Tarjáni Acél, 1972 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1972-01-14 / 2. szám

2 TARJ­ANI A CÍL pártalapszervezeteink életéből A pár­talapszervezetek fe­lelősségteljes lógiai, eszmei politikai, ideo­kája, szervező, nevelő mun­irányító és ellenőrző tevékenysége során nem képzelhető el, hogy akár rövid időre is, bárme­lyik terület kiessen a figye­lem középpontjából. Nincse­nek­­ tehát ünnepek és hét­köznapok, és nem lehet kü­lönbséget tenni az év vége, vagy az év eleje között. Egy­­egy időszakban változik ugyan a tevékenység fő irá­nya, ez azonban függ az ál­talános helyzettől, az adott üzem, gazdasági egység párt­­alapszervezetének célkitűzé­seitől, gondjaitól és a politi­kai vagy gazdasági életet be­folyásoló más tényezőktől egyaránt.­­ Ezek után nézzük meg, hogy melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyek napjaink­ban a leginkább foglalkoz­tatják párt-alapszervezetein­­ket. Ezekből adunk most rö­vid áttekintést. Karbantartó üzem Az elmúlt héten megtar­tott vezetőségi ülésen az in­formációs csoportot számol­tatták be a végzett munká­ról. A beszámoltatás alkal­mával a pártalapszervezet ve­zetősége elmondta azokat a kívánalmakat is, amelyeket az információs csoport tag­jaival szemben támasztanak. Megvitatták továbbá a kö­zelmúltban újjáválasztott szakszervezeti bizottság so­ron következő tennivalóit és megszövegezték a párt-, szakszervezet, valamint KISZ- alapszervezet együttes fela­datait. Kovácsoló „B" üzem A pártalapszervezet veze­tősége legfontosabb feladatá­nak tekinti j­elen időszakban a versenyvállalások elkészítésé­nek segítését. Beszélgettek az üzem kommunistáival, a szo­cialista brigádvezetőkkel, a részleg idősebb dolgozóival. A beszélgetés során kérték, hogy nyújtsanak segítséget az üzem előtt álló gazdasági fel­adatok maradéktalan teljesí­téséhez. Ebben az évben fő cél a belkereskedelmi igé­n­­ngek kielégítése, szántóvasból pedig az export többletválla­lás teljesítése. Éves szinten mezőgazdasági gépalkatré­szekből — 1971-hez viszo­nyítva — 350 tonna emelke­dést terveznek. A jármű­program keretében öt újabb alkatrész kísérleteit folytat­ják majd le. Újabb két bri­gád csatlakozik a DH-mun­­karendszerhez. Az említett termelési feladatok megvaló­sítása jelentős feladatot ró az üzem kollektívájára, a részleg kommunistáira. A pártalapszervezet teljes te­kintélyével segíti majd a cél­kitűzések megvalósulását. A célöntőde szervezet párttitkára elmond­ta, hogy megkülönböztetett módon foglalkoznak a mun­kaszervezés tökéletesítésével, a munkafegyelem további megszigorításával. A szocia­lista brigádoknak nem csupán a vállalások megtétele alkal­mával nyújtottak segítséget, hanem a végrehajtás során is jó tanácsokkal látják el a kollektívákat. Az acélöntödei alapszervezet továbbfejleszti eszmei-politikai nevelő mun­káját, és nagy figyelmet for­dítanak a pártépítésre. Úgy tervezik, hogy a közeljövő­ben két új párttagot vesznek fel az MSZMP soraiba, egy főt pedig javasolnak a mun­kásőrségbe, előképzésnek. Energia­szolgáltató A pártalapszervezetnél ko­rábban is sokat tettek azért, hogy a földgáz — mint új ener­giahordozó — bevezetése után, megfelelő szakkádereket biz­tosítsanak az üzemek