Tarjáni Acél, 1968 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1968-01-05 / 1. szám

Élénk kritikai szellem a KISZ tagság összeírása során A közelmúltban fejeződött klubban a fiatalok, és akkor be KISZ-szervezetünknél a szívesen jöttek, mert tudták, tagösszeírás. A háromtagú hogy kellemesen tölthetik el összeíró csoportok 14 alapszer- szabadidejüket. Volt ehhez vezetné, közel 500 fiatallal azonban egy érdekes vele­folytattak beszélgetést. Ez al­kalommal néhány olyan ész­revételről írunk, amely a KISZ-tagoktól hangzott el és nem árt, ha esetleg a jövőben figyelembe veszi a nagyüzemi KISZ-bizottság a munkák végzésénél. „... Nagyon nehéz, vagy egyáltalán nem lehet szervez­ni ...” — mondja többek kö­zött az egyik vélemény. Per­sze hozzá ennek egyik teszi azt is, hogy fő oka, hogy a KISZ-vezetők nem minden esetben mutatnak példát, amely természetesen a tagság­ból érdektelenséget vált ki. A KSZGY-nél többek között szóltak arról, hogy az instruk­­tori hálózat kiépítése nem hozta meg a várt eredményt, mivel a nagyüzemi KISZ-bi­zottságtól kevés segítségett kap­nak. Az elbeszélgetések során fő kérdésként szerepelt a KISZ- klub kihasználatlansága, amely nemcsak a megfelelő program­­ hiányát tükrözi, hanem azt is, ahogy a bútorok, játékok és egyéb felszerelések eléggé kor­szerűtlenek. Sokan megjegyez­ték, hogy néhány évvel ezelőtt változatos, színes program alapján szórakozhattak a m­ény. A napi életben olyan változatos a program, hogy a KISZ-klub csak akkor lesz vonzó a fiatalok számára, ha ezt a jövőben felülmúlja. Egyesek, a KISZ szervezeti életével voltak elégedetlenek, és így vélekedtek: „Alapszer­vezetünk KISZ-tagjai jófor­mán alig ismerik egymást. Csupán a taggyűléseken lehet megtudni, hogy kik tartoznak közénk”. Foglalkoztak a fiata­lok az összeírás alkalmával a társadalmi munkaakciók vég­zésével is. Azt kérik, hogy a jövőben olyan munkákat is szívesen végeznének, melye­kért valami anyagi juttatást kapnak. A pénzösszeget, mely­hez így hozzájuthatnának ki­rándulásokra szeretnék fel­használni. Az összeírás alkalmával na­gyon sok ilyen és ehhez hason­ló javaslat hangzott el. Válla­latunknál azonban a KISZ- munka mindennek ellenére csak úgy javulhat meg és fej­lődhet tovább, ha mind a tag­ság, mind pedig az alapszer­vezeti és nagyüzemi vezetőség nagyobb lelkiismeretességgel, fiatalos lendülettel egyre töké­letesebben végzi majd el a KISZ-re váró feladatokat. TAR­JANI ACÉL Három évre szóló terv a népművelés szolgálatában Színvonalas, vonzó ismeretterjesztő előadások — Bővül a könyvválaszték — Klubösszejövetelek műsorral és filmmel Népművelési tervében három évre előre tervezte meg mun­káját a művelődési ház. A hosszú időre szóló terv termé­szetesen nem százszázalékos, hiszen három év alatt még szá­mos olyan esemény történik, melynek propagálása helyt kell hogy kapjon a kultúrmunká­­ban is. A népművelési tervet úgy állították össsze a műve­lődési ház dolgozói, hogy az tükrözze a vállalat előtt álló nagy rekonstrukciós és terme­lési feladatokat, jellege és te­hetsége szerint segítse is azok megvalósulását.