Tarjáni Acél, 1982 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1982-01-08 / 1. szám
UP A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! JalfánL A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJAy XXXIII. ÉVF., 1. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1982. JANUÁR 8. Nagy aktívaülés a vállalatnál Minden vezető és dolgozó álljon hivatása magaslatán Fokozni a gyár érzékenységét és rugalmasságát — Korszerű technológiákkal szűkíteni az anyagnormákat — Mérőműszerek az energiafelhasználás ellenőrzésére — Versenyképesség nemzetközi összehasonlítással Minden új gazdasági év megújuló és egyre nehezebb feladatokat tartogat számunkra, így van ez az 1982-es év esetében is. S, hogy az új feladatokhoz mérjük napi tennivalóinkat, s kialakítsuk az egységes szemléletet, január 4-én hétfőn a második emeleti tanácsteremben nagy aktívaülésre ült össze a gyár vezetőgárdája. Az aktívaülésen Ürmössy László vezérigazgató előbb áttekintést nyújtott az elmúlt év tapasztalatairól, majd az 1982-es év magasabb igényű munkastílusáról, a fokozottabb gazdasági érzékenységről, a rugalmasabb, s a külső és belső piacokhoz egyaránt jobban igazodó igényekről beszélt az új gazdasági követelmények számszerű ismertetésének kíséretében. Hangsúlyozva, hogy az 1982-es év során továbbra is a népgazdasági egyensúly felelősségteljes szolgálata és az eddig elért életszínvonal megőrzése marad a cél. A vezérigazgató útmutatásait kiegészítendő négy szakigazgató: dr. Mészáros Ottó gazdasági igazgató, Hopka László műszaki igazgató, Szabó Aladár személyzeti és szociális igazgató, valamint Tóth György termelési igazgatóhelyettes nyújtott részletekbe menő, széles körű ismereteket az új esztendő feladatairól. Jó úton járunk Ürmössy László vezérigazgató azzal kezdte referátumát, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kollektívája 1981-ben sikerrel teljesítette az alapvető célkitűzéseket. A fizetési mérleg javítása és az életszínvonal stabilizálása terén ránk háruló feladatoknak eleget tettünk. De tapasztalatként leszűrhetjük, hogy 1982- ben fokozottabban kell munkálkodnunk a fizetési mérleg javításán, hiszen a növekvő külső terheket kizárólag és csakis magasabb exportfeladatok teljesítésével lehet ellensúlyozni. Az elmúlt évet kedvező nyereséggel zártuk, s ez jó lehetőségeket teremt a további fejlesztőmunkához és az életszínvonal megtartásához. Kollektíva megtalálta számításait, hiszen a tervezett 5 százalék helyett 7 százalékos bérfejlesztést tudtunk megvalósítani. De hogyan lehetett volna még sikeresebb az 1981- es év? Ha a hideghengermű nem marad el tervfeladataitól, s ha a tőkésexport-célkitűzéseket is maradéktalanul teljesíteni tudtuk volna. Sajnos, azonban a kedvezőtlen világpiaci körülmények megnehezítették az exportmunkánkat és így be kellett érnünk egy lényegesebb, szerényebb exporteredményekkel. Hasznosítsuk az elmúlt év tapasztalatait A vezérigazgató utalt arra, hogy az elmúlt év októberében bevezetett ötnapos munkahét tapasztalatai nem a legkedvezőbbek. A teljesítménynövelésre kidolgozott tervek csak fiktív elképzelések voltak, s ebből a jövőrenézve sürgősen le kell vonni a szükséges tanulságokat. A kormányzati szervek nyers megállapításai szerint országosan mintegy 30 százalékos tartalék húzódik meg a különböző üzemekben. S ezzel nagyrészt nekünk is egyet kell érteni. Fel kell használnunk az elmúlt év tapasztalatait, amellyel