Tanácsok Lapja, 1956 (7. évfolyam, 1-20. szám)
1956-01-10 / 1. szám
Шешл1 minden, nádik ifi dekészítésn Néhány megjegyzés a fővárosi tanács üléséhez Minden tanácstag, végrehajtó bizottsági elnök vagy titkár tudja a saját tapasztalatából, hogy a tanácsülés akkor lesz sikeres, ha jól előkészítik. Lássuk csak a budapesti fővárosi tanács legutóbbi ülését, hogyan is készítették azt elő? Nemcsak a budapesti tanácsnál, hanem mindenütt az országban munkaterv alapján dolgoznak a végrehajtó bizottságok. Munkatervben állapítják meg egy-egy időszak tanácsüléseinek napirendi pontjait is. Mondani sem kell, hogy ez helyes gyakorlat, hiszen így bőven jut idő a tanácsülések előkészítésére, az egyes napirendi pontok kidolgozására. A budapesti tanácsnál is fél évre előre állapítják meg a tanácsülések napirendi pontjait. A legutóbbi tanácsülés napirendjének két legfontosabb pontját — a végrehajtó bizottság negyedéves munkájáról szóló beszámolót és a közlekedési állandó bizottság egész esztendős tevékenységének értékelését — már jó hat hónappal a tanácsülés előtt megállapították, így azután a közlekedési állandó bizottság munkájáról szóló beszámolóhoz már közel két hónapja hozzákezdhetett a kiküldött bizottság. MÁSFÉL HÓNAPOS VIZSGÁLAT És mit tesznek a tanácsülés előkészítéséért? Miután a napirendi pontokat megállapítják, a kiküldött bizottságok hozzálátnak a munkához. Nézzük csak, mit csináltak azok a tanácstagok, akiket a tanácsülés a közlekedési állandó bizottság munkájának megvizsgálására küldött ki? (Meg kell jegyezni, hogy a bizottságban részt vettek a közlekedési állandó bizottság elnöke, titkára és néhány tagja is.) Miután a bizottság megtartotta első ülését, felosztották a munkát. Egy részük megvizsgálta, hogyan foglalkozott az állandó bizottság a dolgozók panaszainak intézésével, kívánságainak, javaslatainak a továbbításával és azok szemmel tartásával. A bizottság másik része azt nézte meg, hogy milyen munkamódszerekkel dolgozik az állandó bizottság, milyenek a kapcsolatai más szervekkel — az igazgatósággal, a vállalatokkal. Megvizsgálták továbbá a közlekedési állandó bizottság és a végrehajtó bizottság kapcsolatát is, valamint azt, hogy az állandó bizottság hogyan látta el feladatait az elmúlt esztendőben. Azt is megvizsgálták, menynyire segíti az állandó bizottság a tanács előtt álló feladatok megoldását. Közel másfél hónapig tartott a vizsgálat. Miután az állandó bizottság munkájának vizsgálatát befejezték, írásba foglalták a vizsgálati anyagot, azt lesokszorosították és eljuttatták a közlekedési állandó bizottság valamennyi tagjának. »Hohó ~~ mondhatná valaki —, hát miért kell odaadni ezt az anyagot pont a közlekedési állandó bizottságnak, az érdekeltnek?« Azért, mert így a két bizottság kicserélheti tapasztalatait, közösen kiegészíthették a beszámolót, s az állandó bizottság tagjai már elöljáróban elmondhatták a véleményüket, amelyet azután a kiküldött bizottság — ha jónak találta — fel is használt. Ezzel a módszerrel elérték, hogy pontosabban fogalmazhatták meg azokat a határozati javaslatokat, amelyek a tanácsülés után majd hathatósan segíteni fogják az állandó bizottság munkáját. Miután a közlekedési állandó bizottság megvitatta a beszámolót, az anyag a végrehajtó bizottság elé került. Itt is közbeszólhatna valaki: miért tárgyalja a végrehajtó bizottság az államhatalom helyi szervének a munkáját, amikor ez törvényellenes. Nem, a végrehajtó bizottság tagjai nem tárgyalták, csupán kiegészítették a beszámolót. Kiegészítették a saját és az apparátus tapasztalataival. Ezután került a tanács ülése elé a közlekedési állandó bizottságról szóló beszámoló. Már a tanácsülés előtt két héttel kézhez kapták a tanácstagok a sokszorosított példányokat. A VÁLASZTÓK VÉLEMÉNYEI Ilyen előkészítés után nem lehet csodálkozni a tanácsülés eredményességén, a tizenhat felszólalón, a sok hasznos javaslaton, észrevételen. Juhász