Tarjáni Acél, 1973 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1973-01-05 / 1. szám

TARJÁN! ACÉL Megkezdődtek a beszámoló párttaggyűlések Mérlegen a tavalyi pártmunka A gazdálkodás és a karbantartó üzem alapszervezete nyitotta a sort A gazdálkodás és a KSZGY karbantartó üzem párt­­alapszervezetének beszámoló taggyűlésével a pártélet ki­emelkedő eseménysorozata kezdődött el a hét közepén, a beszámoló taggyűlések. Az alapszervezetek vezetősége min­denekelőtt azt értékeli, hogy az alapszervezet milyen mér­tékig képes az adott terület politikai irányítójának és vég­rehajtójának a szerepét betölteni; elemzi és értékeli a pártélet tavalyi tapasztalatait, s megjelöli a feladatokat. Az idén második alkalommal kerül sor pártalapszervezeteink­­ben az éves tevékenységnek a vezetőség, illetve a tagság által történő értékelésére. Ezek a taggyűlések — ame­lyek január közepéig minden alapszervezetünkben megtör­ténnek — jó alapot nyújtanak a pártmunka fejlesztésére az alapszervezetek előtt álló feladatok megoldásának jobb megszervezésére. A határozatok szellemében A gazdálkodás pártalapszer­­vezetének taggyűlésén Kaza­­reczki Antal titkár számolt be a tavaly végzett munká­ról, h­ozta, A bevezetőben hangso­s alapszervezet kiemelte, hogy az vezetősége az alapszervezet tagjainak politi­kai, ideológiai, szakmai fel­­készültségét olyannak értékeli, hogy ez biztosíték a gazdál­kodás területén az alapszer­vezetnek a terület politikai irányítója és végrehajtója sze­repének betöltéséhez. A ve­zetőség munkáját értékelve elmondta, hogy az alapszer­­vezet vezető testülete tudásá­hoz mérten végezte munkáját, oldotta meg a feladatokat. A X. pártkongresszus, valamint a felsőbb pártszervek határo­zatainak megfelelően dolgo­zott az alapszervezet, amely­nek tevékenységében fontos szerepet játszott a párttagság akcióegységének a megterem­tése, a gazdasági munka párt­irányításának és ellenőrzésé­nek fejlesztése. A pártvezetőség a kollektív vezetés munkáját jellemzi, az egyes reszortfelelősök ele­get tettek feladataiknak. Az e­lmúlt évben sikerült a tag­gyűlések színvonalát is emel­ni, sokat javult az aktivitás. A pártcsoportok alapvetően betöltötték hivatásukat. De a vezetőség is több energiát fordított a pártcsoportok mun­kájának a javítására mint 1971-ben. Kazareczki elvtárs beszámo­lójában hangsúlyozta, hogy a 49 tagú alapszervezetben csupán hat elvtársnak nincs pártmegbízatása , ami igen jó arány. A pártmegbízatások igen széles körűek: megy­ei és városi pártmegbízatás a mun­kásőrségben, a tömegszerve­zetek testületeiben, a külön­böző munkabizottságokban, a munkaverseny-mozgalomban, az MHSZ és a Vöröskereszt szervezetében stb. A vezető­ség ismeretei szerint a fel­sőbb szervekben és a tömeg­szervezetekben, mozgalmak­ban dolgozó párttagok mun­kájával elégedettek, becsüle­tesen eleget tesznek megbíza­tásuknak. Az alapszervezet párttagjai által széles körűen kifejtett társadalmi aktivitás­ból az alapszervezetnek előnye származik, mert a ve­­s­zetőséget is magasabb szín­vonalon tudják informálni. A gazdálkodás pártalap­­szervezete tagságának a rész­vétele a politikai munkában kielégítő. A párttagok aktívan kiveszik a részüket a párt­élet eseményeiből, ami elen-nak nemcsak a gazdasági munkáját kell kifogástalanul elvégeznie. Ez az aktivitás ér­vényesül a tömegszervezetek­ben tevékenykedő párttagok