Tarjáni Acél, 1971 (21. évfolyam, 1-53. szám)
1971-06-11 / 24. szám
2 Selejtezik az iratokat Tegnap kezdődött és a hónap végéig tart vállalatunknál az idei iratselejtezés. Ezt a nagy munkát az idevonatkozó KGM utasítás szerint évenként kell végrehajtani.A végrehajtása nagy gondosságot és figyelmet követel, hiszen az iratanyag megőrzésével, selejtezésével kapcsolatban különböző szabályok a mérvadók. Erre tekintettel, s a selejtezés egységes lebonyolítása érdekében igazgatói utasítás látott napvilágot. Az íratok selejtezését a Gazdasági Igazgatóság által kiadott jegyzék alapján végzik, amelyben szerepel az íratok megnevezése és megőrzési ideje. A selejtezésbe kijelölt iratokat a további intézkedésig összecsomagolva, irattárban elkülönítve őrzik. A selejtezésről az iratselejtezési csoportok jegyzőkönyvet vesznek fel. A kiselejtezett iratanyagot a kellő jóváhagyás után elszállítják a vállalattól. Grúz kutatók mikrobák segítségével tömörítik a laza talajt, ahol eddig a gátépítés nehézségeket okozott. Ezek a mikrobák anaerob baktériumok, amelyek oxigén nélkül is életben maradnak. A talaj felső rétegét gépekkel eltávolítják, majd cellulóztartalmú hulladékanyagot, szalmát, vagy kukoricaszárat szórnak a helyére, s ezt aztán földdel takarják be. Kedvező életfeltételt teremt tíz anaerob baktériumok számára a talajon át a cellulóztartalmú rétegbe leszivárgó esővíz. A gyorsan szaporodó baktériumok eredményeképpen tömör, vízzáró réteg alakul. TARJANI ACÉL [ nemzetközi érdeklődés középpontjában A BUDAPESTI VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS 33 ország jelentette be részvételét — Tudományos igényességgel az ember és a természet kapcsolatáról — Irodalom, művészet, többfajta vetélkedés és turizmus a gazdag programban Augusztus 17-től szeptember 30-ig tart az a vadászati világkiállítás, amelyet hazánk kezdeményezésére Budapesten rendeznek meg. Az érdeklődésre jellemző, hogy 33 ország jelentette be részvételét erre a világkiállításra. Huszonegy európai, két amerikai, három ázsiai és hét afrikai ország közreműködésével alakul ki, a példátlanul gazdag kiállítás programja. Ez a nevében vadászati kiállítás valójában többnek ígérkezik annál, mint amit a rövid cím kifejezni képes. A neve azért foglalja magában csupán, a vadászat kifejezést, mert a többi bemutató felsorolása hosszúvá tette volna az elnevezést. (j gazdag program Alapgondolata az „Ember és a természet” kapcsolata. Nemcsak a vadászat történetét, a vadgazdálkodást, a vadvédelmet, a művészet és vadászat kapcsolatát mutatja be, de helyt ad a sporthorgászatnak, a turizmusnak, különféle lovasrendezvényeknek, a kutya szépségversenynek és általában mindannak, ami az embert — valamiféle módon — összekapcsolja a természettel. A ma emberének rohamos életmódja, a városok zaja, karma, füstje, egyre jobban veszélyezteti egészségünket. Ezért fordul manapság mind több ember a természethez, hogy akár mint vadász, vagy természetjáró, de ha másként nem, legalább mint rendszeres strandoló, felüdülést, megújulást nyerjen a természetben, amelyet gyáraival, vegyszereivel, legjobban maga az ember veszélyeztet. Mind szükségesebbé válik tehát a természet, az abban élő állatok, növények védelme. Nos, ez a természetvédelem az ember és a természet kapcsolatának mind sokoldalúbb kifejezése, ez a „Vadászati Világkiállítás, Budapest 1971” legfontosabb mondanivalója. A vadgazdálkodási bemutató például megismerteti vadgazdálkodásunk adottságait, jellegzetességeit, jelenlegi helyzetét, rendszerét, felszabadulásunk óta elért eredményeinket, fejlesztési terveinket. A magyar vadgazdálkodási pavilon belső díszítésére — mintegy jelezve ezzel is szarvasállományunk bőségét és kiváló minőségét —, a gemenci vadgazdaságban az elmúlt évben hullatott és begyűjtött 1400 darab agancsot használják fel. Az aranyérmesek Bemutatja a főbb magyarországi vadfajokat, köztük a vízivadat, az apróvadat, élőhelyeinek kialakítását, a téli vadetetést, a dúvadak apasztását, a vadmentő-berendezéseket. A nagyvadakat, szarvast, a dámvadat, őzet, a