Gyula tanácstag például ennek a beszámolónak az alapján tudta összegyűjteni választóinak véleményét, a lakosság észrevételeit. El is mondotta a tanácsülésen, hogy több helyen hangzott el olyan javaslat: a fővárosi tanács javasolja a MÁV-nak, hogy az elővárosi vasutaknál állítsanak be több kocsit és így tehermentesítsék a külső kerületek autóbuszjáratait. Erős Imre tanácstag viszont arról beszélt, hogy bár a beszámolót alaposan előkészítették, mégis kifelejtették azt a fontos tényt, hogy a fővárosi közlekedésben nemcsak az utasok fegyelmezetlenek, hanem sok esetben maguk a közlekedési dolgozók is. Vajda Dezső hozzászólásában — választóinak véleménye alapján — azt javasolta, hogy vegyék jobban figyelembe az autóbuszgyártásnál az eddig bevált tapasztalatokat, mert jelenleg sok olyan autóbusz van, amelynél figyelmen kívül hagyták. Horváth Gyula tanácstag azt vetette fel: próbálják kihasználni a dunai víziközlekedést, például Újpestről Csepelre és vissza. HIBÁK És a másik, a végrehajtó bizottság negyedéves munkájáról szóló beszámoló hogyan készült? Meg kell valami, hogy ebben az esetben már nem járt el olyan körültekintően a végrehajtó bizottság, mint az előbbinél. Arról nem is beszélve, hogy a beszámoló egyes részeit az apparátus osztályvezetői írták, amelyeket azután a végrehajtó bizottság csakösszeöntött. A tanácsülés előtt alig egy-két nappal készült csak el a beszámoló, így azután nem lehet véletlennek tekinteni, ha olyan dolgok is belekerültek, amelyek nem mindenben állják meg a helyüket. A többi között például szó volt a végrehajtó bizottság beszámolójában a lakóbizottságok választásáról. A beszámoló szerint »az egész fővárosban alaposan kiválogatták a lakóbizottsági tagokat és ilyen alapos előkészítő munka nyomán kezdenek majd hozzá majd a lakóbizottsági választásokhoz«. Nézzük meg a beszámolónak ezt a részét kissé közelebbről. E sorok íróját is megválasztották lakóbizottsági tagnak a IV. kerületben. Hogyan? A leendő lakóbizottsági tagot felkereste a körzet tanácstagja, s a következő párbeszéd folyt le közöttük. »Tanácstag: Nagyon szeretnénk, ha az elvtárs vállalná a lakóbizottsági tagságot. Leendő lakóbizottsági tag: Ki Ön? Ja, a körzet tanácstagja? Eddig még nem találkoztunk. Igaz, itt lakom közel egy fél esztendeje. De nem baj. Viszont én az esti órákban különösen elfoglalt vagyok. Aligha tudnék eleget tenni ilyen irányú kötelezettségeimnek. Tanácstag: Á, nem baj az. Lényeg, hogy a listán rajta legyen a neve... Leendő lakóbizottsági tag: De kérem ... Tanácstag: Különben is holnap lesz a választás, elképzelheti, hogy sürgős a dolog. Leendő lakóbizottsági tag: De én holnap vidékein leszek. Nem is tudnék ott lenni a választáson.. . Tanácstag: Nem baj, majd én ismertetem, hogy egy rendes elvtárs és megválasztják. Leendő lakóbizottsági tag: De hát nem is ismer ... No, mindegy.« Az egész beszélgetés mindössze öt percig tartott, így lett tehát e sorok írója is lakóbizottsági tag. Ezek után feltételezhető, hogy még jónéhány helyen így történt a lakóbizottsági »választás«. De hol van akkor az alapos előkészítő munka, amiről a tanácsülésen a végrehajtó bizottság beszámolt? Mindez azért történhetett meg, mert a beszámolót nem előzte meg alapos előkészítő munka. Egyébként elég sokan hozzászóltak ehhez a beszámolóhoz is, de ha megnézzük ezeknek tartalmát, könynyen rájöhetünk, hogy a felszólaló tanácstagok nem is a beszámolóhoz szóltak hozzá, hanem saját kerületük kisebb-nagyobb problémáit mondták el. Senki nem bírálta a végrehajtó bizottság munkájának fogyatékosságait, még kevésbé tettek olyan észrevételeket, javaslatokat, amelyek az elkövetkezendő hónapok munkájához adtak volna segítséget. Láthatjuk tehát, mennyi minden múlik az előkészítésen. Egyazon tanácsülés két napirendi pontjának az előkészítéséből is levonhatjuk a következtetéseket. Szabó László 3000 ÉVES ÖNTÖDE Kormányzatunk iá első ötéves