Tájfutás, 2000 (31. évfolyam, 1-8. szám)

2000 / 1-2. szám

4 TÁJFUTÁS Összefoglalva az ISOM 30 éves fejlődését, az alábbiak jelent­hetők ki: • A folyamatos fejlődés, az alapos tanulmányok és tesztelés követ­keztében ajánlásból szabályzattá vált. • A méretarány folyamatosan nőtt: 1:40 000 =› 1:25 000 =› 1:20 000 =‹ 1:15 000 =‡ 1:10 000. • A felülvizsgálatok között eltelt növekvő időszakok az egyre na­gyobb elfogadottságot jelzik. 2. ISOM 2000 Mi az ISOM ma? Ma az ISOM 1990 a hagyományos tájfutás szinte tökéletesen kidolgozott szabványa: • a sportszerű versenyek megbízható alapja, • világosan mutatja a rendezők számára az elvárható térképminőséget, • a versenyzők számára egyértelmű, hogy mit várhatnak a térképtől, • mind a versenyzők, mind az IOF tagországok körében teljes mér­tékű az elfogadottsága. Mi nem az ISOM? Egy ilyen szabályzat csak a legfontosabb, precízen definiált in­formációkat tartalmazza. Hogy ezt a világos szerkezetet megtarthas­sa, az ISOM-nak rövidnek és világos szerkezetűnek kell lennie. Egy ilyen anyag nem lehet egyszerre szabvány és a térképkészítés segéd­könyve. A Térképbizottság véleménye szerint ezt a szerepet az „Instructor’s Kit” tölti be. Ez egy gazdagon illusztrált, sok példát tartalmazó CD, mely a terepmunka, a rajzolás és a nyomtatás „kézikönyve”. De ennek ellenére az ISOM azért tartalmaz néhány fontos magyarázó megjegyzést. Mint a versenyszabályzat része, az ISOM nem a kísérletezések terepe. Új jelek, új színek kikísérletezése inkább helyi versenyeken, mint nemzetközi vagy országos versenyeken szerencsés. Miért volt szükség az ISOM 1990 megváltoztatására? Még egy jó áru is továbbfejleszthető. Az ISOM 1990 a kézi tér­képrajzoláshoz, a tusrajzhoz vagy a karcelláráshoz igazodott. A számítógépek tömeges elterjedése teljesen új rajzolási és nyomtatási technikák használatát tette lehetővé. Ráadásul az IOF hivatalos „politikája” újabb szakágakat emelt a hagyományos tájfutással azonos rangra. Ezeket az új lehetőségeket és kihívásokat bele kell foglalni a térképszabványba. Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy az ISOM 1990 egyes részeiben tett engedményeket a térkép­­rajzolók olyan nem kívánt hatások elérésére használták, melyek kerülendők a nemzetközi versenyek térképein. Tehát az ISOM vál­toztatásai a következő célok érdekében történtek: • a meglévő szabványok igazítása a számítógépes térképészethez, • az új nyomtatási módszerek figyelembe vétele, • tartalmazza a tájfutás új formáit, • szüntesse meg a kísérletezés lehetőségeit az IOF hivatalos verse­nyein. A Térképbizottság politikája Az elmúlt években a Térképbizottság folyamatosan nagy számú javaslatot kapott. Többségük csak kis mértékű változást javasolt, esetleg tisztázni szándékozott egyes részleteket. A nagy számú javaslat ellenére nem volt szükség jelentős, nagy változásokra. Tehát a beérkezett javaslatokkal összhangban az IOF Térképbizottság úgy döntött, hogy elkerüli az olyan komoly változtatásokat, ami például az 1975-ös vagy az 1982-es kiadást jellemezte. A döntés hátterében a következő érvek álltak: • a versenyzők és a térképkészítők már jól ismerik az 1990-es jelkulcsot, • a nagyobb változások bevezetése hosszabb időt vesz igénybe, • a meglévő térképekbe befektetett munkát és pénzmennyiséget védeni kell, • az elit versenyeken a sport komolysága, a professzionalizmus igényli a kiforrott szabályokat. A látszólag konzervatív álláspont nem jelenti azt, hogy a Tér­képbizottság ne lenne nyitott az új trendekre. 