Tanácsok Lapja, 1962 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1962-01-11 / 1. szám
Ы лЛ\о ХП1, ÉVFOLYAM Ara 1,20 Ft yvAV~ ' j(J> 1963. JANUÄR 11. 1962 — már így írjuk az évszámot. Mit ígér az új esztendő? Nem jóslásra akarunk vállalkozni — csupán azokról a kísérleteidről, módszerekről, újdonságokról adunk hírt, amelyek az új évben a tanácsi munka változásait, fejlődését, s ezzel együtt a lakosság eredményesebb szolgálatát ígérik ... I Szabálysértési eljárás - „népi ülnökökkel" Szolnok Város Tanácsától jelentik. A hatáskör bővítése révén az utóbbi években nagyon megszaporodott a városi és járási tanácsok igazgatási osztályain működő szabálysértési előadók munkája. A perlekedésből, szóváltásból, érdekellentétekből fakadó birtokháborítási ügyek s a kisebb lopások elbírálása a felek meghallgatását, a gyakran ellentmondó vélemények gondos tisztázását kívánja szabálysértési eljárás nak pedig nemcsak az a célja, hogy egy-egy ügyben a vétkest megbüntessék, hanem az is, hogy a lakosságot nevelje, s másokat visszatartson hasonló szabálytalanságok elkövetésétől. Ezt pedig egyegy város vagy járás területén a szabálysértési előadó képtelen megvalósítani a társadalmi erők segítsége nélkül. Éppen ezért a közelmúltban elhatároztuk, hogy a szabálysértési eljárás lefolytatásába bevonjuk a tanácstagokat, üzemi dolgozókat, a nőtanács tagjait, s a Hazafias Népfront aktíváit. Elképzelésünket a társadalmi szervek teljes egyetértéssel fogadták. Az első ilyen tárgyalást isár megtartottuk: a városi tanács szabálysértési előadója a tanácstagok részvételével, „ülnökökkel” tárgyalta az aznapra kitűzött ügyeket. Az első sikeres tárgyalási nap tapasztalatai alapján a jövőben minden tárgyaláson két ülnök vesz részt, akik kérdéseikkel, hozzászólásaikkal , javaslataikkal segítik az az ügyek tisztázását. A nagy élettapasztalattal rendelkező, politikailag képzett „ülnökök” további közreműködésétől a jövőben igen sokat várunk. Ezentúl a tárgyalásra kerülő ügyeket — mint a bíróságoknál — a városi tanácsháza hirdetőtábláján ismertetjük. Az ítéletet hangos híradóval is közhírré tesszük. * Filmek • VB-nlés az iskolán * Az otthoni munkatervek vitája • Próbán a színházban Lóczi László igazgató elvtárs írja a Veszprémi Államigazgatási Iskola terveiről: Az új esztendőben a Veszprémi Államigazgatási Iskola munkájában is új színfoltok jelentkeznek. Az iskolán jelenleg csak községi vb-elnökök tanulnak. Sajnos, a rendelkezésre álló 5 hónap nem elég ahhoz, hogy mindent elsajátítsanak hallgatóink Az „ülnökök” már eddig is komoly segítséget jelentettek. Az új módszert az idén általánossá kívánjuk tenni. Bizonyos, hogy az új módszer mind az ügyek érdemi intézése, mind a lakosság nevelése szempontjából eredményes lesz, abból, amit a községben tudniuk kell. Ezért a legfontosabb tudnivalóikat kellett kiválasztani, s állandóan keressük a tanítás, az oktatás leginkább célravezető módszereit is. Az iskolán egyik legfőbb,tantárgya a termelőszövetkezetek állami irányítása, a tanácsok és a tsz-ek kapcsolatának tartalma és formája. Az idén gyakran visszük a hallgatókat a megye szövetkezeteibe, ahol ezeket a kérdéseket a gyakorlatban is tanulmányozzuk. Már az előző évben kialakultak ezeknek a látogatásoknak szervezési tapasztalatai. A szövetkezetek látogatása után behívjuk a tsz és a tanács vezetőit és az iskolában újra megbeszéljük a tapasztalatokat, leszűrjük a tanulságokat. Igen sok filmet kívánunk felhasználni az idén az oktatómunkában. Azt tapasztaltuk, hogy az egész napi fáradságos tanulás könnyebb, ha az utolsó egy-két órában az anyaggal kapcsolatos filmet vetítünk. Igen jól leköti a figyelmet, s a hallgatók sokáig visszaemlékeznek a látottakra. Általában gyakorlatiasabbá tesszük az oktatást. A tanácstörvény és végrehajtási utasításainak tanulmányozásakor megkérjük a balatonfüredi tanács végrehajtó bizottságát, hogy soron következő ülését az iskolán tartsa. A vb-ülés után a vb vezetőivel megbeszéljük a tapasztaltakat. Tanácsülések tanulmányozására kivisszük helyszínre a hallgatókat. A községfejlesztési tudnivalók tanulmányozását is a megye ilyen szempontból kiváló községeiben tervezzük. A jövőben többet kívánunk felhasználni a hallgatók korábbi, otthoni