Tarjáni Acél, 1972 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1972-06-23 / 25. szám
2 Sikeres vetélkedő Csakúgy, mint odakint az egyes körzet pártszervezeti helyiségében is rekkenő hőség volt hétfőn délután. Az érkezők teremben a berendezett háttal ültek egymásnak. Nem azért, mert valaki haragudott szomszédjára, hanem azért, mert a versenyszabály ezt így írta elő. Ezen a meleg délutánon a városi Vöröskereszt vezetősége rendezésében került sor az elsősegélynyújtók ki mit tud versenyére. A város üzemeiből — Síküveggyár• öblösüveggyár, Bányagépgyár, ZIM, Vízmű, Nógrád megyei Építőipari Vállalat, Kötő HTSZ, Írószer Szövetkezet, St. Kohászat — harmincnégy elsősegélynyújtó mérte össze tudását. Vállalatunknál Bablena László, Budai Lászlóné, Pálinkás Sándor [UNK] Móra Edit, Juhász Jánosné ültek — mondanunk sem kell, nagy szívszorongással a ,,vádlottak padján”. Harmincnégy versenyző nézett „farkasszemet” a szakemberekből álló zsűrivel. Első feladatként 23 + 1-es totószelvényt töltöttek ki. Nem volt könnyű, hiszen a számlálás során csupán egy telitalálatos szelvényre bukkantak a zsűri tagjai. A második fordulóban a feladat öt kérdés megoldásából állt. A versenyzők egy hevenyészett végül villanyszerelő és lakatosműhelyben sérült dolgozót részesítettek elsősegélyben. Ezek után a legizgalmasabb rész, az eredzett. Dr. Szabó Lajos, menyhirdetés a zsűri elnöke követkeboldogan hirdetett eredményt. Legtöbb pontot Pálinkás Sándor és Budai Lászlóné, a Kohászati Üzemek dolgozói érték el. Az első helyezett gondtalan négy napot tölt majd Gyulán. A másodiknak járó jutalom pedig villany kávédaráló volt. — IJ — Baráti teaválkozó ,.A tudomány és technika, amelyben az európai béke és a békéért és a háború szolgálatában” című politikai szeminárium legutóbbi ülésszakát Salgótarjánban az SZMT székházában rendezték A tanácskozás egyébként része volt annak a sorozatnak, biztonságról rendszeres tájékoztatást kapnak a fiatalok. A kétnapos program keretében a fiatalok egy csoportja ellátogatott vállalatunkhoz is. TARJANI ACÉL rUj kísérlet a dolgozókat foglalkoztató problémák tisztázására FÓRUM taggyűlés a központosított Irodák pártalapszervezeténél Harminc izgalmas kérdés napjaink politikai, gazdasági témaköreiből Az utóbbi években ugyancsak megnőtt a párttagok, de a pártonlkívüli dolgozók információ iránti érdeklődése, éhsége. Pártunk Központi Bizottsága nem véletlenül tulajdonít tehát nagy jelentőséget a tömegtájékoztatásnak és az információs csatornahálózat kiszélesítésének. A központosított irodák pártalapszervezeti vezetősége is évek óta azon fáradozik, hogy milyen módon járulhatnának hozzá a párttagok, a dolgozók ismereteinek bővítéséhez, egy-egy aktuális politikai vagy gazdasági kérdés időben történő megértetéséhez, magyarázásához. Eleven kapcsolat ebben a pártalapszervezetben a tájékoztatás kiszélesítésével, az információ bővítésével kapcsolatban már eddig is több jó elképzelés született. Létrehívták az agitációs bizottságot, amely időről időre eleven kapcsolatot épít ki az osztályok, a pártcsoportok munistáival, dolgozóival, kemSzerveztek már önálló pártnapot, ahol időszerű kérdésekről tájékoztatták a jelenlevőket. Végül is a televízióban gyakorlattá vált fórumműsor adta meg az apropót ahhoz, hogy ebben az alapszervezetben fórum taggyűlést rendezzenek. A központosított irodák pártalapszervezet vezetősége abból indult ki, hogy a