Tarjáni Acél, 1971 (21. évfolyam, 1-53. szám)

1971-06-11 / 24. szám

2 Selejtezik az iratokat Tegnap kezdődött és a hó­nap végéig tart vállalatunk­­nál az idei iratselejtezés. Ezt a nagy munkát az idevonat­kozó KGM utasítás szerint évenként kell végrehajtani.­­A végrehajtása nagy gondos­ságot és figyelmet követel, hiszen az iratanyag megőrzé­sével, selejtezésével kapcso­latban különböző szabályok a mérvadók. Erre tekintettel, s a selejtezés egységes lebo­nyolítása érdekében igazgatói utasítás látott napvilágot. Az íratok selejtezését a Gazdasági Igazgatóság által kiadott jegyzék alapján vég­zik, amelyben szerepel az íratok megnevezése és meg­őrzési ideje. A selejtezésbe kijelölt iratokat a további intézkedésig összecsomagolva, irattárban elkülönítve őrzik. A selejtezésről az iratselej­­tezési csoportok jegyzőköny­vet vesznek fel. A kiselejte­zett iratanyagot a kellő jó­váhagyás után elszállítják a vállalattól. Grúz kutatók mikrobák se­gítségével tömörítik a laza talajt, ahol eddig a gátépí­tés nehézségeket okozott. Ezek a mikrobák anaerob baktériumok, amelyek oxigén nélkül is életben maradnak. A talaj felső rétegét gépek­kel eltávolítják, majd cellu­lóztartalmú hulladékanyagot, szalmát, vagy kukoricaszárat szórnak a helyére, s ezt az­tán földdel takarják be. Ked­vező életfeltételt teremt tíz anaerob baktériumok számá­­ra a talajon át a cellulóz­tartalmú rétegbe leszivárgó esővíz. A gyorsan szaporodó baktériumok eredményekép­pen tömör, vízzáró réteg alakul. TARJANI ACÉL [­ nemzetközi érdeklődés középpontjában A BUDAPESTI VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS 33 ország jelentette be részvételét — Tudományos igényességgel az ember és a természet kapcsolatáról — Irodalom, művészet, többfajta vetélkedés és turizmus a gazdag programban Augusztus 17-től szeptem­ber 30-ig tart az a vadászati világkiállítás, amelyet hazánk kezdeményezésére Budapesten rendeznek meg. Az érdeklő­désre jellemző, hogy 33 or­szág jelentette be részvéte­lét erre a világkiállításra. Huszonegy európai, két ame­rikai, három ázsiai és hét af­rikai ország közreműködésé­vel alakul ki, a példátlanul gazdag kiállítás programja. Ez a nevében vadászati kiál­lítás valójában többnek ígér­kezik annál, mint amit a rö­vid cím kifejezni képes. A neve azért foglalja magában csupán, a vadászat kifejezést, mert a többi bemutató felso­rolása hosszúvá tette volna az elnevezést. (j gazdag­ program Alapgondolata az „Ember és a természet” kapcsolata. Nemcsak a vadászat történe­tét, a vadgazdálkodást, a vad­védelmet, a művészet és va­dászat kapcsolatát mutatja be, de helyt ad a sporthor­gászatnak, a turizmusnak, különféle lovasrendezvények­nek, a kutya szépségver­senynek és általában mind­annak, ami az embert — va­lamiféle módon — összekap­csolja a természettel. A ma emberének rohamos életmódja, a városok zaja, karma, füstje, egyre jobban veszélyezteti egészségünket. Ezért fordul manapság mind több ember a természethez, hogy akár mint vadász, vagy természetjáró, de ha másként nem, legalább mint rendsze­res strandoló, felüdülést, megújulást nyerjen a termé­szetben, amelyet gyáraival, vegyszereivel­, legjobban maga az ember veszélyeztet. Mind szükségesebbé válik tehát a természet, az abban élő ál­latok, növények védelme. Nos, ez a természetvédelem