munkájában is. S ez teszi eredményessé tömegkapcsola­taikat, a tömegszervezetek pártirányítását. Feltétlenül említést érdemel Zarga János, Bene Péter, Lakatos Béla és Géczi Pál elvtárs, akik a párt fegyveres testületében, a munkásőrségben végzik fá­radhatatlanul szolgálatukat. De a dicséret hangján kell szólni a többi tömegszerve­zetben dolgozó kommunista munkájáról is. A pártalapszervezet ideoló­giai tevékenységében, a párt­oktatásban, az agitációs és propagandamunkában eredmé­nyesen halad a X. pártkong­resszus határozatainak végre­hajtása. A múlt évben a ve­zetőség fontos feladatának tartotta a kétoldalú informá­cióáramlás megteremtését , amit sikerült megoldani. Se­gítséget nyújtottak a közgaz­dasági szabályzók ismerteté­sében, a bekövetkező válto­zásokra figyelemmel. A jövő­ben különösen az üzem- és munkaszervezésben lesz sok tennivalója az alapszervezet­nek. A jó politikai tevékeny­ség alapja a politikai oktatás. A gazdálkodás dolgozóit te­kintve a szakszervezeti pártoktatásban, a tájban összesen és KISZ-okta­­t33-an vesz­nek részt. Az alapszervezet eredmé­nyes­­ munkát végzett az ön­zés, az anyagiasság, az embe­ri együttélés szabályait, er­kölcsi normáinkat semmibe vevő, eredményeinket lebe­csülő cinikus megnyilvánulá­sok ellen. Felléptek a munka szerinti bérezés szocialista el­vével szembenálló egyenlősdi és a demagógia minden je­lentkezése ellen. Kétségtele­nül voltak viták, azonban ezek a viták mindig tisztáz­ták a problémákat és előse­gítették az egységes állásfog­lalást. A gazdálkodás pártalapszer­­vezetének titkára végezetül a feladatokról szólva hangoz­tatta, hogy a múlt évi munka tapasztalatait figyelembe véve a jövőben a gazdasági munka és a tömegszervezeti tevé­kenység ellenőrzésében szük­séges előbbre lépni. Tovább kívánják fejleszteni a párt­csoportok munkáját, s maga­sabb színvonalra emelni az oktatási, az agitációs és pro­paganda tevékenységet. Na­gyobb segítséget kell nyújta­niuk a közvetlen gazdasági feladatok megoldásához, min­denekelőtt az üzem- és mun­kaszervezési határozatból fa­kadó tennivalók hatékonyabb valóra váltásához. P. A. Kritikus hangvételű összegzés A karifoantartó-üzemi kom­munisták előtt Juhász László, az alapszervezet párttitkára adott vételű átfogó kritikus hang­összegzést az elmúlt évi munkáról. Elöljáróban az ideológiai munka fokozásának szükségességéről tett említést. Erre a párt X. kongresszusa és a Központi Bizottság állás­foglalása is felhívta a párt­tagság figyelmét. A párt vall­ja, hogy a negatív jelenségeik leküzdésében legfontosabb fegyverünk a párt ideológiai a egysége, eszméinek terjesztése marxizmus—feminizmus propagan­dájának elmélyítése, erősítése. Az alapszervezet ve­zetősége ezek figyelembevéte­lével szervezte meg az 1972— 73-as politikai oktatás beindí­tását. A párttagokat képzettség, te­hetség, és beosztás szerint válogatták táji formára. ki, egy-egy okta­A fokozatosság elvét alkalmazta az alapszer­vezet az előadók kiválogatá­sánál is. Juhász László nega­tív vonásként jegyezte meg ,hogy sajnos a hallgatók 22 százaléka nem vette meg a szemináriumi tananyagot. Az alapszervezet párttitká­ra a továbbiakban hangoztat­ta, hogy napjainkban a gaz­dasági feladatok megvalósítá­sa rendkívül fontos, hiszen ez az alapja a szocialista rend­szerünknek. Viszont a politi­kai tevékenységet sem sza­bad háttérbe szorítani. A