taggyűléseken, pártcsoportértekezleteken mindig kötött, központilag meghatározott témákkal, kérdésekkel kell foglalkozni. E körülmény nem nyújt ahhoz lehetőséget, hogy időszerű politikai, gazdasági és nemzetközi kérdésekről tájékoztathassák a párttagokat és pártonkívüli dolgozókat. Éppen ezért még ez év tavaszán elhatározták, hogy fórum taggyűlés keretében tájékoztatják a központosított irodák párttagságát, az őket érdeklő legaktuálisabb kérdésekről. Az agitációs bizottság tagjai megkezdték a kérdések összegyűjtését. Rövid idő alatt mintegy harminc olyan izgalmas témakörben kaptak kérdéseket, melyek mindegyike ugyancsak foglalkoztatja a közvéleményt. Ezek között szerepelnek: a vállalat fejlesztésével, termelésé közlekedés tökéletesítésére, vel. létszámgazdálkodásával és szervezésével, valamint lakásgondjaival kapcsolatos kérdések. Ezen túl városrendezési, fejlesztési, az árral és életszínvonallal, üzemi demokráciával összefüggő gondolatcsoportok merültek fel. Az előzetesen benyújtott kérdések vonatkoznak továbbá külpolitikai eseményekre, bonyolult összefüggésekre. A központosított irodák pártalapszervezete nagy érdeklődéssel várt fórum taggyűlését e héten szerdán tartotta meg. A fórum tagggyűlésen a már korábban összegyűjtött mintegy harminc, valamint a helyszínen felmerült további tizenöt kérdésre Dezső, a nagyüzemi Szilágyi pártbizottság titkára, Antal Gyula, vállalatunk igazgatója, Vincze János termelési főmérnök és Szabó Károly munkaügyi főosztályvezető adott a jelenlevőknek kimerítő választ. A kérdések első csoportja a vállalat fejlesztési, beruházási elképzeléseivel volt kapcsolatos, továbbá felmerült az is, hogy a korszerűsítés milyen hatással van a vállalat jövő évi eredményeire, a nyereség alakulására. A fenti kérdéskomplexumra Antal Gyula, vállalatunk igazgatója válaszképpen elmondotta, hogy a hatalmas fejlesztés időközben különböző elgondolások alapján, továbbá világpiaci árak ingadozása miatt többször módosult. Hangsúlyozta, hogy a huzalmas rekonstrukció mellett előtérbe kerül az edzett szalagacélgyártás korszerűsítése, növelése. Az vett hitel lehetőséget igénybe nyújt ahhoz, hogy a fejlesztés ne öt, hanem három év alatt realizálódhasson. Antal elvtárs a továbbiakban részletes tájékoztatást adott még a kovácsológyárrészleg fejlesztési elképzeléseiről, amelyre mint mondotta, az V. ötéves tervben kerül majd sor. Ekkor a kovácsológyár „B”üzem, valamint a raktár helyén építenek majd modern csarnokot, amelyben korszerű berendezéseket telepítenek és a süllyesztékes gyártmányok volumenét növelik majd jelentős mértékben. A tiiosfejlesztésről Az alapszervezet kommunistái különösen sok kérdést tettek fel az 50 éves város fejlesztésével kapcsolatban. Erre Vincze János elvtárs adott tájékoztatást. Többek között kitért az üzlethálózat bővítésére, a városközpont korszerűsítési munkálataira, a a szolgáltatások bővítésére, piaci árak alakulására. Külön a fejezetben foglalkozott a város vízellátásával kapcsolatos gondokkal. Hangsúlyozta, hogy a városi tanács a jövőben , az időjárástól függően vízkorlátozásokat vezet be. A fórum taggyűlés kérdéseinek napirendjén szerepeltek napjaink igen fontos külpolitikai eseményei, mint többek között Nixon Szovjetunióba tett látogatása, a szovjet— NSZK szerződés ratifikálása, a csehszlovák—NSZK tárgyalások megkezdése, a szovjet— kínai kereskedelmi tők élénkülése stb. kapcsolaSzilágyi Dezső elvtárs, a nagyüzemi