Tarsadalmi Szemle – 1948.

1. szám - 1848–1948

2 18­4­8 — 104­8 munkás-para­sztszövetségnek és a demokratikus nemzeti egységnek a hiánya akadályozta meg az első világháború után, hogy a dolgozó magyar nép 1918—19 ben leszámoljon a reakcióval, és végül a munkás-parasztszövet­­ségnek és az erre támaszkodó demokratikus nemzeti egységnek a hiánya tette lehetővé a levert forradalom után, hogy a reakció Horthy és Bethlen vezetésével helyreállítsa politikái és gazdasági egyeduralmát s a Tiszák és Wekerlék uralmánál sokszorta súlyosabb szolg­aságba, az­ Ausztriától való függésnél még végzetesebb függésbe, a német fasizmus szolgaságába süllyessze, s az első világháborúnál súlyosabb katasztrófába, a második világháborúba taszítsa a nemzetet. A Magyar Kommunista Párt, felismerve az 1919-es forradalom mulasz­tásait és hibáit, már a német fasizmus elleni küzdelem során egy igazi demokratikus nemzeti egység megteremtését állította politikai célkitűzései középpontjába, s nem rajta múlott, hogy a Függetlenségi Front csak későn és korlátozott formában jött létre s nem tudta a tömegeket a német fasizmus és szövetségese, a magyar reakció ellen mozgósítani, a magyarságot a szabad­ságért küzdő népek oldalára állítani s ezáltal elhárítani vagy legalább meeszeman nem korlátozni azt a katasztrófát, mely a nemzetet a második világháborúban érte. Ami nem sikerült a második világháború szakaszán, anna, meghozta a lehetőséget a felszabadulás. A szovjet seregek kemény csapásai a német fasizmussal együtt szétzúzták szövetségesének, a magyar reakciónak hatalmi szervezetét is és ezzel egycsapásra szabaddá tették a magyar nép számára az utat az igazi demokratikus nemzeti egység megteremtésére. 1848 demo­kratikus befejezésére. Az elmúlt három év alatt a magyar nép ezen az úton kétségkívül komoly haladást tett. A magyar demokrácia a föld­reformmal, a politikai szabadságjogok törvénybe ikta­tásával, a demokratikus köztársaság megteremtésével és megvédelmezésével a kormányzat és törvényhozás a poli­tikai vezetés demokratizálásával, végül a táárgybankok államosításával nem­­csak teljesítette, hanem részben túl is haladta 1848 célkitűzéseit. Ez azonban távol­ról sem azt jelenti, hogy ezzel már egészében biztosítottuk is 1848 nagy célkitűzéseit. Az alapokat már lefektettük, de magát az épületet még nem építettük fel és nem biztosítottuk a demokrácia minden külső és belső ellen­ségével szemben. A fiatal magyar demokrácia a földreform végrehajtásával az évszázados gyarmati elmaradottság­­és nemzeti szolgaság legfőbb forrását távolította el a magyar nép életéből, de a földreform egymagában ma még távolról sem jelenti sem a demokratikus átalakulás, sem a nemzeti függetlenség feléte­leinek biztosítását, de egymagában még a földhözjut­atott parasztság problé­máját sem oldja meg. A földreform csak úgy válhat a felemelkedés alapjává ha biztosítjuk a dolgozó parasztság számára a mezőgazdaság korszerű újjá­szervezéséhez nélkülözhetetlen ipari segítséget, ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy ne csak a mezőgazdaságot szabadítsuk meg a nagybirtokosok­tól, holnem­ na c^co* inc^.rc­. a nagyk­apitoU­ták, b2r.k2.rcl., gy?.TM^ és nagykereskedők gazdasági uralmától, s a politikai és gazdasági előfel­tételek megteremtése után az ország tényleges újjáépítésének feladatát is sikerre vigyük. Mindezt nemcsak a dolgozó magyar nép szenvedéseinek megrövidítése, az életszínvonal emelése, hanem a nemzeti függetlenség biztosítása is meg­követeli tőlünk. Nemzeti függetlenségünk­­a német fasizmus megsemmisítése és a magyar nagybirtok felszámolása után sem ment minden veszélytől. Az amerikai imperializmus egyre támadóbb fellépése, a népek szabadságának és a nemzetek függetlenségének új súlyos veszedelmét jelenti, s ez — ha egy óceán választ is el bennünket Amerikától — végzetessé válhat szirmokra is, ha nem számolunk le gyorsan és maradéktalanul az új imperialista világ­uralmi tö­rekvés minden lehetséges hazai gazdasági és politikai szövetségesével.

Next