az ember és a természet kapcsolatának mind sokolda­lúbb kifejezése, ez a „Vadá­szati Világkiállítás, Budapest 1971” legfontosabb mondani­valója. A vadgazdálkodási bemuta­tó például megismerteti vad­­gazdálkodásunk adottságait, jellegzetességeit, jelenlegi helyzetét, rendszerét, felszaba­dulásunk óta elért eredmé­nyeinket, fejlesztési tervein­ket. A magyar vadgazdálko­dási pavilon belső díszítésére — mintegy jelezve ezzel is szarvasállományunk bőségét és kiváló minőségét —, a gemenci vadgazdaság­­ban az elmúlt évben hulla­tott és begyűjtött 1400 darab agancsot használják fel. A­z aranyérmesek Bemutatja a főbb magyar­­országi vadfajokat, köztük a vízivadat, az apróvadat, élő­helyeinek kialakítását, a téli vadetetést, a dúvadak apasz­­tását, a vadmentő-berendezé­­seket. A nagyvadakat, szarvast, a dámvadat, őzet, a a muflont, a vaddisznót. Is­merteti a magyarországi tú­zokállományt, a vadegészség­ügyet, Magyarország vadgaz­dálkodási, vadászati, oktatási intézményeit. A trófeabemu­tató 250 darab aranyérmes szarvasagancsot, mintegy 160 darab őz-, 20 darab muflon- és körülbelül 100 vaddisznó­­trófeát sorakoztat fel a láto­gatók elé. A természetjárás irodalma világszerte hatalmas. Ebből ad majd ízelítőt az a nemzet­közi könyvkiállítás, amelyre a vadászati világkiállítás alkal­mával kerül sor. A kötetek között szakkönyvek, ismeret­­terjesztő kiadványok, útile­írások egyaránt szerepelnek. Eddig már számos európai és tengerentúli ország jelentette be részvételét. Mintegy 6000 darab könyv kiállítását ter­vezik. A Nemzetközi Filatelista Szövetség védnöksége alatt nagyszabású bélyegkiállításra kerül majd sor, „100 éves a magyar bélyeg” címmel Szépművészeti Múzeumban és a a MABEOSZ új székházában szeptember 4—12. között. E kiállításra beküldött vadá­szati, halászati és általában a természet szépségeit ábrá­zoló bélyegeket a vadászati világkiálítás területén mutat­ják be az érdeklődő filate­­listáknak. A vadászati kiállí­tásra új bélyegsorozat jele­nik meg, amely a hazánkban őshonos vadfajokról készül. A világkiállítás területén működő postahivatal alkalmi bélyegzőt használ. A világkiállítás ideje alatt az Ernst Múzeumban fotó­­művészeti kiállítás lesz. A fe­kete-fehér és színes fotók be­mutatják, hogyan élnek a különböző vadfajok, halak, madarak: iénen tükrözik a sporthorr­gászat, a vadgazdál­­kodás, a természet­védelem, a turisztika eseményeit, vadász és kutyája, a vadász és lova kapcsolatát, a különböző va­dászati módokat, szokásokat, hagyományokat és általában a természet szépségeit. A vadászat eseményei már évszázadok óta kedvenc té­mái a képzőművészetnek. A vadászatot ábrázoló festmé­nyekből és szobrokból mutat majd be egy csokorra valót a Műcsarnokban sorra kerülő képzőművészeti kiállítás, amelynek célja, hogy a világ­kiállítás szakmai bemutatói mellett képzőművészeti alko­tásokkal is illusztrálja az ember és a természet kap­csolatát. képzőművészet— am­i mű­vészet Szeptember 5—15 között nemzetközi természetfilmfesz­tivál lesz Budapesten. Nem­zetközi zsűri előtt vizsgáz­nak majd a legjobb hazai és külföldi természetfilmek. A fesztiválon nemcsak a hiva­tásos film- és művészek alkotásait, televíziós­­az amatőrök filmjeit is hanem be­mutatják. Ez utóbbiak alko­tásait a kiállítás vetítőtermé­­ben, s azokat külön