pártbizottság titkára mindezekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy jelentős szerepet töltenek be az európai béke és biztonság megszilárdításában, a nemzetközi porondon folyó harc enyhülésében. Több kérdést tettek még fel a város iparosítási tervével, vállalatunk munkaerőhelyzetének alakulásával és a nődolgozók megbecsülésével, fizetésük rendezésével kapcsolatban. Elhangzott továbbá olyan kérdés is, hogy mikor lesz rend a gyár külső perifériáin. Érdemes volt A központosított irodák pártalapszervezet vezetősége kissé félve rendezte meg a fórum taggyűlést. Most azonban bebizonyosodott, hogy érdemes volt fáradozni, hiszen ezért a tagság is hálás volt, mivel kérdésözönnel árasztotta el a fórumtaggyűlés előadóit. A tapasztalat pozitív, így hasonló jellegű taggyűlések megtartását a többi pártalapszervezetekben is javasoljuk. Deméhy László „Mi bizonyítani akarunk99 Teljesül a szegcsomagolós fiatalok kérése „Tudjuk, hogy szavakkal, tettek nélkül eredményt elérni lehetetlen, mi bizonyítani akarunk.. ” — hangzott el a KISZ titkárának szegcsomagoló felszólalásában ez a mondat a szocialista brigádvezetők tanácskozásán. A tartalma szerint arról van szó, hogy a szegcsomagolói fiatalok többet kívánnak tenni a munkában, mint elő van írva. A bizonyításnak azonban feltétele van — amiről ugyancsak beszélt az ifjúsági titkár. A szegcsomagolói dolgozó régi és örkös gondja — de ugyanígy az egész szegverőé — • a csomagolásra kész szög felszállítása a földszinti üzemrészből az emeletre; s az üres ládák folyamatos visszajuttatása. A szegcsomagoló öreg, elavult konstrukciójú felvonói egyre kevésbé felelnek meg a követelményeknek. Kivételes világnapnak tekintik, ha a két feladó-felvonó üzemzavar nélkül működik. A szegcsomagoló fiataljai tehát csak akkor állhatják a szavukat, illetve akkor nyílik lehetőség a bizonyításra, ha ezeket a felvonókat felújítják. A szakemberek véleménye szerint tejesen új, korszerű felvonó felszerelése oldaná meg a problémát. Erre azonban anyagi lehetőségek híján nem gondolhatnak. Viszont az öreg felvonók felújítását eddig még a felvonók speciális szakemberei is elutasították. A felvonógyáriakkal mégis csak sikerült egyezségre jutni, s így a negyedik negyedévben sor kerül az egyik felvonó felújítására. A megoldást addig is keresik az üzem — sőt a gyárrészleg vezetői. Nos, a megoldás — ha csak átmeneti is — a felvonók gyors rendbehozása és lelkiismeretes karbantartása. Ez viszont már a gyári szakembereken múlik. Tóth József 10. darujavító brigádja segítheti ebben a szegcsomagolásnkat. A csoport vezetője ki is jelentette az üzemieknek, hogy kapcsolják ki a termelésből három-négy napra az egyik felvonót, s átmenetileg rendbehozzák a szerkezetet. Ezek a kilátások azt bizonyítják, hogy várható a szegcsomagolói helyzet javulása. De azt is, hogy az üzem vezetői nemcsak írott betűnek veszik az előírást, miszerint kötelesség biztosítani a munkafeltételeket, a versenyvállalások teljesítésének feltételeit. A fiatalok ígérete elhangzott, mégpedig követelő hangnemben: „... mi bizonyítani akarunk ...” — ezt pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni! — p — A miniszoknyának még a dömperes is megáll. Aztán eszmecserét folytatnak az áthúzópácoló előtt. Pedig az alapanyagot nagyon várja a hideghengermű 1972. június 23. Üzemi könyvtárosaink tanácskozása A gyár üzemi letéti könyvtárosai az elmúlt héten fontos