kedvező eredményeket értünk el az anyag- és energiatakarékosságban, a készletgazdálkodásban, a termékszerkezet korszerűsítésében, a minőségfejlesztő munkában, valamint a szervezési intézkedések végrehajtásában. Ezekre a tapasztalatokra kell építenünk az 1982- es év munkáját. Ürmössy elvtárs, valamint a szakigazgatók által felvázolt tennivalókból megtudhattuk, hogy 1982-ben a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vállalati tér(Folytatás a 3. oldalon) . A gyár tehetséges gárdájára alapozunk j évet kezdünk, körvonalazzuk az 1982 feladatait, értékeljük VI. ötéves tervünk első évét, az 1981-es év eredményeit. Amikor az óesztendőt búcsúztatjuk, számba vesszük, hogyan teljesültek terveink, elképzeléseink. Értékeljük a termelés, a gazdálkodás, a szociálpolitikai feladataink végrehajtását. Sikereink és kudarcaink elemzésekor érzékeljük azokat a viharos változásokat, amelyek a gazdálkodást közvetlenül befolyásoló külső és belső tényezőkben végbemennek. Az e változásokra való gyors reagálás, a helytállni akarás jelentkezett tevékenységünkben. A feladatok végrehajtását jellemző főbb mutatóink érzékeltetik, hogy vállalatunk kollektívája jó választ tudott adni az élet által felvetett kérdésekre. Pedig nem zártunk sima évet. Az 1931- es esztendőben a tőkésvilágban még nem ért véget a gazdasági egyensúly helyreállítását nehezítő, azt zavaró nemzetközi feszültség. A változó világ növekvő követelményeihez való hatékonyabb igazodás érdekében új szabályozó és módosított árrendszer lépett életbe. Nehezebb körülmények között kellett biztosítanunk a termeléshez szükséges alapanyagokat, és sok gondot okozott az időszakonként fellépő rendelésellátatlanság is. Kollektívánknak naponta kellett megküzdeni az új és új gondokkal. Időnként korábbi döntéseinket szembesíteni kellett a valóságos helyzettel és ha szükségesnek tartottuk, volt bátorságunk ezeket módosítani. Egész éves megfeszített munkánk eredményei beértek. Az elmúlt évben is sikerült a vállalat egész tevékenységét tükröző nyereségtervünket teljesíteni, illetve túlteljesíteni. Emellett javult készletgazdálkodási munkánk, felgyorsult és tervszerűbbé vált fejlesztő tevékenységünk. Eredményeink alakulása lehetővé tette, hogy dolgozóink életkörülményei a VI. ötéves terv céljaival összhangban, a hatékonyság változásával megfelelően alakuljanak. Egyértelműen állíthatjuk, nem lesz könnyű az 1982-es esztendő sem. Valóban a megoldásra váró feladatok megfeszítettebb, következetesebb, a korábbinál hatékonyabb munkát igényelnek. Teljes biztonsággal mondhatjuk, hogy a gyors változások továbbra is kísérői lesznek tevékenységünknek. A jelekből arra lehet következtetni, hogy a nemzetközi élet eseményei, a világgazdaság változásai várhatóan nem könnyítik meg helyzetünket. Ezek realitások, ezeket tudomásul kell vennünk, melyekhez alkalmazkodnunk kell. A gazdasági problémák megoldása nagyobb körültekintést és felelősséget követel vezetőtől, beosztottól egyaránt. Az alkalmazkodás céltudatos, adottságainknak, gazdasági lehetőségeinknek megfelelő legyen. Megkönnyíti ezt, hogy dolgozóink, egész kollektívánk szellemi, szakmai ismerete, tudása jelentős. Ezeket az adottságokat kell kihasználni és ezen az alapon keresni a kibontakozás lehetséges útjait és az új módszereket. Látnunk kell, hogy gazdasági munkánk fő célja 1982-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az életszínvonal