Tarjáni Acél, 1961 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1961-01-05 / 1. szám
= It VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLjETEK! gyarán A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ÁRA: 30 FILLÉR 1961. JANUÁR 5. £*-~•** MVM í KOMOLY FELADATOK ELŐTT * (OB) Senki sem vonjhatja kétségbe: mi is részesei vagyunk annak a határtalan, lelkesedéstől fűtött küzdelemnek, amely a második célkitűzéseinek ötéves terv sikeres megvalósításáért folyik országszerte. Amikor az• Minisztertanács az 1962.. évi népgazdasági terv jól jó váhagyásáról tárgyalt és ’ | megállapította, hogy az >■ ipari termelés gyors ütem ■ ben emelkedik, hogy a ) korábbihoz képest 1961 [UNK] ben jelentősen javult a! tervszerűség, emelkedett a a >■ munka termelékenysége, s j" hogy célszerűbben hasz•nálták fel a beruházási ’ eszközöket, egy kicsit úgy éreztük, ezt rólunk, a Salgótarjáni Acélárugyár dolg [UNK] gőzeiről is mondják. Mert ’ a mi dolgozóink is nagy > ■ lelkesedéssel, akaraterővel ’ • küzdöttek az elmúlt év >. minden egyes munkanapjján, hogy a tervfeladatoknak megfelelően alakuljon 5 ■ a mennyiségi és minőségi jó termelés, hogy csökkenjenek a termelési költségek, 3 ■ s a beruházásból új üzelmet is létesítettünk. ’ ■ A megállás azonban j nem több, csak annyi volt, J ■ hogy az előzetes számvetés után összekoccintsuk a poharainkat, megünnepeltük az elmúlt esztendők gazdasági sikereit és máris i további meinket folytatjuk küzdelaz 1962-es évi népgazdasági terv maradéktalan teljesítéséért. Amikor a nagy országos tervet jóváhagyták, akkor a feladatokat úgy fogalmazták meg, hogy a szocialista ipar termelése az elmúlt év színvonalához képest 8 százalékkal emelkedik majd 1962-ben. Megállapították, hogy az ipar szerepe az új tervi évben tovább fokozódik, s egyre komolyabb feladatot kapunk a nemzetközi áru- i csere forgalomban. Éppen ezért a termelés emelését a legszorosabban egybe kell kapcsolni a műszaki fejlesztés feladatainak megvalósításával, a gyártmányösszetétel javításával, az egyes termékek korszerűsítésével. Nyomatékkal hívják• fel az ország összes ipari vállalatainak figyelmét,■ hogy az elmúlt évinél is nagyobb legyen a termi- szerűség, törekedjenek l; arra, hogy még egyenlegtesebbé váljék az áru kibocsátás. Olyan feladatot tűztek az ország ipari dolgozói elé, hogy a tervbe vett termelés emelkedésének két [UNK] harmad részét 1962-ben is 3 ■ a munka termelékenysége. emelésének útján kell biztosítani. De leszögezték, a ’ hogy a termelékenység ■ tervezett emelése megköveteli a létszám, a munka,■ norma, a bér és munkafel............................................. gyelem eredményeinek további szilárdítását, főként pedig a műszaki fejlesztés meggyorsítását és a termelés minden szintjén megfelelő műszaki intézkedések kidolgozását. Ezek rendkívül fontos útmutatások a mi számunkra is. Nálunk a második ötéves terv első évben, 1960-hoz képest 8,4 százalékkal kellett emelni a termelést. Az új tervévben viszont már több, mint 28 százalékkal kell túlteljesíteni az 1960. év termelési szintjét. Tehát csak a többtermelésre vonatkozó feladatok is komoly erőfeszítéseket követelnek üzemeink fizikai és műszaki dolgozóitól. Ezenkívül azonban komoly feladatokat jelent még a termelési költségek tervszerű csökkentése, az anyagnormák pontos betartásra. Minden tudásunkkal és igyekezetünkkel tehát törekedni, arra kell hogy olcsóbbá váljék a termelés. Ránk is vonatkozik az, hogy a munka