nemzet­közi zsűri bírálja majd el. A hivatásos művészek filmjeit a Vörös Csillag Filmszínház­ban, a televíziós filmeket pedig a tv székházában lát­hatja a közönség. Akad tehát bőven látniva­ló majd a világszerte nagy érdeklődéssel várt világkiállí­táson. A látványosság mel­lett azonban a népek barát­ságának ügyét is jól szolgál­ja ez a minden nemzetséget emberi oldalról érintő nagy téma. G. B. Ajánlatunk szabad szombatra A kulturáltság és széles látókör mindennapjaink igényévé vált A könyv közszájon forgó, jó barát. S ha ezt a jó barát­ságot a szabad szombatok le­hetőségeivel kellően kihasz­náljuk, akkor az életről alko­tott ismereteink bővítéséhez vezet. Manapság a kulturált­­ság és a széles látókör egyre elengedhetetlenebb igény, s a jövőben még inkább az lesz. A szabad idő hasznos eltöltésére ezúttal az alábbi könyveket ajánljuk: Kemény Zsigmondi EGET E$ IRODALOM Szinte minden tanulmány más tájat vagy más területet világít be, s újabb oldalról is­merteti meg alkotóját, aki a művészet és gondolkodás le­hetőségeinek európai szintjén akarta a magyarságot illúziót­­lan önismeretre tanítani, s polgárosodásra, művelődésre, s az irodalom magasabb igényű szeretetére ösztönözni. Wolfgang John: ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ 1967 egyik tavaszi estéjén idősebb urak csoportja gyü­lekezik egy nyugat-németor­szági kisváros patinás borozó­jában, hogy felidézze a haj­dani diákévek emlékeit. Ahány ember, annyi életút. A „má­sik” Németországból érkezett egyetlen osztálytárs — az író — megkísérli némelyikük élet­útját nyomon követni, s így érkezik el a múltból a két Németország jelenébe. Móricz Zsigmondi PILLANGÓ A közreadó Móricz-kisregényeket sorozatban jelenik meg az író 1924-ben született műve. Filmváltozatát a kö­zelmúltban a televízió is be­mutatta. James Ngugl: BÚCSÚ AZ ÉJTŐL A regény hőse egy kenyai üry, akinek gyermek- és if­júkorát beárnyékolta a gyar­mati kiszolgáltatottság és a nemzeti függetlenségért foly­tatott harcok ellentétei elvá­lasztják őt szerelmesétől. Slobodan Novak: ARANY, TÖMJÉN, MIRHA A regény egy zsákutcába jutott embernek gunyoros­­groteszk hangú, őszinte val­lomása saját filozófiájáról, po­litikáról, szerelemről, elvetélt vágyairól. Fordította: Vujicsics D. Sztojan. Passuth László: MADRIGAL Carlo Gesualdo, Venosa hercege, az olasz reneszánsz egyik legnagyobb madrigál­szerzője. Zenei alkotásai ha­tárt vonnak két korszak kö­zött: formai szempontból sza­bályokat követnek, harmoni­zálásuk pedig szinte a Husza­dik századig előremutatóan új és merész. Juan Rulfo: LÁNGOLÓ SÍKSÁG A mexikói író elbeszélésé­vel véget vetett az idillikus latin-amerikai népiesség ha­mis divatjának, s egy félel­mes parlagi táj és egy nem kevésbé félelmes parlagi tár­sadalom összefüggéseibe ágyazza egy elátkozott min­­denség kárvallottját: a mexi­kói parasztot. Az említett recenziók, könyvek tömör kivonatai. Ar­­­ra azonban elegendők, hogy felkeltsük az igényt a külön­böző témák iránt, s egyúttal szeretnénk, ha ez a néhány sor ösztönzést nyújtana az irodalom magasabb szintű szeretetére. O. B. 1971. június Céltudatosabb tervezéssel, nevetéssel formálják a jövő értelmiségét A Fiatal Műszakiak és Közgazdászok első országos konferenciáját június 2-án és 3-án Budapesten, a Technika Házában rendezték