a muflont, a vaddisznót. Ismerteti a magyarországi túzokállományt, a vadegészségügyet, Magyarország vadgazdálkodási, vadászati, oktatási intézményeit. A trófeabemutató 250 darab aranyérmes szarvasagancsot, mintegy 160 darab őz-, 20 darab muflon- és körülbelül 100 vaddisznótrófeát sorakoztat fel a látogatók elé. A természetjárás irodalma világszerte hatalmas. Ebből ad majd ízelítőt az a nemzetközi könyvkiállítás, amelyre a vadászati világkiállítás alkalmával kerül sor. A kötetek között szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, útileírások egyaránt szerepelnek. Eddig már számos európai és tengerentúli ország jelentette be részvételét. Mintegy 6000 darab könyv kiállítását tervezik. A Nemzetközi Filatelista Szövetség védnöksége alatt nagyszabású bélyegkiállításra kerül majd sor, „100 éves a magyar bélyeg” címmel Szépművészeti Múzeumban és a a MABEOSZ új székházában szeptember 4—12. között. E kiállításra beküldött vadászati, halászati és általában a természet szépségeit ábrázoló bélyegeket a vadászati világkiálítás területén mutatják be az érdeklődő filatelistáknak. A vadászati kiállításra új bélyegsorozat jelenik meg, amely a hazánkban őshonos vadfajokról készül. A világkiállítás területén működő postahivatal alkalmi bélyegzőt használ. A világkiállítás ideje alatt az Ernst Múzeumban fotóművészeti kiállítás lesz. A fekete-fehér és színes fotók bemutatják, hogyan élnek a különböző vadfajok, halak, madarak: iénen tükrözik a sporthorrgászat, a vadgazdálkodás, a természetvédelem, a turisztika eseményeit, vadász és kutyája, a vadász és lova kapcsolatát, a különböző vadászati módokat, szokásokat, hagyományokat és általában a természet szépségeit. A vadászat eseményei már évszázadok óta kedvenc témái a képzőművészetnek. A vadászatot ábrázoló festményekből és szobrokból mutat majd be egy csokorra valót a Műcsarnokban sorra kerülő képzőművészeti kiállítás, amelynek célja, hogy a világkiállítás szakmai bemutatói mellett képzőművészeti alkotásokkal is illusztrálja az ember és a természet kapcsolatát. képzőművészet— ami művészet Szeptember 5—15 között nemzetközi természetfilmfesztivál lesz Budapesten. Nemzetközi zsűri előtt vizsgáznak majd a legjobb hazai és külföldi természetfilmek. A fesztiválon nemcsak a hivatásos film- és művészek alkotásait, televíziósaz amatőrök filmjeit is hanem bemutatják. Ez utóbbiak alkotásait a kiállítás vetítőtermében, s azokat külön nemzetközi zsűri bírálja majd el. A hivatásos művészek filmjeit a Vörös Csillag Filmszínházban, a televíziós filmeket pedig a tv székházában láthatja a közönség. Akad tehát bőven látnivaló majd a világszerte nagy érdeklődéssel várt világkiállításon. A látványosság mellett azonban a népek barátságának ügyét is jól szolgálja ez a minden nemzetséget emberi oldalról érintő nagy téma. G. B. Ajánlatunk szabad szombatra A kulturáltság és széles látókör mindennapjaink igényévé vált A könyv közszájon forgó, jó barát. S ha ezt a jó barátságot a szabad szombatok lehetőségeivel kellően kihasználjuk, akkor az életről alkotott ismereteink bővítéséhez vezet. Manapság a kulturáltság és a széles látókör egyre elengedhetetlenebb igény, s a jövőben még inkább az lesz. A szabad idő hasznos eltöltésére ezúttal az alábbi könyveket ajánljuk: Kemény Zsigmondi EGET E$ IRODALOM Szinte minden tanulmány más tájat vagy más területet világít be, s újabb oldalról ismerteti meg alkotóját, aki a művészet és gondolkodás lehetőségeinek európai szintjén akarta a magyarságot illúziótlan önismeretre tanítani, s polgárosodásra, művelődésre, s az irodalom magasabb igényű szeretetére ösztönözni. Wolfgang John: ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ 1967 egyik tavaszi estéjén idősebb urak csoportja gyülekezik egy nyugat-németországi kisváros patinás borozójában, hogy felidézze a hajdani diákévek emlékeit. Ahány ember, annyi életút. A „másik” Németországból érkezett egyetlen osztálytárs — az író — megkísérli némelyikük életútját nyomon követni, s így érkezik el a múltból a két Németország