­­ S bár az elkövetkező időben néhány részletében változhat még a terv, érdemes már most belelapozni: vajon milyen programot állít a népművelés szolgálatába a művelődési ház. Aktualitások — soron kívül Művelődési házunk „öreg” tapasztalatokkal rendelkezik már az ismeretterjesztés terén. Az eddigi sokszáz ismeretter­jesztő előadás a gyakorlatban bizonyította: minél szemléle­tesebbek, látványosabbak ezek az előadások, annál erőtelje­sebben vonzzák a hallgatókat is. A cél tehát az, hogy ezen­túl még több szemléltető anya­got, filmet, fotót használjanak fel, s ezáltal az eddiginél szín­vonalasabbá tegyék az ismeret­terjesztő előadásokat. Az isme­retté­­esztő tematika összeállí­­tásak­or arra törekedtek a mű­velődési ház dolgozói, hogy az előadások világnézeti, gazda­ságpolitikai, műszaki és álta­lános műveltséget növelő is­meretanyagot közvetítsenek. Különös érdeklődésre tarthat­nak számot azok a bel- külpo­litikai és technikai aktualitá­sok, amelyeket soron kívül, frissen iktatnak a programba, hogy az előadásokon résztvevő­ket a legújabb kérdésekben is tájékoztassák. A 3 év alatt 650 ismeretterjesztő előadás­­ megrendezését tervezik a mű­velődési ház dolgozói, és „goimbsar A művelődési ház könyvtára természetesen arra törekedik, hogy minél inkább növelje ol­vasótáborát. Ennek érdekében számos feladatot tűzött napi­rendre. Többek közöt bővíti az üzemi letéti könyvtárak állo­mányát, növeli a könyvtárt és a könyvet népszerűsítő rendez­vényeket. Központi helyen fog­lalkozik a vállalat szocialista brigádjai és az iparitanuló in­tézet közötti szorosabb kapcso­lat kiépítésével. Bővebb lesz a könyvválaszték a munkásautó­buszok várótermeiben levő letéti könyvtárakban, sőt a vi­déki dolgozók autóbuszain esetenként az újonnan érkezett könyvekről szóló tájékoztatót, kis ajánlófüzeteket osztanak szét. Nem hiányoznak termé­szetesen a programból az iro­dalmi vetélkedők, a munkás­­szállói irodalmi estek, s az író-olvasó találkozók sem. Legfontosabb feladatként ke­zeli a művelődési ház a szoci­alista brigádok kulturális ne­velését, annál is inkább, mi­vel a hármas jelszónak éppen a harmadik tagja az, amely még hatékonyabb szorgalma­zást igényel. Minden egyes brigádban kultúrfelelőst vá­lasztanak, akik összekötő ka­pocsként munkálkodnak majd. A színjátszó szakosztály úgy tervezi munkáját, hogy rö­iö­vid, könnyen mozgatható, úgy­nevezett „gumiműsorokkal” gyakran juthasson el a szoci­alista brigádokhoz, a munkás­­szállóba, a klubokba és a pat­ronált községekbe. Csupán 3—5 egész estét betöltő színházi be­mutatót tervez a szakosztály, a nagy műsorok helyett pedig sok egyfelvonásosat, jelenetet, iro­dalmi összeállítást. Az irodal­mi színpad például 10 össsze­ 1 több és jobb minőségű termék­állítás bemutatását vette prog­ramjába. Pázsyj klubálslst Színvonalasabbá és rendsze­resebbé kívánja tenni a klub­­foglalkozásokat is a művelődé­si ház. A pezsgő klubélet ki­alakítása már csak azért is na­gyon hasznos lenne, mert ezzel lehetőség nyílik arra, hogy az acélárugyári dolgozók szabad­idejükben baráti beszélgetésre, kulturált szórakozásra jöhesse­nek össze. A tervekben ifjú­sági, felnőtt, szocialista brigá­dok és nyugdíjasok klubjának megnyitása szerepel. A klub­összejöveteleken a szabadprog­ramok mellett baráti találko­zók, műsoros estek és filmve­títések is lesznek. A művelődési ház kedvelt profilja a gyermekfoglalkozta­tás. A jövőben gyermekszak­köröket elsősorban a fiatalok munkára nevelésére használ­ják fel. Működik majd barká­csoló, kémiai, technikai, iro­dalmi és táncszakkör. A mű­velődési ház dolgozói azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy megfelelő helyiség birto­kában az MHSZ szervezettel közösen rádiós, hajó és repü­lőmodellező szakkört is hoz­zanak létre. Mindezeken kívül számos olyan rendezvénysorozat lebo­nyolítására is sor kerül, mely a vállalat 100 éves és a műve­lődési ház 90 éves jubileumá­nak méltó megünneplését van hivatva. A­z