Tanácsok, 1952 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1952-12-15 / 24. szám
A koreai angol és amerikai hadifoglyok a békéért (Szikra Könyvkiadó) Ezzel a címmel jelent meg a Szikra kiadásában magyarnyelven az a gyűjtemény, amelyet a Koreában fogságba esett, amerikai és angol hadifoglyok békeszervezete központi bizottságának szerkesztőbizottsága állította össze. A kötet az amerikai és angol hadifoglyok békeharcos tevékenységéről, békevágyáról számol be. Közli az amerikai és angol hadifoglyoknak Kim Ir Szen tábornokhoz, a koreai néphadsereg főparancsnokságához intézett levelét és az arra kapott választ a hadifoglyok békeszervezetének megalakítása ügyében. Részletesen foglalkozik a könyv az amerikai és angol hadifoglyok békeszervezete központi bizottságának és a helyi békebizottságok tevékenységével. A gyűjtemény ezenkívül számos részletet közöl a hazai és hazulról kapott levelekből, a hadifoglyok feljegyzéseiből, valamint közli azoknak a rádióban elhangzott beszédeknek és megbeszéléseknek a szövegét, amelyeket az amerikai-angol hadifoglyok a háborús uszítók leleplezése céljából mondtak el a rádióban. Zászlóavatás (Ifjúsági Könyvkiadó) Az Ifjúsági Könyvkiadó ezzel a címmel antológiát jelentetett meg a III. Magyar Békekongresszus tiszteletére. A könyv 13 magyar író és költő békeharcos írásait tartalmazza. Ezek a művek kiválóan alkalmasak arra, hogy a Szabad Föld Téli Esték és egyéb ünnepi rendezvények műsorát még szebbé, változatosabbá tegyék. Fényesen világítanak a csapkodó villámok az éjtszakai sötétségben. Vihar zúg a falu felett. Közben szól a zene, ropják a táncot a termelőszövetkezet kultúrtermében... A tagság az új gépállomás felavatását ünnepli. A legjobb hangulata Göndöcs Gyula párttitkárnak van. Vidáman forgatja a csárdás dallamára menyasszonyát, Árendás Jucit, aki a szövetkezet tagja, de apja földjén is dolgozik. A jókedvű mulatozást Árendás — a község tekintélyes gazdája — zavarja meg. Istállójának falát a romboló vihar ledöntötte. Mérgében leányát erőszakkal hurcolja magával a mulatságból. Göndöcs ellene szegül — számonkérve tőle az ígéretet, hogy aratás után ő is belép a szövetkezetbe — és akkor megtartják a lakodalmat. A veszekedőket Gilicze bácsi, az öreg szántóföldi brigádvezető igyekszik csillapítani. Göndöcs bánatában — amiért menyaszonyát elvitték — eszeveszett mulatozásba kezd. A mulatozást Csonka Mária — az új gépállomás vezetője — szakítja félbe. Hangja belehasít a levegőbe: „Elvtársak! Megálljatok!Víz alatt áll a gabonátok! Az új magyar film természeti viharral indul, ami később belső vihart szül. Főszereplője Göndöcs Gyula párttitkár, kezdetben még nem elég erőskezű, a „viharban" azonban kemény harcossá edződik és keresztülviszi az ellenség mesterkedése ellenére is, hogy a víz alá került gabonát learassák. A párttitkár szerepét Molnár Tibor alakítja. A film egyik főhőse Gilicze bácsi, ő lelkesíti a falu népét az életet adó gabona megmentésére, a becsület és önfeláldozó munkaszeretet ragyogó példájával. Bihari József Kossuthdíjas, érdemes művész személyesíti meg Gilicze bácsit. A szövetkezetbe alattomosan befurakodott ellenséget: Pörneczy Gáspár elnököt — aki minden erejével azért harcol, hogy az elázott gabonát beszántsák, ellentéteket szítva a faluban — Bessenyei Ferenc játssza. A „Vihar" című filmdráma Urbán Ernő Kossuth-díjas író műve, rendezője Fábri Zoltán. VIHAR Új magyar színes film Pápai Erzsi és Molnár Tibor, Kiss Manyi és Bihari József. Mikszáth Kálmán: A lohinai fű (Szépirodalmi Könyvkiadó) Az utóbbi években csak egy kis kötet jelent meg a Szépirodalmi Kiskönyvtárban Mikszáth elbeszéléseiből A mostani kötet, a felszabadulás óta az első nagyobb szabású válogatás, amely a kisregényektől a karcolatokig Mikszáth minden műfaját és a történelmi elbeszélésektől a paraszttárgyú írásokig minden témáját igyekszik bemutatni. A kötet tehát átfogó képet ad Mikszáth elbeszélő művészetéről. A „Kis primás“, a „Gavallérok“ mellett megtaláljuk az olyan élesen kritikus elbeszéléseket is, mint a „Lipsirica“, amely egyike Mikszáth legkeményebb bírálatainak az arisztokrácia ellen, vagy a művészileg talán nem olyan tökéletes, de szintén leleplező erejű „Galamb a kalitkában“ c. elbeszélést. Bőven vesz fel a válogatás a „Jó palócok“ és a „Tót atyafiak“ kissé érzelmes, de nagyon poetikus, meleghangú paraszti írásaiból. (Az a fekete folt, A néhai bárány stb.) Szerkezetileg a kötet nagyjából műfaji és témaköri csoportosítást ad: először a kisregények, a nagyobb elbeszélések, azután tárgykörök szerinti kisebb írások következnek. Bevezető helyett Mikszáth egyik kedves kis önéletrajzi írása áll a kötet élén, a „Hogy lettem én író“.