meg. Me­gyénket nyolcan képviselték, köztük volt üzemünkből Sza­bó István villamosmérnök, a vállalati FMKT titkára, va­lamint Liptai Péter, a hatal­mi FMKT-csoport vezetője. A konferencián dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Főcze Lajos, a KISZ KB titkára mondott vitaindítót. Dr. Ajtai Miklós vázolta gazdasági életünk időszerű feladatait, a távlati fejleszté­si elképzeléseket. A IV. ötéves terv felada­tai között kiemelte munkatermelékenység fo­­­kozásának szükségességét, az ipar színvonalának emel­kedését. Külön szólt még fiatal szakemberek feladata­­­iról. A kormány helyettesének előadását Főcze Lajosnak, KISZ KB titkárának referá­n­tuma követte. Egyebek között kiemelte, hogy hazánkban több mint kétszázezren ren­­delkeznek egyetemi vagy fő­iskolai diplomával. Csupán az elmúlt esztendőben ötmilliárd forintnál törpet fordítottak kutatásra, fejlesztésre. A fel­­sőfokú képzettségű műszaki­ak és közgazdászok 40 száza­léka, a középfokú techniku­soknak, csaknem a fele ,3u éven aluli fiatal. Éppen ezért kiemelte, hogy nem csupán számuk, de jelentőségük is indokolja, hogy az ifjúsági szövetség rendszeresebben, differenciáltabban és főleg hatékonyabban foglalkozzon az ifjúságnak ezzel a rétegé­vel. Hozzátette, nem mind­egy, hogy az említett fiatal értelmiség helyzete, hogyan alakul. A KISZ KB titkára el­mondotta azt is, hogy a napjainkban sokat várnak fiatal értelmiségtől, éppen ezért sokat is kell tenniük a dolgos hétköz­napokon. Emellett a fiatalok családot kívánnak alapítani, lakást akarnak kapni. Mindez szin­te néhány év leforgása alatt nagy feladatokat ró a fiata­lokra. Fokozza a gondokat, a munkahelyi problematikája is. beilleszkedés A továb­biakban a nyelvtanulás fon­tosságára hívta fel az előadó a jelenlevők figyelmét. Később a káderkérdéssel foglalkozott. Kiemelte, hogy hazánkban nincs alaposan átgondolt káderfejlesztési koncepció. Ezen sürgősen vál­toztatni kell, mert jelentősen könnyebbé válna a fiatal műszakiak és közgazdászok egyes kollektívákba beilleszkedése. Végül történő beszélt a továbbképzés, továbbtanu­lás szükségességéről. Felh­ta arra is az üzemek, inti­mények figyelmét, hogy meglevő szakembereket sc­lán ki kell használni. A két vitaindító után­i szekcióban elemezték a­­ lenlevők az előadások any­gát, valamint szóltak a na gondokról, problémákról. A KGM-szekcióban 140-en cserélték ki gondolata­ikat. Közülük 16-an vet­tek részt a vitában. Szabó István, vállalatul FMKT-titkára ugyan nem k­pott szót az idő rövidje miatt, éppen ezért hazajöv­tele után megkérdeztük, fe szólalásában mit szerete volna elmondani. — Elsősorban az utánpó­lás tervezéséről és módszer neveléséről szerettem volt beszélni. Sok esetben tap­asz­talható, hogy a fiatal, miv nem lát más utat, így helyze­te jobb kialakítása érdekébe sajnos a pozícióra való tö­rekvés nyilvánul meg. Fe szólalásomban a továbbkép­zésről, továbbtanulásról szót ejtettem volna. Különö­sen a vidéki fiatal műszak, an és közgazdászok kerülte ilyen értelemben hátrány a helyzetbe. A METESZ véleményei szerint nagyobb lehetősége kell, hogy adjon a továbbta­nuláshoz. Napjainkban vagy Budapestre, vagy éppen Mis­kolcra kell utazni, ha a fi­­atal szakember kétórás elő­adást kíván meghallgatni Talán ez az oka annak, hogy a továbbtanulás iránt