tanácskozásra gyűltek össze. A művelődési központban ez alkalommal vitattuk meg az éves tapasztalatokat. A könyvtárosokkal ismertettük továbbá a jövő legfontosabb feladatait. Az 1972-es évet az UNESCO nemzetközi könyvévvé nyilvánította. Ez a tény arra kötelez minden könyvtárost — főfoglalkozásút és társadalmi munkást egyaránt —, hogy ez évben még hatékonyabban irányítsuk az emberek figyelmét az irodalomra, a könyvekre. Tovább kell mozgósítanunk üzemünk szocialista brigádjainak széles rétegét, a „Kell a jó könyv” olvasómozgalomban való részvételre. Ezen a területen sok segítséget adhatnak üzemi könyvtárosaink, annál is inkább, mert a szocialista brigádok közvetlen környezetükben tevékenykednek. A beszámoló kiemelte az elmúlt év eredményei alapján a kovácsológyár „A” üzem, a szalagedző, hideghengermű, a a kovácsológyári GYGO könyvtárosainak munkáját. Örömmel tapasztaljuk, hogy a nemrég alakult letéti könyvtárak is igyekeznek felzárkózni a régiek mellé. Az üzemi könyvtárosok hozzászólásaikban a gondok mellett sok jó módszert is elmondottak. A legjobb könyvtárosoknak a tanácskozás végén átnyújtották a megérdemelt jutalmakat, majd együtt hallgaták meg a kamarazenekar és a Petőfi színjátszó szakosztály közös műsorát. WV/\<AM/VW\M^W\A^V/NAV\/\^VWt^/vW\A'^W\A»AA^WWVv • \A^/WVA^VA^VVAA^W\A/WVV^/V\A/\A^\/V\A^\/WWN^\/V\A^\/W\^\A^\/\^üWWV/y/U^ A szocialista brigádvezetők tanácskozása nyomán Az egységes értelmezésért A nézetek eltérése csak addig okoz problémát, amíg nem egyeztetik őket. Az utóbbi hónapokban számos jelét lehetett tapasztalni annak, hogy a szocialista munkaverseny értékelésében nem vallottunk egységes nézeteket. Helyesebben szólva, az az egységesnek tűnő álláspont, amely megfogalmazást nyert a munkaverseny-szabályzatban, többféle értelmezést kapott. Hogy mennyire régi gond a verseny tisztasága és megbízható értékelése, azt az utóbbi egykét év vitái is bizonyítják. De bizonyítják azok a felszólalások is, amelyek a szocialista brigádvezetők tanácskozásán ezzel kapcsolatosan elhangzottak. A több mint 50 felszólaló között mintegy hoztak a verseny tízen foglalértékelésével. Molnár József 4. a GYGO-ból például azt kifogásolta, hogy nem egységes az újítások gazdasági megítélése a vállalásokban. Sztremen Rudolf a KSZGY-től arra figyelmeztetett, hogy bizonyos eredmények több vádnál is jelentkeznek s lehez veszedelmes halmozódáshoz vezet. Győrik Ferenc öntödei szocialista brigádvezető pedig egész brigádja nevében megkérdőjelezte az 1971. évi eredmények értékelésének igazságosságát. Ne folytassuk a sort, a hosszú ideje folyó polémiát, inkább keressük meg a kivezető utat. Kezdjük azzal, hogy sok még a félreértés a vállalások tartalmát illetően. A munkaversenyre vonatkozó párthatározat már tavaly, év végén elindított egy tisztulási folyamatot ezen a területen, ám az idei vállalásokban még számos olyan elem található, amelyek nem nevezhetők vállalásnak,hanem kötelességnek. A párthatározat és az azt követő országos dokumentumok félreérthetetlenül megvonták a vállalás kereteit: „.. .munkaverseny tevékenységként azokat a kezdeményezéseket kell elismerni, amelyek a népgazdasági célok, vállalati tervfeladatok megvalósítását a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő...” A vállalások tartalmának zöme azonban megfelel a magasabb követelményeknek. A felülvizsgálat tapasztalatainak legfontosabb tanulsága, hogy a jövőben egységes, a