terv során is igen komoly anyagi áldozatokat hozott, hogy régészeink egyrészt a hirtelen szükségessé váló leletmentéseket, másrészt az előre tervbe vett kutató-ásatásokat minél eredményesebben tudják elvégezni. Az egyre gyorsuló építkezések ütemének megfelelően azonban az ugyanakkor fellépő ásatási igény is állandóan emelkedik. Éppen ezért igen örvendetes, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztályának anyagi fedezetén túlmenően — felismerve az ásatások fontosságát — a helyi tanácsok is komoly összegekkel sietnek a területükön folyó nagyobb ásatások eredményesebbé tételéhez. Környén, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt homokbányájában, a gépesített kitermelés folyamán a bányászok 3000 év előtti öntöde maradványaira bukkantak. A később meginduló szakszerű régészeti feltárás során egy VI. századbeli germán-avar temetőt hoztak napvilágra régészeink. A tatai tanács 10 000 forint összeggel segítette a több hónapon át folyó régészeti munkát, így nemcsak a temető több mint 100 értékes sírját sikerült feltárni, hanem az egyik sírt szakembereink kiemelhették és a tatai múzeumban el is helyezhették. A feltárási munkák megörökítésére a tatai tanácos dokumentumfilmet is készíttetett. ÉRTÉKES LELETEK Miskolcon, a »Sötét kapu« mellett, a Rákóczi utca 1. sz. alatti házat a múlt évben lebontották. Helyébe modern üzletház épül. A bontási munkálatok alkalmával kiszálló régészek többszáz éves épületmaradványokat találtak. A városi tanács 3000 Ft-tal járult hozzá az ásatási költségekhez. Ennek eredményeképpen most már tudjuk, hogy a »Sötét kapu«-nál már III. Béla idejében is útszéli csárda állott. Ezután Anjou- és Zsigmondkori, majd Mátyás-korabeli építkezési korszakokat tudtak a szakemberek megkülönböztetni. Többszöri átépítés után is megmaradt a folytonosság. Rákóczi Ferenc miskolci tartózkodása idején XIV. Lajos követe és még sok más diplomata is az e helyen álló, most már Dőry-féle házban szálltak meg. Csőváron a múlt évben értékes őskori, germán és reneszánsz-kori leletekre bukkantak. A váci járási tanács 4000 Ft-os anyagi hozzájárulásával most folynak a szakszerű ásatások a helyszínen. Tanácsaink azonban nemcsak pénzzel segítették a régészeti kutatásokat, hanem sok esetben munkaerőt is bocsátottak az ásatások rendelkezésére. Például Szombathelyen, ahol a Kálváriánál az elmúlt télen igen nehéz körülmények között sürgős ásatást kellett elvégeznünk. Reméljük, hogy a városi tanács rövidesen hathatós anyagi támogatást is fog nyújtani az itt még feltárásra váró értékes és fontos épületmaradványok tisztázásához, ami a római Savaria egyik fontos középülete lehetett. A föld alatt rejtőző leletek, építmények A TANÁCS feltárásán kívül néhány vár ásatási, ilotolofci illetve konzerválási munkálataihoz is tá___________mogatást kaptunk a tanácsoktól. Így például az elmúlt év őszén indult meg a törökök elleni küzdelemben oly fontos szerepet játszó nagykanizsai végvár feltárása, amely az évszázadok folyamán szinte nyom nélkül tűnt el a föld színéről. A városi tanács — felismerve a kutatás jelentőségét — ülésén egyhangúlag 10 000 Ft-ot szavazott meg a költségek fedezésére. E segítségen túlmenően a helyőrség vezetői húsz honvéd elvtársat irányítottak az ásatásokhoz. Ilyen szervezett anyagi és fizikai munkaerő segítségével sikerült régészeinknek alig három hét alatt megtalálni és részben feltárni a vár legrégibb kőépületének alapfalait. A további feltárás után a városi tanács a vár felfalazását és romkertté való kiépítését tervezi. Amikor e néhány kiragadott példán keresztül érzékeltetjük a tanácsok által nyújtott eddigi támogatásokat, ezúton is felkérjük őket: egyre fokozottabban tartsák szem előtt a megyéjük, járásuk, városuk, vagy a községük területén folyó régészeti feltárásokat és a műemléki helyreállításokat. Amennyire anyagi erejük engedi, támogassák a történeti szempontból oly fontos kutatómunkát a jövőben is. Dr. Szász Pálné, muzeológus v/VT 1. Hogyan támogatják a tanácsok a régészeti kutatásokat? 