Tanácsok Lapja, 1962 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1962-01-11 / 1. szám

Ы лЛ\о ХП1, ÉVFOLYAM Ara 1,20 Ft yvAV~ ' j(J> 1963. JANUÄR 11. 1962 — már így írjuk az évszámot. Mit ígér az új esztendő? Nem jóslásra akarunk vállalkozni — csupán azokról a kísérleteid­ről, módszerekről, újdonságokról adunk hírt, amelyek az új évben a tanácsi munka változásait, fejlődését, s ezzel együtt a lakosság eredményesebb szolgálatát ígérik ... I Szabálysértési eljárás - „népi ülnökökkel" Szolnok Város Tanácsától jelentik. A hatáskör bővítése révén az utóbbi években nagyon meg­szaporodott a városi és já­rási tanácsok igazgatási osz­tályain működő szabálysér­tési előadók munkája. A perlekedésből, szóváltásból, érdekellentétekből fakadó bir­­tokháborítási ügyek s a ki­sebb lopások elbírálása a felek meghallgatását, a gyak­ran ellentmondó vélemények gondos tisztázását kívánja szabálysértési eljárás­­ nak pedig n­emcsak az a célja, hogy egy-egy ügyben a vétkest meg­büntessék, hanem az is, hogy a lakosságot nevel­je, s másokat visszatartson hasonló szabálytalanságok el­követésétől. Ezt pedig egy­­egy város vagy járás terü­letén a szabálysértési elő­adó képtelen megvalósítani a társadalmi erők segítsége nélkül. Éppen ezért a közelmúlt­ban elhatároztuk, hogy a szabálysértési eljárás lefoly­tatásába bevonjuk a tanács­tagokat, üzemi dolgozókat, a nőtanács tagjait, s a Haza­fias Népfront aktíváit. El­képzelésünket a társadalmi szervek teljes egyetértéssel fogadták. Az első ilyen tárgyalást is­ár megtartottuk: a városi tanács szabálysértési előadója a tanácstagok részvételével, „ülnökökkel” tárgyalta az az­napra kitűzött ügyeket. Az első sikeres tárgyalási nap tapasztalatai alapján a jö­vőben minden tárgyaláson két ülnök vesz részt, akik kérdéseikkel, hozzászólásaik­kal , javaslataikkal segítik az az ügyek tisztázását. A nagy élettapasztalattal rendelkező, politikailag képzett „ülnökök” további közreműködésétől a jövőben igen sokat várunk. E­zentúl a tárgyalásra ke­rülő ügyeket — mint a bíróságoknál — a vá­rosi tanácsháza hir­detőtábláján ismertet­jük. Az ítéletet hangos hír­adóval is közhírré tesszük. * Filmek • VB-nlés az iskolán * Az otthoni munkater­vek vitája • Próbán a színházban Lóczi László igazgató elvtárs írja a Veszprémi Államigazga­tási Iskola terveiről: Az új esztendőben a Veszp­rémi Államigazgatási Iskola munkájában is új színfoltok jelentkeznek. Az iskolán jelenleg csak köz­ségi vb-elnökök tanulnak. Saj­nos, a rendelkezésre álló 5 hó­nap nem elég ahhoz, hogy min­dent elsajátítsanak hallgatóink Az „ülnökök” már eddig is komoly segítséget jelen­tettek. Az új módszert az idén általánossá kívánjuk tenni. Bizonyos, hogy az új módszer mind az ügyek ér­demi intézése, mind a lakos­ság nevelése szempontjából eredményes lesz, abból, amit a községben tud­niuk kell. Ezért a legfontosabb tudnivalóikat kellett kiválaszta­ni, s állandóan keressük a ta­nítás, az oktatás leginkább cél­ravezető módszereit is. Az iskolán egyik legfőbb­­,tantárgya a termelőszövetke­zetek állami irányítása, a ta­nácsok és a tsz-ek kapcsola­tának tartalma és formája. Az idén gyakran visszük a hall­gatókat a megye szövetkezetei­be, ahol ezeket a kérdéseket a gyakorlatban is tanulmányoz­zuk. Már az előző évben kiala­kultak ezeknek a látogatások­nak szervezési tapasztalatai. A szövetkezetek látogatása után behívjuk a tsz és a tanács ve­zetőit és az iskolában újra megbeszéljük a tapasztalato­kat, leszűrjük a tanulságokat. Igen sok filmet kívánunk felhasználni az idén az okta­tómunkában. Azt tapasztaltuk, hogy az egész napi fáradságos tanulás könnyebb, ha az utol­só egy-két órában az anyaggal kapcsolatos filmet vetítünk. Igen jól leköti a figyelmet, s a hallgatók sokáig visszaemlé­keznek a látottakra. Általában gyakorlatiasabbá tesszük az oktatást. A tanács­­törvény és végrehajtási utasí­tásainak tanulmányozásakor megkérjük a balatonfüredi ta­nács végrehajtó bizottságát, hogy soron következő ülését az iskolán tartsa. A vb-ülés után a vb vezetőivel megbeszéljük a tapasztaltakat. Tanácsülések tanulmányozására kivisszük helyszínre a hallgatókat. A községfejlesztési tudnivalók ta­nulmányozását is a megye ilyen szempontból kiváló köz­ségeiben tervezzük. A jövőben többet kívánunk felhasználni a hallgatók koráb­bi, otthoni tapasztalatai­ból Az iskolán tanuló mintegy 120 hallgató januárban behozza az otthoni művelődési otthon munkatervét, valamint a mű­velődési kérdésekkel foglalko­zó tanácsülések beszámolóit, jegyzőkönyvi másolatait Eze­ket a művelődésügyi igazgatás tanulmányozásánál használjuk fel. Tervünk az is, hogy felke­ressük volt hallgatóinkat és anyagokat kérünk községük szövetkezeti fejlődéséről, a ta­nács működéséről, községfej­lesztéséről és ezeket szemlél­tető eszközökként felhasznál­juk. T .