Tangazdaság, 1985 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2,30 FT 1985. JANUÁR 1 Új évúj feladatok Immár hagyománya a Központi Bizottságnak, hogy az esztendő utolsó heteiben értékeli a gazdaság előmenetelét, életkörülményeink alakulását, és mérleget von teendőinkről. Most is így történt, ez olvasható ki az MSZMP december 4-i üléséről kiadott közleményből. Az olvasó természetesen leginkább arra kíváncsi, hogy számára — a magánembernek s az állampolgárnak — mit hozott ez az év, mire számíthat 1985- ben? Nos, az, aki a gazdaság folyamatait rendszeresen értékeli, legelőször azt állapíthatja meg, hogy 1979-től, a tudatosan vállalt visszafogás évei után, most először mutat a gazdaság gyorsuló növekedést. A Központi Bizottság által nyilvánosságra hozott tények ezt így fogalmazzák meg: „A nemzeti jövedelem az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2—2,5 százalékkal emelkedik. A költségvetés hiánya a tervezettnek megfelelően mérséklődik. Az ipari termelés az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2,5—3 százalékkal nőtt. Bővül az ipari termékek kivitele, a belföldi értékesítés. A mezőgazdasági termelés mintegy 5 százalékkal nőtt, melés a tervezett a gabonatej15 milliót meghaladja, az állatállomány magas, a takarmányellátás kielégítő. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása 1 százalékkal nőtt.” Mindez azt jelenti, hogy az ország erőt gyűjtött, s ha nem is gyorsan, de immár képes arra, hogy megalapozza a reális ütemnövekedést, a nagyobb fejlődési dinamizmust. Figyelemreméltó: bár az idei év sem volt könnyű az ellátás szempontjából — hiszen változatlanul az export lehetséges növelése, az importtal való takarékosság határozta meg teendőinket — az áruellátás nem romlott — sőt, bizonyos területeken tovább javult, illetve megőrizte már ismert erényeit. Élelmiszerekből kiegyensúlyozott kínálatot nyújtottak az üzletek, az áruellátás hibái, feszültségei — így az építő- és tüzelőanyag, egyes tartós fogyasztási cikkek időszakos hiánya — ellenére az állampolgárok pénzüket arra költhették, amire szükségük volt. Bonyolult megoldásokat, új módszereket is alkalmazott a kereskedelem, ennek révén a választék az egyes területeken tovább bővült. A kedvező jelenségek mellett — persze — továbbra is akadtak makacsul kitartó gondok. Így például az, hogy egyes ipari alágazatokban (gépipar) nem emelkedett, hanem csökkent az export, másutt, a könnyűiparban a minőségi hibák zavarták mind a tőkés, mind pedig szocialista országokba jutó kivitelt. Nem volt kedvező az idén a külpiaci helyzet sem, például az élelmiszerárak tartósan alacsonyan alakultak. Ennek hatásai kellemetlenül érték élelmiszer-gazdaságunkat: jelentősen nőtt ugyan exportja, bevételei viszont alig emelkedtek. Ugyancsak figyelmeztető a lakásépítésben — kivált a fővárosban — mutatkozó két kedvezőtlen vonás. Az építőipar elmaradt a kívánt mennyiségű lakások átadásával, mindemellett az építési költségek, a lakásárak az elfogadhatónál is magasabbra szöktek. A Központi Bizottság mégis joggal állapította meg, hogy a gazdaság összességében a főbb gazdasági céloknak megfelelően fejlődik. Ez az idei teljesítmény megalapozza a jövő évi munkát, lehetővé teszi, hogy a kedvező folyamatokat kiterjesszük, a gazdaság fejlődése tovább gyorsuljon. Mindez a jövő évi tervhez készült javaslatban így szerepel: a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékkal, a belföldi felhasználás 1—1,5 kal, az ipari termelés százalék3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 1—1,5 és az egy lakosra jutó jövedelem 1,5—2 százalékkal emelkedik. Mit jellemzi ezt a feladatot? Mindenekelőtt az, hogy tovább kell folytatni erőfeszítéseinket a külső egyensúly javításáért, megőrzéséért, valamint a gazdaság értéknövelő teljesítményének képességének, emeléséért. Ennek révén — s a belső egyensúly konszolidálásával — s a teljesítmények gyors javításával — meg kell állítani a reálbérek csökkenésének folyamatát, tovább szilárdítva a szociális biztonságot. Lényegében folytatódik tehát az a munka, az a gazdaságpolitikai irányvonal, amelyet 1979 óta vall magáénak az ország. Nincs abban sem különbség, hogy a gazdaságpolitikai eszközrendszer tovább korszerűsödik. Az 1985. január elsejével életbe lépett új szabályozók feltehetően újabb lendületet adnak az önálló vállalkozó szellemű magatartásnak. A Központi Bizottság közleménye mindezen túl — ismét csak hagyományosan — azt is tudatta a társadalommal, hogy vállalt programunk végrehajtásának megvannak a garanciái. Nehéz, sokszor feszültséggel teli időszakokon túljutva sikerült elérkezni ahhoz a ponthoz, amikor erőfeszítéseink eredményei az értékelhetőbb előrelépésben is megmutatkoznak. Tudatta, hogy ez a program érdemes az egész társadalom bizalmára. Tisztességesen Az országgyűlés 1984. évi őszi ülésszakán, még októberben fogadta el a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló jogszabályt. Mint ismeretes, gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, egyszersmind piacszabályozáson alapuló mechanizmusában alapvető érdekek fűződnek ahhoz, hogy gazdasági kapcsolatokban hatékonyan lehessen fellépni a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formájával szemben. Mindeddig