Tarsadalmi Szemle – 1960.
10. szám - Szerényi Sándor: Értelmiségünk eszmei-politikai fejlődése
16 eszmei-politikai fejlődése írta SZERÉNYI SÁNDOR Négy év telt el a rosszemlékű ellenforradalom óta, amikor annak ideológiája — az értelmiség vezető szerepéről szóló burzsoárevizionista jelszó — nemcsak a régi, de még a fiatal értelmiség egy részét is megzavarta. Mindössze négy esztendő múlt el azóta, azonban e rövid idő alatt is gyökeres fordulat következett be értelmiségünk túlnyomó többségének politikai magatartásában és — bár kisebb mértékben — világnézetében is. Ezért jelentkeznek már a külföldi burzsoá és magyar emigráns sajtóban is egyre gyakrabban írások, amelyek a magyar értelmiség magatartása miatti csalódásukat tükrözik. Nem csoda. Kállai Gyula elvtárs joggal állapította meg pártunk VII. kongresszusán: „Egészséges politikai szövetség fejlődött ki a párt és a pártonkívüli értelmiség többsége között. Az értelmiség elfogadta politikánkat, és annak megvalósításáért dolgozik. Eredményes munkát végez az ipar fejlesztésében, támogatja a mezőgazdaság szocialista átszervezését, küzd a dolgozó tömegek kulturális színvonalának emeléséért, a munkásosztállyal és a parasztsággal egységben harcol a béke fenntartásáért és a szocializmus felépítéséért. Ez az értelmiség már a mi barátunk és szövetségesünk, a mi értelmiségünk. Ezzel a legdöntőbb lépést már megtettük ahhoz, hogy hazánkban a szocialista értelmiség kialakuljon." Értelmiségünk a VII. kongresszus óta eltelt egy esztendő alatt tovább jutott ezen az úton. Már az MSZMP VII. kongresszusának is igen nagy hatása volt fejlődésére. Még nagyobb hatással volt rá a határozatok következetes megvalósulása. Értelmiségünk mind nagyobb többsége felismerte, hogy a béke, a haladás, a szocializmus útja vezet el saját maga, családja, a magyar nemzet békés életének, boldogulásának biztosításához. Az utóbbi év tapasztalatai alapján bátran elmondhatjuk, hogy politikai szempontból az értelmiség nagy többsége már követi pártunkat. Hiba lenne azonban szemet hunyni afölött, hogy világnézetét illetően ezt még az egyszerű többségről sem mondhatjuk el! Ezért világosan látni kell, hogy ellentmondás áll fenn az értel-