szá­mára. Ebben az évben újabb szakembereket képeznek majd, hogy a hideghenger­mű, valamint a huzalmű vé­dőgáz ellátása — ennek foly­tán gazdasági tevékenysége — biztosított legyen. Az alap­szervezet külön feladatát ké­pezi a pártépítés, mivel a szolgáltató üzemnél fennáll az elöregedés veszélye. Így a jövőben nagyobb körültekin­téssel nevelik majd a fiata­lokat, kik közül kettőt rövi­desen fel is vesznek az alap­szervezet tagjai sorába. Elkészítették az éves munkatervet. első fél- Az alap­ A művelődési nagyüzem tavalyi eredményeiből — 31 tagozat — 195 előadás — 8800 hallgató Ismeretterjesztőink szép eredményekkel fejezték be a tavalyi évet. Az már régeb­ben köztudott, hogy művelő­dési központunk valóságos nagyüzem, azonban a legtöbb előadás mégsem az intézmény falai között hangzott el, ha­nem a gyárban, közvetlenül a munkapadok mellett. A statisztika számadatai szerint a 31 ismeretterjesztő tagozat keretén belül össze­sen 195 előadás hangzott el tavaly, s ezeken csaknem 3800-an jelentek meg. Az előadások közül 113 hangzott el , míg 82 társadalomtudományok, a természettudomá­nyok köréből. Dolgozóink ér­deklődésének tendenciáját bi­zonyítja, hogy közgazdasági és jogi tárgykörből tartották a legtöbb előadást számukra. A műszaki kérdések tárgy­köre a harmadik helyen áll. Szép számmal érdeklődnek azonban az egészségügyi, bio­lógiai, földrajzi és filozófiai kérdések iránt is. Legkeve­sebb előadás hangzott el az irodalom és a művészetek kö­réből — habár ez nem biztos, hogy azt jelenti: nincs na­gyobb érdeklődés. Jellemző vonása még a mű­velődési központ ismeretter­jesztő tevékenységének, hogy azokban a községekben is tartanak előadásokat, ahon­nan a legtöbb dolgozó jár a gyárba. Tavaly összesen 7 vidéki előadás hangzott el csaknem 200 részvevővel. Széles körű társadalmi összefogással támogassuk bűnüldöző szerveink tevékenységét Rohamosan fejlődő váro­sunkban az utóbbi évek alatt a bűncselekmények elő­fordulása hullámzó volt. A bűncselekmények számának növekedése mellett az elkö­vetők száma csökkent, ami azt jelenti, hogy egy sze­mély leleplezéséig, ill fele­­lősségre vonásáig több bűn­­cselekményt is elkövetett. — állapította meg a városi tanács vb. a legutóbbi ülésén. Az elmúlt évben a feltárt bűn­­cselekményeknek mintegy fe­lét átutazó, mozgó bűnözők követték el, s emellett növe­kedett a visszaesők által el­követett, valamint a csopor­tosan elkövetett tények száma is. bűncselek­Mindezek ellenére megállapítható, hogy városunkban a közrend és közbiztonság szilárd. Városunkban bűnöző cso­portok, gócpontok nem ala­kultak ki, és bűnüldöző szer­­­veink a jövőben is mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy erre sor ne kerül­hessen. Bűnüldöző szerveink munkájának eredményessé­gét tükrözi az is, hogy hosszú évek óta nem ma­radt jelentős bűncselek­mény felderítetlenül váro­sunkban. Politikai jellegű bűncselek­mény csak nagyon ritka esetben fordult elő az el­múlt időszakban, főleg ittas emberek­ra inkább részéről. Városunk­a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése a jellemző, és ez az ismertté vált összes bűncselekmények­nek a 60%-át teszi ki. Első­sorban csalás, lopás, betöré­ses lopás sorolható