új gazdasági mecha­nizmus elemeit — alapvető gondos előkészítés után — 1968-ban vezetjük be s a har­madik ötéves tervidőszak második fele egyben a gaz­dasági reform kibontakozta­tásának ideje lesz. A reform előkészületek során igen sok kémesről szó esett. Ilyen — a széles közvéleményt érdeklő — kérdés: a vállalati nyere­ség és az árszínvonal kapcso­lata is. Az új mechanizmusban a gazdasági tevékenység iránytűje, vállalati moz­gatója s egyúttal mércéje a nyereség növelése lesz. Nem­csak kérdésként, hanem ag­gályként is fel­merül: vajon ez a helyes vállalati törekvés hogyan hat majd az árszín­vonalra? A kérdést a nyereség új szerepe is alátámasztja: vállalati nyereség a múltban­ — és még ma is — csak né­hány vonatkozásban — a ki­fizethető nyereségrészesedés, a többletprémiumalap révén — érinti a vállalat dolgozói­nak személyi jövedelmét. Az új gazdasági mechanizmus­ban a nyereség sokkal tágabb területen és közvetlenül hat a vállalati gazdálkodásra. A nyereségből hozzák létre a vállalatfejlesztési alapot — a beruházások finanszírozá­sának forrását, — az úgyne­vezett részesedési alapot, — a személyi jövedelmek növe­lésének biztosítékát. A jövő­ben a vállalatok nem kap­nak bérfejlesztési alapot, prémium-alapot; év közben a béreket csak a részesedési alap terhére emelhetik, ebből kell fedezniök a prémiumot, az egyéb jutalmakat, az év végi nyereségrészesedést, a jóléti és kulturális kiadásokat. A nyereség szerepe több más tekintetben is megválto­zik. Eddig az ár — a termelő ár— jórészt automatikusan ga­rantálta a vállalat kiadásai­nak megtérülését, sőt a nye­reséget is. Az árképzés a vál­lalat minden költségét társa­dalmilag szükségesként is­merte el — akár az volt, akár nem — s a már „elis­mert” költségek csökkentése automatikusan létrehozta a vállalati nyereséget. Az új mechanizmusban az árakat a piac, a felhasználók értékítéletei is befolyásolják. jelenlegi merev és érzéketlen árrend­szer feloldásának az a célja, hogy az árak hívebben tükrözzék a terme­lés költségeit, s hogy a piaci szükséglet visszahasson a termelésre. Az árrendszer egyik fontos célját és felada­tát — a termelés és a szük­séglet kölcsönhatását — ta­gadnánk, ha azt állítanánk, hogy nem kell számolni egyes termelői árak mozgatásával, emelkedésével. A limit- és a szabadárak emelkedésének előnyös hatását a nyereségre aligha kell vállalati bizo­nyítani, ám a vállalati nye­reség nemcsak­ ílymódon, ha­nem az árak csökkentésével is növelhető. Miután a nyereségérdekelt­ség feltételeit több esztendőre állapítják meg, az a vállalat tevékenykedik gazdaságosan, amelyik a visszamaradó, a vállalatnál felhasználható nyereség un. tömegét, az egy főre jutó nyereség összegét növeli. A vállalati nyereség tehát akkor is növekszik, ha valamelyik cikk termelői árát csökkentik és abból nagyobb mennyiséget készítenek és értékesítenek. Ez az összefüg­gés — úgy hisszük — világos, de mi készteti ilyen üzleti politikára a vállalatokat? Az új gazdasági mechaniz­musban a vállalatok önállóan terveznek, — egyes kivételek­től eltekintve — az „export­terv” is megszűnik. Az un. tervlebontásos rendszerben nemcsak arra kaptak a vál­lalatok utasítást, hogy miből, és mennyit termeljenek, ha­nem a vevő „személyét” — beruházások, külkereskede­lem, belkereskedelem — is meghatározták. Most a fo­gyasztót, a vevőt is a vállalat­nak kell majd megtalálnia, a termelők rákényszerülnek, hogy termékeik számára pia­cot teremtsenek, azaz piac- és üzletpolitikát folytassanak. Jelenleg a termelési tevé­kenység