A Tanító, 1977 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1977-05-01 / 5. szám

Nekünk, a mai kor emberének természetes az, hogy írott vagy szó­beli üzenetünket, pénz- és egyéb kül­deményünket a posta elviszi minde­nüvé. Vajon hogyan fejlődött ilyen töké­letessé ez az üzenetközvetítő és szál­lító vállalat? A 9—10 éves kis olva­só megkaphatja rá a választ Szent­­iványi Jenő: A postának mennie kell című művéből. A szerző, a könyv 17 fejezetében — térben és időben — óriási utazásra viszi olvasóit, s aki vele tart, egyik ámulatból a másikba esik. Ki hitte volna, hogy mindig vol­tak postások? Már az ókorban is élet, halál függött gyors híradásuktól. Eb­ben az időben például a görögöknél az állami hírvivők babérkoszorús gyorsfutók voltak — a sportverse­nyek győztesei. A rekord — a kora­beli feljegyzések szerint — 250 km 24 óra alatt! A postának út kellett! A terjeszke­dő római birodalomban erre a célra 6000 km utat építettek, ahol már ké­nyelmes utasszállító postakocsik is közlekedtek. A mongol kánok vágtázó lovas postásai a kötelességteljesítés, a pontosság, a hűség példaképei épp­úgy, mint a Titanic luxushajó vagy az 1960-as chilei földrengés posta­tisztjei. És mennyi furcsaság! — Gólyalá­bakon járó kézbesítő Franciaország ingoványos vidékein. — Hol jár te­vén a postás és hol zebufogaton, ku­tyaszánon, repülőn? — Hordó a Jó­­reménység­ fokán stb. A szerző e remek ismeretterjesztő könyvben l­eírja egy levél útját is; megismerteti a gyerekeket a pénzes­­utalvány, a csomag, a távirat, a te­lefon, a rádiótelefon, a telex, s a vi­deotelefonnal is — felvillantva az automata posta jövőjét. Szantiványi a posta „kalandos” vi­lágtörténeti fejlődésére vonatkozó adatokat természet- és társadalomis­meretekkel hozza gyermekköreibe és hiteles kortörténeti epizódokkal szí­nezi mondanivalóját. S miközben tu­dásuk bővül, gazdagodik — az epizó­dok, példák halmazából — maguk is felmérik, hogy mit jelent a rend, a pontosság, a kötelességteljesítés, a hősies helytállás, az emberi összefo­gás. Emberek, milliók életét ment­heti meg egy hajszálpontosan, töké­letesen végrehajtott feladat, mit je­lent az elszigeteltség, s a társas érint­kezés megannyi lehetősége. E nagyszerű ismeretterjesztő könyv, mely a nevelés valamennyi területét felöleli és lehetőségeit is kiaknázza, bizonyos földrajzi és tör­ténelmi ismereteket feltételez, de a szerző mindezekről olyan meseszerű­en ír, hogy bátran ajánljuk a 3—4. osztályos gyerekeknek, kiket Hege­dűs István kifejező színes illusztrá­ciói kísérnek el a különleges utazá­sokra. (MÓRA) K. GY. A közkedvelt Bölcs Bagoly-sorozat legújabb kötetéből Amiről a puszta mesél érdekes történelmi és földraj­zi ismeretekkel gazdagodhatnak az olvasni szerető gyerekek. Kiss Tamás debreceni költő ezúttal idegenvezetőként a világhírű magyar pusztára, a Hortobágyra viszi kis ol­vasóit. Érdekes természeti és társa­dalmi ismereteket nyújt a puszta ro­mantikus múltjáról. Megtudhatjuk hogyan lett a hajdani virágzó falvak, ringó búzamezőik, viruló tölgyerdők borította tájból őspuszta, pásztorok, parkászok, betyárok birodalma, mely különös és varázslatos, egész Európá­ban egyedülálló. De megismerhetjük a puszta mai életét is, különleges nö­vény- és állatvilágát, sőt képet ka­punk első nemzeti parkunk biztató jövőjéből is. A puszta szépségét Petőfi Sándor fedezte fel, s aki elolvassa e könyvet, az a költő szemével látja a puszta tavaszi zöldjét, nyári fényjátékait, szétverte őszi páráit, végtelen hóme­zőit. Fény derül a délibáb csodálatos rejtélyére, idegenül csengő tájszavak­ra, sok-sok hagyományra, különleges szerszámok rendeltetésére, halászok, csikósok, pásztorok magyaros öltözé­kére. A múltat, a jelent és a jövőt Berki Viola csodálatos képei keltik életre. Elkápráztató a puszta növény- és ál­latvilágának szépsége, gazdagsága, a táj és a rajta élő emberek élete. A könyv nem tartozik a könnyű olvasmányok közé, mégis lenyűgöző. Forrás, amelyből olyan ismeretet és élményt meríthetnek a gyerekek, mely hazaszeretetüket táplálja. A 4. osztályosok kiegészítő olvasmányait gazdagíthatjuk a Móra Kiadó ezen kötetével. Második kiadásban jelent meg a Bölcs Bagoly-sorozat Nyolclábú va­dászok című kötete, melynek szerző­je Turcsányi Ervin. Izgalmas vadászatokon vehet részt minden kis olvasó, ha elfogan­ja az író meghívását, aki a nyolclábú va­dászok bemutatására indul unoka­­öccsével. Megfigyeléseiket a padláson, a vi­rágos réten, a liget bokrosaiban és a tó vizében végzik. Közben elleshetik a kis olvasók a pókoktól a hálószö­vés mesterségét, szemügyre vehetik pompás rajzolatú testüket, szemta­núi lehetnek izgalmas harcaiknak, melyet ellenségeikkel folytatott csa­tákban vívnak a nyolclábú vadászok. A megfigyelés eredményeként ki­derül, hogy milyen nevetséges és ok­talan az iszonyodás ezektől a nagyon hasznos és érdekes állatoktól. Réber László művészi gonddal ké­szített színes illusztrációi segítik a szerzőt abban a szándékában, hogy kedvet ébresszen a gyermekekben a pókok megfigyelésére, megismerésé­re. Remélhetőleg minden olvasó azzal az elhatározással teszi le ezt a köny­vet, amivel Laci: Nem fogom többet bántani a pókokat! (MÓRA) N. M. turcsányi ervin-réber lászló NYOLCLÁBÚ VADÁSZOK

Next