e kategó­riába, melyek súlyossága nem is annyira magas anyagi mértékükben, hanem a tár­sadalmi tulajdonnal szembe­ni fokozódó visszaélésben nyilvánul meg. Viszonylag gyakoriak a gazdálkodó szerveknél, ke­reskedelmi egységeknél a társadalmi tulajdonnak csa­lással, sikkasztással való megkárosítása. Ennek elke­rülése és megelőzése érdeké­ben a gazdálkodó egységek­nek, vállalatoknak na­gyobb gondot kell fordíta­n­niuk a belső ellenőrzésre, társadalmi tulajdon megóvására. Társadalmunk, s ezen be­lül városunk is nagy figyel­met és gondot fordít a fi­atalkorúak bűnözésének ala­kulására, megakadályozására. Az intézkedések elsősorban a megelőzéssel kapcsolatosak. Megállapítható, hogy fiatalja­ink túlnyomó többsége tör­vényeink tiszteletében él, ta­nul és dolgozik. Az utóbbi éveknek a fiatalkorúak bű­nözésével kapcsolatos statisz­tikája, kedvező alakulást mu­tat. Amíg 1970-ben öt gale­rit számoltak fel városunk­ban, 1971-ben már csak két galeri leleplezésére került sor. 1970-ben a fiatalkorúak 102 bűncselekményt követtek el, és ez a szám 1971-ben 59- re csökkent. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmé­nyekre leginkább jellemzőek vagyon elleni bűntettek, be­töréses lopások, erőszakos nemi közösülések és rablá­sok, melyek ellen .tumiimntmiimiiMiHinniimmiHimimiimimiiimimumiimmiiiiimmiimmmiumi iiimiiiimiiiiimimmiimmitiimHiiimimiiuuimmimitiiimi? csak széles körű társadal­mi összefogással és fele­­lősségrevonással lehet hathatósan védekezni. Városunkban is gyors ütemben növekszik a gépjár­művek száma. Ezzel arányo­san növekvő tendenciát mu­tat a közúti balesetek, vagy az esetleges, ilyen jellegű bűntettek száma is. Városunk közrend- és köz­­biztonságának további meg­szilárdítása hathatósabb érdekében még erőfeszítéseket kell tenniük bűnüldöző és igazságügyi szerveinknek I £ B és a X. kongresszus ha­­­tározatai alapján. Az egész társadalom által támogatott fokozódó bűnüldöző tevé­kenység az egyedüli biztosí­ték arra, hogy a város lakos­sága szabadon, nyugodtan és biztonságban élhet, dolgoz­hat. — Horváth — RÖVIDEN IFJÚ GÁRDA ALAKULT. Vállalatunknál­­ hosszú ideje fáradozott a KISZ-szervezet azon, hogy létrehozza az Ifjú Gárda szakaszt. A törekvés si­­kerrel járt. Plachy Péter, a nagyüzemi KISZ-bizottság tit­kára az óév végén bejelentet­te, hogy sikerült megalakítani az Ifjú Gárda szakaszt több mint harminc leány és fiú részvételével- Ősbemutató gyári szereplőkkel film főszereplője. A vendé­gek között foglalta­k helyet az új magyar film salgótar­jáni szereplői is: Boly­os László, Szmolicza Gábor és Molnár Ernő. Képünk a film­nek, a Jelenidőnek az ősbe­­tőre és Simon Ágoston, a egyik jelenetét ábrázolja. Salgótarján várossá nyílva­ mutatóját. A díszelőadáson nításának 50. évfordulója megjelentek a megye és a tiszteletére rendezendő Un- város tanácsi és­­ mozgalmi népségsorozat nyitányaként vezetői. Az ősbemutatóra, a tartották meg hétfőn este a városba érkezett Bacsó Pé­­megyei művelődési központ- tel, a film rendezője, Zsom­bori Bacsó Péter új film­je-­bolyai János, a film­opera­ 1972. január 14. Miről legyen tájékozott a mai vezető ? Az Országos Fordítóiroda Figyelő Szolgálata negyedévre bocsátja közre kiadványát, amely