Tanító, 1995 (33. évfolyam, 1-10. szám)
1995-01-01 / 1. szám
2 „Törvényeimben egy szebb jövőnek alapjait raktam le...” 1868-ban a magyar országgyűlés báró Eötvös József kultuszminiszter előterjesztésére népoktatási törvényt alkotott, melyben többek között elrendelte állami tanítóképzők felállítását, így kezdte meg működését 1869-ben a főiskola jogelődje a Budai Állami Tanítóképezde, 3 éves képzési idővel, középfokú intézményként. Az iskolaalapítók nagy súlyt helyeztek az európai népoktatás megismerésére, ezért több jeles és tudós tanárt küldtek egyéves tanulmányútra Svájcba és Németországba. Ilyen tanulmányút után kapott igazgatói kinevezést a budai képző történetének kiemelkedő alakja Gyertyánffy István, aki a kultuszminiszter szándéka szerint a magyar fővárosban (Buda és Pest 1872-ben egyesült) központi minta-tanítóképzőt épített ki. A budai állami tanítóképző hamarosan a pedagógusképző műhelyek élvonalába került, s a legmagasabb körök figyelmét is felhívta, maga I. Ferenc József magyar király is látogatást tett az intézményben, 1886 májusában. Az intézet oktatói elismert alakjai voltak a magyar pedagógiai közéletnek, és a XX. század első felében komoly befolyással bírtak a magyar oktatáspolitika alakulására. Már ekkor megszületett a felsőfokú (akadémiai) tanítóképzés terve, de ennek megvalósítására csak 1959-ben került sor. Az intézmény 1975-ben nyerte el a főiskolai rangot. Az óvodapedagógusok képzése 1968-ban 2 éves képzési idővel indult meg, felsőfokú, de nem főiskolai végzettséget adott. Ma már az óvodapedagógus szakon is 3 éves a képzési idő, és a végzettek főiskolai oklevelet nyernek. A főiskola jelenlegi központi épületében 1911 óta folyik a képzés. Az eredeti kupolás, homlokzati díszítésű épület és a hozzá tartozó hatalmas kert a II. világháborúban jelentősen megrongálódott, helyreállítása azonban nem az eredeti tervek szerint történt. E régi központi épülethez 1982-ben építették hozzá a gyakorlóiskolát, majd 1990-re új épületszárnnyal bővült. A főiskola alapvető egységei a tanszékek. Ebben a szervezeti keretben dolgoznak a főállású oktatók (tanársegédek, adjunktusok, docensek, tanárok) és szükség szerint a meghívott előadók, vendégoktatók. A tanszékek kötelező — a tantervben meghatározott tantárgyakat (tantárgycsoportokat) és hozzájuk kapcsolódó módszertani ismereteket, továbbá választható stúdiumokat oktatnak, és minden félévben indítanak különböző, a tantervben nem szereplő, de a képzési célt szolgáló foglalkozásokat is. A speciális szakképzésnek megfelelően - aminek fő jellemzője a gyakorlatra orientáltság és a sokoldalúság — a főiskolán a következő tanszékek működnek: a Neveléstudományi Tanszék a pedagógiai és pszichológiai tantárgycsoportot gondozza, ide értve a neveléstörténet és az oktatástechnológia stúdiumokat is; a Társadalomtudományi Tanszéken a filozófia, az etika, a szociológia, a közgazdaság és politikaelmélet, Magyarország története a XIX-XX. században, és a művelődéstörténet tárgyakat oktatják; a Magyar nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatja az anyanyelvi tárgyakat és módszertanokat, ide értve a gyermekirodalmat, a XX. század világirodalmát és a beszédművelést; a Matematikai Tanszék a matematika és módszertan a tantárgycsoportot, továbbá informatikát oktat; a Természettudományi Tanszék a természettudományi tárgyakat és a kapcsolódó módszertanokat gondozza, és foglalkozik az egészségtan, illetve a természetvédelem témaköreivel is; az Ének-Zenei Tanszék, a Vizuális Nevelési Tanszék és a Testnevelés Tanszék megnevezéséből adódóan oktatja szaktárgyait és módszertanukat; az Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék a kötelezően választható idegen nyelv tanítására is jogosító nyelvi stúdiumokat oktatja; a Továbbképzési és Szabadművelődési Központ tanszéki jogállású szervezeti egység, amely a könyvtárhasználati ismeretek, a technika és tantárgy pedagógiája tárgyakat oktatja, továbbá a szabad művelődés témakörében a fakultatív tárgyak bő választékát kínálja. Ennek a szervezeti egységnek - tanszékközi együttműködésen alapuló - további feladata a már működő pedagógusok továbbképzése és kiegészítő képzése, a különböző oktatási szolgáltatások megtervezése, összehangolása, gyakorlati lebonyolítása; az Oktatástechnikai Stúdió tanszékközi szervezeti egység. VHS rendszerben dolgozik, többrétű funkciót tölt be. Mivel zártláncú tévéhálózat köti össze a tantermekkel, a videotéka csaknem 300 kazettányi anyagát az oktatásban fel lehet használni. A 3 kamerával működő stúdiószoba alkalmas arra, hogy tanítási órákról videofelvételek készüljenek. Az úgynevezett tükörszobából a jelöltek az egyidejűség élményével figyelhetik a tanítást, a felvételek pedig az utólagos elemzést teszik lehetővé. A stúdió munkatársai rendszeresen rögzítik a főiskolai élet eseményeit, ünnepeit, a tanárok és a hallgatók munkáját, így válik a korszerű technika a Főiskolán folytatott oktatás-képzés szerves részévé. A Gyakorló Általános Iskola és a Gyakorló Óvoda a főiskola keretén belül nagy önállósággal látja el közoktatási feladatait, és egyben a gyakorlati képzés fő színtere is. Az iskolai és az óvodai gyakorlatok jelentős óraszáma és a magas hallgatói létszám miatt a főváros sok általános iskolája és óvodája segíti a gyakorlati képzést.