termelékenységének emelésével, a fajlagos anyagfelhasználás megjavításával, általában a fokozott anyagtakarékossággal a termelési költségszintet az egész minisztériumi iparágban 1,9 százalékkal kell csökkenteni. E feladatok jó megoldásának egyik legfontosabb feltétele, hogy gyárunk területén is kivétel nélkül mindenhol emelni kell a vezetés színvonalát. Olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a megkívánt ütemben növekedjen a termelés. Olyan műszaki intézkedéseket kell életbe léptetni, amelyek elősegítik, hogy a termelés fokozása minél nagyobb mértékben a termelékenység növekedéséből adódjon, hogy a jobb munkaszervezés következtében csökkenjen a ráfordítási idő, a korszerűbb technológiák alkalmazásával gazdaságosabbá váljon a termelés. Komoly feladatok előtt állunk. Arra van tehát szükség, hogy a fizikai és műszaki dolgozók összefogva a egyetértésben, legteljesebb egy akarattal tevékenykedjenek az új tervfeladatok sikeres megoldásán. A párt és szakszervezeti aktivistáknak viszont olyan légkör kialakítására kell törekedni, amelyben tudatossá válik a dolgozók törekvése. A politikai tartalommal megtöltött munka cége is dicsőséget hoz mindannyiunk számára, a ■ tervek valósággá válnak , és felgyorsult léptekkel haladhatunk a szocialista Magyarország felé. *£ Egy nappal előbb A martinkemence legutóbbi meghibásodása nem valami szerencsés időpontban jelentkezett a TMK építészeti részlege számára. Már csak azért sem, mert az év vége felé kőműveseink leterheltsége olyan nagy volt,hogy csak igen gondos körültekintéssel, és szevezett irányítással lehetett a munkákat jól elosztani. Ehhez a munkatorlódáshoz hozzájárult a martinkemence meghibásodása is, amelynek javítása normális körülmények között rendszerint 3 napot vett igénybe. Kőműveseink nem tettek ugyan felajánlást, de érezték a felelősség súlyát, hogy a martinkemence mielőbbi megjavítása az évvégi nagy termelési hajrában segítséget nyújthat. Büszkén jelentették, hogy december 23. helyett december 22-én 22 órára befejezték martinkemence javítását és befűtésre átadták. Ez az egynapos előny durván számolva 20—24 tonna folyékony acélt jelentett a népgazdaságnak. Üzemünktől 1962-ben sok fiatal készül a Szovjetunióba Az utóbbi években fiataljaink már nemcsak a hazai tájakat, üdülőket, nyaralókat keresték fel, hanem egyre többben tettek látogatást úgy a baráti, mint a nyugati kapitalista államokban. Egyegy évben ezen fiatalok száma vállalatunknál ezidáig 50—60 fő volt. Az 1962-es évben az Ifjúsági Expressz Utaztató Vállalat újból több országba szervez társasutazást. Az utazások új módon vannak megszervezve, megoldva. Egyes megyék meghatározott útvonalakat, országokat kapnak, ahová elküldhetik fiataljaikat. Az 1962-es évre Nógrád megye a következő országokba szervez csoportos utazásokat: Szovjetunió: Moszkva, Leningrád, Kiev, Szocsi városaiba, Csehszlovákia: Magas-Tátra, Kassa, a Német Demokratikus Köztársaság, Zwickau, Karl Marx Stadt. Jelenleg üzemünknél az a tapasztalat, hogy a külföldre jelentkezők legnagyobb része a Szovjetunióba kíván ellátogatni. Erőt, egészséget, gazdag munkagyőzelmeket! — Az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága levele üzemünk dolgozóihoz — Az új esztendő alkalmából az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága levelet küldött a Salgótarjáni Acélárugyár Nagyüzemi Pártbizotságának, s kérte, hogy a levélben foglalt jókívánságokat ismertessék az üzem dolgozóival és