Tanácsok Lapja, 1957 (8. évfolyam, 1-22. szám)
1957-11-12 / 19. szám
VIII. ÉVFOLYAM. Ma egy éve még nehéz, zilált helyzetben volt az ország: a fegyveres ellenforradalom már vereséget szenvedett, de az októberi napok zavaros hullámai még nem ültek el. Budapesten tátongó falak, romok, leszakadt villanyvezetékek, felszaggatott utcakövezet, kiégett autóroncsok és az utcákon ide-oda áramló felzaklatott tömeg, az üzemek sztrájkoltak, a központi szervek még nem ébredtek fel aléltságukból... De vidéken a választott vezetők és az apparátus javarésze már dolgozott. Többségükben az október végi nehéz napokban is igyekeztek helytállni és tartaini a frontot, amíg lehetett, s ha november első napjaiban el is kelletthagyniuk a tanácsházát, november 4-e után visszatértek és ismét munkához láttak. A megyei és a városi tanácsoknál volt a legnagyobb a sürgölődés: az ellátást, a kereskedelmet szervezték, gondoskodtak arról, hogy ne legyen fennakadás a kenyér- és élelmiszerellátásban, igyekeztek megindítani az üzemekben a munkát és valóban, először a tanácsi vállalatok kezdtek termelni. Minisztériumi irányítás hiányában a nem tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok és intézmények is a tanácsokhoz fordultak irányításért és segítségért. Próbakő volt ez a válságos és tragikus időszak, mely alatt bebizonyosodott, hogy az apparátus és a választott vezetők többsége hűséges katonája a népi hatalomnak. S hogy még jobban felocsúdtak, bebizonyosodott az is, hogy képesek önállóan cselekedni és szervezni, felsőbb mankó, agyononstruálás és agyonszabályozás nélkül is. Aztán jött a konszolidáció: januárban-februárban már jó néhány helyen a választott testületek is magukhoz tértek, lassan kezdett alkotmányos mederbe terelődni az élet: a tanácsok ismét üléseztek, határoztak. Április-májusban megkezdődtek a választások a megüresedett tanácstagi helyekre. Az apparátus pedig — egyéb feladatain kívül — sikeresen birkózott meg a földrendezés bonyolult és nehéz munkájával. A Politikai Bizottság nagyjelentőségű határozata a tanácsok pártirányításáról hathatós segítséget nyújtott ahhoz, hogy a tanácsokban és az apparátusban dolgozó kommunisták mindenütt újult támadásra induljanak a revizionista nézetek ellen. Ezek a nézetek mindenekelőtt abban nyilvánultak meg, hogy teljesen magukra hagyják a kollektív gazdaságokat és zűrzavart idézzenek elő a bérvonalon. Talán ezek után azt mondhatjuk, hogy mindezzel visszazökkentünk a régi kerékvágásba? Semmiképpen sem! A „cikcakk" politika, a huzavona időszaka lezárult az októberi eseményekkel. A tanácsok a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásával működésük, tevékenységük új szakaszába léptek. Az intézkedések egész sorát említhetnénk erre vonatkozóan, de most csak a legfontosabbakat említjük: megszűnt a besyűjtés, nincsen kötelező vetésterv, végre sikerült olyan létszámcsökkentést végrehajtani az apparátusban, amelynek eredménye néhány hónap alatt nem foszlott semmivé, hanem tartósnak bizonyult, önmagukban is jelentősek ezek az intézkedések, de összefüggésükben és következményükben újhelyzetet teremtettek tanácsaink számára. Miből is áll az ellenforradalmi események előtt az elnökök és a titkárok tevékenysége? Sok esetben csupán annyiból, hogy a