2TANÁCSOK LAPJA ■* Az apostagi tanács rendet teremtett a kulákok között Két »nevezetessége« van Apostag községnek: itt terem a híres apostagi meggy és itt van a legtöbb kulák egész Bács-Kiskun megyében, szám szerint 48, akik több mint 100 kataszteri hold szőlő gazdái. A község a sok kulák ellenére I., II. és III. negyedévi adótervét száz százalékon felül teljesítette és a beadásban is mindig az elsők között jár. Pedig nincs könnyű dolga a végrehajtó bizottságnak, sem a tanácstagságnak a kulákokkal. De szívós munkával, s ha kellett eréllyel, meg tudták fékezni Apostagon a kulákokat és rákényszerítették őket arra, hogy időben teljesítsék adózási és beadási kötelezettségeiket. A TANÁCSTAGOK SEGÍTSÉGÉVEL Több mint egy esztendővel ezelőtt az apostagi kulákok — ahogy ezt már általában a kulákoktól »megszoktuk« — egyszerűen nem fizettek adót és nem akarták teljesíteni beadási kötelezettségüket sem. Mivel a község jó hírneve és becsülete forgott kockán, a végrehajtó bizottság tagjai összeültek és megtárgyalták a kulákokkal szemben folytatandó politikai és adminisztratív harcot. A végrehajtó bizottság tervezetet dolgozott ki a nem fizető kulákokra vonatkozóan. Először felszólítják őket — úgy határoztak —, s ha ez nem használ, akkor a törvény erejével kényszerítik majd a kulákokat az állam iránti kötelességek teljesítésére. Ebben a munkában Balogh István községi adómegbízott is részt vett. Kenesi Sándor vb. elnök, Kohut Éva vb.-titkár és a végrehajtó bizottság tagjai felkeresték azokat a kulákokat, akik adósai voltak az államnak és felszólították őket: adózni és beadást teljesítése a kuláknak is kötelessége, s ha ezt nem teszik meg, akkor a törvény szigora lesújt rájuk! A végrehajtó bizottsági ülésen hozott határozatot tanácsülésen a tanácstagság elé terjesztették. Kenesei Sándor vb.-elnök elvtárs ezen a tanácsülésen felkérte a tanácstagokat, hogy segítsenek a végrehajtó bizottságnak a kulákok elleni harcban. Maguk is járuljanak hozzá, hogy az apostagi kulákok pontosan fizessék adójukat, mert különben a község adóügyi tervének teljesítése forog kockán. A tanácstagok egy része azonnal csatlakozott a felhíváshoz, a kisebbik része azonban nem. Ugyanakkor a tanácsülést követő napokban az a hír terjedt el a községben: »Szegény kulákokat megint bántják ...« Mivel a 48 apostagi kuláknak számos rokona él a községben, ezek hamarosan elérték, hogy a község lakói közül sokan sajnálni kezdték őket. De nem sokáig, mert a végrehajtó bizottság lerántotta a leplet a »sajnálatra méltó« kulákokról. A végrehajtó bizottság elnöke és titkára fáradságot nem kímélve kereste fel a kulákházakat, felkutatták az eldugott terményeket és helyszíni elszámoltatásokat végeztek. A KÖZSÉG JÓ HÍRNEVÉÉRT Amikor a tanácstagok és a község lakói látták, hogy a kulákok a jó termés ellenére sem fizetnek adót, és ezzel a község jó hírnevét rontják — az egész tanácstagság elfogadta a vb. javaslatát. Ötvös József, Városi Józsefné, Katona László, Alföldi Lajos és a többi tanácstag jó munkájának is köszönhető, hogy Bognár kulákoknál 13 hektoliter bort talált az elszámoltató bizottság, Roczik Sándor és Szöllősi János kulákok pedig kifizették adóhátralékukat és teljesítették beadásukat. Sőt, akadt olyan kulák is, aki rendezte 30 ezer forintos adóhátralékát. Ezek után nemcsak a tanácstagság, hanem az egész község tudomására jutott, hogy a kulákoknak van pénzük, fizetni is tudnának , ha akarnának. Nem is sajnálják többé az apostagiak a nem fizető kulákot, hanem, azt követelik, hogy hajtsák be tőlük is a kötelezettségeket. Ma már gyakori eset, hogy ha egy-egy adóhátralékos kulák megy az utcán, a tanácstagok, sőt még a község lakói is rászólnak: »Mikor akarja kifizetni tartozását?