jelenébe. Móricz Zsigmondi PILLANGÓ A közreadó Móricz-kisregényeket sorozatban jelenik meg az író 1924-ben született műve. Filmváltozatát a közelmúltban a televízió is bemutatta. James Ngugl: BÚCSÚ AZ ÉJTŐL A regény hőse egy kenyai üry, akinek gyermek- és ifjúkorát beárnyékolta a gyarmati kiszolgáltatottság és a nemzeti függetlenségért folytatott harcok ellentétei elválasztják őt szerelmesétől. Slobodan Novak: ARANY, TÖMJÉN, MIRHA A regény egy zsákutcába jutott embernek gunyorosgroteszk hangú, őszinte vallomása saját filozófiájáról, politikáról, szerelemről, elvetélt vágyairól. Fordította: Vujicsics D. Sztojan. Passuth László: MADRIGAL Carlo Gesualdo, Venosa hercege, az olasz reneszánsz egyik legnagyobb madrigálszerzője. Zenei alkotásai határt vonnak két korszak között: formai szempontból szabályokat követnek, harmonizálásuk pedig szinte a Huszadik századig előremutatóan új és merész. Juan Rulfo: LÁNGOLÓ SÍKSÁG A mexikói író elbeszélésével véget vetett az idillikus latin-amerikai népiesség hamis divatjának, s egy félelmes parlagi táj és egy nem kevésbé félelmes parlagi társadalom összefüggéseibe ágyazza egy elátkozott mindenség kárvallottját: a mexikói parasztot. Az említett recenziók, könyvek tömör kivonatai. Arra azonban elegendők, hogy felkeltsük az igényt a különböző témák iránt, s egyúttal szeretnénk, ha ez a néhány sor ösztönzést nyújtana az irodalom magasabb szintű szeretetére. O. B. 1971. június Céltudatosabb tervezéssel, nevetéssel formálják a jövő értelmiségét A Fiatal Műszakiak és Közgazdászok első országos konferenciáját június 2-án és 3-án Budapesten, a Technika Házában rendezték meg. Megyénket nyolcan képviselték, köztük volt üzemünkből Szabó István villamosmérnök, a vállalati FMKT titkára, valamint Liptai Péter, a hatalmi FMKT-csoport vezetője. A konferencián dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese és Főcze Lajos, a KISZ KB titkára mondott vitaindítót. Dr. Ajtai Miklós vázolta gazdasági életünk időszerű feladatait, a távlati fejlesztési elképzeléseket. A IV. ötéves terv feladatai között kiemelte munkatermelékenység fokozásának szükségességét, az ipar színvonalának emelkedését. Külön szólt még fiatal szakemberek feladatairól. A kormány helyettesének előadását Főcze Lajosnak, KISZ KB titkárának referántuma követte. Egyebek között kiemelte, hogy hazánkban több mint kétszázezren rendelkeznek egyetemi vagy főiskolai diplomával. Csupán az elmúlt esztendőben ötmilliárd forintnál törpet fordítottak kutatásra, fejlesztésre. A felsőfokú képzettségű műszakiak és közgazdászok 40 százaléka, a középfokú technikusoknak, csaknem a fele ,3u éven aluli fiatal. Éppen ezért kiemelte, hogy nem csupán számuk, de jelentőségük is indokolja, hogy az ifjúsági szövetség rendszeresebben, differenciáltabban és főleg hatékonyabban foglalkozzon az ifjúságnak ezzel a rétegével. Hozzátette, nem mindegy, hogy az említett fiatal értelmiség helyzete, hogyan alakul. A KISZ KB titkára elmondotta azt is, hogy a napjainkban sokat várnak fiatal értelmiségtől, éppen ezért sokat is kell tenniük a dolgos hétköznapokon. Emellett a fiatalok családot kívánnak alapítani, lakást akarnak kapni. Mindez szinte néhány év leforgása alatt nagy feladatokat ró a fiatalokra. Fokozza a gondokat, a munkahelyi problematikája is. beilleszkedés A továbbiakban a nyelvtanulás fontosságára hívta fel az előadó a jelenlevők figyelmét. Később a káderkérdéssel foglalkozott. Kiemelte, hogy hazánkban nincs alaposan átgondolt káderfejlesztési koncepció. Ezen sürgősen változtatni kell, mert jelentősen könnyebbé válna a fiatal műszakiak és közgazdászok egyes kollektívákba beilleszkedése. Végül történő beszélt a továbbképzés, továbbtanulás szükségességéről. Felhta arra is az üzemek, intimények figyelmét, hogy meglevő szakembereket sclán ki kell használni. A két vitaindító utáni szekcióban elemezték a lenlevők az előadások anygát, valamint szóltak a na gondokról, problémákról. A KGM-szekcióban 140-en cserélték ki gondolataikat. Közülük 16-an vettek részt a vitában. Szabó István, vállalatul