tanácsülésen, a gazdagyültben vagy kis egyűlésen elmondotta: így és így áll a község a beadással, ezek és ezek a jól teljesítők, amazok pedig a rosszul teljesítőik, s milyen szégyen lesz, ha elmaradnak! Aztán arra járt rá, hogy időben kel vetni, kapálni stb.... S ha igyekvő és lelkiismeretes ember volt, az elmaradókat személyesen is felkereste, hogy így vagy úgy rávegye őket a beadás teljesítésére ... S ehhez a tevékenységihez szorosan és elválaszthatatlanul hozzátartozott a helytelen és káros módszer: az ügyek adminisztratív „elintézése", az elnök és a titkár akaratának feltétlen érvényesítése. Így születtek a kiskirályok, a basáskodó vezetők. Szervezték a gazdagyűléseket, a kisgyűléseket, a termelési bizottsági üléseket. Küldték a jelentéseket a tanácsülésekről, az állandó bizottsági ülésekről, a népfront bizottság tanácskozásáról, a legeltetési bizottság megbeszéléséről és így tovább... Mentek rózsaszínű jelentések a „szempontok leviteléről", a tömegkapcsolatok erősödéséről — de vallójában mindez csak „üresjárat“ volt: a gyűlések csilléit húzták-vomiták, csak éppen tartalommal felejtették el megtölteni. A rózsaszínű jelentések, a semmitmondó frázisok, az önmagáért való szervezgetések, a tartalmatlan, formaságok tartha tart tartok — ez ma már nyilvánvaló. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ilyesféle dolgok olyan mellékvágányra vezetnek, amelyen nem érhetünk el a szocializmushoz, hogy ezen a vágányon nincs tovább, ettől az emberek megcsömörlöttek. Ezek maradványai ellen is a legélesebb küzdelmet kell folytatnunk. Azt is láthattuk, tapasztalhattuk, hogy az egyszerű, mes- terhéletlen szavaknak, a csin-i nadrattát kerülő hétköznapi, tetteknek milyen nagy a von-zóereje. Ez az, amit követni, kell, ez az a magatartás és jó módszer, amelyet az új helyzet megkövetel, így lehet meg-nyerni a tömegeket és együtt haladni velük. Akármilyen ellentmondónak is látszik, egyszerűbben — nem ihezebb dolgozni, mert a tehetetlenséget és tudatlanságot , nem takarja a frázisok és formaságok leple. Mondjuk meg őszintén: néhány évvel ezelőtt, még akadhatott, aki érdemnek, jó pontnak tekintette a négyes vagy hat elem is végzettséget és megcsontosodott gondolkodásával a megbízhatóság egyik jelét láthatta benne — de ma , már, 13 évvel a felszabadulása után, egyre tarthatatlanabbá, válik az az érv, hogy „nem, volt alkalmam tanulni". Aki nem halad az marad, eljár felette az idő. Gondoljuk csak meg: az utóbbi évek rohanó eseményeiben az emberek rengeteget tanultak, sokat tapasztaltak és a vezetőiktől is sokkal többet kívánnak. A proletárdiktatúránál!? művet, szakmáinkat kiválóan értő, széles látókörű funkcionáriusokra van szüksége Hogyan lehet ezt elérni, hiszen a tanuláshoz időkét!? Több ember eszét, műveltségét és tapasztalatát kell egyesíteni mindenekelőtt. Sokat beszédítünk a kollektív vezetésről, de most már végig, cselekednünk kell! Terjessze az elnök a tanácsülés elé a falu ügyeit döntés végett, ne önmaga határozzon bennlük. Kérje az emberek véleményét, mit és hogyan kellene csinálni, hallgassa meg és vonja be a munkába az értelmiségieket és a tapasztalt dolgozó parasztokat. Így lehet mélyebbre ereszteni és terebélyesíteni a gyökereket, így válik kitéphetetlennné a tanács és a népi állam