párttagoknak mind a gazda­sági munkában, mind a párt politikájának terjesztésében, annak magyarázásában élen kell járnia. Ehhez viszont jól kell ismerni a hazai és nem­zetközi eseményeket. Ezekről az eseményekről a párt kiad­ványaiban, a napi sajtóban lehet értesülni. Sajnos a kar­bantartóüzem párttagjai kö­zül kétharm­adi rész nem tesz gedhetetlen, hiszen a párttag­ eleget alapvető kötelességé­nek. Nem olvassák a párt lapját. Ezzel kapcsolatban a nagyüzemi pártbizottságtól is kapott már az alapszervezet figyelmeztetést. Az éves munka értékelése­kor mélyrehatóan elemezte az alapszervezet párttitikára az helyzetét is. Kiemelte, am­en­­­nyiban az alapszervezet veze­tősége és a nagyüzemi párt­­bizottság nem kap időben jel­zéseket a dolgozókat foglal­koztató legfontosabb kérdé­sekről, úgy azokban az ese­tekben kédéseket nem is tudnak intéz­tetni. Ismételten felhívta a jelenlevők figyel­mét, hogy javaslataikkal, problémáikkal, segítőkész bí­rálataikkal informálják a cso­portbizalmiakat, az alapszer­vezet vezetőségét, vagy az in­formációs csoport tagjait. Az éves beszámoló további részében a szervezeti élet alakulásáról adott összefog­lalót az alapszervezeti titkár. A szervezeti élet mozgalmas­ságát tükrözi, hogy az elmúlt évben hét taggyűlést, négy csoportértekezletet és közel 50 vezetőségi ülést tartottak a karbantartó pártalapszerve­­zetben. A fenti fórum­okon többek között tárgyalták a párt belső helyzetét, a párt­építést, ismertették a KEB levelét, megvitatták az ifjú­ságpolitikai határozat végre­hajtását. Kiemelte az alap­szervezet párt­titkára, hogy ez­zel jó szolgálatot tettek a po­litikai és gazdasági élet ked­vező alakulására. A pártalap­szervezet vezetősége a k­ét taggyűlés közötti időszak munkájáról rendszeresen be­számolt a tagságnak. Juhász László, ezek után az alapszervezet vezetősége ál­tal összeállított pártépítési programot ismertette, majd kitért kásőrük a kommunista mun­tevékenységének méltatására. megállapította, A továbbiakban csoportbizalmiak hogy a párt­­az elmúlt évben aktívabban tevé­kenykedtek. Jelentős szerepet töltöttek be a közhangulat alakításában. Beszámolójá­ban átfogó képet adott az alapszervezet gazdasági mun­kájáról, a fegyelmi helyzetről, elemezte a tömegszervezetek­­kel való kapcsolatot és szólt az üzem termelést segítő te­vékenységéről. Végezetül fel­hívta a párttagságának karbantartóüzem figyelmeit az 1973. évi legfontosabb tenni­valókra. D- !­• információs munka szerepét. A taggyűléseken hatan, illetve tízen szólaltak fel. A kar­­bantartó pártalapszervezet gyűlésén többek között felszó­lalt Palócz Imre, a városi párbizottság titkára. A nagyolvasztók óriása A Szovjetunió Állami Ko­hászati Tervezőintézete elké­szítette egy 5000 köbméteres nagyolvasztó terveit. Az épít­kezést még a kilencedik öt­éves tervben megkezdik. A világ legnagyobb kohója évente több mint négymillió tonna nyersvasat gyárit majd, annyit mint a forradalom előtti Oroszország összes ko­hászati üzeme. Közel hét vasúti szerelvény — 25 ezer tonna — vasérc szükséges naponta a­z üzemeltetéséhez. A világon termelt nyers­vas és acél minden ötödik tonnáját a szovjet Kohászati Tervezőintézetben tervezett berendezéseken gyártják. Az ő nevükhöz fűződnek a 2700 és 3000 köbméteres­­ kohók, amelyek Ukrajnában, az Uralban, Kazahsztániban és Szibériában épültek fel. Játék Önfeledt pillanatok: