igazga­tó a testnevelésért felelt, de az iskolai sport nem tartozott közvetlenül hozzá. Most az iskolai sport és testnevelés egyszemélyi fe­lelőse: az igazgató. A bekövetkezett válto­zások szükségessé tették, hogy felsőbb szin­ten is egységesen foglalkozzanak a problé­mával. Eddig, mint ismeretes, egy szakem­ber — Nyíri János, az újonnan alakult osz­tály helyettes vezetője, lapunk szerkesztő bizottságának tagja — foglalkozott az is­kolai testneveléssel. A jövőbeni feladatok sokrétűsége, minőségi és mennyiségi nö­vekedése indokolttá tette tehát egy csoport létrehozását, mely elméleti irányítást, el­lenőrzést és operatív teendőket is képes el­látni, az új követelményeknek megfelelően. A Testnevelés és Sportosztály feladatai közé tartozik elsősorban: az általános és középiskolai, az egyetemi és főiskolai test­nevelés, valamint a sport elvi irányítása, koordinálása, ellenőrzése. További felada­ta a diáksport szervezése, propagandája, sportvezetők képzése és a nemzetközi diák­­sportkapcsolatok fejlesztése. Az operatív teendők közül kiemelkedik: a különböző szintű iskolai országos bajnok­ságok, versenyek, sport és testnevelési moz­galmak szervezése. Az osztály feladata vé­gül a fenti problémakomplexum koor­dinálása az összes társszervekkel (pl.: OTSH, KISZ, úttörő, minisztériumok, TF, OPI stb.). Legfontosabb aktuális feladatként Pá­ricska Zoltán a harmadik testnevelési óra általános és helyes bevezetését jelölte meg. Véleményünk szerint sok problémát — fő­leg örömöt, de gondot is — okoz még vala­mennyiünknek ez a forradalminak nevez­hető intézkedés, és így joggal mondhatjuk: kell a segítség, a „vadhajtások” lenyesését szolgáló elvi irányítás, a megfelelő szemlé­letformálás. Ezzel kapcsolatban röviden csak annyit írhatunk most: alapvető cél a

Next