3. Az ISOM 2000 változásai általánosságban A digitális kartográfiához történő igazítás A vonalvastagságok variációi a hozzáférhető csőtollak, harcesz­közök méreteihez igazodtak. Másrészt, a nagyon vékony vonalak a tusrajz és a technológia hiányosságai miatt gyakran megvastagodtak. A vonalvastagság sokszor a rajzoló gyakorlottságától és a csőtollak minőségétől is függött. . A raszterek pótlása, javítása rendkívül bonyolult volt. A számítógépes térképészet segítségével a jelek, a vonalvastag­ságok, a raszterek tetszőlegesen változtathatók, alkalmazásuknak csak a nyomtatási technológia korlátai szabnak határt. Ezzel búcsút is mondhatunk a hagyományos technológiának. Azonban a korábbi jelkulcs pontos reprodukálása is hozhat nem kívánt hatásokat, egy 0,125 mm vastag szintvonal gyakran nehezen olvasható a térképen. Ezek az érvek vezettek az ISOM 2000 egyes változtatásaihoz: • a legvékonyabb vonalak vastagsága 0,125 mm-ről 0,14 mm-re nő - ez a nyomtatott térképen körülbelül ugyanúgy néz ki, mint a tus­rajz esetén a 0,125 mm-es vastagság; • standard vonalvastagságok: 0,14, 0,16, 0,18, 0,25 és 0,35 mm; • nincs szükség 1/1000 mm pontosságú vonalmegadásra; • a raszterek finomságát 40 vonal/cm-ről 60 vonal/cm-re célszerű változtatni - ezzel növelhető az olvashatóság; • a szabvány felmérettől való eltérés ±5%-a engedélyezett (ez is csak a nyomtatási folyamat hibahatárait veszi figyelembe). Ez utóbbi lehetőség nem használható a térképen előforduló vo­nalak tetszés szerinti megváltoztatására. A négyszínnyomás bemutatkozása A számítógépes térképészet lehetővé teszi a számunkra, hogy a térképet a három alapszínre (cián, magenta, sárga) és a feketére bontsuk, közvetlenül a számítógépes állomány felhasználásával. Természetesen mindez csak egy lehetőség, és továbbra is az öt szín alkalmazása javasolt. Jóval nehezebb a méretek, színek állandósítása négyszínnyomás esetén­­ nem kívánt hatásként csökkenhet a térkép olvashatósága. A nehézségei ellenére bizonyos körülmények között a négyszínnyomás gond nélkül használható. Az ISOM 2000 ezzel kapcsolatban a következő ajánlásokat javasolja: • ilyen térkép csak akkor használható nemzetközi versenyeken, ha a vonalvastagság, az olvashatóság, a színek pontosan eléri az ötszínnyomásnál már megszokott minőséget, • a színes fénymásolás jó alternatíva egyes szakágakban, ahol a körülmények gyorsan változhatnak, és emiatt még közvetlenül a verseny előtt is szükség lehet a térkép javítására. A tájfutás további formái, szakágai A hagyományos tájfutást „szabványosító” ISOM 2000 az alapja a többi szakág jelkulcsának is. Mind a vonalvastagságok és raszter definíciók, mind a térképjelek azonosak. Ennek ellenére a többi szakág térképeinek generalizáltsági foka eltérő, és további jelek alkalmazása is szükséges. 4. Az ISOM 2000 konkrét változásai, újdonságai A vonalvastagságok és raszterértékek globális megváltoztatásán felül az ISOM 2000 a hagyományos szakág térképei esetén a követ­kező változásokat hozta: Új jelek 113 Hosszúkás kúp Olyan szembetűnően elnyúlt kúp, mely méretei következtében szintvonallal már nem ábrázolható (hossza a 12 métert, szélessége a 4 métert nem éri el). A kúpnak legalább 1 méterrel ki kell emelked­nie a környező tájból. Az ennél nagyobb kúpokat már szintvonallal kell ábrázolni. A jel alakja nem változtatható meg (pontszerű jel) és két ilyen jel nem érhet össze. Ezek a jelek nem érhetnek hozzá a szintvonalhoz. 420 Speciális növényzeti objektum (zöld pont) Ez a jel (a zöld körrel és x-szel együtt) a kis növényzeti tereptár­gyak ábrázolására szolgál. A jel pontos jelentését jelkulcs­kiegészítésben kell megadni. 2000/1-2.

Next