Tanácsok Lapja, 1953 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1953-01-05 / 1. szám

A községpolitikai tervek feladata ötéves tervünk végrehajtásában Г elemeit ötéves tervünk teljesítése, sőt túlteljesítése minden­­ dolgozó hazafias kötelessége. Házi elvtárs május 10-i be­szédében mondotta: »Igen fontos feladata tanácsainknak, hogy helyi politikájuk legyen és helyi politikával segítsék elő az orszá­gos tervek végrehajtását, helyi kezdeményezésekkel egészítsék azt ki, tárják fel a helyi tartalékokat és a helyi forrásokat. Moz­gósítsák a dolgozókat, hogy társadalmi munkával járuljanak hozzá községük, városuk építéséhez, rendezéséhez.« AtünCPánl­ községpolitikai tervei arra hivatottak, hogy pár­­tdl­dapoli­tunk II. kongresszusa határozatainak végre­hajtását és ezzel együtt a falu és város közötti különbségek meg­szüntetését segítsék elő. Helyi tanácsainknak az a megtisztelő feladatuk, hogy a párt által elénk állított célkitűzéseket a maguk területén minél ered­ményesebben valósítsák meg. E cél eléréséhez az szükséges, hogy a dolgozók minél szélesebb rétegeit vonják be a község­politikai tervek elkészítésébe. Helyi tanácsaink többsége már komoly előrehaladást tett azon az úton, amelynek végcélja a dolgozók széles tömegeinek bevonása az államigazgatás munkájába. Ugyanakkor azonban az is megállapítható, hogy a tömegkapcsolatok kiépítése eddig elsősorban a begyűjtés és a mezőgazdasági munkák maradék­talan elvégzését célozták, ötéves tervünk sikeres teljesítése, illetve határidő előtti túlteljesítése valóban megköveteli, hogy ezeket a terveket tanácsaink maradéktalanul, időre hajtsák végre, ugyanakkor azonban ezek mellett az egyéb igen fontos feladatokat sem mulaszthatják el tanácsaink. Még elég ritkán fordulnak elő olyan esetek, amikor valamelyik tanács — a biz­tosított hitelkereten túlmenően — a községre nézve igen fontos létesítményeket, intézményeket, vagy egyéb, az életszínvonal emelkedéséhez szorosan hozzátartozó feladatokat a legszélesebb tömegek bevonásával társadalmi úton hajt végre, illetve valósít meg. АкП7С0ПР1^ПРк helyi adottságukhoz és lehetőségükhöz KUl­CIJumIcK­ mérten, ezer olyan kisebb-nagyobb pro­blémájuk, vagy szükségletük adódhat, amelyeknek megoldása, illetve kielégítése egyre jobban megerősítheti, megszilárdíthatja a dolgozóknak a tanácsok irányában érzett eddigi bizalmát. Igaz, hogy ezen a téren tanácsaink már értek el bizonyos ered­ményeket, azonban ez még egyáltalán nem volt rendszeresnek mondható. Eddig általában ezek a tervek és munkálatok csak ötletszerűen vetődtek fel és nem az illető község egységes köz­ségpolitikájának részeként. Ezenkívül a tanácsok által szervezett eddigi társadalmi munkák nem mindig kapcsolódtak szervesen az országos tervekhez, holott a községpolitikának elsőrendű fel­adata, hogy a helyi lehetőségekhez képest elősegítse ötéves ter­vünk célkitűzéseinek minél előbbi végrehajtását. A községpolitika a tanácsokra azt a feladatot rója, hogy — a párt irányítása mellett — az országos tervből a tanács terü­letére eső rész végrehajtása során mozgósítsák a helyi erőforrá­sokat, a még fel nem derített tartalékokat az adott terület dol­gozói életszínvonalának emelése céljából. A községpolitika célja a lakosság kedvezőbb életkörülményeinek biztosítása, lakóhelyük széppé, derűssé tétele. A községpolitika helyes alkalmazásával a lakosság meg­szereti saját községét, »szülőföldjét«, elsősorban annak dolgozó népét. Meg kell ismerni annak sajátosságait, lehetőségeit, haladó hagyományait, múltbeli hőseit, munkásmozgalmi emlékeit. A szo­cialista hazafiságot, mint nagyszerű hajtóerőt kell felhasználni a községpolitikában és