­­ Gondosan foglalkozunk a hallgatók — mint falusi veze­tők — erkölcsi tulajdonságai­nak formálásával is. Kísérlet­képpen bevezetjük heti egy órában a vezetés módszeréről és a vezető erkölcsi tulajdon­ságairól szóló osztályvezetői órát. Ezen az órán az osztály­vezető a hallgatók konkrét er­kölcsi nézeteiből, megnyilvánu­lásaiból kiindulva indít közös vitát egy-egy kérdésről. Tapasztalatunk az, hogy még mindig sok vezető fél a nyilvá­nos szerepléstől, lámpaláza van, nem talál megfelelő kap­csolatot hallgatóival. Ezért gyakrabban „szerepeltetjük” a hallgatókat. Januárban kiselő­adásokat tartanak az SZKP XXII. kongresszusának egy­­egy kérdéséről az osztály előtt. Az iskola tantervi anyagá­nak elsajátítása mellett gon­dot fordítunk hallgatóink ál­talános ismereteinek fokozásá­ra. Januárban harmincöt hall­gatónk vizsgázik az általános iskola VII—VIII. osztályának anyagából. Jó kapcsolatot tartunk a Pe­tőfi Színházzal. „A tizenegye­dik parancsolat” előadását hallgatóinkkal megnéztük és utána a színészek és hallgatók vitatkoztak — igen élénken — a drámáról. Tervünk, hogy ta­vasszal egy-két próbán tanul­mányozzuk a színház műhely­titkait is. Nem lesz rossz, ha néhány rendezési „titkot” is Csongrád megye új székhelye. Az Elnöki Tanács elrendelte, hogy Csongrád megye székhelye Szeged városában legyen. A megyei tanács az óév utolsó napjaiban át is költö­zött Hódmezővásárhelyről Szeged­re és 1962. január 2-án már az új székhelyen kezdték az új évet. A megye legnagyobb — s immár megyeszékhellyé előlépett — városa méltó otthonnal várta a me­gyei pártbizottságot, s a megyei ta­nácsot. A gyönyörű új épületben készítettük az év első interjúját dr. Papp Sándor elvtárssal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nökével. Papp elvtárs elmondotta: a megyei vezetőszervek Szegedre köl­tözése azt ígéri, hogy Szeged kultú­rája ezentúl elevenebben hat me­­gyeszerte. — Jósolni egyelőre nehéz lenne. Mi hisszük, hogy új székhelyünkön eredményesen tudunk dolgozni — mondotta dr. Papp Sándor elvtárs. A Szegedi Városi Tanácsnál Tari János elnökhelyettest kérdeztük meg: mit várnak a székhely meg­változtatásától? — Mindenekelőtt: a város továb­bi fejlődését. Az, hogy Szeged me­gyeszékhely lett, új rangot ad a vá­visznek haza tarsolyukban hallgatóink. Szabadidőben a Balaton és a Bakony szépségeit kívánjuk megmutatni elsősor­ban nógrádi, Pest megyei és alföldi hallgatóinknak. Bízunk benne, hogy az új tervek megvalósítása újabb eredményeket hoz az új esz­tendőben.­rosnak. Szeretnénk ehhez méltóan fejleszteni Szegedet. A távlati ter­vek szerint tovább kívánjuk bővíte­ni a szállodahálózatot, fedett uszo­dát építünk, s hasznosítani kíván­juk a termálvizet. — A megyei tanács és a városi tanács — folytatta Tari elvtárs — eddig is együttműködött a kulturá­lis kérdésekben. Bizonyos, hogy a megye ezentúl még jobban segítsé­günkre lesz olyan országos jelentő­ségű események rendezésében, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok. Sze­ged megyeszékhellyé válása azt is kívánja, hogy — eddigi idegenfor­galmi törekvéseinkhez híven — még több figyelmességgel fogadjuk a városba érkezőket. Mind a megyei vezetők, mind Szeged város vezetői arra tö­rekszenek, hogy az együttműködés új lehetőségeivel élve munkálkod­janak Csongrád megye lakói javá­ra. (Dóczi) A hatemeletes új irodaház kimagaslik a városképből, s mostanában esténként Szegeden sokan sétálnak előtte ... ..­­ el RIPORTUNK А 2. OLDALON; Akik rátaláltak a HiztH­assápa HOGYAN FEJLŐDÖTT A BÉKÉS MEGYEI TANÁCSOK TEVÉKENYSÉGE? (2—3 oldal) zárszámadás előtt TISZAFÖLDVÁRON (3. oldal) JÁRÁSI VB-ÜLÉS — A KÖZSÉGBEN (4. oldal) BARÁTAINK ÉLETÉRŐL: AZ NDK ELSŐ SZOCIALISTA VÁROSA (4—5. oldal) SZOLGÁLNI a népet (5. oldal) SZAKADÉK (6—7. oldal) A VISSZANYERT BIZALOM ______________ (7. oldal)

Next