a vezetők és szakembe­rek számára rendkívül hasz­nos ismereteket közöl. — Törekvésünket két körül­mény indokolja — fogalmaz­ta meg a figyelő szolgálat ve­zetője —: minthogy a vezetés kiváltképpen társadalmi kö­zegben folyó tevékenység, sze­retnénk számukra segítséget nyújtani ahhoz, hogy munká­jukat a társadalmi valóság teljesebb és ugyanakkor konk­rétabb összefüggéseibe ágyaz­va lássák — ami mélyebb értelmet ad neki —, másrészt az a tény, hogy a napi sajtó­ban és a szakirodalomban, rádióban és televízióban vagy a szakmai megbeszéléseken is mind gyakrabban találkozunk olyan fogalmakkal és fejtege­tésekkel, amelyeket korábban szerzett általános és szakkép­zettségünkkel önhibánkon kí­vül nem tudunk „a helyük­re tenni”. Ezért a humán tu­dományok legújabb fejlődésé­ről kívánunk összeállításunk­kal megbízható tájékozódást nyújtani a vezetőknek, a szer­vezőknek, a műszakiaknak, a közgazdászoknak: a mányelméletről — mint tanul­az emberi gondolkodás történel­mi pályafutásáról —, a szo­ciálpszichológiáról — mint szociális személyiség kialaku­­­lásáról, valamint az egyének és a különböző közösségek kölcsönhatásáról —, a szocio­lógiáról, közelebbről a mun­ka- és üzemszociológiáról — mint a szervezetek, különösen az ipari munkaszervezetek struktúrájáról és működésé­ről — a kultúrantropológiáról — mint a világ humanizálásá­ra tett kollektív emberi erő­feszítésről, — továbbá a tudo­mányos jövőbelátás, a prog­nosztika és a környezetvéde­lem kérdéseiről. A figyelőszolgálat 1971. 3. számából az alábbi, közérdek­lődésre számottartó témákra hívjuk fel a figyelmet: M. Borowy: Civilizációk és technológiák­. Mit takar a „tudomány köz­vetlen termelőerővé válásá­nak” fogalma? K. Platonov: A munkatudo­mányok rendszere és tárgykö­re. A munkatevékenység több tudomány kutatási köréhez tartozik, ezek témájáról ad jó áttekintést a tanulmány. L. Deniszova: A szocializ­mus és az új típusú vállalat­­vezető. A szocialista vállalatvezető­re háruló feladatok a terme­lés és a társadalmi folyama­tok tudományos irányításában. F. K­oc­hlisberger: A maga­tartástudományok szerepe a vezetés korszerű elméletének megteremtésében. Hogyan hasznosította az amerikai vezetéselmélet a ma­gatartástudományok megálla­pításait és módszereit? J. Fourastié: Miért és ho­gyan dolgozzunk? A munkának az egyéni és társadalmi életben egykor és ma betöltött anyagi és szel­lemi funkciója, hagyományos formáinak várható átalakulá­sa a jövőben. A. Vendrov: A vezetés pszichológiai problémái. A tanulmányok az első át­fogó kísérlet a vezetés pszi­chológiai elem­einek hiteles szocial­is­ta ért­elme­zésére. E. Korf: Az üzempszicholó­­gia a vezetés szolgálatában. Hol és hogyan segíti a pszichológia az ipari vezető­ket munkájukban? K. Lewin: A csoporton be­lüli kommunikáció hatása döntéshozatalra és a változt­­­­tások bevezetésére. A szerző a döntéshozatal fo­lyamatát a motiváció, a cso­portszituáció és a szabályok­hoz való ragaszkodás össze­függéseiben vizsgálja, és egy­ben a változtatás technikáját is elemzi. R. Merton: Szervezeti struk­túra és munkahelyi magatar­tás. A szervezeti feltételekhez való alkalmazkodás különbö­ző lehetséges változásai, a bel­ső feszültségek