Tanácsok Lapja, 1960 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1960-01-14 / 1. szám
Ara 1.20 Ft. XI. ÉVFOLYAM. ti • I 1960. JANUÁR 14. Zalaszentgrót — tsz-község Végrehajtó bizottságunk megbízásából egy számunkra örömteli hírről számolhatok be szerkesztőségüknek. Zalaszentgrót község — a zalaszentgróti járás székhelye — december 21-én termelőszövetkezeti község lett. Ezzel a ténynyel Zala megye első járási székhelyközsége lett termelőszövetkezeti község. Egy hét alatt 351 család, 383 taggal választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját és 1650 hold területtel belépett a községünkben már 10 éve jól működő „Új Barázda” Tsz-be. Ennél szebb karácsonya községünknek még nemigen volt és mi mindnyájan bizakodva tekintünk 1960 elé. Zalaszentgróton egyénileg dolgozó parasztságunkon kívül jó néhány magánkisiparos is működött még, főleg kőművesek, ácsok, tetőfedők, bádogosok, villanyszerelők, cementárukészítők, stb. tehát építőipari jellegű szakiparosok. Bár senki sem szólt „maszek” mivoltuk miatt, a parasztság lelkesedése őket is elragadta és elhatározták, hogy ők sem dolgoznak tovább egyénileg, hanem alakítanak egy vegyesipari ktsz-t és ők is a szocialista szektorban keresik a boldogulás útját. Ezzel a ténnyel Zalaszentgróton minden termelés szocialista szektorban történik a jövőben. Számunkra az új év valóban egészen új esztendőt ígér és mindnyájan igyekszünk, hogy e sokat ígérő esztendő reményei valóra is váljanak. Ehhez mi, a községi tanács VB dolgozói legjobb tudásunkat, a legodaadóbb munkánkat adjuk. Székelyhídi Vilmos VB-titkár Az MSZMP VII. kongresszusának irányelvei lassan, de biztoosan eljutnak a „címzettekhez”, hazánk legtávolabbi, a közlekedéstől legjobban kieső falvaiba is. A rádiót hallgató, újságot olvasó, televíziót néző és általában minden okosra, jóra éles füllel figyelő parasztságunk is egyre élénkebben tárgyalja a kongresszus velünk foglalkozó anyagát. Vidéken jártunkban kétséget kizáróan megállapítottuk, hogy mind a könyvtárak, mind a földművesszövetkezeti és városi könyvesboltok az utóbbi évek legnagyobb könyvsikerének könyvelik el a Kossuth Könyvkiadó gondozásában közkinccsé tett kongresszusi anyagot. Szigili Márton véleménye — Olyan ez a kongresszus —— mondta nekem Aldebrő értelmes, bíróviselt öregje, Szigili Márton bácsi —, mint egy óriási, az ég tudja, hány személyre terített családi asztal, amelyhez pár évenként eljönnek a család tagjai. Kádár János elvtárs olyan házigazda, aki ismeri a vendégeit, tudja, ki mit szeret. — Magának, Márton bácsi, Kádár elvtárs beszédeinek mely része tetszett legjobban? — Én minden szavát elolvastam. Persze, hogy elolvastam, mikor ilyeneket mond... — s szemöldöke felől mosolygós szemére ereszti sok dioptriás szemüvegét és mint a kártyás a kártyát, megpergeti az asztalon fekvő újsághalmot és kihúz egy Népszabadságot s már olvassa is: „De a magyar paraszt nem fél már a termelőszövetkezetektől, nem fél az államtól, bízik a pártban. Mitől fél tehát? Attól, hogy a termelőszövetkezetben rossz vezetőt kap. És őszintén szólva, elvtársak, ettől kell is egy kicsit tartani. Hiszen, amilyen brigádvezetőt kifog magának a tsz-paraszt, aszerint alakul a helyzete, élete. Mert azt, elvtársak, még valahogy csak fel lehet bírni egy ideig, ha mondjuk a Központi Vezetőség titkára vagy valamelyik miniszter „nehéz” ember. De ha a brigádvezető ilyen, azt nem lehet sokáig birni.” — Na — tolja vissza az okulárét eredeti helyére, a szemöldöke fölé —, ilyeneket mond ... Ezután az van írva, hogy derültség és taps. Az ilyen okos és amellett humorosan elmondott szavakon valóban csak jóízűen derülni, az ilyennek csak tapsolni lehet. Akárcsak én mondtam volna, — aztán nevetgélve hozzáteszi:— ha ilyen okos lettem volna. Egyhangú„igen!