vezetőivel. A levél így hangzik: „A Nógrád megyei Végrehajtó Bizotttság nevében kívánjuk, hogy a szocializmus felépítéséért folyó harcban tovább fokozzák munkájukat. A munka termelékenységének emelésével, az önköltség csökkentésével és a műszaki fejlesztés színvonalának emelésével teljesítsék az ötéves terv 1962. évi terv-előirányzatait. Ennek megvalósulásáért fejlesszék tovább a különböző termelési mozgalmakat. Lelkesítse munkájukat az SZKP történelmi kongresszusa. jelentőségű XXII. Munkájukhoz, a nemes feladatok megoldásához boldog újesztendőt, erőt, egészséget és gazdag munkagyőzelmeket kívánunk. MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága”. Nem pihentek az év utolsó napjaiban sem újítóink Két nap alatt hét újítási javaslat Fogytak a lapok naptárunkban, s észre sem vettük, mikor az utolsó hét reánk köszöntött. Egyik ünneptől a másikig mindössze 4 munkás hétköznapunk volt és vége van az 1961. évnek is. Úgy képzeltük, hogy a két ünnep közötti idő már csak arra lesz jó, hogy a nagy hajrában elmaradt munkákat befejezzük és elkészítsük 1961. év eredményeiről a statisztikánkat. Tévedtünk. Szerdán és csütörtökön, 2 nap alatt 7 újítást nyújtottak be. Ezenkívül sokan kerestek fel bennünket, hogy menjünk le velük és nézzük meg, mit kívánnak még újításként megvalósítani, hogy könnyebben és termelékenyebben dolgozhassanak az új esztendőben. A december hónap, hogy igen mozgalmas és terhes volt, a rendezvények mellett kevés idő maradt a javaslatok intézésére. Sokszor munkaidőn túl dolgoztunk, hogy újítóinknak a még hátralévő újítási díját elszámolhassuk, hogy az ünnepekre szánt plusz kiadások az újítási díjból megtérüljenek. Volt olyan újítónk is, ki kórházban feküdt, s oda vittük a szerződést a betegágyához, hogy a 2500 Ft újítási díját megkaphassa, s legalább anyagilag ne érezze a család, hogy beteg a kereső apa. Az újítók ez évben „műsoron voltak”, ám a segítségben sem volt hiány. A párt és szakszervezet, de a gazdasági vezetők is mindent megtettek a mozgalom fellendítése érdekében. A helyi szakszervezet már az első negyedévben tanácskozásra hívta újítóinkat és egy délutánt betöltő vita keretén belül beszélték meg az 1961. évre előírt feladatokat. Később a SZOT és az SZMT rendezett újítási hónapokat, melyet nagyszabású megyei újítási kiállítás követett. Aki a kiállítást megtekintette, láthatta, hogy megyénk újítói egy év alatt milyen jelentős munkát végeztek. A kiállítást újítási tanácskozás követte. Vállalatunk az újítási mozgalom fejlesztése érdekében még anyagi áldozatokat is hozott, hogy a rendezvények sikerét biztosítsa. Az eredmény meg is volt. A benyújtott újítási javaslatokban még felül is múlták magukat újítóink. A pontos eredményeket legközelebbi számunkban közöljük majd. Kassai József Használjuk fel az elmúlt év tapasztalatait a minőség további javítására Lelkiismeretesebb munkát, fokozottabb ellenőrzést az új gazdasági év elejétől A szocialista iparban a minőség állandó javításának, a gyártmányok tökéletesítésének igen nagy jelentősége van. A szocialista ipar arra hivatott, hogy a népgazdaság szükségleteit meghatározott gyártmány fajtákkal elégítse ki, rendszeresen fokozva termelést és emelve a gyártamányok minőségét. A gyártmányok minőségének emelése egyike a szocialista vállalatok előtt álló legfontosabb feladatoknak. A gyártmány akkor tekinthető megfelelő minőségűnek, ha alkalmas a népgazdaság részéről jelentkező szükségletek rendeltetésszerű, maradék