a Malinovszkij úti óvoda kis lakói játék közben ÚJÉVI RIGMUSOK Százéves nem vagyok, sem jövendőmondó. De így újév napra kell az őszinte szó. Az, hogy egy esztendő elszaladt felettünk, Ezért ennyivel is öregebbek lettünk. De elmúlt százéves a mi öreg gyárunk. Ezért még tőle sokkal többet várunk. Igaz, sokat adott a múlt esztendőben. De még többet várunk a következőben. Aki többet akar, jusson tudományhoz, Így járuljon hozzá a kollektívához. Törzsgárda jutalmat, meg a részesedést. Ha úgy összeadtuk, milliókról beszél. Dolgozóknak épült negyvenhárom lakás. És ha megszámoljuk, még sokkal több garázs. Lesz is abban Trabant, Moszkvics, meg Zsiguli, Kinek a zsebéből, melyikre futja ki. Fárasztó munkánknak meg is volt a bére. Közel ezren vettek részt az üdülésben. Nem mindenki tölti ám így a szabadságát. Ez alatt építi a családi házát. És teszik ezt mind, szívből, akarattal. Segítik is őket pénzzel és anyaggal. Kinek kicsije van, ezért­ van nagy gondja. Napközi segíti, meg az üzemi konyha. Művelődési házunk megteszi magáét, Hogy kielégítse mindenki igényét. A focicsapatunk is sok szót érdemel. Mivel a gyárunkban mindenkit érdekel. Vezetőségének volt jó taktikája. Egy lépést előre, ám kettőt meg hátra. Az első helyezés így már nem is lesz gond. De jövőre ott lesz, ahol két éve volt. De van sok fiatal, kinek Kohász szíve Csapatunkat felsőbb osztályba viszi be. Dicsekedhetünk mi sporttal is és joggal. Ha mással nem, a Kohász-stadionnal. Minek nézőtere tízezret fogad be, Innen hangozzék, hogy hajrá, hajrá mese. A mondókámnak még végére nem értem. Azért gondolom, sok fontosról beszéltem. Boldogan, vidáman lépünk az új évbe. Mindenkinek legyen pohár a kezébe’. Durranjon a pezsgő, vagy ki, hogy gondolja, Bánatra ne legyen senkinek se oka. Mi most mulathatunk, a gépek állnak. Szépen olajozva termelésre várnak. Másodikán kezdjük a termelőmunkát. Eredményeinket a múltnak adhatjuk át. Újabb feladatok várnak megoldásra, Hazánk és családunk boldogulására. — sajó 1973. január 5. Bélyeggyűjtőink remekeltek Salgótarjánban fél évszázad­dal ezelőtt bontogatta szár­nyait és alakult meg a városi bélyeggyűjtő kör. Az 50. év­fordulót ünneplő filatelisták jubileumi b­élyegkiállítást ren­deztek a Gagarin általános is­kola aulájában. Az igen ízlé­sesen berendezett, tanulságos bélyegbemutató december 28- án nyitotta kapuit és holnap estig tekinthető meg. A gazdag, színes anyagban megtalálhatjuk a Kohászati Üzemek bélyeggyűjtőinek félt­ve őrzött kincseit is. A látoga­tók elé tárulnak fontos törté­nelmi időszakok, többek kö­zött a második világháború. Megelevenedik a bélyegeken politikusok, költők, művészek, híres emberek életútja. Bemu­tatásra kerülnek továbbá ma­darak­, virágok, kutyák­­ és egyéb sorozatok. A kiállítás teljes anyaga lenyűgöző lát­ványt nyújt. A bemutatott, gondosan összeállított bélye­geket zsűrizték is. Örömünkre szolgál, hogy a Kohászati Üzemek bélyeg­gyűjtői közül többen kiváló helyezést értek el. Juhász László, a bélyeggyűjtőkör tit­kára bemutatott anyagával két első helyezést is szerzett. Az egyik összeállítása, amely az is­kola aulájában fogadja a láto­gatót „Salgótarján és a Filaté­­lia” című anyag. A másik: „Magyarország II” amely felszabadulást követő magyar a bélyegeket mutatja be. Simon László „Madarak a bélyegen” összeállításával érdemelte ki a második helyezést. Juhász