sajátos területekre épülő, összehangolt irányelvek alapján lehet elvárni tiszta vállalásokat. Tulajdonképpen nem ez váltotta ki a tanácskozáson jelentkező, de a gyáron belül dúló vitát , hanem a tavalyi munkának a munkaversenyszabályzat előírásai szerinti értékelése. E sorok írója nem volt részese az értékelésnek, így az értékelő-felülvizsgáló bizottság álláspontját áttételesen ismeri. Hogy az értékelés során történt-e szubjektivitás, tudom. A tanácskozáson nem túli vitának azonban voltak olyan mozzanatai, amelyek — megítélésem szerint — nem használtak a bizottság pártatlanságának, sőt károsan feltüzelték a kedélyeket. Senkinek sem szabad lekezelni a szocialista brigádokat, ha felvilágosításért fordulnak hozzá. Vagy adhat felvilágosítást, vagy nem, de az nem válasz, hogy: „Az arany helyett elégedjenek meg a bronzzal, az is tükrözi a fejlődést...”. nemet nem szabad ilyen hanghasználni, mert ez nem más, mint a jólértesültség álarcában tetszelgés, s a mások munkájának nagyképű kibic módjára történő szemlélése. Erre az sem mentség, hogy némelyik brigádnál jogos változtatásokat alkalmaztak. Az emberek azt szeretik, ha kérdéseikre egyenes, nyílt, korrekt választ kapnak. S ha voltak tisztátlanságok az üzemi, gyárrészlegi, főosztályi értékelésekben, azt előbb megfelelő szinten kellett volna egyeztetni, s csak azután közölni a brigádokkal az eredményt. Meggyőződésem, hogy éppen a gyár vezetői akarják elkerülni az ilyen vargabetűs eseteket, s a jövőben méginkább megakadályozni az ilyen rosszízű gyakorlat előfordulását. A szocialista brigádvezetők és a gyár vezetőinek a párbeszéde jó szolgálatot tett szóbanforgó problémák rendezésében is. A gyár vezetői feltárták a brigádmozgalom értékelése eddigi gyakorlatának fonákságait. Lényegében azt, hogy az eredmények halmozódnak, több brigád is ugyanarra az eredményre alapozott. Például a kocsiálláspont csökkentése nem kizárólag a szállítási brigádok eredménye, közrejátszottak ebben az gádjai is. Az idei értékelésnél már figyelembe vették ezt, s megosztották a brigádtevékenységből származó anyagi eredményt. Nem egyszerű dolog ez. Azt tudni kell, hogy mindenkitől tisztességes munkát vár a vállalat, amiért fizetést kap. Amit ezen felül vállal valaki, azt a többletet, amikor a gazdálkodás, a termelés közös gondjait magára is vállalja, amikor igénye van a közös döntésben való részvételre , az már minőségileg magasabb, szocialista jellegű tevékenység. Ezt a szocialista jelleget kell erősítenünk azáltal, hogy őszintén és következetesebben informáljuk a szocialista brigádokat, többet törődünk az egyének munkájával, szorgalmának és képességeinek kibontakoztatásával , a kollektíva aktivizálásával. S mivel a cél elérése kölcsönös feladat, erre a válasz sem lehet más, mint a szocialista brigádok teljes erőbedobása a feladatok végrehajtásában. S amit ehhez még hozzá kell tenni, az csupán annyi, hogy az idén első alkalommal kapták meg az arra rászolgált brigádok a munkaverseny-szabályzatban rögzített nagyobb anyagi elismerést. Kétségtelen, hogy a munkaverseny-szabályzatban rögzített nagyobb anyagi elismerést. Kétségtelen, hogy a munkaverseny-szabályzat néhány tekintetben korrekcióra szorul — amint ezt a tanácskozásokon bejelentették —, de ez mit sem változtat a tényeken: a nagyobb anyagi elismerésért több és jobb munkát várnak a brigádoktól, amivel lényegében megteremtik az alapját a jutalmaknak Pádár András