azonban a hatályos jogszabályokban nem voltak kielégítőek a védekezés eszközei. A Polgári Törvénykönyv ugyan alapelvként deklarálta a tisztességtelen gazdálkodás tilalmát, részletes szabályok azonban még nem voltak. Több magas szintű jogszabály természetesen tartalmazott előírást, amely alkalmas olyan volt néhány tisztességtelen gazdasági tevékenységforma elleni fellépésre. Így például lehetőség volt a jó hírnév védelmére, korábban is tiltott volt a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, és a tisztességtelen haszon szerzése. Ezek a jogszabályok azonban nem egységes elvek alapján, és nem azonos időben készültek, így nem nyújtottak igazán hatékony védelmet. Az októberben elfogadott törvény nem egyszerűen a tisztességtelen versenyről szól, hanem megtilt mindenfajta tisztességtelen gazdasági tevékenységet, és lehetővé teszi az ilyen magatartásformák elleni határozott fellépést is. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy piac működőképességének megteremtése, fenntartása nemcsak a piacon fellépők, az ott gazdasági tevékenységet folytatók feladata, a törvény a piacfelügyeletet gyakorló országos hatáskörű szervekre bízza a rendelkezések betartása feletti őrködést. A törvény megszüntetését követően konferenciát rendeztek a korszerűsített gazdasági viselkedési szabályok megismerésének és befogadásának megkönnyítésére. A konferencia céljai között a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmát szolgáló jogszabályok, és az kérdéscsoporthoz tartozó gazdasági ismeretek, tudnivalók megismertetése, konzultációk keretében történő feldolgozása szerepeltek. Ennek nyomán a konferencián elsősorban műszakigazdasági szakemberek jelentek meg, vezetők és ügyintézők egyaránt. Az, hogy a vállalkozás és a verseny előtérbe került a világgazdaságban végbemenő folyamatok által előidézett, lényegében elkerülhetetlen fejlemény, amelyen aligha lathatunk — azt viszont váhtozmegtehetjük, és feladatunk is megtenni, hogy felvilágosítással, a tényleges gazdasági élet szempontjaihoz és kez alkalmazkodó követelményeia gazdálkodókhoz szóló jogpropagandával is segítsük a változások befogadását, a megváltozott feltételekhez való gyors és hatékony alkalmazkodást. JHinihti kedves öhoLónknak imiuímjckluu. gazdag, h&hlőg új uztmd&t kumiuink. Területi tűzvédelmi vetélkedő 1984. december 18-án Hajdúszoboszlón zajlott az állami gazdaságok területi tűzvédelmi vetélkedője, melyet az Állami Gazdaságok Országos Központja megbízásából a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság és Hajdú-Bihar megyei tűzoltóparancsnokság rendezett. A terület 40 meghívott állami gazdasága közül 37 küldte el nevezését, s 30 gazdaság vett részt a vetélkedőn, köztük gazdaságunk csapata is. A 3 fordulós, kieséses rendszerű, egész napos vetélkedőn végig az élmezőnyben szerepelt a csapat, s mindig előkelő helyről jutott tovább a következő fordulóba. A vetélkedő végén gazdaságunk csapata a Hortobágyi Állami Gazdaság csapatával holtversenyben a 3. helyen végzett. Ezután villámkérdések sorozatával döntötték el a sorrendet, s a szerencse a Hortobágyi Állami Gazdaság csapatát segítette. Végeredményben a Nizsalóczki József, Karafa Ferenc, Andó Csaba, Losonczi Károly összeállítású csapat a vetélkedő előkelő 4. helyét szerezte meg, s kis szerencsével az országos döntőn is képviselhette volna gazdaságunkat. A csapat sikeres szereplése Fintor Károly tűzvédelmi ügyelő felkészítő munkáját felis dicséri. A gazdasági vezetés is maximális segítséget nyújtott a felkészüléshez, biztosította a vetélkedőn való részvétel feltételeit. Puskás János gépkocsivezető szabadságát megszakítva sietett a csapat segítségére, s juttatta célba a csapatot. Reméljük, a felkészülés során megszerzett, felfrissített szakismeret a gazdaság tűzvédelme, elsősorban a megelőzés területén kamatozni fog. Gratulálunk a csapat tagjainak a sikeres szerepléshez. Téli könyvvásár A karácsonyi ajándékozás megkönnyítése érdekében gazdaságunk gyulatanyai kerületében, a sertéstelepein, Iloma-tanyán, az apagyi telepen és szakszolgálati állomáson könyva árusításra került sor. A legújabb kiadású szépirodalmi, szakirodalmi, politikai könyvek találkoztak a dolgozók ízlésével. Különösen nagy volt a választék a gyermekkönyvekből és a szépirodalmi kiadványokból, ezek a könyvek fogytak leginkább. A mezőgazdasági szakkönyvek is mindig gazdára találnak a könyvárusítások során, így történt ez most is. A politikai könyvek közül különösen népszerű volt a Bibliai kislexikon, a Gazdaságpolitikai kisszótár és az Ifjúsági kislexikon. A szakácskönyveknek mindig nagy sikerük van, s a nők szívesen vásárolnak szabásvarrással, hímzéssel, horgolással foglalkozó kötésselkiadványokat. A téli könyvvásár alkalmával gazdaságunkban megközelítőleg 10 ezer forint értékű könyv talált gazdára. A következő könyves akcióra február hónapban, a mezőgazdasági könyvhónap idején kerül sor. Raktárbővítés Ilonatanyán Bár még most kezdődik az igazi tél, de már készülni kell a tavaszi, nyári kampánymunkákra. Ezt segíti az a raktárbővítés is, amely a múlt év december közepére készült el Ilona-tanyán, ahol a gépek különböző tartozékait tárolják majd. A szín borítását a tangazdaság ácsbrigádja végezte.