az emberekben. „Hiszen, ha hatáskörünk lenne“ — vetik sorban ellene. „Kollektív vezetés nem lehetséges, ha nincs, mi vezetni”. Az a tanácsi vezető, aki nem tesz egyebet, csak hatáskör után sóhajtozik, magáról állítja ki a szomorú bzonyítványt. Sok község példája bizonyítja, hogy lehet jól sáfárkodni a rájuk bízott javakkal, lehet fejleszteni a községet és lehet pezsgő, kulturális életet kialakítani. Persze, azt is hozzá kell tenni, hogy az élet már kimondotta a szentenciát a decentralizálás kérdésében. Bebizonyosodott, hogy a túlzott központosítás nagyon káros és nagyon drága, s emellett valójában csak torzképe az igazi központi irányításnak. A centralizmus csak akkor igazán hatékony és csak akkor képezi igazán az ország tevékenységének szilárd gerincét, ha egyébként teret enged a helyi szervek önállóságának és széleskörű kezdeményezésének is. Ennek ma már nemigen mond ellene senki, annál is inkább, mert az MSZMP Politikai Bizottság is hozott erről határozatot. De a gyakorlatban egyesek még tovább folytatják a harcot a decentralizálás ellen. Kevés reménnyel. Az ellen, amit az eset követel, nem lehet sokáig hadakozni. Ara 1,20 Ft 1957. NOVEMBER Lenin vörösgárdistákkal beszélget J.vaszajev festménye. A TARTALOMBÓL: Walter Ulbricht: A hatáskörök kiszélesítése az NDK-ban (3. oldal) Egy nap pihenő (4—5. oldal) A Tanácsok lapja kérdez (6. oldal) EGER (7. oldal) Bólogató és Mosakodó János (8. oldal) emléke örökk él... .A napokban leplezték le a Borsod megyei Tanács székülábán Antal Gyula rendőrtörzsőrmester, az ellenforradalmárok által meggyilkolt hős rendőr emléktábláját. Kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója és a magyarországi ellenforradalom leverésének első évfordulója alkalmából, az ellenforradalom leverésében és az ország gazdasági rendjének helyreállításában kifejtett tevékenységük elismeréséül a MAGYAR SZABADSÁG ÉRDEMREND EZÜST FOKOZATA kitüntetést adományozta: Tatár Kiss Lajosnak, a Hajdú-Bihar mt. VB-elnökének, Kovatsics Gábornénak, Jóbaháza kt .VB-elnökének, Biró Lászlónak, Nyíregyháza mt. VB-elnökének,Fekszi Istvánnak, a Szabolcs-Szatmnár mt. VB-elnökének. JambrikJózsefnek. Gerendás kt. VB-elnökkjének. Bakos Istvánnak, a Veszprém mt. VB-elnökének. Varga Jenőnek, a Bács-Kiskún mt. VB-elnökhelyettesének. Papp Sándornak,a Csongrád mt. VB-elnökének.Pogacsics Károlynak, a Zala mt.VB-elnökhelyettesének. FekécsImrének, a Zala mt. VB mezőgazdasági oszálya vezetőjének. Mester Sándornak, a Fejér mt. VB-elnökhelyettesének. Sárközi Bernátnak, kt. VB-elnöknek (Vas megye). Palkó Sándornak, a Baranya mt VB-elnökének. HermannKárolynak. rt. VB-elnökhelyettesnek (Baranya megye). Takács Józsefnek. a mohácsi rt. VB-elnökének. Simek Árpádnak. Komló vt.VB-elnökének Jónás Jánosnak. Kisújszállás vt. VB-elnökének. (Papp Jánosnénak. a Szolnok mt. , VB személyzeti osztálya vezetőjeinek. Tóth Istvánnak, a Borsod mt. , VB-titkárának.' Vincze Józsefnek. 