nélküli kielégítésére. Javult a minőség A Salgótarjáni Acélárugyár minőségi munkáját 1961. évben vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg: 1961. vállalat évhez viszonyítva a össz. selejtje súlyban 0,75 százalékról 1961. évben — a—XI. hónapok eredményét figyelembe véve — 0,56 százalékra csökkent. Éves szinten 1961. évet kb. 0,60 százalékkal zárjuk, figyelembe véve még a december havi selejtet, melyben a leltározásnál felszínre jövő selejtek is szerepelni fognak. Forint összegben a selejtalakulás szintén javult, mert az 1960. évi 0,67 százalékról 1961. év I—XI. hónapjainak az eredménye alapján 0,48 százalékot értünk el. A selejtcsökkenés úgy javítható, mint az anyag és a munkaselejtnél történik. Szépséghibája munkánknak, hogy a nem javítható anyagselejt viszont emelkedett az 1960. évi 0,25 százalékról 0,31 százalékra. Ennek oka, hogy a Huzalműnél 0,21 százalékról 0,33 százalékra, az Acélöntődénél az 1960. évi 0,82 százalékról 1961. I—XI. hónapokban 1,28 százalékra emelkedett a nem javítható anyagselejt. A MEO részéről önkritikával kell élni, mert huzalmas vonatkozásban az anyagátvétel munkája nem volt kielégítő, felülethibás rúdvasak és hengerhuzalok kerültek gyártásba, amit fokozottabb ellenőrzéssel csökkenteni lehetett volna. Acélöntödei minőségromlás Gyárrészlegeink selejtje 1960. évhez viszonyítva csökkent, kivételt csak az Acélöntöde képez, ahol az össz. selejt az 1960. évi 1,59 százalékról 1,91 százalékra emelkedett. Az I. félév selejtemelkedését a hosszú adag időknek tudtuk be, de meg kell állapítani, hogy a pakuratüzelés bevezetése sem hozott lényeges változást a minőség javításában. Véleményünk szerint a műszaki előírások kiadásánál, valamint a technológiai fegyelem betartásánál vannak a hiányosságok, amik a selejtemelkedésben jutnak kifejezésre. A minőségi előírások betartásához vállalatunknak fontos érdeke fűződik. A minőségi romlás miatt ugyanis a vállalat árbevétele és ezen keresztül eredménye csökken, mivel ugyanazon ráfordítással az alacsonyabb eladási ár miatt kisebb árbevételhez jut. Emellett tovább rontja a vállalat eredményét az a körülmény is, hogy gyengébb minőség esetén az osztályos árból további engedményt kell adóni és minőségi kötbérek merülhetnek fel. Vállalatunk esetében 1961. I—XI. hónapjaiban gyártott csökkentett értékű termékeinkre 2 493 000 Ft árengedményt kellett adnunk, melyből a kokillákra 2 180 600 Ft jut. Ez nem engedhető meg sem vállalati, sem népgazdasági érdekből. Attól függetlenül, hogy selejtünk 1960. évhez viszonyítva csokiként, az 1962. évben komoly feladatokat kell megoldani úgy a minőségjavítás, mint a selejtcsökkentés területén. A feladatok megoldásában részt kell venni vállalatunk minden dolgozójának, de elsősorban a műszaki dolgozóknak, a szocialista brigádoknak, hisz ezekben a brigádokban dolgoznak vállalatunk élenjáró dolgozói. Versenyzőink sokat tehetnek Fontosnak tartjuk gyárrészlegenként egy-egy példát megemlíteni a kiemelkedő selejtekből, azért, hogy a szocialista brigádok felajánlá(Folytatás a 3. oldalon) Új módon a A nehéz fizikai munkát — 100 kg-os huzalkarikák kézierővel történő emelését — szüntette meg Jancsik János és Tóth József 5. újítása. Fényépezőgépünkkel megörökítettük a régi és az új módszert. Mint képünkön is látható, az újítás lehetővé tette a nehéz fizikai munka kiküszöbölését, s a karikákat döntéssel lehet a motorlára juttatni. S ezt viszont egy ember is könnyen el tudja végezni.