« Egyszóval: meglett az eredménye a végrehajtó bizottság és a tanácstagság közös munkájának. A 48 kulákból ma már csak négy van olyan, aki nem teljesítette adó- és beadási kötelezettségét. De a végrehajtó bizottság ebbe sem nyugodott bele. Az augusztusi vb.-ülésen határozatot hoztak, hogy a nem fizető kulákok házait elárverezik. Ezt bejelentették a járási tanácsnak és a község lakóinak is. Azóta még sem a járás, sem a megye nem engedélyezte az árverezést, bár igaz, hogy az elmúlt napokban Győri Ödön, a dunavecsei járási tanács vb. pénzügyi osztályvezetője megígérte: »egy-két hónap« múlva lehet majd árverezni. KULAK-FURFANG Csak azt nem értjük, miért kell húzni-halasztani az időt, amikor Füstös Antalné, Bognár Lajos, Szabados Sándorné kulákok már így is elhíresztelték a községben, hogy »a vb. hiába csinál akármit, tőlük ugyan nem lehet elvenni a házat«. Füstös Antalné például 58 389 forint adóval tartozik és arra hivatakozik, hogy »nem tudja miből megfizetni«. De a lányának ezerforintos ruhákat, drága cipőket vásárol, konyhájukat most rakatták körül csempével, ami szintén néhány ezer forintba került, és 6000 forintos konyhabútort is vásároltak. Füstös Antalné egyik pártfogója, Ötvös Lajos tanácstag, aki ott lakik nála! Ha Balogh István adóügyi megbízott le akarja foglalni a világvevő rádiót, vagy a baromfit, akkor Ötvös Lajos tanácstag a magáénak vallja a lefoglalandó tárgyakat. Az egyik szakadt, régi könyvben, amely a sublót alsó fiókjában lapította, 3000 forintot talált az adóügyi megbízott. Füstös Antalné tehát mindent elkövet, hogy kijátssza a törvényt és félrevezesse a vb-t. Szabados Sándor kuláknak négy szép lova van és gyönyörű háza. Nagyon jól él, csak éppen adót nem akar fizetni. A végrehajtó bizottság a járás segítsége nélkül sem a lovait, sem a házát nem tudja az adóhátralék fejében értékesíteni. A ház árverezéséhez még nem kaptak engedélyt, a lovakat viszont nem tudják eladni. Az eddigiekből világosan kitűnik, hogy a község végrehajtó bizottsága hatáskörén belül mindent elkövet, hogy ezt a négy kulákot is megfékezze és rákényszerítse az állam iránti kötelezettségek teljesítésére. Ha azonban a megyei és járási tanács vb-ja nem segít sürgősen az apostagi végrehajtó bizottságnak, akkor ezek a kulákok tovább élik világukat és rombolják a községi tanács tekintélyét. Az apostagi végrehajtó bizottság és a tanácstagság jó munkája azt bizonyítja: ahol fáradságot nem ismerő, szívós politikai harcot folytatnak és ha kell, erős kézzel, a törvény erejével nyúlnak a kulákokhoz, ott lehet eredményt elérni — ott a kulák is tiszteletben tartja népi alkuünk vényeit. A szabolcsi gyümölcstermelők értekezlete A Szabolcs-Szatmár megyei tanács, valamint a TTIT és a Hazafias Népfront megyei bizottsága gyümölcstermelési nagyaktíva-értekezletet és gyümölcskiállítást tartott Nyíregyházán. Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudományos kutató bevezetőjében elmondotta, hogy 50 esztendeje ismeri a szabolcsi dolgozó parasztok gyümölcstermelő munkáját, de olyan igyekezetét, mint az elmúlt gazdasági évben, még sohasem tapasztalt. Nagy Sándor, a megye kertészeti felügyelője elmondotta, hogy a megyében az elmúlt ősz folyamán négyszer annyi műtrágya és ötször annyi permetezőszer fogyott el, mint az előző tíz év átlagában és az idén az ápolási munkát mindenütt gondosan végezték. 150 termelőszövetkezet és 5000 dolgozó paraszt teljesítette a holdankénti 100 mázsás almatermésre tett vállalását. A megyéből 7000 vagon almát szállítottak a hazai piacokra és külföldre. Ezután a gyümöstelepítési tervet ismertette. A jelenlegi 4000-rel szemben öt év múlva már 60 000 katasztrális hold gyümölcsös lesz Szabolcs- Szatmárban. Molnár Jenő, a megyei tanács vbelnökhelyettese a megyei igazgatóság jutalmaként hat termelőszövetkezetnek serleget, 13-nak kerti szerszámokat, négy dolgozó parasztnak pedig pénzjutalmat adott. Az értekezlet részvevői ezután megtekintették a szabolcsi téli alma kiállítást.