Lászlóné gyűjtésében „Virágok a tengerentúlról” színes gyűj­temény elevenedett meg a tab­lókon. Ő is méltán érdemelte ki a második helyezést. Kimer László „Kutyák” látványos bé­lyeggyűjteménye szintén el­nyerte a látogatók és az igé­nyes bíráló bizottság tetszését. Az általa bemutatott anyagot harmadik díjjal jutalmazták. Ez a kiállítás ismét bizo­nyítja, hogy a bélyeggyűjtés ma már nem csupán a kivált­ságosoké, nem csupán hobby, hanem a dolgozók közkincsévé vált. Az igaz, hogy nagy fi­gyelmet és anyagi áldozatokat is követel a gyűjtőktől. Ez a befektetés azonban minden­képpen hasznos, megtérül, amelyet bizonyít a város 50. évfordulója tiszteletére meg­rendezett bélyegkiállítás is. Rendkívüli véradás A Vöröskereszt céltudatos, felvilágosító munkája nyomán vállalatunknál évről évre nö­vekszik az önkéntes véradók szám­a. Emellett az életre hí­­vott készenléti brigád is jól betölti hivatását. A készenléti brigádot azért hívták hogy váratlan balesetek, létre, so­­ron kívüli műtétek alkalmával azonnal segítséget nyújthassa­nak embertársaiknak. A megyei véradóállomás több napos ünnepek alkalmá­val is berendeli a készenléti brigád tagjait, rendkívüli vér­adásra. Ez történt karácsony után is, amikor vállalatunktól 35 dolgozó vett részt rendkí­vüli véradáson. Van, aki bélyeget, gyufacímkét, vagy éppen sztárfotót gyűjt hobbyból, kedvtelésből, vagy egyebni szórakozásból. A Kohász Művelődé­si Központ dár körének díszma­tagjai galambokat, mada­rakat gyűjtenek. Barcs István, a kör elnöke elmondta, hogy a jelenlegi tag­a­ság 1960-ban vált el Posta­galambász Egyesülettől, mivel őket a postagalam­bokon­­ kívül az er­­dők-mezők madarai, a nemesített tarka­tollú, szép hangú fajták is érdekelték. Tizenöten kezdték meg a munkát, azaz a fajták tenyészté­sét. — Lassan mi is kibontottuk a szár­nyunkat, mint a szí­nes tollú madarak — mondta Barcs Ist­ván. — Egyre több bemutatóra­­tásra kaptunk kiállt­meg­hívót. Így például Gyöngyösre, Hatvan­ba, Jászberénybe, ahol jelentős helye­zéseket értünk el. Manapság már sok okleveles „kiváló galambunk” és fajta­győztesünk van. Az eredmény meg­érte a fáradozást. Ma már a kör mint­egy háromszáz ga­lambbal és díszma­dárral rendelkezik. Havonta egyszer tar­tanak „elméleti ülést” a tagok, ahol a kicserélik a falajaikat, no, madarakat. tapasz­­meg a Barcs István beszélt arról is, hogy munkájukat tenyésztési nagy­ban segíti a Magyar Galambtenyésztés cí­mű szaklap, amely­ben hasznos útmuta­tást és tanácsokat kapnak problémáik­ra és gondjaikra. ra Országos kiállítás­készülnek. Ez nagy erőpróba lesz, még akkor is, ha a sikeres helyi kiállí­tás derűlátásra ad­hat okot. Ez a nagy erőpróba Budapesten januárban megrendezésre­ kerül Ezen a kiállításon fel kell vonultat­nunk a „menő” ma­darainkat — mondja Barcs István. — És melyek azok a menő madarak? — kérdezem. — A galambok kö­zül a temesvári bu­kót, a komáromi szí­vest, a lengyel hiúzt, az indiánért, sirály­­kákát, kinget, blon­­dinettát, szatinettát és a magyar tyúktar­kát — sorolja. — A díszmadarak közül pedig kanárit, papa­­gályt, amerikai, rizs és zebra pintyet vi­szünk a kiállítások­ra. Azt hiszem, hogy ezek a még nevük­ben is tarka, sokféle madarak felkeltik majd a látogatók ér­­­deklődését a kiállí­tás iránt, amely az érdekességek mellett hasznos ismeretekhez is hozzásegíti az ér­deklődőket. G. Horváth Mária

Next