fiatal­jaink részéről gyér az érdek­lődés. Azonban a vállalatnál is körültekintőbben kellene foglalkozni a fiatalok to­vábbképzésével. Hiszen az említett tény alapján fel­merül a fiatalban, hogy ér­­demes-e továbbtanulni, sor kerül-e a tanult anyag gya­korlati alkalmazására. Ki­emelném még, hogy az öntevékeny tovább­képzésnek napjainkban nincs meg a kellő tekin­télye. Csak azt tekintik valaminek, amelyről papírt tud felmu­tatni valaki. Véleményem szerint a jövőben ezzel nézettel is szakítani kell. Hi­­­szen ez gátolja az öntevé­keny tanulást. Éppen az em­lítettekből fakad, hogy né­hány fiatal azt tanulja, ami éppen nem annyira „húsba­vágó”. Az igaz, hogy erről viszont van papírja. Az FMKT jelentős segítsé­get tudna nyújtani az illeté­kes szerveknek ahhoz, hogy megkeresnék végre vállala­tunknál is a továbbképzés­hez, valamint jó szakember­­utánpótláshoz vezető utat­­, fejezte be nyilatkozatát Sza­bó István. Híven a névadóhoz Ez évben az egyik verőfé­nyes tavaszi reggelen ün­nepi értekezletet tartott Győrik Ferenc által vezetett a 12 fős acélöntődéi öntvény­­tisztító szocialista brigád. El­határozták, hogy felveszik megyénk egyik mártírhalott­jának, az 1956-os ellenforra­dalomban életét vesztő Csá­pó Sándornak nevét. Ki is az a Csépe Sándor? Nógrád megyében, Zsuny­­pusztán született. Apja zsel­lér volt. Heten laktak a nedvesfalú cselédszobában. A felszabadulás után traktoros lett, majd besorozták a kar­hatalomhoz. Parancsnokai fel­figyeltek öntudatos fegyelmezettségére, helytállására, jó képességeire. Tiszti iskolára küldték. Fiatalon nősült. Ha tehette, hét végén hazauta­zott családjához Zsúny­­pusztára. Barátságos, szelíd embernek ismerték. Harma­dik kislánya, Ildikó 56 nya­rán született. Csépe Sándor 1956 októberében az utolsó golyóig küzdött a Magyar Rádió védelménél, ahol hősi halált halt. Szülőföldjén, a szécsényi járás munkásőrsé­gét is róla nevezték el. Ennyi Csépe Sándor kar­hatalmi tiszt életéből. A Győrik brigád nemcsak az acélöntődénél, hanem gyári viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Napjainkban már az aranykoszorús jelvény megszerzéséért fáradoznak. Mint a brigád vezetője is elmondotta: „Csépe Sándor neve alatt, híven az ő tet­teihez szeretnénk még jobb eredményeket elérni”. Ez éves vállalásunkban, il­letve pótvállalásunkban a termelési feladatok ellátásán túl, különös gondot fordítot­tak. A baleseti veszélyforrá­sok feltárásán, megszünteté­sén túl társadalmi munka­akciót is végeznek több al­kalommal. Ilyen volt a kö­zelmúltban a zala-ligeti tény­kedésük. Nem feledkeznek meg a szocialista embertí­pus formálásáról sem. A kö­zeljövőben kimeszelik majd az öntvénytisztítót azért, hogy később családtagokkal együtt két alkalommal közös kirán­dulást rendezhessenek. Rend­szeresen ellátogatnak beteg munkatársaikhoz. Ezenkívül ellátogatnak majd a brigád névadójának családjához is. Nem elemeztük ez alka­lommal az ezüstkoszorús szo­cialista brigád termelési vál­lalását. A kollektíva, amely nagyon becsületes, józan gon­dolkodású, egyszerű embe­rekből áll, a névadó Csépe Sándor nevéhez híven kíván majd eleget tenni az acélön­tőde iránt támasztott még nagyobb követelményeknek és a maguk által kitűzött célkitűzéseknek. Demény László A brigád tagjai a Zala-ligeti társadalmi munka után

Next