FMKT-titkára ugyan nem kpott szót az idő rövidje miatt, éppen ezért hazajövtele után megkérdeztük, fe szólalásában mit szerete volna elmondani. — Elsősorban az utánpólás tervezéséről és módszer neveléséről szerettem volt beszélni. Sok esetben tapasztalható, hogy a fiatal, miv nem lát más utat, így helyzete jobb kialakítása érdekébe sajnos a pozícióra való törekvés nyilvánul meg. Fe szólalásomban a továbbképzésről, továbbtanulásról szót ejtettem volna. Különösen a vidéki fiatal műszak, an és közgazdászok kerülte ilyen értelemben hátrány a helyzetbe. A METESZ véleményei szerint nagyobb lehetősége kell, hogy adjon a továbbtanuláshoz. Napjainkban vagy Budapestre, vagy éppen Miskolcra kell utazni, ha a fiatal szakember kétórás előadást kíván meghallgatni Talán ez az oka annak, hogy a továbbtanulás iránt fiataljaink részéről gyér az érdeklődés. Azonban a vállalatnál is körültekintőbben kellene foglalkozni a fiatalok továbbképzésével. Hiszen az említett tény alapján felmerül a fiatalban, hogy érdemes-e továbbtanulni, sor kerül-e a tanult anyag gyakorlati alkalmazására. Kiemelném még, hogy az öntevékeny továbbképzésnek napjainkban nincs meg a kellő tekintélye. Csak azt tekintik valaminek, amelyről papírt tud felmutatni valaki. Véleményem szerint a jövőben ezzel nézettel is szakítani kell. Hiszen ez gátolja az öntevékeny tanulást. Éppen az említettekből fakad, hogy néhány fiatal azt tanulja, ami éppen nem annyira „húsbavágó”. Az igaz, hogy erről viszont van papírja. Az FMKT jelentős segítséget tudna nyújtani az illetékes szerveknek ahhoz, hogy megkeresnék végre vállalatunknál is a továbbképzéshez, valamint jó szakemberutánpótláshoz vezető utat, fejezte be nyilatkozatát Szabó István. Híven a névadóhoz Ez évben az egyik verőfényes tavaszi reggelen ünnepi értekezletet tartott Győrik Ferenc által vezetett a 12 fős acélöntődéi öntvénytisztító szocialista brigád. Elhatározták, hogy felveszik megyénk egyik mártírhalottjának, az 1956-os ellenforradalomban életét vesztő Csápó Sándornak nevét. Ki is az a Csépe Sándor? Nógrád megyében, Zsunypusztán született. Apja zsellér volt. Heten laktak a nedvesfalú cselédszobában. A felszabadulás után traktoros lett, majd besorozták a karhatalomhoz. Parancsnokai felfigyeltek öntudatos fegyelmezettségére, helytállására, jó képességeire. Tiszti iskolára küldték. Fiatalon nősült. Ha tehette, hét végén hazautazott családjához Zsúnypusztára. Barátságos, szelíd embernek ismerték. Harmadik kislánya, Ildikó 56 nyarán született. Csépe Sándor 1956 októberében az utolsó golyóig küzdött a Magyar Rádió védelménél, ahol hősi halált halt. Szülőföldjén, a szécsényi járás munkásőrségét is róla nevezték el. Ennyi Csépe Sándor karhatalmi tiszt életéből. A Győrik brigád nemcsak az acélöntődénél, hanem gyári viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Napjainkban már az aranykoszorús jelvény megszerzéséért fáradoznak. Mint a brigád vezetője is elmondotta: „Csépe Sándor neve alatt, híven az ő tetteihez szeretnénk még jobb eredményeket elérni”. Ez éves vállalásunkban, illetve pótvállalásunkban a termelési feladatok ellátásán túl, különös gondot fordítottak. A baleseti veszélyforrások feltárásán, megszüntetésén túl társadalmi munkaakciót is végeznek több alkalommal. Ilyen volt a közelmúltban a zala-ligeti ténykedésük. Nem feledkeznek meg a szocialista embertípus formálásáról sem. A közeljövőben kimeszelik majd az öntvénytisztítót azért, hogy később családtagokkal együtt két alkalommal közös kirándulást rendezhessenek. Rendszeresen ellátogatnak beteg munkatársaikhoz. Ezenkívül ellátogatnak majd a brigád névadójának családjához is. Nem elemeztük ez alkalommal az ezüstkoszorús szocialista brigád termelési vállalását. A kollektíva, amely nagyon becsületes, józan gondolkodású, egyszerű emberekből áll, a névadó Csépe Sándor nevéhez híven kíván majd eleget tenni az acélöntőde iránt támasztott még nagyobb követelményeknek és a maguk által kitűzött célkitűzéseknek. Demény László A brigád tagjai a Zala-ligeti társadalmi munka után