Tarsadalmi Szemle – 1959.

5. szám - Lázár György: Gazdasági fejlődésünk meggyorsításának 1959. évi feladatairól

GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK MEGGYORSÍTÁSÁNAK FELADATAI _r jének, és a többi szocialista országnak nagyarányú gazdasági fej­lődése igen kedvező hatással van a mi országunk előrehaladására is, hiszen további nagy lehetőségeket nyit meg a szocialista munkamegosztás és a kölcsönös áruszállítások­­kibővítéséhez. A szocialista országok gyorsütemű fejlődése által teremtett kedvező feltételek mellett építőmunkánk meggyorsítását azok az eredmények teszik lehetővé, amelyeket a hároméves terv eddigi teljesítésében értünk el. Az 1957. évi pártkonferencia irányelvein alapuló hároméves terv — mint emlékezetes — azt a feladatot tűzi ki, hogy saját erőforrásainkra alapozva teremtsük meg a népgaz­daság egyensúlyát és a további fejlődés előfeltételeit. Már a terv elfogadásánál világos volt, hogy a fejlődés tervezett üteme, külö­­nösen ami az állóalapok bővítésének ütemét illeti, igen szerény. De mert a terv jóváhagyását alig másfél esztendő választotta el a politikai és gazdasági téren egyaránt súlyos károkat okozó ellen­forradalomtól, magának az egyensúlynak a megteremtése is nagy feladatot jelentett. Másrészt az is világos volt, hogy a terv reális, és hogy a tömegek mozgósításával, kedvező körülmények között a terv túlteljesítésének feltételeit is meg lehet teremteni. E feltevést a hároméves terv első évének gazdasági eredmé­nyei teljes mértékben igazolták. Mint ismert — a szocialista orszá­gok segítségével 1957-ben végrehajtott konszolidáció után — már 1958-ban elértük a magunk elé tűzött fő célt, azt tudniillik, hogy népgazdaságunk egyensúlyát saját erőforrásainkra alapozva, kül­földi hitelek igénybevétele nélkül biztosítsuk. Ehhez jelentősen hozzájárult, hogy a tervet minden főbb vonatkozásában túltelje­sítettük. A szocialista ipar termelése 1958-ban 11 százalékkal, a mezőgazdaságé 5 százalékkal emelkedett. Az ipar termelése 14 százalékkal, a mezőgazdaságé körülbelül 5 százalékkal volt maga­sabb, mint 1955-ben. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt javult a termelés összetétele. Emelkedett a munka termelékeny­sége — az 1955. évit közel 7 százalékkal haladta meg — és csök­kent az önköltség. A kivitel magasabb volt, mint korábban bármi­kor, ennek alapján a nemzetközi fizetési mérleg szilárdan egyen­súlyba került, csökkent az ország adósságállománya. A behozatal kielégítette a szükségleteket, sőt a legtöbb anyagban a termelés zavartalan ellátásához szükséges tartalékok valamelyes emelése is lehetővé vált. A népgazdaság állóalapjait a hároméves tervben előirányzottnál nagyobb mértékben bővítettük, a beruházások színvonala az 1955. évinek közel 113 százalékát érte el Több fon­tos, korábban megkezdett ipari létesítmény működésbe lépett, ál­lami erőből és a lakosság egyéni eszközeiből 1958-ban összesen mintegy 42 ezer lakás épült, 10 ezerrel több, mint 1955-ben. Kö­zel 1500 tantermet, körülbelül háromszor többet, mint 1955-ben — adtak át rendeltetésének. Tovább emelkedett a lakosság élet­színvonala, javult az ellátás, bővült a választék, a belkereskedelem

Next