fejlesztésében elért eredményeink megőrzése. Ezekhez a célokhoz kell igazítanunk termelési, fejlesztési elképzeléseinket, vállalati bér- és üzletpolitikánkat. Ennek megfelelően tervezzük a termelési érték 5—6 százalékos növekedését, a nem rubelszámolású export céljaira kívánjuk használni a többlettermelésünk mintegy 80 százalékát. Ahhoz, hogy fejlesztésünket és életkörülményeinket javító alapjaink létrejöjjenek, a vállalati nyereségnek nem szabad az 1931-es szint alá csökkeni. Ehhez számolunk 35 millió önköltségcsökkentés megvalósításával. A gazdasági szabályozás végrehajtott változásai arra ösztönöznek bennünket, hogy törekedjünk a hatékonyság, a nemzetközi versenyképesség további erősítésére, termelési szerkezetünk az egyensúlyi helyzet által megkívánt javítására, alakítására. Tudnunk kell, hogy az 1982. év népgazdasági terv céljait a VI. ötéves terv készítésekor feltételezett körülményeknél kedvezőtlenebb helyzetben kell megvalósítani. Ezek ellensúlyozására a mi vállalatunknál is növekvő erőfeszítések szükségesek. Terveinket több variációban készítjük, amelyek lehetőséget adnak célkitűzéseink és az ezek megvalósításához szükséges eszközeink rugalmas átrendezésére a megvalósítás feltételeinek megteremtésére. Ez nagyobb felelősséggel jár. Megköveteli a vezetés színvonalának emelését, értve alatta annak minden szintjét. Látnunk kell, hogy a készlet-, és munkaerő-gazdálkodás, a munkaidő, vagy a gépi idő-kihasználás korábbi színvonala már 1982-ben nem elegendő. A követelmények további fokozását igényli az ötnapos munkahéttel járó munkaidő-csökkenés pótlása is. Minden területen magasabbra kell emelnünk munkánk mércéjét. Vezetőnek és beosztottnak egyaránt meg kell tanulnia az új körülmények, követelmények szerint gondolkodni, és dolgozni. Mindenkinek a saját területén fejlesztenie kell tudását, mert ez a sikereket érlelő gyakorlat alapja. Meg kell tanulnunk a változó körülményeknek megfelelően alkalmazkodni és együttműködni vállalaton belül és vállalaton kívül egyaránt. Vásárlóinknak azt kell adnunk, amit igényelnek és nem azt, amit nekünk lenne jobb gyártani. Céljaink az új esztendőben is olyan szinten valósulnak meg, amilyenné mindennapi munkánkkal alapozzuk. Vállalatunk dolgozói azt mégeddig is bizonyították, összeforrottságukat, helytállásukat, azt a képességüket, hogy a nehéz helyzetben megtalálják a kivezető utat. Ebben látjuk 1982. évi terveink, céljaink valóra váltásának legfontosabb feltételeit. Jobban kell támaszkodnunk politikai, társadalmi szervezeteink, mozgalmaink erőire, sajátos munkamódszerünkben rejlő lehetőségek kiaknázására. Azt kívánom, hogy vállalati és egyéni terveinket sikeresen valósítsuk meg 1982-ben is. Legyen hozzá erőnk, egészségünk és békés alkotó légkörünk. Dr. Mészáros Ottó gazdasági igazgató Exporttételek északi piacra Érdeklődés járműipari alkatrészek iránt Az egyik finn vevő, amely korábban már vásárolt vállalatunktól kovácsdarabokat, 1982-ben ismét több tétel gyártását kéri. Hajtókarból 3 típusra adott fel rendelést. Az első tételt 1982 március végén szállítja a kovácsológyár. A hajtókarok, melyek ötvözetanyagból készülnek Püspökhatvanban kerülnek megmunkálásra. Forgácsolás után szállítják majd a tételeket az északi vevőnek. A svéd Volvo BM cég mét vásárol járműalkatrészeket a kovácsológyártól. Az első fél évben 4 termékből rendelt 1000—2000 darabos tételeket. Az említetteken érkezett