kialakulásá­nak okai. L. Jooser: A társadalmi konfliktusok pozitív funnkciói a szervezeteikben. A nyílt konfliktusok hatása a szervezeti összeforrottságra, a magatartási normákra és a munkahelyi megelégedettség­re, a jövőbeli konfliktusok lét­rejöttére. Biztosak vagyunk abban, hogy itt Salgótarjánban, a mi szakembereink körében a kö­vetkező esztendőben még na­gyobb teret hódít a szakmai tanulás fontosságának elisme­rése, a vezetőképzés igénye. Mindez összhangban van az MSZMP X. kongresszusa ha­tározataival, ezért is érdemes tájékozottságunkat ez irány­ban növelni. Szarvas Miklós Akik munkatársaik testi épsége felett őrködnek Örömmel állapíthatjuk meg, hogy vállalatunknál az elmúlt évben 18 százalékkal csökkent a balesetek szá­ma. Nem volt hiábavaló tehát az a fárado­zás, amelyet a vállalat veze­­tősége, szakszervezeti bizott­sága és munkavédelmi osz­tálya tett a balesetek megelő­zése, a baleseti veszélyforrá­sok megszüntetése érdeké­­ben. Elismerően kell szólni a munkavédelmi őrökről és azokról a dolgozókról is, akik nap, mint nap őrködtek a munkások biztonságos mun­kavégzése, egészségvédelme felett. Közülük most a leg­jobbakat mutatjuk be. SLEZÁK ISTVÁNNÉ Tizenegy éve serénykedik­ a vállalatnál. Az elmúlt évben a csavarüzemben mintegy 160 baleseti veszélyforrást tárt fel. Sokat foglalkozik az útfelvé­tel­es női dolgozókkal is. Fá­radhatatlanul magyarázza fejkendő használatának szük­­­ségességét és felhívja figyel­müket a legaprólékosabb bal­eseti veszélyforrásra is. TÓTH LAJOS 5. A vasöntödében hegesztő. Mindig nyitott szemmel jár az üzemben. Az elmúlt évben több baleseti veszélyforrás megszüntetésére tett sot. Ezek közül egyik javasla­legje­lentősebb volt, amikor észre­vette hogy a tisztítótér daru alatti falazata megrepedt- TÓTH JÓZSEF 28. A karbantartóüzem lakatosa az üzemben munkája során tudatosan keresi a baleseti veszélyforrásokat. A len­dolgozókat számos felelőt­lommal figyelmezteti, sőt alka­művezetőnek is szól, ha vala­­­mi rendellenességet tapasztal. A gyakorlati munkán túl ala­pos ismerője az ÁBO szabály­zataik is. Erről a közelmúlt­ban megrendezett munkavé­delmi szellemi vetélkedőn meggyőződhettünk. PÁL SÁNDOR 5. A „Szalvai Mihály” kikészí­tő brigád vezetője. Munkavé­delmi tevékenységüknek je­lentős része van abban, hogy a hideghengermű előkelő he­lyet foglal el a versenyben. A kereskedelemből jött a vál­lalathoz, ennek ellenére ott­honosan mozog az üzemben, számos rendellenességet vesz észre. KÜKKEL ERZSÉBET Az ifjúsági üzemben külö­nös gondot fordít nemcsak az önmaga, hanem munkatár­sai testi épségének védelmé­re is. Sok bejegyzését láthat­tuk a munkavédelmi őr napló­ban. Ezzel kapcsolatban meg­jegyezte: sajnos, nem minden esetben fogadja egykét veze­tő lelkesedéssel a bejegyzése­imet. Pedig mindig olyan fon­tos hiányosságok megszünteté­sére hívom fel figyelmüket, amely bizony megszívlelendő- TŐZSÉR JÁNOS 1. Az acélöntődés lakatos szor­galmasan vizsgálja nap mint nap a darukat, a martinke­mencét és a többi berende­zést. Megéri a fáradozást — mondotta, hiszen legutóbb az egyik darumacsk­ a szorító­és fogója el volt repedve. Arra gondolni sem merek, mi kö­vetkezett volna be, ha ezt nem veszem észre.

Next