kiindulópontja a terv és a rendelés; a jövő­ben a vállalatok termelési és gazdálkodási lehetőségeit el­sősorban az értékesítés szab­ja meg, minden ettől függ. A vállalatok kijelölt rendelők híjján kénytelenek egymással versenyezni, lesznek hogy piacot, termelésbővítési lehe­tőséget teremtsenek gyárt­mányaik számára. Mert igaz ugyan, hogy például a lakos­ság vásárlóképességét a nép­­gazdasági terv életszínvonal­­fejlesztési előirányzatai meg­határozzák, de fogyasztásá­nak­ban a összetételét — elsősor­textil- és ruházati cikkekben, tartós fogyasztási javakban — az ipari termé­kek korszerűsége, ára nagymértékben minősége, befolyá­solják. Az árak természetesen nem­csak a fogyasztási javak pia­cán hatnak a keresletre. Mi­után az új mechanizmus kooperációs termékekre és a a beruházási eszközökre, gépek­re is kiterjeszti a szakadara­­kat, az előbb említett ár­mechanizmus e területeken is hatni fog. z elmondottakkal ter­mészetesen nem azt kívántuk bizonyítani, hogy az új gazdasá­gi mechanizmusban a terme­lőket a piac elsősorban a nyereség forgalombővítéssel, árcsökkentéssel való növelésé­re vár­hat­ja. A vállalati nyere­ség — ahol a kereslet domi­nál és megegyezéses, vagy szabad árak vannak — az árak emelkedéséből is táplál­kozni fog, de ahol a kínálat a jellemző, ahol a forgalom és a termelés csak árcsökken­téssel tartható kellő szinten, vagy bővíthető, ott a vállala­ti érdek az utóbbi megoldás követését kívánja majd meg. Vállalati nyereség - a fogyasztó értékítélete A A 1968. január 5. Szilveszter — utó 300 üveg pezsgő —16 kg-os újévi malac Bátran elmondhatjuk, hogy a művelődési házban meg­rendezett szilveszteri bál ez alkalommal megyénk legna­gyobb tömeget megmozgató mulatsága volt. A művelő­dési ház valamennyi terme szinte zsúfolásig­­ megtelt, csaknem ezer ember gyűlt össze, hogy a szépen, ízlése­­sen fediszkett helyiségekben töltse a szilvesztert. Alaposan kitett magáért a Nógrád megyei Vendéglátó­­ipari Vállalat is. A szend­vicstől, kocsonyától és virs­litől kezdve mindenféle Hull rendelkezésre bocsátott, éj­félkor magasra hágott hangulat, durrogtak a pezs­­­yés Üvegek, kerek 300 üveg pezsgőt bontottak fel az új­év beköszöntésének tisztele­tére. A büféknél 45 ezer fo­rintos forgalmat bonyolítot­tak le. Az éjszaka fénypont­ja az éjféli tombolasorsolás volt, melynek során egy 16 kilogrammos újévi malac ta­lált gazdára. Forró volt a hangulat, har­sogott a jókedv, de mindvé­gig kulturáltan szórakoztak a szilveszterezők, és ami még külön örömet jelentett: most először sikerült érvényt szerezni a „belépés csak meghívóval” kikötésnek. Bűvészrevü a művelődési házban A neves bűvész, Krizsán Pá vezette­­ bűvész-trió vállala­tunk művelődési házába is el­látogat a közeljövőben. Január 24-én, délután 4 órás kezdet­tel Bűvészrevü címmel ifjúsá­gi előadást tart a trió. A bűvész­ délutánon zömmé Május 1. úti, a Bztahanov út Általános Iskola és a 211. Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet­e­ Szakközépiskola tanulói vesz­nek részt. A nemrégen meg Csehszlovákiában turnézó bű­vész-trió bizonyára sok kelM­mes percet szerez ifjú közön­­ségének az érdekes trükkök­kel, csalafinta megoldásokkal 1968! Új év, új remények, új elképzelések. Van, atu csa­ládot kivan alapítani. Mások pénzt raknak össze, és autóra, tv-re, vagy szamcaian egyeo inasra gyujtenek. 