“ Elbúcsúztam Márton bácsitól, hogy a hivatalosan is illetékesektől kérdezzem meg: mi a véleményük Kádár elvtárs beszédének arról a részéről, ami annyira megragadta Szigili Márton bácsi képzeletét? Az aldebrói tanácsházán Senperger Márton elvtárs vbelnök és Zám Sándor elvtárs vb-titkár válaszolnak a kérdésre és a csak a napokban termelőszövetkezeti községgé alakult Aldebrő lakosságának többi problémájára. Amint a beszélgetés során kiderült, Szigili Márton bácsi helyesen tapintott a legfontosabb pontra. Ugyanis a törvényesség legszigorúbb betartása mellett lefolyt szervezési munka nem egészen két hét alatt hozta meg a nagy változást. Arra a kérésre, hogy: legyünk-e termelőszövetkezeti község, egyhangú igen volt a válasz. Ám ellentét támadt a régi és új tsz-tagok között a vezetés kérdésében. Erre az újonnan belépett, zömében jómódú középparasztok egy igen jelentős csoportja a belépést attól tette függővé, hogy ők önálló termelőszövetkezetet alakíthassanak. Ilyen kéréssel keresték fel a tanácsot jó egynéhányan a legjobbak közül. A küldöttség a szervezés második vasárnapján kereste fel a község vezetőit. A tanácsházán tartózkodó Bukucs József elvtárs, a járási pártbizottság másodtitkára bekapcsolódott a beszélgetésbe. Közösen magyarázták meg a gazdáknak, hogy a tsz-demokrácia legsúlyosabb megsértése volna, ha bárki is meg akarná akadályozni, hogy új tsz-t alakítsanak. Kezdjék meg a szervezést, a pártbizottságtól és a tanácstól minden támogatást megkapnak. A küldöttség tagjai ezt megértették és mielőtt elindultak volna szervező útjukra, valamennyien aláírták a belépési nyilatkozatot, mondván, hogy hogyan szervezzenek, amikor ők még nem tsz-tagok? Aldebrő: tsz.község Pár nap múlva a szervezés csaknem száz százalékos sikerrel be is fejeződött. Három egyéni paraszt kivételével a község minden dolgozó parasztja tsz-tag lett. Az új tsz-ben megkezdődött a belső szervezés. Hamarosan kiderült, hogy az újonnan belépett középparasztok nem tudnak megállapodni a vezetés kérdésében. Akik az első fő kérdésben, abban, hogy szövetkezzünk-e, egyek voltak, a második fő kérdésben csaknem kenyértörésre vitték a dolgot. A községi vezetők megbecsülésre méltó ereje és tudása itt kevésnek bizonyult. A járási tanács járási pb-tagokkal felerősített csaknem egész apparátusa kezdte meg az „új természetű” agitációt. Mind a régi, mind az új tsz-tagokat házról házra keresték fel, hogy megmagyarázzák: ilyen körülmények között, a torzsalkodással, huzakodással csak azt érik el, hogy elvesztegetik a leghasznosabb időt. Lassan aztán megtört a jég. A két „tábor” megegyezett. Az elnök a régi Új Élet elnöke, Tarnóczi Márton marad, a brigádvezetőket pedig azonnal meghirdetett közgyűlésen megválasztják. A községet hét brigádkörzetre osztották. A közgyűlésen megint új hangok jelentkeztek. A régi tsz-tagok, akik atig tíz százalékát tették ki a mai termelőszövetkezeti község tagságának, a legtöbb brigádvezetői beosztást a saját tagjaiknak kérték. A „szóvivők” azt hangoztatták, hogy csak ilyen körülmények között mennek bele az egye(Folytatás a 2. oldalon) ф фф Rövid laónika Aldebresz községgé válásáról A tartalomból TARTALOM ÉS FORMA A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS KEZDEMÉNYEZÉSÉRŐL (3—3. oldal) A HIVATALI MÓDSZEREN TÚL (3. oldal) LÁTOGATÓBAN MIKSZÁTH Kalmán földjén (4. oldal) B. POLEVOJ: OROSZORSZÁG MÉLYÉN (4. oldal) VÁROS a maka tövében (5. oldal) NEGYVENEZREN — AZ EZÜSTKALÁSZOS JELVÉNYÉRT (7. oldal) LEVELEZŐINK ÍRJÁK (8. oldal) — Hát lányom, akkor mi is belépünk ... — döntötte el a töprengés, számolgatás után B. Kovács Zsigmond 19 holdas hévizgyörki gazda, hogy belép a Dózsa Tszbe. A számvetés ,azt ígéri, nem járnak rosszul. «» Mi benne vagyunk — adott rá kezet Turóczy Gábornak, a községi tanács elnökének. Turóczy elvtárs pedig a község többi vezetőjével együtt járta a falut, s higgadt, okos szóval, meggyőző érvekkel segített meggyorsítani azt a folyamatot, amelynek eredményeként először a telhintélyesebb, jobb módú gazdák, majd a falu többi gazdái is elhatározták: az új esztendőt új élettel, a szövetkezetben kezdik. I . A községnek 2900 lakosa van. 1959 őszéig 230 hold földön 28 tsz-tag gazdálkodott. A VII. pártkongresszus után az egyéni gazdák is egyre többet foglalkoztak a szövetkezés gondolatával. S a számolgatások hamarosan tetté értek: a tsz előkészítő bizottság rövidesen 500 család belépési nyilatkozatát számlálhatta össze, akik mintegy 3000 hold földön kezdik a közös gazdálkodást. Az első közgyűlés a megnövekekedett Dózsa Tszben közösen dönt már a nagy közös gazdaság ügyeiről a tsz tagsága — Hévízgyörk tszközség lakossága: 2. 4