'Ózd vt. VB-elnökhelyettesének.Dezső Józsefnek. Budapest I. kerületi tanács .VB-elnökének. VargaAndrásnak. a kormánytitkárság Tanácsszervek osztályvezetőjének. A MAGYAR SZABADSÁG ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATA ) kitüntetést adományozta: / Keresztes Károlynak, Debrecen v.vt. VB-elnökhelyettesének. MénesJánosnak. Debrecen vt. VB-elnökének. Lévai Sándornak. Hajdúböszörmény vt. VB-titkárának. (Kiss Imrének, a Hajdú-Bihar mt. VB-elnökhelyettesének, Bariba Jánosnak, a Hajdú-Bihar megyei tanács VB-elnökhelyettesének. dr . SoltészGyörgynek, a Hajdú-Bihar mt VB-jogtanácsosának. VaszlavakJózsefnek, Bai kt. VB-elnökének.Rozgonyi Lászlónak, Karancslapuitő kt. V-titkárának. HerencsényiJózsefnek, a salgótarjáni rt. VB mezőgazdasági osztálya vezetőjeinek. Mravik Jánosnak. Szirák kt. VB-elnökének. Funk Józsefnek, a Gy бг-Sopron mt. VB-elnökhelyezesének. Téli Istvánnak, a GyőrSopron mt. VB ipari osztálya veetőjének. Kiss Ferencnek, a Győr- Sopron mt. VB művelődési előadójának. Halmos Ferencnek, a mosonmagyaróvári rt. VB-elnökének, Vitéz Antalnak. Mosonmagyaróvár rt. VB-elnökhelyettesének. Dömötör Gézának, a győri rt. VB-elnökének, Németh Józsefnek. Répcevis kt. VB-titkárának, Papp Gyulának, Hegyeshalom kt. VB-elnökének. Bozsó Jánosnak, Kistormás kt. VB-elnökének. Bercsényi Vincének, a bonyhádi rt. VB-elnökének. dr. Gulyás Jánosnak, a Tolna mt. VB-főorvosának. Hornok Istvánnak, a Tolna mt. VB- elnökhelyettesének. Pintár Antalnak, a szekszárdi rt. VB-elnökhelyettesének. Kollonay Bélának, a Szabolcs-Szatmár mt. VB-elnökhelyettesének. Telekdi Károlynak, a nyíregyházi rt. VB mezőazdasági osztálya vezetőjének. Ргекора Istvánnak. Nyíregyháza rt. VB oktatási osztálya vezetőjének. Sándor Józsefnek, a szeghalmi rt. VB-elnökének. Dumitrás Mihálynak, az orosházi rt. VB-elnökének. Vizi Bélának, a mezőkovácsházi rt. VB ipari és műszálai csoport vezetőjének. B. Tóth Pálnak. Lőkösháza kt. VB-elnökének. Kasza Mihálynak. Végegyháza kt. VB-elnökének. Balla Andrásnak. Békésszentandrás kt. VB-elnökének. Polecska Józsefnek. Tótkomlós kt. VB-elnökhelyettesének. Kormos Jánosnak. a tapolcai rt. VB mezőgazdasági osztálya vezetőjének. Szurgyi Jánosnak. Zirc kt. VB-elnökhelyettesének. Bartyik Máriának. a Veszprém mt. VB állattenyésztési csoport vezetőjének. Hergovics Jánosnak. a Veszprém mt. VB-dolgozójának. Ditrói Józsefnek. Veszprém vt. VB-elnökének. Moravetz Lajosnénak. Veszprém vt. VB-dolgozójának. Földi Jánosnak, a kiskunhalasi rt. VB-elnökének. Ország Sugár Benőnek. Jánoshalma kt. VB-tagjának. Pilharc Mártonnak. Csikéria kt. VB-elnökének* Bene Andrásnak! a Bács-Kiskun mt. VB mezőgazdasági osztálya főagronómusának. Kiss Ferencnek, a bajai rt. VB-elnökhelyettesének* Cseh Lászlónak, a Bács-Kiskun mt. VB-titkárának. id. Folcz Antalnak, Baja vt. VB ipari osztálya vezetőjének. Vass Imrének.. Hódmezővásárhely rt. VB-elnökének. dr. László Györgynek, a Csongrád Int. VB egészségügyi osztálya vezetőjének. Szabó Istvánnak, a Csongrád mt. VB oktatási osztálya csoportvezetőjének. Tóth Szilveszternének. Zákányszék kt. VB-elnökének. Palotás Péternek. Szőreg kt. VB-elnökének. Kraics Sándornak, az aszódi rt. VB-elnökének. Bogár Istvánnak. Galgagyörk kt. VB-titkárának. Mátyás Boldizsárnak, a Pesti mt. VB tervosztálya vezetőjének. Demeter Jánosnak. Budakalász kt. VB-titkárának. Ferenczi Illésnek. Zsámbék kt. VB-titkárának. Szűcs Zoltánnak, a ceglédi rt. VB-elnökhelyetesének. Ádám Mihálynak, a Pest mt. VB adminisztratív csoportvezetőjének. Béri Jánosnénak. Ácsa kt. VB-elnökének. Gombár Sándornak. Sári kt. VB-n (Folytatás a 2. oldalon)