1'ooDen na­­zanK, vagy más orszagot, vad­­regenyes tájaiban, vízesései­ben, noxedte hegycsucsaiban kivannak gyönyorkodni. l'alan így lehetne sorom! ezer es vezgetek. Ebben az évben az ezer külonbozo melynek mindegyike törekvést, a célkitűzésem, hogy egy szo­­emoe- babútort megvehessek. Nem renkent változik. lesz könnyű, hiszen egy hat zönséget órás dolgozó nem keres vala­ Sokan most, az új évben mi sokat, de már régebben olyan követelményeket rá­­gyűjtögetek, és szüleim is se­ Mindenek előtt azt szeret­ném, hogy ha a sportoló­k­­­az eddiginél sokkal jobb játékkal örvendeztetném meg, és ami lényeges, ha nem is látványos gólokkal, de sok­masztanak önmagukkal szem­ gítenek a nagy gond megöl- kal terheljefil meg ’&z ezen: hnn Irnvin­ I­m­ Hoppbrin 7 “ - ben is, hogy roppan, körülte­­dásában, kintőbben dolgoznak majd fél hálóját. két állítanak elő, vagy éppen sok újat, nagyszerűt tervez­nek, alkotnak. Ez így is van rendjén, ezt kell mindannyi­­unknak tennünk. Vállalatunk dolgozói közül most néhányan véleményt mondanak arról, hogy mit ter­veznek, mit remélnek az sokat ígérő esztendőben. BERTA JÁNOS I. Azt szeretném, ha az új új, Új év, új kívánságokkal SZÁMELY ÉVA Mint mindenki, én is ter-68-as évet megfelelő ered­ménnyel tudjuk majd zárni. Nős vagyok, van lakásunk, időközben be is rendeztük. Most már csak gyermekre vágyunk feleségemmel együtt, amely gondolom ebben az évben új jövevényként örven­deztet majd meg mindkettőn­ket. Nincsenek kikötéseim, rajtam kívül, nagyon soknak, nincs megfelelő lakásunk. Azt várom az új esztendőtől, hogy vállalatunk ilyen irá­nyú kérésemet és igényemet STURMANN BÉLÁNÉ A második világháború idő­szakában rengeteg borzalmat éltünk át. Most, mint anya azt szeretném, ha végre meg­szűnnének a helyi náboruk, amely a nemzetközi helyzet enyhülését életünknek eredményezné. Jó és gyermekünk nevelésének egyik kritériuma az, hogy végre béke legyen a Földön! KORUHELY FERENC 1 Miiben Vagyam az, hogy feleségemmel együtt külföldre mehessünk. Én már jártam NDK-ban. Idehaza — mivel van autóm — már eléggé szétnéztünk, így Jugoszláviá­ba készülünk, ahol a tenger­parton kívánunk eltölteni a hűs víz habjaiban néh­ány na­­pot. SOMOSKŐI ISTVÁN A KMP megalakulásának 50. vállalatunk fennállásának 100. és az Acélárugyár színjátszó csoportjának 80. évfordulóját ünnepeljük 1968-ban. Én mint kultúrmunkás — mivel lesz kuturális seregszemle is — úgy készülök, azt tervezem, hogy ebben a nagyszerű ün­nepségsorozatban a lehető legjobb rendezés mellett több nagyszerű műsort állítok majd össze, a dolgozók, vendégek számára. Remélem, a­hogy ezzel is hozzájárulok a közönség szórakoztatásához, idejének kellemes eltöltésé­hez. Demény LászlÓ ELŐD JÓZSEF NYERGES LÁSZLÓ LACZKÓ EDE Amikor megnősültem 1966- ban egy ideig távol éltem fe­leségemtől. Azóta Salgótarján­­ban szereztünk albérletet és közben bekapcsolódtam a KISZ által indított lakásépítési ak­cióba. Azt várom, hogy több tízezer forint befizetése­ után legalább májusban be­ mindegy, hogy fiú vagy lány költözhessek a háromszobás lesz, csak egészséges legyen, új lakásba. . . ANGYAL BARNABÁS SIMON SÁNDOR Elég hosszú ideje dolgozom Nagyobb terveket most nem a vállalatnál, 1966-ban meg­ gazdaságirányítási rendszer el­­szövök, azon igyekszem, hogy nősültem, csupán olyan jó évében minden szinten a munkahelyemen minden se- problémánk van, ami még végrehajtanák pártunk és kér­­hetőség kiaknázásával sok na­mányunk legújabb határozata­­gyan hasznos­­­ szervezést is, mert ez lesz a biztosítéka dolgozhassanak ki. Ha annak, hogy a dolgozók élet- ez sikerül, akkor ez színvonala tovább emelked- majd érződik a válla­ján­­lat tevékenységén úgy, hogy a majd kielégíti.

Next