tapasztalataiból Az iskolán tanuló mintegy 120 hallgató januárban behozza az otthoni művelődési otthon munkatervét, valamint a művelődési kérdésekkel foglalkozó tanácsülések beszámolóit, jegyzőkönyvi másolatait Ezeket a művelődésügyi igazgatás tanulmányozásánál használjuk fel. Tervünk az is, hogy felkeressük volt hallgatóinkat és anyagokat kérünk községük szövetkezeti fejlődéséről, a tanács működéséről, községfejlesztéséről és ezeket szemléltető eszközökként felhasználjuk. T . Gondosan foglalkozunk a hallgatók — mint falusi vezetők — erkölcsi tulajdonságainak formálásával is. Kísérletképpen bevezetjük heti egy órában a vezetés módszeréről és a vezető erkölcsi tulajdonságairól szóló osztályvezetői órát. Ezen az órán az osztályvezető a hallgatók konkrét erkölcsi nézeteiből, megnyilvánulásaiból kiindulva indít közös vitát egy-egy kérdésről. Tapasztalatunk az, hogy még mindig sok vezető fél a nyilvános szerepléstől, lámpaláza van, nem talál megfelelő kapcsolatot hallgatóival. Ezért gyakrabban „szerepeltetjük” a hallgatókat. Januárban kiselőadásokat tartanak az SZKP XXII. kongresszusának egyegy kérdéséről az osztály előtt. Az iskola tantervi anyagának elsajátítása mellett gondot fordítunk hallgatóink általános ismereteinek fokozására. Januárban harmincöt hallgatónk vizsgázik az általános iskola VII—VIII. osztályának anyagából. Jó kapcsolatot tartunk a Petőfi Színházzal. „A tizenegyedik parancsolat” előadását hallgatóinkkal megnéztük és utána a színészek és hallgatók vitatkoztak — igen élénken — a drámáról. Tervünk, hogy tavasszal egy-két próbán tanulmányozzuk a színház műhelytitkait is. Nem lesz rossz, ha néhány rendezési „titkot” is Csongrád megye új székhelye. Az Elnöki Tanács elrendelte, hogy Csongrád megye székhelye Szeged városában legyen. A megyei tanács az óév utolsó napjaiban át is költözött Hódmezővásárhelyről Szegedre és 1962. január 2-án már az új székhelyen kezdték az új évet. A megye legnagyobb — s immár megyeszékhellyé előlépett — városa méltó otthonnal várta a megyei pártbizottságot, s a megyei tanácsot. A gyönyörű új épületben készítettük az év első interjúját dr. Papp Sándor elvtárssal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökével. Papp elvtárs elmondotta: a megyei vezetőszervek Szegedre költözése azt ígéri, hogy Szeged kultúrája ezentúl elevenebben hat megyeszerte. — Jósolni egyelőre nehéz lenne. Mi hisszük, hogy új székhelyünkön eredményesen tudunk dolgozni — mondotta dr. Papp Sándor elvtárs. A Szegedi Városi Tanácsnál Tari János elnökhelyettest kérdeztük meg: mit várnak a székhely megváltoztatásától? — Mindenekelőtt: a város további fejlődését. Az, hogy Szeged megyeszékhely lett, új rangot ad a vávisznek haza tarsolyukban hallgatóink. Szabadidőben a Balaton és a Bakony szépségeit kívánjuk megmutatni elsősorban nógrádi, Pest megyei és alföldi hallgatóinknak. Bízunk benne, hogy az új tervek megvalósítása újabb eredményeket hoz az új esztendőben.rosnak. Szeretnénk ehhez méltóan fejleszteni Szegedet. A távlati tervek szerint tovább kívánjuk bővíteni a szállodahálózatot, fedett uszodát építünk, s hasznosítani kívánjuk a termálvizet. — A megyei tanács és a városi tanács — folytatta Tari elvtárs — eddig is együttműködött a kulturális kérdésekben. Bizonyos, hogy a megye ezentúl még jobban segítségünkre lesz olyan országos jelentőségű események rendezésében, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok. Szeged megyeszékhellyé válása azt is kívánja, hogy — eddigi idegenforgalmi törekvéseinkhez híven — még több figyelmességgel fogadjuk a városba érkezőket. Mind a megyei vezetők, mind Szeged város vezetői arra törekszenek, hogy az együttműködés új lehetőségeivel élve munkálkodjanak Csongrád megye lakói javára. (Dóczi) A hatemeletes új irodaház kimagaslik a városképből, s mostanában esténként Szegeden sokan sétálnak előtte ... .. el RIPORTUNK А 2. OLDALON; Akik rátaláltak a HiztHassápa HOGYAN FEJLŐDÖTT A BÉKÉS MEGYEI TANÁCSOK TEVÉKENYSÉGE? (2—3 oldal) zárszámadás előtt TISZAFÖLDVÁRON (3. oldal) JÁRÁSI VB-ÜLÉS — A KÖZSÉGBEN (4. oldal) BARÁTAINK ÉLETÉRŐL: AZ NDK ELSŐ SZOCIALISTA VÁROSA (4—5. oldal) SZOLGÁLNI a népet (5. oldal) SZAKADÉK (6—7. oldal) A VISSZANYERT BIZALOM ______________ (7. oldal)