mozgósítani kell a társadalmi erők alkotó kezdeményezését a szocializmus építésének hőstetteire. A bnaDztaht azt mutatja, Ьо£У do,g°zó népünk egyre lu|JQO&ldldl nagyobb lelkesedéssel vesz részt a társa­dalmi munkában, a községek rendezésében, szépítésében, az is­kolák és óvodák rendbehozatalában, de általában valamennyi olyan munkában, amely saját, s egyben községe életszínvonalá­nak emelkedését segíti elő. Dolgozó népünk egyre jobban átérzi annak a jelentőségét, hogy miénk az ország, magunknak építjük. Tanácsainknak eddig többnyire nem volt tervük arra vonat­­kozólag, hogy saját kezdeményezésükkel miképpen segítsék elő a nagy országos tervek, a nagy népgazdasági tervek végrehaj­tását, de arra sem, hogyan rendezzék a községüket, hogyan javítsák meg az utakat, hidakat, hogyan fásítsák a falut stb. Tanácsainknak községpolitikai terveiket a helyi gazdasági adottságok alapos figyelembevételével és elemzésével kell el­készíteniük. Más ugyanis a probléma a búzatermő síkságon, mint a hegyes, erdős vidéken, más formában jelentkeznek a szükségletek és kívánságok a sűrűn lakott tájakon és ismét más­ként a tanyavilágban. A községpolitikai terv sokon és társadalmi munkán kívül figyelembe kell venni a jóváhagyott terveknek az adott területre vonatkozó részét (pl. kultúrotthon, bölcsőde, orvosi rendelő létesítését stb.). A községpolitikai terveket tanácsaink akkor állítják össze helyesen, ha megtervezik a tanács adórésze­sedésből, vállalati nyereségrészesedésből, tartalékalapból és egyéb címen várható bevételeit is. A községpolitikai tervek csak akkor szolgálják a lakosság kívánságait, ha azok a tömegkapcsolatokon keresztül helyesen mérték fel a lakosság szükségleteit, ha reálisan vették számba a mozgósítható társadalmi munkaerőt és ha megfelelő gondot for­dítottak a helyi gazdasági erőforrások célszerű felhasználására. A tervek elkészítése után ugyancsak a tanácsok feladata, hogy a lakosságot mozgósítsák a tervek végrehajtására, mivel a köz­ségpolitikai terv is annyit ér, amennyit abból megvalósítanak. A tanácsok a községpolitikai tervkészítéshez a felsőbb szer­vektől csak irányelveket, szempontokat kaphatnak, melyek alap­ján a helyi viszonyoknak megfelelő konkrét feladatokat nekik kell megtervezniük. Fontos, hogy a terület gazdasági és szociá­lis viszonyait, a helyi adottságokat, termelési és kulturális vi­szonyokat, s mindenekelőtt a lakosság helyi szükségleteit vegyék figyelembe. A községpolitikai tervek elsősorban a lakosság élet­­színvonalának emelését hivatottak előmozdítani. A községpolitikai tervek szükség a dolgozók­ széles rétegeinek bevonására, hogy a lakosság maga döntse el: mi az, amire a községnek leginkább szüksége van? Így maguk a dolgo­zók látják, mire van lehetősége a községnek, miképpen tud saját erejével hozzájárulni a szükségletek kielégítéséhez. Egyúttal maga a lakosság ellenőrizheti, hogy a község részére pártunk és kormányunk által biztosított összegeket hogyan, milyen ered­ményekkel használják fel. A községpolitikai terv a helyi erőket összpontosítja és a kö­zös cél felé irányítja. Ezzel megnövelhetjük az eredményeket, erőinket pedig megsokszorozhatjuk. Ha a dolgozókat érdekel­tekké tesszük a község fejlesztésében, tanácsaink célszerűbben tudatosíthatják ötéves tervünk határidő előtti maradéktalan vég­­rehajásának politikai jelentőségét is. A községpolitikai tervekből a dolgozók világosan látják, mit­­nyújt az ötéves terv egy-egy évben a községnek. A lakos­ság így érzi majd, hogy az ötéves terv nem a minisztériumban, hivatalokban született, hanem a nép szülte, s annak akaratával, lendületével, teremtő készségével halad a diadalmas megvaló­sulás felé.

Next