olyan érdeklődés túl is, amely 10 különböző kovácsdarab gyárthatóságára irányul. Ezt az egyik nyugati cég házi szabványa szerint jelölte meg, így az alapanyagokkal és egyéb kérdésekkel kapcsolatban felmerült vitákat tisztázni kell. Annyi bizonyos, ha a kovácsolt gyáriak be tudják szerezni a szükséges féltermékeket, úgy tízféle fogaskerék gyártását eredményezheti a fenti érdeklődés. I •VIAR Újabb sikerek reményében kezdtük az új évet A lakosságnak ásólapátot, a mezőgazdaságnak szántóvasat, a cementiparnak őrlőgolyót, Finnországba hajtókart gyártunk A mai rohamosan fejlődő igényekhez való rugalmas alkalmazkodás előtérbe helyezésével kezdte a munkát január 3-án vállalatunk kollektívája. Nagyobb gondok, akadályok ugyan nem zavarták az idei esztendő kezdetét, ennek ellenére az első munkanap mégis mérsékelt teljesítménnyel zárult. A huzalműben Papanitz István gyárrészlegvezető arról szólt, hogy a raktárba már egyetlen karikát sem tudnak bevinni, annyira zsúfolt, így a gyártott termékeket az üzem különböző pontjain kell elhelyezni. Meg is jegyezte: ,.ilyen körülmények között aligha tudunk megfelelni az emelt feladatoknak”. Több berendezés meghibásodása is okozott némi zavart, így az első munkanap befejeztével 71 százalékos mennyiségi eredménnyel zárt a huzalma. A kovácsoló és gyárrészlegben a 800 öntödetonnás daraboló, a 8 ezer méter kilogrammos ellenütésű kalapács javítása, felújítása miatt igyekeztek úgy átcsoportosítani a munkaerőt, hogy az a legeredményesebben segítse a részleg célkitűzéseinek valóra váltását. Az „A” üzemben nagy és kis kiegyenlítő lípkereket gyártottak a Rába-parti Magyar Vagon és Gépgyárnak. A belkereskedelemnek ásólapátot készítettek az ügyeskezű kovácsok. Közben hozzáláttak a finn export, a hajtókar, valamint az iráni csákány előállításához is. Gyártottak még szántóvasat, láncszemet, őrlőgolyót, villát és egyéb termékeket. A vasöntödében az első munkanapon kokillát, gépöntvényt, hengert formáztak a dolgozók. Ezek öntésére került aztán sor egy nappal később. A gyárrészleg végül is 83,2 százalékos gyártási teljesítménnyel hagyta maga mögött január 3-át. A hideghengerműben az utóbbi időben tapasztalt létszámhiány továbbra sem enyhült. Ennek hatása kifejeződik a gyárrészleg első munkanapi teljesítményében is, amely 194 tonna volt. Ez azonban nem éri el az előirányzat 85 százalékát sem. A termelő részlegek közül a kisterenyei gyáregység volt a legeredményesebb az év első munkanapján. Gyártásteljesítménye 93 százalék. A fentiekből következik, hogy az SKÜ kollektívája az év első munkanapján még 80 százalékban sem tett eleget előírt kötelezettségének. A kiszállított készáruk mennyisége 667 tonna volt. A süllyesztékes kovácsüzemben hozzáláttak a jó minőségű export járműalkatrészek gyártásához A vasöntödében gondos munkával történik a kokillák formázsa, öntése, kikészítése Eredményes ötletnapok a vállalatnál A közelmúltban a vállalati FMit szervezet „KUKSZ” ötletapokat rendezett. Az egy héten át tartó akció eredményeségéről Balogh János, az FME titkára adott tájékoztatás Ebből kitűnt, hogy a fiatal szakemberek az egy hét alatt 19 javaslatot nyújtottak be. Legeredményesebben az üzemfenntartás FMKT-csoportja dolgozott. Egyénileg Csonka János, a kovácsoló „B” üzem dolgozója érdemel dicséretet, aki öt javaslatára öt KUKSZ-t már megkapott. A javaslatok részletes értékelésére, azok alkalmazására a közeljövőben kerül sor.